Délmagyarország, 2003. február (93. évfolyam, 27-50. szám)

2003-02-19 / 42. szám

SZERDA, 2003. FEBRUÁR 19. « E U - T Ü K Ö R • 7 A nemzetközi érettségitől a hollandiai diákmunkáig Továbbképzés, külföldi egyetemen Nyugat-európai országokban is továbbtanulhat az érettségizett diák és erre nemcsak költségtérítéses módon nyílhat lehetőség. Van rá tapasztalat: diákmunkával lehet annyi pénzt keresni Nyugat-Európában, amellyel biztosítható a tanulás melletti megélhetés. Ha nyugat-európai ország felsőoktatási intézményében akar továbbtanulni a volt középiskolás diák, meg kell keresnie az adott intézményt, például interneten, aztán ki kell töltenie a biztosított jelentkezési lapot, ezután az intézmény nagy valószínűséggel kérni fogja a magyar érettségi bizonyítvány honosítását - ismerteti Patkós Zsolt, a vásárhelyi önkormányzat oktatási referense a külföldi továbbtanulás intézésének menetét. Általában költségtérítéses képzésen vehet részt a fölvételt nyert diák, de például ha államközi egyezmény van életben Magyarország és az adott ország közt, akkor a leendő hallgató pályázatot nyújthat be a magyar állami ösztöndíjbizottsághoz, hogy ösztöndíjat kapjon, illetve tanulmányi költségeit fedezzék. Egyszerűbb a helyzet, ha a diák Magyarországon nemzetközi érettségit tett; erre a nemzetközi érettségi szervezet hozzájárulásával nyílik lehetőség. Egyébként, teszi hozzá a referens, ugyanezek az előírások érvényesek a közoktatási törvény majdani módosulásáig, ha Magyarországon kíván továbbtanulni külföldi diák. Nemzetközi érettségi vizsgát Magyarországon a budapesti Karinthy Frigyes Gimnáziumban lehet tenni - hívja föl a figyelmet Bognár Anikó igazgatóhelyettes. Ehhez az szükséges, hogy gimnáziumi tanulmányainak utolsó két évét a Karinthyban végezze a diák. Ez az érettségi a világ 110 országában érvényes. Felvételi vizsga helyett is elfogadják a legnevesebb egyetemek, az Oxfordtól a Humboldtig, ha a diák pontszáma egyébként elegendő. A nemzetközi érettségi a világ minden, e vizsgarendszert alkalmazó pontján azonos; hat tárgyból kell vizsgázni, közülük - anyanyelvből, matematikából és egy idegen nyelvből kötelezően, további három pedig választható. Az említett tárgyak közül háromból alap-, háromból emelt szinten kell vizsgázni, hogy melyik hármat választja utóbbiként az érettségiző, tőle függ. Az érettségi vizsga és maga az oktatás, a Karinthyban angol nyelvű; a világ más pontjain lévő, hasonló intézményekben francia, illetve spanyol is lehet. Magyarországon az Amerikai Nemzetközi Iskolában is tehető nemzetközi érettségi. A Hódmezővásárhelyről már Budapestre költözött Vass Katalin a Bethlen gimnáziumban érettségizett, a külkereskedelmi főiskola elvégzése, a diplomaszerzés után a hollandiai Bredában vett részt további egyéves felsőoktatási képzésben. A holland intézmény a külker testvériskolája és együttműködési program keretében nyílt mód a magyarországi négy év „ megfejelésére" kiegészítő diplomával. - Nekem csak az étkezésről, a mindennapi élethez szükséges dolgokról kellett gondoskodnom, a képzést és a szállást az intézmények állták - meséli Vass Katalin. Pénzkeresetre diák-munkaközvetítő szervezet révén nyílt lehetősége. Az így kapott munka tökéletesen elegendő pénzt biztosított a mindennapi létfönntartáshoz, a zavartalan tanuláshoz. F.CS. Az érettségizett diákok külföldi felsőoktatási intézményekben is folytathatják tanulmányaikat. Fotó: Tésik Attila A magyar érettségi belépő