Délmagyarország, 2003. február (93. évfolyam, 27-50. szám)
2003-02-20 / 43. szám
CSÜTÖRTÖK, 2003. FEBRUAR 20. •AKTUÁLIS* 3 Csillag István: a kormány garantálja, hogy 2006-ig Szegedre ér a sztráda Jövőre indul az útprogram Folytatás az 1. oldalról - Át kell lépnünk a Dunán, és el kell jutnunk Pannóniából Hunniába - mondta a miniszter, egyúttal megjegyezte: elsődlegesnek tartják a keleti országrész elérhetőségének javítását. Csillag István kérdésre válaszolva leszögezte: garancia van arra, hogy az M5-ös autópálya a kormány által jelzett határidőig, azaz 2006-ig Szegedre ér. A miniszter elmondta: jelenleg is folynak a tárgyalások az M5-öst üzemeltető koncessziós társasággal, az AKA Rt.-vei, bár azt egyelőre még nem tudni, hogy az AKA, vagy az állam építi tovább Kiskunfélegyházától a sztrádát. -A kormány a várható állami kiadások közé betervezte az M5-ös továbbépítéséhez szükséges összeget, és amennyiben nem sikerül megegyezni az AKA Rt.-vei, az állam saját beruházásban fogja 2006-ig megépíteni Szegedig az utat. A tárca vezetője hozzátette: mindenképpen szeretnék a matricás rendszerbe bevonni az M5-öst, hogy Európa legmagasabb autópálya-díja az elfogadható szintre mérséklődjék. Egy másik Csongrád megyét érintő beruházásról, az M5-öst a nagylaki határátkelővel összeköA miniszter a távolból közeli autópályát és matricát ígért. Fotó: Gyenes Kálmán tő M43-as út építéséről szólva Csillag elmondta: a tervek szerint a munkálatok 2008 és 2010 között kezdődhetnek meg. A kormány az Európa-terv részeként felvázolt autópálya-programjának költségeit az Európai Fejlesztési Banktól felvett kedvezményes, hosszú lejáratú hitelekből szeretné fedezni, de Csillag lehetséges forrásként jelölte meg a további, várható privatizációs bevételeket is. A program megvalósítása 2004-ben kezdődik. K.B. Medgyasszay szerint a huszonötödik órában vagyunk Alapanyagot, olcsón Az Európai Unió azt a szerepet szánta a magyar mezőgazdaságnak, hogy a csatlakozás után nagyüzemi módon, olcsón termeljen alapanyagot - mondta tegnap szegedi sajtótájékoztatóján Medgyasszay László. Az MDF-es politikus hangsúlyozta: noha áprilisban az Európai Unióra voksolnak, ismerve az agrárium jelenlegi helyzetét és a kormány mezőgazdasággal kapcsolatos terveit, úgy vélik, nagyon sok vesztese lesz Magyarországon a csatlakozásnak. Ugyanakkor kijelentette: nincs más lehetőségünk, mert ha kimaradunk az unióból, akkor az EU bevezeti a védővámokat, felmondja a társulási szerződéseket, mi pedig kereskedhetünk az ukránokkal és a balkáni országokkal, s két év alatt tönkremegy az ország. Medgyasszay a zöldség- és gyümölcságazat hazai esélyeit jónak ítélte, ugyanakkor szerinte a baromfi és sertéságazat komoly gondban lesz az európai csatlakozás után, ha nem változik a helyzet. Az MDF-es politikus a hátralévő bő egy esztendő legfontosabb feladatának a mezőgazdaság feltőkésítését és a tanácsadói-szolgáltatói intézményrendszer kiépítését nevezte, amely a pályázatok elkészítésében segítene a gazdálkodóknak. Elmondta, hogy Portugáliában már a csatlakozás előtt öt évvel megszervezték ezt a rendszert. Medgyasszay szerint arccal a mezőgazdaság felé kell fordulnunk, mert már a huszonötödik órában vagyunk. SZ. C. SZ. A szárnyvonalakról A vasút veszteséges, ennek ellenére nem szűnnek meg a szárnyvonalak. Többek között ezek derültek ki a MÁV Rt. Szegedi