Délmagyarország, 2003. január (93. évfolyam, 1-26. szám)

2003-01-29 / 24. szám

SZTÁROK, ZENE, SÜLI, BULI MINDEN SZERDÁN RANDEVÚ NAPI MELLÉKLETEK Csütörtök BIZALMASAN Péntek DÉLMADÁR Szombat SZIESZTA Hétfő A DÉL SPORTJA Kedd A PÉNZ BESZÉL, ÉP TESTBEN SZERKESZTI: WERNER KRISZTINA, HEGEDŰS SZABOLCS • 2003. JANUÁR 29. WWW.DELMAGYAR.HU FELFEDEZTE M AJ KÁT, AKIT MAGA MELLÉ VETT, ÉS MEGCSINÁLTÁK A VILLA-RAPET Dopeman öltönyben tárgyal Dopeman kétségkívül az ország egyik leg­jobb rapelőadója, és tehetsége még azok számára sem kérdőjelezhető meg, akik­nek már a neve hallatán is borsódzik a hátuk. Tavaly teljesen önállósította magát Ganxsta Zolee-tól és a Karteltol, kiadta Az Országház fantomja című ötödik al­bumát, majd bevonult a ValóVilág-villába, hogy mindenki ámulatára megmutassa, a zord külső egy nagyon szerethető srácot takar. - Raperhől egyre inkább kezdesz pro­ducerré válni. Milyen projekteken dol­gozol mostanság? - A ValóVilágban fedeztem fel Majkát, akit magam mellé vettem, és megcsi­náltuk a Villa-rapet. Ügyes gyerek, sze­retnénk előbb-utóbb egy lemezt össze­hozni neki a La Maffia hagyományait követve. Ducky otthagyta az Emergency House-t és szeretné a rapvonalon meg­valósítani magát, Székelyföldön megis­mertem egy nagyon tehetséges csávót, akiből akár magyar Eminem is lehet, valamint Király Lindáék és Gallusz Ni­kolett kiadója is megkerestek egy lemez kapcsán. -Az Országház fantomján van egy dal, aminek az a címe: Tizenöt perc hírnév. Mit goruiolsz, tényleg csak ennyi hírnév fog megadatni a valóságshow-k szerep­lőinek? - Két perc. A tizenöt perc hírnév azokról szól, akik olyanok, mint én vagyok. - Az emberek érezhetően pozitívabban állnak hozzád? - Igen, és nagyon örülök neki! De ez nem jelenti azt, hogy popslágereket fogok csi­nálni. jjs - A hazai médiának néhány furcsa­sága: Anettka, akiről írtál egy teljesen visszafogott dalt. - Az egész dolog onnét pattant ki, hogy megkérdeztek, énekelnék-e vele közösen. Erre azt mondtam - persze nem ko­molyan -, hogy a halálát kívánom, ha látom a tévében. Anettka elkezdett eléggé otrombán válaszolgatni nekem, és ma­gától értetődő lett volna, ha írok egy olyan dalt, amiben elküldöm az anyjába, vagy pofán vágom az utcán. Én meg azt gon­doltam, hogy a saját fegyverét kellene ellene fordítani, és megmutatni, hogy milyen is ő valójában. Intelligensen és viccesen akartam kiszívni a vérét, hogy. szalonképes, de nagyon maró legyen. Magát a jelenséget állítottam görbe tükör elé, és erre a nótára ő sem tud már válaszolni, mert a benne felsorolt dol­gokat nem tudja megkérdőjelezni. Mint embert nem ismerem, de azért nem sze­retem, mert ő szélsőséges példája annak a jelenségnek, amit a magyar médiában, popzenében, szórakoztatóiparban na­gyon utálok. Vannak emberek, akiknek nagyon sok pénze van, és kitalálják ma­gukról, hogy sztárok lesznek, és kilóra megveszik ezeket a dolgokat maguknak, nulla tehetséggel mögöttük. - Van idehaza egyáltalán sztárság? - Pontosan erről van szó: nagyon nehéz lemérni, hogy ki a sztár. A tévék és rádiók erről hamis képet adnak. Legyünk őszin­ték, azért, mert valaki ott van a dobozban, még nem biztos, hogy sztár. Szerintem minden művészet ügy tud jó lenni, ha felhajtóereje van, ha van benne olyan dolog, ami inspirálja az embert. Lehet ez humor, szegénység, utazás vagy bármi. A legnagyobb zenészek és sportolók mind alulról jöttek, munkáskerületekből, get­tós helyekről indultak. Gondoljunk csak a Beatles tagjaira: liverpooli dokkmunká­Megvan benne a csibészmentalitás, megvannak az