Délmagyarország, 2003. február (93. évfolyam, 27-50. szám)

2003-02-08 / 33. szám

KULTURÁLIS MELLEKLET M r m "v • I R m • • JL VI VI_Li WWBLLIIEJLLLM^ SZERKESZTI: WERNER KRISZTINA, HEGEDŰS SZABOLCS 2003. FEBRUÁR 8. NAPI MELLEKLETEK Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek WWW.DELMAGYAR.HU A BÖRTÖNISKOLÁSOK SOHA NEM FELEDKEZNEK MEG A HÁZI FELADATRÓL penséggel a laborban. Az ágyon heverésző beteg rabok pedig szűkszavúan csak eny­nyit mondtak: mindennel meg vannak elégedve. Tudom, furcsa elégedettség­ről beszélni egy börtön életét bemutatva, de pár épülettel arrébb, az iskolában is jósze­rével csak mosolygós elítél­tekkel találkoztunk. A nagyfai suli legidősebb tanulója, a 81 esztendős Gyuri bácsi is arról beszélt: nagy ajándék az neki, hogy annyi év után betűve­téssel foglalkozhat. ÁLLATOKAT IS TENYÉSZTENEK - Tanultam én valaha, na­gyon régen, de hát hol van az már - legyintett a Békés me­gyéből származó nyugdíjas gazdálkodó. - A börtöniskolá­ban pedig szeretettel tanítgat­nak, telik is rajtam az idő, csak hát ne rácsok mögött lennék ­szakadt ki a sóhaj Gyuri bácsi­ból, aki bűncselekményéről nem volt hajlandó beszélni, de azt többször is elmondta: ár­tatlanul ítélték rabságra. - Iskolánk tanulói kifejezet­ten példamutató magavisele­tűek, mindig elkészítik a lec­kéiket, illemtudóan viselked­nek. S az a legszebb, mennyire tudnak örülni minden kis eredménynek, egy-egy űj be­tű, szám megtanulásának ­mondták már a tanárok a ne­velői szobában. - Jómagam is nagyon büszke vagyok arra, hogy ilyen sok­rétű képzés indult be az évek során Nagyfán - tette hozzá a parancsnok, immár a számí­tógépes oktatóterem villogó monitorjai között. - Hatvanan járnak az általános iskolánk­ba, s mintegy kétszázan vesz­nek részt egyéb képzésekben. Az itt ülők - mutatott körbe ­például számítógép-kezelői oklevelet kapnak a kurzus vé­gén. De nagyon sikeres ta­nyagazdász programunk is, amelyet Phare-támogatással indítottunk be. A börtön, va­lamint az itt működő Nagyfai Mezőgazdasági és Kereskedel­mi Kft. növénytermesztéssel éppen úgy foglalkozik, mint állattenyésztéssel. így aztán a tanyagazdászok helyben ki is próbálhatják, mennyit sike­rült elsajátítaniuk a gazdálko­dási tudományból. - Tudást, piacképes szakmá­kat szeretnénk adni minden tanulónknak, hogy be tudjon illeszkedni szabadulása után a hétköznapi életbe és soha töb­bé ne legyen a mi vendégünk ­köszönt el a parancsnok. A nagyfai harang hangja pedig azt jelezte, itt a dél, a rab­városban készülődhetnek az ebédhez. BÁTYI ZOLTÁN Csépai József ezredes, a nagyfai börtönvároska „polgármestere". Valaha a szegedi Csillag bör­tön zöldséges kertje volt, őriz­tek itt politikai foglyokat, máskor alkoholistákat kezel­tek falai között. Napjainkban a 34 magyarországi bünte­tés-végrehajtási intézet egyike a nagyfai börtön, ahol sok pénzt költenek arra, hogy hasznosítható tudással, szak­mával gazdagodva lépjen ki a szabaduló a rácsok mögül, ha letelt a büntetése. Börtönhistória Zug néven ismerték az algyői határban azt a területet, amit a Tisza szabályozása után patkó alakban ölelt a holtág a folyó• Vásárhely felé eső partján, a töltés mellett. Pallavichinl György földbirtoka volt ez az első világháború után, amit az eladósodott földesúr kénytelen volt átadni a Magyar Államkincstárnak. Ekkor vetődött fel az ötlet, hogy büntetés-végrehajtási intézményt létesítsenek ezeken a hektárokon. 1923-ban tető alá került az első, száz rabnak szállást adó épület, s nyolc lakást is építettek az őrszemélyzet számára. Az akkoriban már nagyfai börtöngaz­daságként emlegetett fegyintézet a Szegedi Fegyház és Börtön (a Csillag) zöldséges kertje volt, dereglyéken szállították innen a börtönkosztnak valót Szegedig, de volt standja a nagyfai bör­töngazdaságnak a szegedi piacon is. AII. világháború után Nagyfát bekapcsolták a magyar „Gulag-rendszerbe", többnyire politikai foglyok dolgoztak gazdaságában az ötvenes évek közepéig. Ezt követően Ismét köztörvényes rabokat fogadtak be a börtön falai közé, majd 1975 és 1989 között munkaterápiás alkoholelvonó intézetként működött a bévé keretein belül. 