Tferületi Igazgatóságán tegnap tartott évértékelésen. MUNKATÁRSUNKTÓL Szabó Gyula, a MÁV Rt. Szegedi Területi Igazgatóságának igazgatója tegnap értékelte a 2002-es évet: a társaságnak tavaly 206 milliárd forint volt a bevétele, a kiadása 243 milliárd, vesztesége 37 milliárd forint. Az igazgatóság területén 3,6 milliárd forintot fordítottak különféle fejlesztésekre, főleg a sínhálózatot újították fel. A régió vasúti igazgatóságát 91 millió forintos lopási, illetve rongálási kár érte. Tavaly 21 öngyilkosság történt a vasúton, emellett 606 baleset, ebből 25 volt halálos, 32 járt személyi sérüléssel, a többinél csak anyagi kár keletkezett. A tavalyi év értékelése mellett még szóba kerültek a meghibásodott Bz-motorkocsik, valamint a szárnyvonalak esetleges megszűntetése. A szegedi igazgatóság területén 54 Bz húzza a szerelvényeket. A sorozatos tengelyhibák miatt ezeket is megvizsgálták. Közülük mindössze 19-et találtak biztonságosnak, a többit kivonták a forgalomból. Elsőként a Szeged és Békéscsaba között közlekedő interpicik kocsijait javították ki, így ezen a vonalon már visszaállt a közlekedési rend. Az Újszeged és Mezőhegyes, valamint a Szolnok és Makó vonalon még vonatpótló buszok szállítják az utasokat a legtöbb szerelvény helyett. Többen attól tartanak, hogy megszűnnek a vasúti szárnyvonalak. Csongrád megyében a Makó-Mezőhegyes vonalon jelenleg szünetel a közlekedés, de ezt a Bz-k kiesése okozza. A másik szárnyvonal Csongrádot és Szentest érinti. A kilencvenes évek közepe óta hangoztatják, hogy nem gazdaságosak, ezért le kell építeni a szárnyvonalakat. Egyelőre ezt nem tervezik, sőt az idén vagy legkésőbb jövőre kialakítanák az úgynevezett regionális vasutat. Ez a helyi érdekű vasútnak felelne meg. A szegedi igazgatóság területén a vésztői vonalon indulhatna meg elsőként a regionális vasút. 1 SULYOK ERZSEBET Volt itt már minden. Politikai beállítódástól függetlenül az összes eddigi városvezetés szükségét érezte, hogy valamit tegyen - az intézményrendszerrel. Egyszerűen azért, mert iszonyat pénzbe kerül az óvodák, iskolák, egészségügyi, szociális és kulturális intézmények fönntartása és működtetése. A legújabb adatok szerint Szeged 40 milliárdos tervezett bevételéből 25 milliárd kapásból elmegy a 85 önkormányzati intézményre - és ehhez hozzá kell még számítani a központi igazgatás 10 milliárdos költségét. A városi büdzséből az összes kiadás 76 százaléka fordítódik a működésre! (Könnyű kiszámolni, mennyi marad fejlesztésre.) Naná, hogy mindegyik önkormányzat azzal kezdi: nem lehetne ezt lejjebb szorítani ? Az előző, fideszes városvezetés „föltalálta" a központosítást. Megszűnt a nevelési és oktatási intézmények gazdálkodási önállósága. Ettől várták az ésszerűbb, hatékonyabb, áttekinthetőbb, ellenőrizhetőbb gazdálkodást, vagyis azt, hogy valamivel csökkenthetők a működési kiadások. De hogy az idestova harmadik esztendeje működő központi szolgáltató szervezet révén valóra vált-e ez a cél-nincs bizonyítva. Igaz, az ellenkezője sincs. Most erős politikai hátszele van annak az elképzelésnek, hogy decentralizálni, nagyobb gazdálkodási önállóságot biztosítani az intézményeknek, mert így ésszerűbb, hatékonyabb, stb. Lásd mint fent. A ciklikusan ismétlődő átvilágítások és átszervezések mindig jó sok pénzbe kerülnek és tényszerűen soha nem derül ki, hogy használtak, vagy ártottak. Az