Délmagyarország, 2003. február (93. évfolyam, 27-50. szám)

2003-02-08 / 33. szám

KULTURÁLIS MELLEKLET M r m "v • I R m • • JL VI VI_Li WWBLLIIEJLLLM^ SZERKESZTI: WERNER KRISZTINA, HEGEDŰS SZABOLCS 2003. FEBRUÁR 8. NAPI MELLEKLETEK Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek WWW.DELMAGYAR.HU A BÖRTÖNISKOLÁSOK SOHA NEM FELEDKEZNEK MEG A HÁZI FELADATRÓL penséggel a laborban. Az ágyon heverésző beteg rabok pedig szűkszavúan csak enynyit mondtak: mindennel meg vannak elégedve. Tudom, furcsa elégedettségről beszélni egy börtön életét bemutatva, de pár épülettel arrébb, az iskolában is jószerével csak mosolygós elítéltekkel találkoztunk. A nagyfai suli legidősebb tanulója, a 81 esztendős Gyuri bácsi is arról beszélt: nagy ajándék az neki, hogy annyi év után betűvetéssel foglalkozhat. ÁLLATOKAT IS TENYÉSZTENEK - Tanultam én valaha, nagyon régen, de hát hol van az már - legyintett a Békés megyéből származó nyugdíjas gazdálkodó. - A börtöniskolában pedig szeretettel tanítgatnak, telik is rajtam az idő, csak hát ne rácsok mögött lennék szakadt ki a sóhaj Gyuri bácsiból, aki bűncselekményéről nem volt hajlandó beszélni, de azt többször is elmondta: ártatlanul ítélték rabságra. - Iskolánk tanulói kifejezetten példamutató magaviseletűek, mindig elkészítik a leckéiket, illemtudóan viselkednek. S az a legszebb, mennyire tudnak örülni minden kis eredménynek, egy-egy űj betű, szám megtanulásának mondták már a tanárok a nevelői szobában. - Jómagam is nagyon büszke vagyok arra, hogy ilyen sokrétű képzés indult be az évek során Nagyfán - tette hozzá a parancsnok, immár a számítógépes oktatóterem villogó monitorjai között. - Hatvanan járnak az általános iskolánkba, s mintegy kétszázan vesznek részt egyéb képzésekben. Az itt ülők - mutatott körbe például számítógép-kezelői oklevelet kapnak a kurzus végén. De nagyon sikeres tanyagazdász programunk is, amelyet Phare-támogatással indítottunk be. A börtön, valamint az itt működő Nagyfai Mezőgazdasági és Kereskedelmi Kft. növénytermesztéssel éppen úgy foglalkozik, mint állattenyésztéssel. így aztán a tanyagazdászok helyben ki is próbálhatják, mennyit sikerült elsajátítaniuk a gazdálkodási tudományból. - Tudást, piacképes szakmákat szeretnénk adni minden tanulónknak, hogy be tudjon illeszkedni szabadulása után a hétköznapi életbe és soha többé ne legyen a mi vendégünk köszönt el a parancsnok. A nagyfai harang hangja pedig azt jelezte, itt a dél, a rabvárosban készülődhetnek az ebédhez. BÁTYI ZOLTÁN Csépai József ezredes, a nagyfai börtönvároska „polgármestere". Valaha a szegedi Csillag börtön zöldséges kertje volt, őriztek itt politikai foglyokat, máskor alkoholistákat kezeltek falai között. Napjainkban a 34 magyarországi büntetés-végrehajtási intézet egyike a nagyfai börtön, ahol sok pénzt költenek arra, hogy hasznosítható tudással, szakmával gazdagodva lépjen ki a szabaduló a rácsok mögül, ha letelt a büntetése. Börtönhistória Zug néven ismerték az algyői határban azt a területet, amit a Tisza szabályozása után patkó alakban ölelt a holtág a folyó• Vásárhely felé eső partján, a töltés mellett. Pallavichinl György földbirtoka volt ez az első világháború után, amit az eladósodott földesúr kénytelen volt átadni a Magyar Államkincstárnak. Ekkor vetődött fel az ötlet, hogy büntetés-végrehajtási intézményt létesítsenek ezeken a hektárokon. 1923-ban tető alá került az első, száz rabnak szállást adó épület, s nyolc lakást is építettek az őrszemélyzet számára. Az akkoriban már nagyfai börtöngazdaságként emlegetett fegyintézet a Szegedi Fegyház és Börtön (a Csillag) zöldséges kertje volt, dereglyéken szállították innen a börtönkosztnak valót Szegedig, de volt standja a nagyfai börtöngazdaságnak a szegedi piacon is. AII. világháború után Nagyfát bekapcsolták a magyar „Gulag-rendszerbe", többnyire politikai foglyok dolgoztak gazdaságában az ötvenes évek közepéig. Ezt követően Ismét köztörvényes rabokat fogadtak be a börtön falai közé, majd 1975 és 1989 között munkaterápiás alkoholelvonó intézetként működött a bévé keretein belül. 