Délmagyarország, 2003. január (93. évfolyam, 1-26. szám)

2003-01-08 / 6. szám

SZERDA, 2003. JANUAR 8. • AKTUALIS" 3 Még téli álmot alszik a téli vásár Nehezen induló kiárusítás Kövér számok biztatják vásárlásra a nézelődőket. Fotó: Miskolczi Róbert FEKETE KLARA Miért nem marad ilyen hóesésben mindenki otthon, minek akar­nak az emberek közlekedni, az egyik helyről a másikra eljutni? Nagy valószínűséggel ilyen gondolatok is megfordulnak a hó elta­karításáért felelős emberek fejében, miközben udvariasan vála­szolnak a sajtó kérdéseire. Minek csúszkálni, ember és autó álla­gát veszélyeztetni - ekkora hófúvásban 'Minek egyáltalán iskolá­ba, hivatalba, munkahelyekre menni ? Az élet azonban nem állhat meg, főként jó előre nem, mert reg­gel még mindenki úgy kel fel az ágyából, hogy feladata van. A fel­nőttnek be kell mennie a munkahelyére, mert ha nem, annak sú­lyos következményei lehetnek, a diáknak be kell mennie az isko­lába, mert ha nem, orvosi igazolást kell produkálnia. És akkor még nem beszéltünk a kórházakról, hivatalokról, üzletekről. így hát tegnap reggel elkezdődött az össznépi vergődés, csúszká­lás, próbálkozás. Megpróbáltunk eleget tenni kötelességünknek, A pontból B-be eljutni, dolgozni, ügyeket intézni, mintha mi sem történt volna. Es bízva abban, Szeged talán nem akkora város, Csongrád nem akkora megye, hogy legalább a főútvonalait ne le­hetne folyamatosan hóekékkel takarítani. Hiszen a közterü­let-fenntartás, mint mindig, idén is felkészült a télre. Az ered­mény ? Egy-egy működő sáv a sugárutakon és a körutakon, mert­hogy sosem ment egymás mellett két hóeke. Működésképtelen villamosok, leállt trolik és buszok, elképesztő manővereket végre­hajtó taxisok. Az erőfeszítések azonban nem álltak összhangban a végered­ménnyel. Az iskolásokat már délelőtt hazaküldték, hogy biztosan visszérjenek a szülői házba, mára tanítási szünetet rendeltek el, délutánra pedig több területen szinte megállt az élet. Ez volt a sok hű-hó - semmiért. így hát tegnap óriási erőfeszítések árán odáig eljutottunk, hogy alti reggel elindult, hazajutott. Megvették a magyar Vivendi társaságot Szegeden még nem az összes kereskedő indította el az újabb rohamot a vásárlók kegyeiért. A tegnapi hótaposás, csúszkálás nem hozta meg az emberek pénzköltési kedvét, valószínűleg ezért találtunk az átlagosnál is kevesebb nézelődőt a bevásárló­központokban és a kisebb üzle­tekben. Igaz, a legtöbb helyen még el sem kezdődött a téli vá­sár. Országosan az elsők között a Tesco és a Cora mozdult rá az el­költhető forintokra, Szegeden is már december 27-étöl jelentós árkedvezményekkel kezdték el árusítani a tipikusan télinek ne­vezhető termékeket, valamint a műszaki cikkeket és a játékokat. A Skála Áruházakban azonban megvárják a január közepét, ná­luk hagyományosan mindig a hónap közepén indul el a kiáru­sítás. Mint ahogy azt Frankó Miklósnétól, a szegedi Skála el­számoltatási vezetőjétől meg­tudtuk, a két ünnep között a fe­hér áruk hete akciósorozat kez­dődött el, amely átcsúszott janu­ár első napjaira is. Lakástextilt, háztartási árukat és fehérneműt lehetett 20-30 százalékkal ol­csóbban vásárolni. A Szeged Plazában sem min­den üzleten láthatjuk a hatalmas, kövér számokat, mellettük a szá­zalék félreérthetetlen jelével. lámbori Sándor, a Plaza igazgató­ja szerint többen megvárják a ja­nuár közepét, mások - mint pél­dául a Terranova - már december eleje óta