egymást követő városvezetők nagyokat birkóznak a problémahalmazzal és folyvást örökítik. Eddig még senki nem vállalta azt a kétségtelenül nagy politikai kockázatot, hogy érdemben hozzányúljon a sokat emlegetett struktúrához. Vagyis azt merje mondani, hogy ezt és ezt az intézményt nincs pénzünk fönntartani, tehát megszüntetjük, bezárjuk. Sóval hintjük be a helyét. Nemcsak azért, mert ilyen mondatok után rebellió várható és kinéz egy választási vereség. Hanem azért sem merészkednek hasonló drasztikus lépést tenni, mert ez is pénzbe kerül. És ha később mutatkozna mégis megtakarítás, azért már másoké lenne a babér. De, tételezzük fel, legfőképpen azért nem szüntetnek meg, nem zárnak be intézményeket, mert nem akarják szegényíteni a várost. És itt a kör bezárul. Félszáz gazda tiltakozik a kötelező takarmány miatt Aláírások a Pick eljárása ellen A Csongrád Megyei Agrárkamara is támogatja a sertéstermelők aláírásgyűjtő akcióját, amellyel a Pick által kidolgozott integrációs szerződés ellen tiltakoznak. Csak a Pick Rt. által kijelölt takarmányforgalmazótól, a Bábolna Takarmányipari Kft.-tői vásárolhatnak takarmányt azok a termelők, akikkel a húsipari cég integrátori szerződést kötött. Azon tenyésztőktől, akik nem írták alá a szerződést, a Pick nem veszi át a sertéseket. A gazdáknak úgy kellett aláírniuk a megállapodást, hogy akkor még nem tudták, melyik cég lesz a kijelölt takarmányforgalmazó. A húsipari vállalat azt ígérte, szakmai szempontok alapján választja ki a takarmányforgalmazót és a termelőket február elején értesítette a döntésről. Am a bábolnai cégtől a jelenlegi piaci versenyben senki sem vásárol tápot a megyében. A gazdák a Pick Integrátor Kft. mellett a Csongrád Megyei Agrárkamaránál is tiltakoztak, ahová egy aláírásgyűjtő ívet is eljuttattak. A kamara titkára, Haskó Pál levélben kéri a Pick Rt. vezetőit, hogy mérlegeljék a kérést és módosítsák a szerződést. Néhány nap alatt több mint félszáz tenyésztő csatlakozott az akciókhoz, ők összesen a Pick által egy évben feldolgozott félmillió sertés több mint egy ötödét, azaz 120 ezer hízót nevelnek. K.B. A fx Talán még ezt is megérjük, ha elég gyorsan fejlődik a klóaozis. Oe ha ezeket a cikkeket mér három év múlva olvassa, vajon jegyért kapkod majd vagy levegőért? A jövőnk tele van kiszámíthatatlan eseményekkel. Egy azonban biztos: Extra kötvények • tőkegaranciával • »2% fik kamattal • extra hozam lehet Ósággal - akar 33,9% a futamidő végén Szeged, Gutenberg u. 5. (62) 554-770 Nyitva tartás: hétfő-péntek: 8.00-16.00 ítibank sohasem pihen citibank Citfoanfc Rt. - a Cfttgroop és a magyarországi Citibank csoport tagja. *A kötvények futamideje 3 év. A tőkegarancia. a fix karnat és a kedverő piaci mozgások esetén elérhető extr3 hozam a kötvény teljes futamidő alatti megtartásakor érvényes. A fix kamat és a kedvező piaci mozgások esetén elérhető extra hozam a teljes futamidőre vetített Összes kamatot, illetve hozamot jeienti. A befektetés kockázatoknak van kitéve, a befektetett tőkeösszeg és a befektetésből származó lövedeiem a befektetés —y—»••""*-'••' * * '••'''•'*"—1 — részletes információén 100$ felelőssi jövedelem a befektetés időpontjához képest csökkenhet, vagy elveszhet. A befektetéssel kapcsolatban részletes információért kérje a kibocsátó áital közzétett kibocsátási tájékoztatót. A befektetésért kizárólagos