az EU egyetemeire Elismert oklevelek MUNKATÁRSUNKTÓL A tandíj és a beiratkozás költségeit tekintve az unió más állampolgáraival azonos elbírálásra számíthatnak a magyar egyetemi hallgatók a csatlakozást követően, ám a szociális juttatások odaítéléséről az egyes országok saját hatáskörben döntenek. A magyar érettségivel szinte minden uniós tagállam egyetemére a megfelelő követelmények teljesítése esetén - be lehet kerülni tudta meg Mészáros Gábortól, az Oktatatási Minisztérium Magyar Ekvivalencia és Információs Központjának főosztályvezetőjétől az MTI. A felsőoktatásban nincsenek meghatározott, egységes uniós követelmények, az oktatás és a képzés tagállami, illetve regionális szinten szabályozott. Jelenleg az uniós országok döntenek arról, hogy elfogadják-e vagy sem a magyar diplomákat. Ám a 2004 tavaszára tervezett csatlakozást követően már minden, Magyarországon kiadott, uniós állampolgár által megszerzett oklevelet automatikusan vagy különbözeti vizsgával el kell ismerni a tagországokban. Néhány szakma - például az orvos, a fogorvos, az állatorvos, az építész és a gyógyszerész - esetében közös képzési elvárásokat határoztak meg, amelyekhez tavaly hozzáigazították a magyar követelményeket. Az unióban ezen szakmák okleveleit minden tagállamban automatikusan el kell fogadni, hiszen ezeket a diplomákat minden EU-tagországban azonos, a közösségi normák szerinti képzés után lehet megkapni. A többi diploma esetében a tagállamok joga eldönteni, hogy kérik-e különbözeti vizsga letételét, vagy gyakorlati idő letöltését. A francia Legrand munkásai az unióról Megelőzik a szentesi kollégáikat A szentesi Legrand-Kontavill Rt. dolgozóinak francia kollégái szerint a magyarok sokat nyerhetnek az uniós tagságon. A francia Legrand-csoportnak a világ számos országában van gyára, ilyen a szentesi Kontavill Rt. is. A helyi EU-klubban arról beszéltek a vendégek, hogy a franciáknak mit jelent az unió. A 35 éves elektroműszerész, Francois Chatenet elmondta: amikor most Szentesre utaztak, kérték az útlevelet a határon és pénzt is kellett váltaniuk, de ha például Németországba mennek, mindezekre már nincs szükség. Amennyiben újabb tagokkal bővül az EU, szerinte a régiekkel együtt képesek lesznek ellensúlyozni az amerikaiak és a japánok gazdasági erejét. A 28 éves Frederic Morei villanyszerelőként dolgozik az anyavállalatnál. Kedvező jelnek említette az euró erősödését a dollárral szemben. A nemzeti valutájukat pedig nem sajnálják, még akkor sem, ha a bevezetésekor két százalékkal emelkedett az infláció. Aimé Cathalitanó minőségügyi mérnök úgy van vele: nemcsak nekik előnyös az uniós közösséghez tartozni, hanem a magyaroknak is hosszú távon az az érdekük. Véleményük szerint az EU-ban minden ország megőrizheti a függetlenségét és a nemzeti kultúráját. Az itteni munkások bérének négyszeresét kapják a francia kollégák. Fotó: Tésik Attila Az 55 éves minőségügyi mérnök azt állította: hazánk többet nyerhet a társulással, mint a franciák. Hozzájuk bevitték az olcsó zöldséget és gyümölcsöt, ezért az agrártermelők veszítettek. Francois Chatenet azt fejtegette, hogy tíz éven belül amolyan munkamegosztás lesz az uniós tagok között: a spanyolok gyümölcsöt, a franciák búzát termesztenek, a németek pedig ipari berendezéseket és gépeket gyártanak. A 34 éves karbantartó, Pascal Mathou a francia mezőgazdaságot úgy jellemezte, hogy az utóbbi 10-15 évben nehéz helyzetbe került, mivel a költségek 30 százalékkal emelkedtek, miközben az árak nem változtak. A családi gazdaságok szerinte nem versenyképesek, hiszen a kis földterületeken nem lehet gazdaságosan termelni. Ezért náluk már kialakult az a gyakorlat, hogy közös beszerzésre és értékesítésre szövetkeznek a gazdák. Ami a munkabéreket illeti: az ő fizetésük a négyszerese a szentesi Legrand-Kontavill Rt.