akcióznak. Egyes üzle­tek azért is kénytelenek később indulni a nagy versenyben, mert franchise-rendszerhez tartoznak, meg kell várniuk a külföldi tulaj­donos döntését. Szakemberek szerint az egész világon ezekben a napokban kez­dődő szezon végi kiárusítást nem kerülhetik el a kereskedők, mivel a karácsony előtt felvásárolt cik­kektől meg kell szabadulniuk. Sokan arra kényszerülnek, hogy a beszerzési ár alatt kínálják a portékát, nehogy a tavasz bekö­szönte előtt a nyakukon marad­jon. A téli vásár természetesen a ve­vők visszaédesgetésére is kiváló alkalom: aki ugyanis azért tér be MUNKATÁRSUNKTÓL Mórahalom és Tompa térségé­ben is menekülteket fogtak kedd hajnalban a határőrök. He­lyiek értesítették a határőrség mórahalmi kirendeltségét, hogy idegenek bóklásznak a határ­ban. A helyszínre érkező járőrök 16 felnőttet és három gyerme­ket állítottak elő. A menekültek többsége iraki állampolgár, de egy afgán család is csatlakozott hozzájuk. Az afgánok másfél év­vel ezelőtt hagyták el hazájukat és Taskentben szervezte meg magyarországi útjukat egy em­bercsempész. Szolgáltatásaiért 4500 dollárt kért a famíliától. Az irakiak 1600 és 5000 dollár Visszaállt a régi rend a szegedi polgármesteri hivatal ügyfélszol­gálati irodájában. Nem így a köz­igazgatási hivatalban: a sürgőssé­get kérők száma nem csökkent. Karácsony óta az egész ország­ban hosszú sorok kígyóztak az önkormányzatok ügyfélszolgála­ti irodáiban: azok várakoztak, akik új útlevélért folyamodtak, mivel a régi vagy lejárt, vagy az elkövetkező napokban veszíti el érvényességét. Lapunk úgy érte­sült, azért siettek az emberek az ügyintézéssel, mert féltek attól, hogy január l-jétől megemelik az eljárási illetéket. Hétfőn és kedden azonban már elmaradt a roham Szegeden. Igaz, az is elképzelhető, hogy csak a hóesés térítette el az em­bereket az ügyintézéstől. A ko­rábbi napi 200-250 kérelem he­lyett tegnap már csak 100-120-at regisztráltak a munkatársak. Nem ez történt a Csongrád Me­gyei Közigazgatási Hivatalban, ahol a sürgősségi eljárást kérők rohamozzák az egyetlen ügyinté­zőt. Neki napi 50 kérelemmel kell megbirkóznia. Az eljárás egy üzletbe, mert azt látja, egyes cikkeket fél áron beszerezhet, a legtöbbször más, kedvezmény nélkül kapható cikket is megvesz magának. Ezenkívül a téli kiáru­sítás lendíti át a kereskedőket azon a „döglött" időszakon, amely a karácsony utáni kikölte­kezés miatt a januárt és a febru­árt általában jellemzi. FEKETE KLÁRA közötti összeget fizettek egy má­sik embercsempésznek. A telje­sen átfagyott emberek meleg ételt és orvosi ellátást kaptak a kirendeltségen. A mórahalmi eset után nem sokkal Tompa közelében is menekültekre bukkantak a határőrök. A három felnőttet és négy gyermeket a magyar járőrök hőkamerájuk segítsé­gével már jugoszláv területen észrevették. Megvárták, míg átérnek a határon és elfogták őket. Mind a heten a dél-szer­biai Kragujevácból indult ju­goszláv állampolgárok. A ro­ma nemzetiségű és muszlin vallású emberek menekültstá­tust kértek. ideje 7 munkanap, s a rövid ha­táridőért cserébe dupla illetéket kell fizetni január 1. óta. Akinek nagy szüksége van az útlevélre, nem tudja kivárni a 30 napot, nem reklamál a felemelt illeték és a sor miatt - mondta Gábor Erzsébet, a közigazgatási hivatal hatósági főosztályának vezetője. Hogy mi várható az elkövetke­ző napokban? Még nem tudni, mivel elterjedt egy pletyka, hogy az illeték mégiscsak