1990 óta Nagyfai Országos Büntetés-végrehajtási Intézetként működik. zó rab, kínai, mongol, viet­nami, elutazására várva. A délszláv háború idején aztán a volt Jugoszlávia tagországai­ból érkezők kerültek hozzánk legnagyobb számban, de ara­bokat is elláttunk már a mo­hamedán vallás előírásai sze­rint készített ételekkel - ma­gyarázta a parancsnok, mi­közben elértük a kórházépü­letet. A BÖRTÖNISKOLA 81 ÉVES TANULÓM - Nálunk működik a bün­tetés-végrehajtás központi kórházának 80 ágyas krónikus utókezelő részlege. Súlyos cu­korbetegekről, látászavarban szenvedőkről, amputáltakról gondoskodnak itt az orvosok és az ápolók. A felszereltségről meg annyit: minden olyan műszerrel rendelkezünk, ami­lyennel egy megyei kórház fel van szerelve. Erről magunk is meggyő­ződhetünk a kórtermekben, a röntgenszobában, vagy ép­Sorompó a puszta közepén? És sehol egy vasúti sín? Igen­csak meglepődhet az idegen, aki életében először találkozik ezzel a látvánnyal a Tisza töl­tése mellett kóborolva. Aztán amikor észreveszi, hogy a bak­terházhoz hasonlatos még vé­letlenül sem MÁV-épület. mert hogy a falára tett táblán ezt olvashatja: Nagyfai Orszá­gos Büntetés-végrehajtási In­tézet, már azon döbbenhet meg: no, de kérem, hol van innen a szögesdrótos, tornyos, fegyveres őrökkel is megerő­sített kerítés? RABOK ÉS SZABADOK EGY HELYEN - Azt hiszem, a világ minden pénze sem lenne elég ahhoz, hogy a mi börtönünket be­kerítsük, merthogy a nagyfai intézet, s a hozzá tartozó gaz­daság alapterülete több mint 900 hektár - kínált meg egy érdekes adattal Csépai József ezredes, amikor átautózva a nagyfai prérin már a parancs­noki épületben foglalhattunk helyet. Parancsnoki épületet írtam? Fogalmazhatnék így is: Nagyfa városházáján beszél­gettem én a település „pol­gármesterével", hiszen ez a fegyintézet ezerszer inkább hasonlatos egy kicsinyke vá­roshoz, mint a filmekből, könyvekből megismert börtö­nökhöz. - Igaz, ami igaz, mifelénk nem érezheti a látogató a jel­legzetes, hideg étel, cigaret­tafüst és takarítószer illatából kevert börtönszagot, ami a A rabok egy része az alapoktól kezdi a tanulást. Fotók: Gyenes Kálmán zárt fegyházakban oly meg­szokott - mosolyodott el Csé­pai József. - Van viszont szá­mos gazdasági épületünk, börtönzárkánk, 59 lakásban élnek itt az intézetben dolgozó munkatársak, akiket a nagyfai vegyesboltban szolgálnak ki. S még posta is található ezen a kis településen, éppen a busz­megálló szomszédságában, nem messze a szabadidőház-, tói. Több mint kétszáz, hogy úgy mondjam: szabad ember él Nagyfán, míg a fogva tar­tottak száma most éppen ket­tővel haladja meg a hétszázat - szolgált adatokkal a parancs­nok. S ez a 702 fős létszám azon­nal a rideg valósággal is szem­besített bennünket. Nagyfát ugyanis úgy tervezték, hogy 394 rabnak biztosítsanak ben­ne helyet, vagyis napjainkban 183 százalékos a kihasználtság - fogalmazhatjuk börtönnyel­ven. A rácsokon kívül ezt úgy mondapánk: Nagyfa zsúfolt. - Ebből adódnak legna­gyobb gondjaink is. Ilyen túl­terheltség mellett minden gyorsabban pusztul, csak nagy nehézségek árán lehet meg­oldani a rabok étkeztetését, szabadidős programjait. Nem könnyű hát a mi munkánk, de azért mindent megteszünk annak érdekében, hogy az elő­írásoknak megfelelően ellás­suk feladatainkat - mondja a parancsnok. GYILKOSOK ÉS KEGYELMES URAK S hogy mégis milyen elvá­rásoknak kell megfelelnie a nagyfai fegyintézetnek? Mind­ezekről már a börtönvároska utcáin sétálva tájékoztatott Csépai ezredes. - A legkülönbözőbb bűnö­kért elítéltek töltik nálunk büntetésüket. Azt szoktam mondani, ül itt a rácsok mö­gött anyaszomorítótól anya­gyilkosig mindenki. Még ke­gyelmes uraink is vannak, méghozzá kettő. Ezt a nevet azokra ragasztja rá a börtön­szleng, akiket valaha halálra ítéltek, s az Elnöki Tanács ke­gyelmének köszönhetik, hogy nem került kötél a nyakukra. Legtöbb fogva tartottunk egyébként az alföldi régióból, mégpedig vagyon elleni bűn­cselekmények miatt költözött be Nagyfára, s bizony vannak visszatérő vendégeink is szép számmal. E rabok őrzéséről napi huszonnégy órában kell gondoskodnunk, s örömmel mondhatom, tavaly például egyetlen rabunk sem szökött meg. De hova is szökhetne. Eddig még minden innen ke­reket oldó elítéltet elfogtak idővel. - Ebben a házban pedig az idegenrendészeti őrizetesek laknak. Vagyis azok kapnak teljes ellátást, akik külföldről érkeztek, s magyar földön kö­vettek el valamilyen bűncse­lekményt. Büntetésüket rend­ben letöltötték, ám amíg nem sikerül őket kitoloncolni, a mi vendégszeretetünket élvezik. Feküdt itt már az ágyon perui indián éppen úgy, mint a Zöld-foki szigetekről szárma-

Next

/
Oldalképek
Tartalom