-nél dolgozó kollégáikénál. Az otthoni gyárukban pedig a mérnökök két és félszer keresnek többet, mint a szakmunkások. BALÁZSI IRÉN Comenius-programmal, pályázattal Európába Hódmezővásárhelyen több középiskola is együttműködik uniós országok középiskoláival, például a Comenius-program révén. Ezen belül diákcserékre is sor kerül. A cél: ismerkedjenek meg egymással uniós és tagjelölt országok diákjai, tanárai. A Comenius-program keretében - melybe pályázati úton kapcsolódhatnak be iskolák - minden esetben több EU-s iskola működik együtt egy-egy EU-n kívüli ország iskolájával. Az Eötvös József Szakközépiskola a Comenius 1. programban vesz részt (a József Attila Általános Iskolával együttj, az uniós országokat ez esetben Dánia, Svédország és Németország képviseli. Molnár Imréné tanárnőtől megtudtuk: jelenleg a Gyermeknek lenni Európában című, ez évben véget érő projekten dolgoznak az iskolák. A munkanyelv - azon részprogramon belül, amelyhez az Eötvös is kapcsolódott - a német; a diákok megismertetik egymást mindennapi életüktől, szabadidős lehetőségeiktől kezdve a környékükre jellemző, kihalófélben lévő, régi mésterségekig sok mindennel. Egy másik projekten is dolgoznak gyerekek, ez a Magyarország az Európai Unió kapujában címet viseli: bemutatják a német gyerekeknek Magyarországot, mindazt, amit róla tudni kell. A program keretében kétszer voltak már Eötvös-diákok Schifferstadtban partneriskola-látogatáson. Megismertek az országból annyit, amennyit egy-egy hét alatt meg lehet ismerni, Németországból eddig egyszer jöttek viszontlátogatásra diákok, s májusban következik az újabb látogatás. A Corvin Mátyás Vendéglátóipari és Kereskedelmi Szakközépiskolában jelenleg is tartózkodnak finn vendégtanárok, -diákok, a Comenius iskolai programja keretében - mondja Pótáriné Hojcsi Zsuzsanna igazgatóhelyettes. Itt svéd és olasz iskolák a további együttműködők; jövőre a svédekkel tervezi a programot folytatni a Corvin, majd az olaszok következnek, szintén tanár-diákcserékkel. A gasztronómiai vonatkozású projekt egymás országainak ünnepi ételeivel ismerteti meg a résztvevőket. Egy másik (de szintén Comenius-)program keretében a görögországi Khíosz szigetére látogatnak március első felében corvinos diákok, majd a görögök viszonozzák a látogatást. Az ugyancsak uniós Leonardo-program pedig öt angoltanár utazását tette lehetővé, Nagy-Britanniába nemsokára útnak is indulnak. CS.F. Tempus Közalapítvány Az 1996-ban létrehozott Tempus Közalapítvány az Oktatási Minisztérium felügyelete alatt működő, kiemelten közhasznú szervezet. Célja a nemzetközi oktatási-képzési együttműködés ösztönzése. A közalapítvány végzi az Európai Bizottság Socrates oktatási és Leonardo da Vinci szakképzési programjának, valamint a közép-európai CEEPUS-programnak a magyarországi koordinációját. Keretein belül működik az Európai Szociális Alap Magyar Képzőközpont, az Európa-tanulmányi Központok Titkársága, a Tempus Nemzeti Kapcsolattartó Pont és a volt ösztöndíjas diákokat tömörítő Alumni for Europe hálózat; pályáztatja a Miniszterelnöki Hivatal kezelésében lévő