felelősséget a kibocsátási tájékoztatóban írtak szerint a kibocsc teft garanciavánalók viselik. A kibocsátási tájékoztató, vagy a szerzői ... ái«kozt_ _, izerint a kibocsátó, a forgalmazó és az ott feltünte•i „. . . . i vagy a szerződéses dokumentáció kifejezett eltérő rendelkezése hiányában a befektetésért a Citibank Rt. nem felel. Birtokhasznosítási bizottságokat alakíthatnak a mezőgazdasági érdekképviseletek Helyben dönthetnek a közföldekről Az agrárium érdek-képviseleti szervezetei által delegált tagokból akár minden településen létrejöhetnek döntőbizottságok, melyek a Nemzeti Földalaphoz kerülő földtulajdon további hasznosításáról határozhatnak. Akár minden településen létrejöhetnek birtokhasznosítási bizottságok, melyek a Nemzeti Földalap (NFA| kezelésébe kerülő termőföldek további hasznosításáról dönthetnek, hangzott el a delegáló Csongrád megyei szervezetek első egyeztető fórumán, amelyet szerdán rendeztek a Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium Csongrád Megyei Hivatalában. A tanácskozáson a földalap eddigi eredményeiről és a birtokhasznosítás lehetőségeiről Miké Zoltán, a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet elnökhelyettese tartott beszámolót. - A Nemzeti Földalap kezelésébe már eddig is számos nyugdíjas polgár ajánlotta teljes tulajdoni hányadú termőföldjét, így a január vége óta nyitott program már most sikeresnek mondható - nyilatkozta lapunknak az elnökhelyettes. - A következő kérdés: az így állami kezelésbe kerülő földek hasznosítása. Az NFA a magyar agrárium történetében először egy teljesen nyílt, társadalmi konszenzuson alapuló földprogram, bárki számára nyitott, hogy ki mennyi földet ajánlott fel életjáradék fejében, illetve az is, hogy kinek a kezelésébe, esetleg tulajdonába kerül a termőföld. Ezzel minden, korábban számos esetben jellemző lobbiérdek és korrupció kizárható. Ennek elősegítésére a kormányzat támogatásával helységenként alakulhatnak bizottságok, a földalapkezelő szervezet így a bizottsági döntések alapján tárgyalhat az állami tulajdonú földek további hasznosításáról. A döntőbizottságok összetételének a teljes agrárium érdekképMikó Zoltán. Fotó: Karnok Csaba viseletét tükröznie kell - tudtuk meg Mikó Zoltántól. Ennek értelmében helyt kell kapniuk az egyéni gazdálkodók, a társas vállalkozások, az erdészek, az agrárkamara és a helyi önkormányzatok képviselőinek. A „kollégiumok" legkevesebb három delegált taggal alakulhatnak meg, munkájukat a földalap anyagilag is támogatja. A földalapprogram kezdetéig minden országos érdek-képviseleti szervezet, így a Csongrád megyei szövetségek is leadták jelentkezésüket, a bizottságok két-három héten belül felállhatnak. Az egyeztető fórumon a földművelésügyitárca hivatalainak képviselői mellett jelen voltak az Agrárkamara, a Magyar Parasztszövetség, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelók Országos Szövetségének, az Országos Erdészeti Egyesület, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének, valamint az ÁFOSZ-nak a képviselői. - A földalap-kezelési program teljesen beilleszthető az EU-csatlakozással járó feladatok sorába mondta Mikó Zoltán -, hiszen minden tagállam ügyel rá, hogy érvényesítse a nemzeti földtulajdonnal kapcsolatos érdekeit. A földkérdésnek mindenkor a politika felett kell állnia, és ezt szolgálja az NFA-programja is. ILLYÉS SZABOLCS