Délmagyarország, 2003. február (93. évfolyam, 27-50. szám)

2003-02-15 / 39. szám

Szombat, 2003. február 15. SZIESZTA II. 1 AZ AMERIKAIAK JOGDÍJAT KÖVETELNEK A VAMPIRFOGAKERT A ROMANOKTOL román Disneylandje Vlad Tepes havasalföldi vajda, akiről a világhírűvé vált Drakula figuráját mintázták. Amolyan román Disneylandnek tekinthető a tervek szerint jövőre megnyíló Drakula-park. A regényekből, filmekből, képregényekből és egyéb művészi alkotásokból világhírűvé vált, s egy 15. századi havasalföldi vajdáról mintázott vámpír emlékét idéző szórakoztatóközpont országos és nemzetközi vitát kavart. - Hülyeség, hogy Svájcban, amelynek semmi köze a Drakula-legendához, a gróf nevével feliratozott órákat és pénztárcákat lehet vásárolni, a műanyag vámpírfogakat meg Törökországban, nem pedig Romániában gyártják - fakadt ki egyszer a román turisztikai miniszter. Dan Matei Agathont az is bosszantja, hogy a világon körülbelül négyezer Drakula-klub fölözi le a vámpír kultuszának hasznát, s ebből a gróf „szülőhazája" szégyenszemre kimarad. Éppen ezért született meg két évvel ezelőtt az az ötlet, hogy Segesvártól öt kilométerre, egy 130 hektáros területen felépítik a Drakula-parkot. Azért esett erre a helyszínre a választás, mert a 19. század végén megalkotott vámpír figurájához mintaként szolgáló, négy évszázaddal korábban élt, meglehetősen harcias természetű havasalföldi vajda, Vlad Tepes ebben az erdélyi városban született. Az egykori nemes és a vérszívó közötti szoros kapcsolatot azonban sokan megkérdőjelezik. A nemzetközileg elismert Drakula-kutató, Elizabeth Miller a BBC hírtelevízióban úgy nyilatkozott, hogy a valóságos Vlad Tepes és az ír Bram Stoker 1897-es regényében először megjelenő vámpír között minimális az egyezés, ráadásul az író sem tudta földrajzilag pontosan belőni Drakula hazáját. De egyes román vélemények szerint sem kell a vérszívók és a történelmi személy között ilyen párhuzamot vonni. Mindenesetre a román kormány a turizmus fellendülését és legalább háromezer új munkahely teremtését reméli a szórakoztatóközpont felépítésétől. A nagyszabású elképzelés azonban még Romániában sem ragadott magával mindenkit. A segesvári egyházak képviselői mellett a lokálpatrióták egy része is tiltakozott a park megépítése ellen. Attól tartottak, hogy a „sátánista és istentelen" fiatalok hada ellepi majd a környéket, és a néhány kilométeres távolság ellenére fölzarándokolnak a Segesvárnál magasodó várba, megzavarva esetleg a hagyományos nyári játékokat. A szászok által a középkorban emelt, a világörökség részévé nyilvánított várat az ENSZ tudományos és kulturális szervezete, az UNESCO is félti, s emiatt tiltakozott a román kormánynál az építkezés ellen. A belpolitikai és nemzetközi vitát tetézte egy újabb nehézség: a világszerte ismert Drakula alakjának „használati joga" az Universal filmstúdió birtokában van, ezért a románoknak a figura arcmásáért, Szinte mindenki ismeri Drakulát, a denevérré vagy farkassá változó szörnyeteget, aki emberek vérét issza. Azt már kevesebben tudják, honnan származik a vámpír alakja. Az eredeti Drakula Vlad Tepes, a 15. századi havasalföldi vajda volt, akit azért neveztek így, mert családi címerében „dracul", vagyis sárkány szerepelt. (A szó egyébként ördögöt is jelent.) 1448 és 1476 között háromszor volt Havasalföld fejedelme, s példátlan kegyetlenséggel uralkodott. Ő alkalmazta a karóba húzás technikáját, amit fiatal korában a törökök fogságában tanult el. Egyszer minden ok nélkül megtámadott egy várost és karóba húzatott tízezer embert, egy másik alkalommal pedig Erdélybe betörve harmincezer embert kínoztatott meg. Egyes korabeli feljegyzések megemlítik: az uralkodót „vérszag lengi körül", de megde még a vámpírfogak felhasználásáért is fizetniük kellene az amerikai cégnek. (A stúdió 1930 és 1960 között hét Drakula-filmet készített, amelyek leghíresebb vámpírfiguráját a Lugosi Béla a Drakula-film főszerepében. bízható történelmi források nem utalnak arra, hogy embertársai vérét szívta volna. Később Mátyás király 12 évre börtönbe csukatta. Szabadulása után két évvel a fejedelmet titokzatos körülmények között meggyilkolták. A 20. század elején feltételezett sírját felnyitották, de abban nem találták meg földi maradványait. Halála után Drakulát a román parasztok beillesztették hiedelmeikbe. A gyerekeket azzal fenyegették: Jó legyél, vagy elvisz a Drakula!". Világhírűvé 1897-ben vált, amikor az ír Bram Stoker Drakula című regénye megjelent. Azóta a horror-irodalom legismertebb figurájává vált, közel ezer regényben és 250 filmben tűnt fel. Drakula