megemelke­dik, mégpedig március l-jétől. Ez nem igaz - mondta el kérdése­inkre válaszolva Ácsné Gunda Judit, a szegedi polgármesteri hi­vatal általános igazgatási irodájá­nak vezetője -, a változás mind­össze annyi, hogy március 1-jé­től az okmányirodákhoz kell be­nyújtani a kérelmeket. Az útlevél kiváltása ráadásul kevesebbe ke­rül majd, mert nem kell fényké­pet készíttetni és adatlapot vásá­rolni. (Az adatlap 150, a gyors­fénykép 6-700 forint.) A jövő­ben, akárcsak a jogosítvány és a személyi igazolvány esetében, fényképet a helyszínen készíte­nek digitális kamerával. Az útlevelek illetéke tehát vál­A francia anyacég eladta a Vi­vendi Télécom Hungaryt. Az új tulajdonos stratégiai tervei még nem ismertek. MUNKATÁRSUNKTÓL A Vivendi Telecom Hungary vá­sárlói az American International Group (AIG), egy amerikai, első­sorban a biztosítási szektorból ismert társaság, valamint a lon­doni székhelyű, angol távközlési befektetési társaság, a GMT Communications Partners Limi­ted. A Vivendi Hungary irányítása alá tartozik a távbeszélő-szolgál­tatást nyújtó részleg, a V-fon, amely hatmegyés - köztük Csongrád megye is, annak északi részét leszámítva -, az országos adatátviteli szolgáltatást nyújtó ágazat, a V-com, valamint az or­szágos internetszolgáltató, a tozatlan marad: az 5 évig érvé­nyes úti okmányért 4, a 10 évre kiváltottért 6 ezer forintot kell fi­zetni. A 18 évnél fiatalabbaknak, valamint a 70 évnél idősebbek­nek pedig mindössze ezer forin­tért kell illetékbélyeget vásárolni. Ácsné Gunda Judit elmondta: az eddigi tumultus feltételezett okai közé tartozott az is, hogy a legtöbb európai állam (például Franciaország, Olaszország, Bel­gium, de még a Cseh Köztársa­ság is) elvben csak azokat a ma­gyarokat engedheti át határain, akiknek az útlevele még 3 hóna­pig érvényes. A határokon általában nem tartóztatják föl ilyen okok miatt a turistákat, de sosem lehet tud­ni. Az utazás tervezett befejezé­sét követőn is további féléves ér­vényességet vár el az úti ok­mánytól az Amerikai Egyesült Államok, Izrael, Líbia, Kína, Ja­pán. Egy jó tanács: mindenkép­pen érdemes utazás előtt érdek­lődni valamennyi ország nagykö­vetségén, milyen elvárások érvé­nyesek a magyar állampolgárok­kal szemben. F. K. V-net. A társaság eladása várható volt, s bár az új tulajdonos straté­giai tervei nem ismertek, valószí­nűleg olyan növekedést biztosító ágazatokra kíván koncentrálni, mint az adatátvitel és az inter­net, amelyek jelenleg viszonylag csekély teret foglalnak el a válla­latnál. Elemzők szerint a hagyomá­nyos vezetékes távközlési piac Magyarországon csekély növeke­dési potenciállal bír. A Vivendi­nek jelenleg mintegy 500 ezer vezetékes előfizetője van, piaci részesedése a bekötött fővonalak számát tekintve 12 százalékos. A Vivendi felvásárlóinak egyik fon­tos célja bizonyára a legnagyobb előfizetők megtartása lesz. Az azonban nem várható, hogy a Vi­vendinél bekövetkezett tulajdo­nosváltás jelentős hatással le­gyen a magyar távközlési piac versenyhelyzetére. Tetőzik a Tisza MUNKATÁRSUNKTÓL A Tisza Szegednél várhatóan a hét közepén tetőzik. A megye­székhelynél tegnap reggel 7 óra­kor 411 centimétert mértek a szakemberek. - Ez közepes vízszint, ami a napokban várhatóan 35-40 cen­timéterrel fog emelkedni - tud­tuk meg Török Imre Györgytől, az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (Ativizig) igazgatójá­tól. Az egy hete jött hirtelen fel­melegedés