Délmagyarország, 2003. február (93. évfolyam, 27-50. szám)

2003-02-20 / 43. szám

CSÜTÖRTÖK, 2003. FEBRUAR 20. •AKTUÁLIS* 3 Csillag István: a kormány garantálja, hogy 2006-ig Szegedre ér a sztráda Jövőre indul az útprogram Folytatás az 1. oldalról - Át kell lépnünk a Dunán, és el kell jutnunk Pannóniából Hun­niába - mondta a miniszter, egyúttal megjegyezte: elsődleges­nek tartják a keleti országrész el­érhetőségének javítását. Csillag István kérdésre vála­szolva leszögezte: garancia van ar­ra, hogy az M5-ös autópálya a kormány által jelzett határidőig, azaz 2006-ig Szegedre ér. A mi­niszter elmondta: jelenleg is foly­nak a tárgyalások az M5-öst üze­meltető koncessziós társasággal, az AKA Rt.-vei, bár azt egyelőre még nem tudni, hogy az AKA, vagy az állam építi tovább Kis­kunfélegyházától a sztrádát. -A kormány a várható állami kiadá­sok közé betervezte az M5-ös to­vábbépítéséhez szükséges össze­get, és amennyiben nem sikerül megegyezni az AKA Rt.-vei, az ál­lam saját beruházásban fogja 2006-ig megépíteni Szegedig az utat. A tárca vezetője hozzátette: mindenképpen szeretnék a mat­ricás rendszerbe bevonni az M5-öst, hogy Európa legmaga­sabb autópálya-díja az elfogadha­tó szintre mérséklődjék. Egy másik Csongrád megyét érintő beruházásról, az M5-öst a nagylaki határátkelővel összekö­A miniszter a távolból közeli autópályát és matricát ígért. Fotó: Gyenes Kálmán tő M43-as út építéséről szólva Csillag elmondta: a tervek sze­rint a munkálatok 2008 és 2010 között kezdődhetnek meg. A kormány az Európa-terv ré­szeként felvázolt autópálya-prog­ramjának költségeit az Európai Fejlesztési Banktól felvett kedvez­ményes, hosszú lejáratú hitelek­ből szeretné fedezni, de Csillag le­hetséges forrásként jelölte meg a további, várható privatizációs be­vételeket is. A program megvaló­sítása 2004-ben kezdődik. K.B. Medgyasszay szerint a huszonötödik órában vagyunk Alapanyagot, olcsón Az Európai Unió azt a szerepet szánta a magyar mezőgazdaság­nak, hogy a csatlakozás után nagyüzemi módon, olcsón ter­meljen alapanyagot - mondta tegnap szegedi sajtótájékozta­tóján Medgyasszay László. Az MDF-es politikus hangsú­lyozta: noha áprilisban az Euró­pai Unióra voksolnak, ismerve az agrárium jelenlegi helyzetét és a kormány mezőgazdasággal kapcsolatos terveit, úgy vélik, nagyon sok vesztese lesz Ma­gyarországon a csatlakozásnak. Ugyanakkor kijelentette: nincs más lehetőségünk, mert ha ki­maradunk az unióból, akkor az EU bevezeti a védővámokat, fel­mondja a társulási szerződése­ket, mi pedig kereskedhetünk az ukránokkal és a balkáni orszá­gokkal, s két év alatt tönkremegy az ország. Medgyasszay a zöldség- és gyü­mölcságazat hazai esélyeit jónak ítélte, ugyanakkor szerinte a ba­romfi és sertéságazat komoly gondban lesz az európai csatlako­zás után, ha nem változik a hely­zet. Az MDF-es politikus a hátra­lévő bő egy esztendő legfontosabb feladatának a mezőgazdaság fel­tőkésítését és a tanácsadói-szol­gáltatói intézményrendszer ki­építését nevezte, amely a pályá­zatok elkészítésében segítene a gazdálkodóknak. Elmondta, hogy Portugáliában már a csatlakozás előtt öt évvel megszervezték ezt a rendszert. Medgyasszay szerint arccal a mezőgazdaság felé kell fordulnunk, mert már a huszon­ötödik órában vagyunk. SZ. C. SZ. A szárnyvonalakról A vasút veszteséges, ennek el­lenére nem szűnnek meg a szárnyvonalak. Többek között ezek derültek ki a MÁV