Európai Közigazgatási Képzési Ösztöndíjat (EKKÖ), működteti az EKKÖ-ösztöndíjasok klubját, kezeli az Európa Tanács tanár-továbbképzési programját, valamint információkkal, konzultációkkal segíti az Európai Unió 5. kutatásfejlesztési keretprogramjának humán kutatási potenciálfejlesztést támogató komponensének (IHP) pályázóit. Az európaiságról közvetlen tapasztalatot nyújtó programok az oktatás-képzés minden szintjén, minden szereplő számára nyújtanak pályázati lehetőségeket az óvodától a felnőttképzésig, az egyetemi hallgatóktól az önkormányzatokig. Információ a www.tpf.iif.hu címen található. Az oktatásra több pénz jut A tanulás ablakot nyit a világra MUNKATÁRSUNKTÓL Jelentősen növekedhetnek az oktatásra fordítható források Magyarország európai uniós csatlakozása után. A közösségnek a régiók közötti különbségek felszámolását célzó strukturális alapjain keresztül 2004 és 2006 között mintegy 65 milliárd forintos vissza nem térítendő támogatás vehető igénybe. Az uniós pénzt a programok költségvetésének negyedét kitevő magyar hozzájárulás egészíti majd ki - hangsúlyozza a szaktárca politikai államtitkára, az MSZP oktatási kabinetjének vezetője Hiller István. A támogatás lehívásának alapfeltétele a Nemzeti fejlesztési terv, a dokumentum és az annak keretében kidolgozandó programok pályázatai várhatóan jövő januártól nyílnak meg. Magyarország csatlakozása után a magyar oktatási rendszerben a képzés tartalmát tekintve nincs kötelezettség semmiféle gyökeres átalakításra, módosításra. A közoktatás továbbra is ingyenes, szabályozása ugyanis nem tartozik a közösségi jog hatálya alá, tagállami hatáskörben marad. A nyelvvizsgák kapcsán Hiller István közölte: jelenleg nem létezik az unió által elismert nyelvvizsga, ebben az értelemben a magyar vizsgák sem válhatnak elismertté. Az egyes intézmények saját hatáskörben döntik el, hogy elfogadják-e az adott nyelvvizsgát vagy más módon győződnek meg a nyelvismeretről. Utalt arra, hogy a magyar fejlesztésű, államilag elismert nyelvvizsgák külföldön történő megismertetése a Nyelvvizsgát Akkreditáló Testület egyik központi feladata idén. Jelenleg folyamatban van az Európa Tanács ajánlása alapján a 6 szintű vizsgarendszer kidolgozása. A csatlakozás után a magyar kutatók a többi munkavállalóhoz hasonlóan szabadon vállalhatnak munkát az unió bármely országában, mentesülnek a munkavállalási engedély megszerzése alól. A magyar kutató sem kaphat kevesebb fizetést, nem lehetnek rosszabbak a munkavégzés feltételei, mint az adott országban élő állampolgároknak. A kutatói ösztöndíj-lehetőségeket magában foglaló Marié Curie-programok keretében lehetőség nyílik, hogy a magyar kutatók az uniós országok vagy Európán kívüli államok kutatóhelyein képezzék magukat és szerezzenek 1-2 éves szakmai gyakorlatot. Leonardo A szakképzés fejlesztését célzó Leonardo da Vinci-programhoz Magyarország 1997. szeptember l-jén kapcsolódott. Három év alatt a pályázóknak megítélt támogatás meghaladta a 2 milliárd forintot, több mint 1200-an vehettek részt külföldi szakmai gyakorlaton, csereprogramokon. Érdekek A Magyar Demokrata Fórum szegedi szervezete és a főbb Szegedért Egyesület előadássorozatot szervez Magyar érdekek az unióban címmel. A magyar mezőgazdaság lehetőségeiről Medgyasszay László országgyűlési képviselő tart előadást rria este 6 órától a Szegedi Ifjúsági Házban. Az EU-tükör melléklet a Külügyminisztérium támogatásával készül; szerkeszti: Újszászi Ilona