megemelte a folyó je­gét, ami 3,5 méteres vízszint­emelkedést is jelentett. A mostani kemény hideg miatt azonban ismét megnőtt a jégkép­ződés. Havazik ugyan, de a sok éves átlaghoz képest csak harminc százaléka halmozódott föl a hó­ban tárolt vízkészletnek. Ha pár napig ilyen intenzív marad a hava­zás, akkor ez az érték is nőhet. Az Alsó-Tiszán sem jég-, sem árvízveszélytől nem kell tartani. Most a legnagyobb gondot az okozza az Ativizig munkatársai­nak, hogy a belvízelvezető csa­tornák befagytak és azokat befúj­ta a hó. Ma újabb tárgyalási forduló a Volán-bérek ügyében Sztrájk után, asztalnál Sokat közeledtek az álláspontok, így nagy a valószínűsége annak, hogy újabb sztrájk nélkül is megegyezés születik a Közúti Köz­lekedési Szakszervezet és az ÁPV Rt. között. Kétórás sztrájkkal adtak nyomatékot bérköveteléseiknek hétfőn haj­nalban az ország volánosai, s elképzelhető, hogy hamarosan olyan megállapodás születik, ami elfogadható mind a két félnek - tudtuk meg tegnap Virágh Istvántól. A KKSZ Tisza Volán alapszervezetének elnöke elmondta: amikor meghirdették a munkabeszüntetést, azt kö­vetelték, a volánosok bérét emelje meg annyira a többségi tulajdonos, az ÁPV Rt., hogy elérjék a nemzetgazdasági átlagot. A felkínált 4,6 százalékos béremelés helyett 26,4 százalékos bérnövekedésben re­ménykedtek, ám azt pontosan tudták, hogy - mint minden egyezke­dés során, így esetükben is - hajlani kell a kompromisszumra. Nos, az ÁPV Rt. olyan bérfejlesztési csomagtervet dolgozott ki, ami jó alap lehet a megegyezésre. - E tervezet szerint minden Volán-dolgozó kapna 5 százalék béreme­lést. Emellett az ÁPV Rt. felajánlotta, hogy az uniós csatlakozásig bér­felzárkóztatási programot hajt végre, valamint 3 százalékkal növeli a nyugdíjpénztári hozzájárulást, ami egyébként jelenleg 3 százalék. A tavalyi nettó 20 ezer forintos egyszeri béren kívüli juttatást alapbéresí­tenék, ami a Tisza Volán esetében újabb 2 százalékos bérnövekedést jelentene, valamint ahhoz is hozzájárulna a többségi tulajdonos, hogy egyes cégek akkora béremelést hajtsanak végre saját hatás­körükben, amekkora még nem veszélyezteti az üzleti terv teljesítését. Ha ehhez még sikerülne némi pluszt kiharcolnunk, nagy valószínű­séggel elmarad az a kétszer kétórás sztrájk, amit az eredeti tervek sze­rint január 13-ára és 14-ére hirdettünk volna meg. Biztosat most azért nem mondhatok ez ügyben, mert a végső döntést a KKSZ kongresszu­sának kell meghoznia, ugyanis azon a fórumon született a határozat arról is, hogy minimum 28 ezer forintos havi fizetésemelés esetén te­kintünk el a további sztrájkoktól - fogalmazott Virágh István. A szakszervezeti vezető hozzátette: a hétfői munkabeszüntetés ta­pasztalatait összegezve az derült ki, hogy céljukat - ami nem a kár­okozás volt, hanem a figyelem felkeltése - sikerült elérniük, s a volá­nos szakszervezeti tagság meg tudta mutatni egységét. Sztrájktörésre nem került sor. Ugyanakkor, vállalva kötelezettségeiket, a sztrájk­szerződésben meghatározott posztokon dolgozók, így például az egészségügyi intézményekhez közlekedő járatok sofőréi, az informá­ciós szolgálat alkalmazottai, az őrportaszolgálat tagjai, vagy a jegy­árusítók felvették a munkát. B. Z. Csendélet sztrájk idején a szegedi Mars téren. Fotó: Karnok Csaba Menekülteket fogtak Mórahalomnál Sokan még mindig azt hiszik, többe kerül az útlevél A megyeházán hosszú a sor

Next

/
Oldalképek
Tartalom