gróf egyetlen mai, Németországban élő leszármazottja a 63 éves Ottomar Rodolphe Vlad Dracula Prince Kretzulesco a BBC tévécsatornának tavaly adott interjújában azt mondta, az európai nemesség soraiból szeretne örökbe fogadni egy gyermeket, aki továbbvinné a család nevét. Kiválasztott utódról egyelőre nem tudni, valószínűleg sokan nem szívesen lennének a hírhedt família tagjai. A Vlad Tepesnek tulajdonított Bran-kastély Brassó közelében ma is 250 ezer látogatót vonz évente. szegedi színházban is játszó Lugosi Béla alakította.) Bár a filmstúdióval még nem született megegyezés, úgy tűnik, a román turisztikai miniszter a jogdíjfizetés helyett olcsóbb megoldást talált: művészeti képzésben részt vevő diákokat kért fel arra, hogy dolgozzanak ki saját Drakula-arculatot. A belföldi és nemzetközi ellenállás, valamint gazdasági megfontolások miatt idén januárban a román kormány úgy döntött, Segesvár helyett Bukarest közelében alakítják ki végül, várhatóan 2004 végére a Drakula Landet. Egy tanácsadó cég ugyanis kiszámolta, hogy a főváros mellé épülő szórakoztatóközpont jóval több - évente egymillió turistát vonzana, mint az eredeti helyszínen, ezenkívül megközelíteni is könnyebben lehet. Ráadásul a bukarestiek azt bizonygatják, hogy a városnak is köze van Drakulához, mivel Vlad Tepest állítólag egy közeli kolostorban temették el. A magánpénzből államkötvények kibocsátásával finanszírozott, s egy német cég tervei alapján 32 millió dollárból felépülő szórakoztatóközpont már saját honlappal is rendelkezik (www.draculapark.ro). Ebből megtudható, hogy a parkban lesz középkori hangulatot idéző kastély, mesterséges tó, szabadtéri színpad, hullámvasút és horrorház, de helyet kap benne egy nemzetközi vámpírintézet is. HEGEDŰS SZABOLCS Száztíz éves Száztíz éve, 1893. február 15-én kezdte meg működését Budapesten a Telefonhírmondó. MTI „Üdvözöljük Budapest lakosságát. Üdvözöljük olyan szokatlan módon, mely páratlan a világon. Üdvözöljük az első várost, amelyből a telefonhírmondó az egész világon győzedelmes útjára indul" - ezekkel a szavakkal kezdte meg adását a vezetékes telefonhálózatra épülő Beszélő Újság, a rádió előzménye, Puskás Tivadar találmánya. A hírmondó huszonöt előfizetővel indult, de ez a szám egy évvel utóbb már hétszázra, újabb egy esztendő múlva pedig ötezerre nőtt. A telefonhírmondó kezdettől fogva a világ minden tájáról érkező híreket, az áru- és értéktőzsde árjegyzéseit, időjárás-jelentést és pontos időt közvetített, de a szerkesztőség nagy hangsúlyt helyezett a színházi és a hangverseny-közvetítésekre is. A telefonhírmondó 1925-ig élt, akkor egybeolvadt a Rádióval, s megszületett a Magyar Telefon Hírmondó és Rádió Rt. E formájában a második világháború végéig létezett, de a magyar rádiózás újjáalakulásakor már nem hívták ismét életre. ar.pofMrheszcKydJm 2 millió? Nem! Caddy SDI már nettó 1999000 Ft-ért. Higgyen a szemének! A praktikusan kihasználható rakterű, megbízható Caddy SDI kisáruszállftó kivételesen kedvező áron várja önt Volkswagen haszonjármű má rkakeresked ésü n kben. Korlátozott darabszámban, csak most! Volkswagen Caddy. Kompromisszumok nélkül. Haszonjárművek Porsche Szeged 6724 Szeged. Sárosi u, 11. Tel.: 62/549-400 Fax: 62/549-401 E-mail: posta#porscheszeged.hu Tizenkét hónap Akár kertészeti alapműnek is tekinthető Johannes Höhne és Paul Gerhard Wilhelm szakkönyve, amely Tizenkét hónap a kertben címmel jelent meg a Magyar Könyvklub gondozásában. A kiadvány januártól decemberig hónapról hónapra ismerteti az idénynek megfelelő kerti munkálatokat. A tevékenységeket négy fázisra bontva foglalkozik a kert tervezésével, a virágok és dísznövények gondozásával, illetve a gyümölcs- és zöldségfélék termesztésének kérdéseivel. Ez a felosztás könnyen kezelhetővé teszi a könyvet, amely kiskerttulajdonosok, kertészek, de még zöldség-gyümölcs kereskedők számára is nyújt hasznos tudnivalókat. A logikus szerkesztés mellett a közérhető szöveg és a gyakorlatias szemlélet is a kiadvány erősségeként említhető. A magyarra fordított változat az eredeti német munka huszonegyedik kiadása, amely már a manapság elfogadott európai mércének, a biokert kialakításának is megfelel. A hazai változatot magyar szakemberek látták el kiegészítésekkel, hogy a könyv az itteni időjárási és talajviszonyokra is alkalmazható legyen. (Johannes Höhne-Paul Gerhard Wilhelm: Tizenkét hónap a kertben, Magyar Könyvklub, 384 oldal, 3500forint.) H.SZ. kttnyvAruhUz H-6720 Szeged, Tisza L. krt. 34. www.fokuszonline.hu Telefon: (+36 62) 420-624 Fax: (+36 62) 424-789 e-mail: fokusz.szeged@lira.hu