Rt. Szegedi Tferületi Igazgatóságán tegnap tartott évértékelésen. MUNKATÁRSUNKTÓL Szabó Gyula, a MÁV Rt. Szegedi Területi Igazgatóságának igazga­tója tegnap értékelte a 2002-es évet: a társaságnak tavaly 206 milliárd forint volt a bevétele, a kiadása 243 milliárd, vesztesége 37 milliárd forint. Az igazgatóság területén 3,6 milliárd forintot fordítottak kü­lönféle fejlesztésekre, főleg a sín­hálózatot újították fel. A régió vasúti igazgatóságát 91 millió fo­rintos lopási, illetve rongálási kár érte. Tavaly 21 öngyilkosság történt a vasúton, emellett 606 baleset, ebből 25 volt halálos, 32 járt személyi sérüléssel, a többi­nél csak anyagi kár keletkezett. A tavalyi év értékelése mellett még szóba kerültek a meghibáso­dott Bz-motorkocsik, valamint a szárnyvonalak esetleges meg­szűntetése. A szegedi igazgató­ság területén 54 Bz húzza a sze­relvényeket. A sorozatos tengely­hibák miatt ezeket is megvizsgál­ták. Közülük mindössze 19-et találtak biztonságosnak, a többit kivonták a forgalomból. Első­ként a Szeged és Békéscsaba kö­zött közlekedő interpicik kocsija­it javították ki, így ezen a vona­lon már visszaállt a közlekedési rend. Az Újszeged és Mezőhe­gyes, valamint a Szolnok és Ma­kó vonalon még vonatpótló bu­szok szállítják az utasokat a leg­több szerelvény helyett. Többen attól tartanak, hogy megszűnnek a vasúti szárnyvo­nalak. Csongrád megyében a Makó-Mezőhegyes vonalon je­lenleg szünetel a közlekedés, de ezt a Bz-k kiesése okozza. A má­sik szárnyvonal Csongrádot és Szentest érinti. A kilencvenes évek közepe óta hangoztatják, hogy nem gazdaságosak, ezért le kell építeni a szárnyvonalakat. Egyelőre ezt nem tervezik, sőt az idén vagy legkésőbb jövőre kiala­kítanák az úgynevezett regioná­lis vasutat. Ez a helyi érdekű vas­útnak felelne meg. A szegedi igazgatóság területén a vésztői vonalon indulhatna meg első­ként a regionális vasút. 1 SULYOK ERZSEBET Volt itt már minden. Politikai beállítódástól függetlenül az összes eddigi városvezetés szükségét érezte, hogy valamit tegyen - az in­tézményrendszerrel. Egyszerűen azért, mert iszonyat pénzbe ke­rül az óvodák, iskolák, egészségügyi, szociális és kulturális intéz­mények fönntartása és működtetése. A legújabb adatok szerint Szeged 40 milliárdos tervezett bevéte­léből 25 milliárd kapásból elmegy a 85 önkormányzati intéz­ményre - és ehhez hozzá kell még számítani a központi igazgatás 10 milliárdos költségét. A városi büdzséből az összes kiadás 76 százaléka fordítódik a működésre! (Könnyű kiszámolni, mennyi marad fejlesztésre.) Naná, hogy mindegyik önkormányzat azzal kezdi: nem lehetne ezt lejjebb szorítani ? Az előző, fideszes városvezetés „föltalálta" a központosítást. Megszűnt a nevelési és oktatási intézmények gazdálkodási önálló­sága. Ettől várták az ésszerűbb, hatékonyabb, áttekinthetőbb, el­lenőrizhetőbb gazdálkodást, vagyis azt, hogy valamivel csökkent­hetők a működési kiadások. De hogy az idestova harmadik eszten­deje működő központi szolgáltató szervezet révén valóra vált-e ez a cél-nincs bizonyítva. Igaz, az ellenkezője sincs. Most erős politikai hátszele van annak az elképzelésnek, hogy decentralizálni, na­gyobb gazdálkodási önállóságot biztosítani az intézményeknek, mert így ésszerűbb, hatékonyabb, stb. Lásd mint fent. A ciklikusan ismétlődő átvilágítások és átszervezések mindig jó sok pénzbe kerülnek és tényszerűen soha nem derül ki, hogy használtak, vagy