1990 óta Nagyfai Országos Büntetés-végrehajtási Intézetként működik. zó rab, kínai, mongol, vietnami, elutazására várva. A délszláv háború idején aztán a volt Jugoszlávia tagországaiból érkezők kerültek hozzánk legnagyobb számban, de arabokat is elláttunk már a mohamedán vallás előírásai szerint készített ételekkel - magyarázta a parancsnok, miközben elértük a kórházépületet. A BÖRTÖNISKOLA 81 ÉVES TANULÓM - Nálunk működik a büntetés-végrehajtás központi kórházának 80 ágyas krónikus utókezelő részlege. Súlyos cukorbetegekről, látászavarban szenvedőkről, amputáltakról gondoskodnak itt az orvosok és az ápolók. A felszereltségről meg annyit: minden olyan műszerrel rendelkezünk, amilyennel egy megyei kórház fel van szerelve. Erről magunk is meggyőződhetünk a kórtermekben, a röntgenszobában, vagy épSorompó a puszta közepén? És sehol egy vasúti sín? Igencsak meglepődhet az idegen, aki életében először találkozik ezzel a látvánnyal a Tisza töltése mellett kóborolva. Aztán amikor észreveszi, hogy a bakterházhoz hasonlatos még véletlenül sem MÁV-épület. mert hogy a falára tett táblán ezt olvashatja: Nagyfai Országos Büntetés-végrehajtási Intézet, már azon döbbenhet meg: no, de kérem, hol van innen a szögesdrótos, tornyos, fegyveres őrökkel is megerősített kerítés? RABOK ÉS SZABADOK EGY HELYEN - Azt hiszem, a világ minden pénze sem lenne elég ahhoz, hogy a mi börtönünket bekerítsük, merthogy a nagyfai intézet, s a hozzá tartozó gazdaság alapterülete több mint 900 hektár - kínált meg egy érdekes adattal Csépai József ezredes, amikor átautózva a nagyfai prérin már a parancsnoki épületben foglalhattunk helyet. Parancsnoki épületet írtam? Fogalmazhatnék így is: Nagyfa városházáján beszélgettem én a település „polgármesterével", hiszen ez a fegyintézet ezerszer inkább hasonlatos egy kicsinyke városhoz, mint a filmekből, könyvekből megismert börtönökhöz. - Igaz, ami igaz, mifelénk nem érezheti a látogató a jellegzetes, hideg étel, cigarettafüst és takarítószer illatából kevert börtönszagot, ami a A rabok egy része az alapoktól kezdi a tanulást. Fotók: Gyenes Kálmán zárt fegyházakban oly megszokott - mosolyodott el Csépai József. - Van viszont számos gazdasági épületünk, börtönzárkánk, 59 lakásban élnek itt az intézetben dolgozó munkatársak, akiket a nagyfai vegyesboltban szolgálnak ki. S még posta is található ezen a kis településen, éppen a buszmegálló szomszédságában, nem messze a szabadidőház-, tói. Több mint kétszáz, hogy úgy mondjam: szabad ember él Nagyfán, míg a fogva tartottak száma most éppen kettővel haladja meg a hétszázat - szolgált adatokkal a parancsnok. S ez a 702 fős létszám azonnal a rideg valósággal is szembesített bennünket. Nagyfát ugyanis úgy tervezték, hogy 394 rabnak biztosítsanak benne helyet, vagyis napjainkban 183 százalékos a kihasználtság - fogalmazhatjuk börtönnyelven. A rácsokon kívül ezt úgy mondapánk: Nagyfa zsúfolt. - Ebből adódnak legnagyobb gondjaink is. Ilyen túlterheltség mellett minden gyorsabban pusztul, csak nagy nehézségek árán lehet megoldani a rabok étkeztetését, szabadidős programjait. Nem könnyű hát a mi munkánk, de azért mindent megteszünk annak érdekében, hogy az előírásoknak megfelelően ellássuk feladatainkat - mondja a parancsnok. GYILKOSOK ÉS KEGYELMES URAK S hogy mégis milyen elvárásoknak kell megfelelnie a nagyfai fegyintézetnek? Mindezekről már a börtönvároska utcáin sétálva tájékoztatott Csépai ezredes. - A legkülönbözőbb bűnökért elítéltek töltik nálunk büntetésüket. Azt szoktam mondani, ül itt a rácsok mögött anyaszomorítótól anyagyilkosig mindenki. Még kegyelmes uraink is vannak, méghozzá kettő. Ezt a nevet azokra ragasztja rá a börtönszleng, akiket valaha halálra ítéltek, s az Elnöki Tanács kegyelmének köszönhetik, hogy nem került kötél a nyakukra. Legtöbb fogva tartottunk egyébként az alföldi régióból, mégpedig vagyon elleni bűncselekmények miatt költözött be Nagyfára, s bizony vannak visszatérő vendégeink is szép számmal. E rabok őrzéséről napi huszonnégy órában kell gondoskodnunk, s örömmel mondhatom, tavaly például egyetlen rabunk sem szökött meg. De hova is szökhetne. Eddig még minden innen kereket oldó elítéltet elfogtak idővel. - Ebben a házban pedig az idegenrendészeti őrizetesek laknak. Vagyis azok kapnak teljes ellátást, akik külföldről érkeztek, s magyar földön követtek el valamilyen bűncselekményt. Büntetésüket rendben letöltötték, ám amíg nem sikerül őket kitoloncolni, a mi vendégszeretetünket élvezik. Feküdt itt már az ágyon perui indián éppen úgy, mint a Zöld-foki szigetekről szárma-