ártottak. Az egymást követő városvezetők na­gyokat birkóznak a problémahalmazzal és folyvást örökítik. Eddig még senki nem vállalta azt a kétségtelenül nagy politikai kocká­zatot, hogy érdemben hozzányúljon a sokat emlegetett struktúrá­hoz. Vagyis azt merje mondani, hogy ezt és ezt az intézményt nincs pénzünk fönntartani, tehát megszüntetjük, bezárjuk. Sóval hintjük be a helyét. Nemcsak azért, mert ilyen mondatok után rebellió várható és kinéz egy választási vereség. Hanem azért sem merészkednek hasonló drasztikus lépést tenni, mert ez is pénzbe kerül. És ha később mutatkozna mégis megtakarítás, azért már másoké lenne a babér. De, tételezzük fel, legfőképpen azért nem szüntetnek meg, nem zárnak be intézményeket, mert nem akar­ják szegényíteni a várost. És itt a kör bezárul. Félszáz gazda tiltakozik a kötelező takarmány miatt Aláírások a Pick eljárása ellen A Csongrád Megyei Agrárka­mara is támogatja a sertéster­melők aláírásgyűjtő akcióját, amellyel a Pick által kidolgo­zott integrációs szerződés el­len tiltakoznak. Csak a Pick Rt. által kijelölt ta­karmányforgalmazótól, a Bábol­na Takarmányipari Kft.-tői vásá­rolhatnak takarmányt azok a ter­melők, akikkel a húsipari cég in­tegrátori szerződést kötött. Azon tenyésztőktől, akik nem írták alá a szerződést, a Pick nem veszi át a sertéseket. A gazdáknak úgy kellett aláírniuk a megállapo­dást, hogy akkor még nem tud­ták, melyik cég lesz a kijelölt ta­karmányforgalmazó. A húsipari vállalat azt ígérte, szakmai szem­pontok alapján választja ki a ta­karmányforgalmazót és a terme­lőket február elején értesítette a döntésről. Am a bábolnai cégtől a jelenlegi piaci versenyben senki sem vásárol tápot a megyében. A gazdák a Pick Integrátor Kft. mellett a Csongrád Megyei Ag­rárkamaránál is tiltakoztak, aho­vá egy aláírásgyűjtő ívet is eljut­tattak. A kamara titkára, Haskó Pál levélben kéri a Pick Rt. veze­tőit, hogy mérlegeljék a kérést és módosítsák a szerződést. Né­hány nap alatt több mint félszáz tenyésztő csatlakozott az akciók­hoz, ők összesen a Pick által egy évben feldolgozott félmillió ser­tés több mint egy ötödét, azaz 120 ezer hízót nevelnek. K.B. A fx Talán még ezt is megérjük, ha elég gyorsan fejlődik a klóaozis. Oe ha ezeket a cikkeket mér három év múlva olvassa, vajon jegyért kapkod majd vagy levegőért? A jövőnk tele van kiszámíthatatlan eseményekkel. Egy azonban biztos: Extra kötvények • tőkegaranciával • »2% fik kamattal • extra hozam lehet Ósággal - akar 33,9% a futamidő végén Szeged, Gutenberg u. 5. (62) 554-770 Nyitva tartás: hétfő-péntek: 8.00-16.00 ítibank sohasem pihen citibank Citfoanfc Rt. - a Cfttgroop és a magyarországi Citibank csoport tagja. *A kötvények futamideje 3 év. A tőkegarancia. a fix karnat és a kedverő piaci mozgások esetén elérhető extr3 hozam a kötvény teljes futamidő alatti megtartásakor érvényes. A fix kamat és a kedvező piaci mozgások esetén elérhető extra hozam a teljes futamidőre vetített Összes kamatot, illetve hozamot jeienti. A befektetés kockázatoknak van kitéve, a befektetett tőkeösszeg és a befektetésből származó lövedeiem a befektetés —y—»••""*-'••' * * '••'''•'*"—1 — részletes információén 100$ felelőssi jövedelem a befektetés időpontjához képest csökkenhet, vagy elveszhet. A befektetéssel kapcsolatban részletes információért kérje a kibocsátó áital közzétett kibocsátási tájékoztatót. A befektetésért kizáró­lagos felelősséget a kibocsátási tájékoztatóban írtak szerint a kibocsc teft garanciavánalók viselik. A kibocsátási tájékoztató, vagy a szerzői ... ái«kozt_ _, izerint a kibocsátó, a forgalmazó és az ott feltünte­•i „. . . . i vagy a szerződéses dokumentáció kifejezett elté­rő rendelkezése hiányában a befektetésért a Citibank Rt. nem felel. Birtokhasznosítási bizottságokat alakíthatnak a mezőgazdasági érdekképviseletek Helyben dönthetnek a közföldekről Az agrárium érdek-képviseleti szervezetei által delegált tagok­ból akár minden településen létrejöhetnek döntőbizottsá­gok, melyek a Nemzeti Föld­alaphoz kerülő földtulajdon to­vábbi hasznosításáról határoz­hatnak. Akár minden településen létrejö­hetnek birtokhasznosítási bi­zottságok, melyek a Nemzeti Földalap (NFA| kezelésébe kerü­lő termőföldek további hasznosí­tásáról dönthetnek, hangzott el a delegáló Csongrád megyei szer­vezetek első egyeztető fórumán, amelyet szerdán rendeztek a Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium Csongrád Megyei Hivatalában. A tanácskozáson a földalap eddigi eredményeiről és a birtokhasznosítás lehetőségei­ről Miké Zoltán, a Nemzeti Föld­alapkezelő Szervezet elnökhe­lyettese tartott beszámolót. - A Nemzeti Földalap kezelésé­be már eddig is számos nyugdíjas polgár ajánlotta teljes tulajdoni hányadú termőföldjét, így a janu­ár vége óta nyitott program már most sikeresnek mondható - nyi­latkozta lapunknak az elnökhe­lyettes. - A következő kérdés: az így állami kezelésbe kerülő földek hasznosítása. Az NFA a magyar agrárium történetében először egy teljesen nyílt, társadalmi kon­szenzuson alapuló földprogram, bárki számára nyitott, hogy ki mennyi földet ajánlott fel életjá­radék fejében, illetve az is, hogy kinek a kezelésébe, esetleg tulaj­donába kerül a termőföld. Ezzel minden, korábban számos eset­ben jellemző lobbiérdek és kor­rupció kizárható. Ennek elősegí­tésére a kormányzat támogatásá­val helységenként alakulhatnak bizottságok, a földalapkezelő szervezet így a bizottsági dönté­sek alapján tárgyalhat az állami tulajdonú földek további haszno­sításáról. A döntőbizottságok összetéte­lének a teljes agrárium érdekkép­Mikó Zoltán. Fotó: Karnok Csaba viseletét tükröznie kell - tudtuk meg Mikó Zoltántól. Ennek értel­mében helyt kell kapniuk az egyé­ni gazdálkodók, a társas vállalko­zások, az erdészek, az agrárkama­ra és a helyi önkormányzatok képviselőinek. A „kollégiumok" legkevesebb három delegált taggal alakulhatnak meg, munkájukat a földalap anyagilag is támogatja. A földalapprogram kezdetéig min­den országos érdek-képviseleti szervezet, így a Csongrád megyei szövetségek is leadták jelentkezé­süket, a bizottságok két-három héten belül felállhatnak. Az egyeztető fórumon a földműve­lésügyitárca hivatalainak képvi­selői mellett jelen voltak az Ag­rárkamara, a Magyar Parasztszö­vetség, a Mezőgazdasági Szövet­kezők és Termelók Országos Szö­vetségének, az Országos Erdészeti Egyesület, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsé­gének, valamint az ÁFOSZ-nak a képviselői. - A földalap-kezelési program teljesen beilleszthető az EU-csat­lakozással járó feladatok sorába ­mondta Mikó Zoltán -, hiszen minden tagállam ügyel rá, hogy érvényesítse a nemzeti földtulaj­donnal kapcsolatos érdekeit. A földkérdésnek mindenkor a poli­tika felett kell állnia, és ezt szol­gálja az NFA-programja is. ILLYÉS SZABOLCS

Next

/
Oldalképek
Tartalom