utcai kapcsolatai, az alvilágban is szeretik, de ettől függetlenül zenésznek tartja magát. sok gyerekei voltak. Az Anettkához ha­sonló emberek viszont tehetség híján csak a pénzük segítségével akarnak min­denáron sztárokká válni. - Tagadhatatlan, hogy sokak szemé­ben te is egy negatív sztárnak számí­tasz. - Én nem tartom magam annak. Ez a közellenségkép és az én negatív sztársá­gom nem abból ered, hogy amit csinálok, azt hogyan csinálom. A munka oldaláról sohasem tudtak belém kötni, mert rengeteget tanultam, képeztem magam, a legjobb em­berekkel dolgoztam együtt, vagyis próbál­tam mindent a lehető Iegprofibban csinálni. Abba soha nem tudtak belekötni, hogy egy kon­certen hogyan tudom mozgatni a közönséget, hogy zeneileg milyenek a dalaim. Rossz szó, de inkább megosztó személyiség va­gyok, akit nyilvánvalóan az emberek többsége mindig is ellenszenvesnek fog tartani különböző okokból. De lesz egy réteg, akik meg azt mondják, milyen jó arc vagyok. Persze olyanok is vannak, akiknek csak azért tetszik, mert „hú, mi­lyen sok benne a káromkodás". Bízom benne, hogy a többség azért olvas a sorok között, és nem ragad le itt. - Az Országház fantomja zeneileg tényleg nagyon kimunkált... - Itt csúcsosodott ki az a mániám, hogy minél jobb legyen a hangzás, a hang­szerelés és az előadásmód. A tavalyi év­ben, de megkockáztatom, hogy a '90-es években sem volt olyan poplemez, mint az Országház. Az emberek többsége nem is hallotta a dalaimat, mégis a média elferdített képe él bennük rólam. De kér­dezem én, tud egy degenerált tuskó ilyen zenét készíteni? „Nyilvánvaló, hogy lehettem volná bűnöző is, de nem akartam az lenni, mert zenész akartam lenni." -A ValóVilág segített ennek a képnek a tisztításában, nem? - A tévé miatt kénytelenek voltak az emberek észrevenni, hogy milyen vagyok emberi mivoltomban. Láttak dolgozni, azt, hogy egy totálisan amatőr, hozzá nem értő társasággal két nap alatt megcsi­náltam egy dalt, és rögtön más meg­világításba kerültem. Ezért meglepő szá­momra, hogy azt mondták: „Te nem is olyan vagy." Milyen? Az volt a meglepő, hogy normális ember módjára viselkedtem? Nyilvánvaló, hogy lehet­tem volna bűnöző is, de nem akartam az lenni, mert zenész akartam lenni. A rap nekem me­nekülés, túlélés, és nem egy játék. Megvan ben­nem a csibészmentali­tás, megvannak az utcai kapcsolataim, engem ax alvilágban is szeretnek, de ettől függet­lenül én zenész vagyok. Amikor beme­gyek a. lemezcéghez tárgyalni, az utcát kint hagyom. Nem vagyok idióta, és nem baseballütővel, hanem öltönyben me­gyek tárgyalni. Nincs semmiféle különb­ség, én is normális emberként igyekszem élni. - Nemrég azt nyilatkoztod, hogy a következő az utolsó szólólemezed lesz. - Ez igaz, de még odébb van. Nem akartam 2003-ban lemezt csinálni, de úgy tűnik, van rá igény. Ezért egy mini­albumot készítünk a La Maffia Familia tagjaival, amin az összes, családhoz tartozó emberrel csinálok duettet, a vé­gére pedig egy össznépi nótát terve­zünk. Az utolsó szólólemezem 2004-ben fog megjelenni, aminek Az utolsó vacsora lesz a címe. Utána pro­ducerként, illetve egy zenekar tagjaként szeretnék dolgozni. MAJSA TIBOR A pilótasapka Ma egy nagyon divatos gadget-ról lesz szó, és aki cool szeretne lenni, annak az ez évi karneváli bálon kötelező beszereznie egy pilótasapkát. A legújabb divatszabályok egészen egyszetűek: estélyi ruhához pilótasapka! A teljes ruha színkompozí­ciója tulajdonképpen tetszés szerinti lehet, de töreked­nünk kell az egyszínűségre (természetesen sapkával együtt!). A pilótasapka anyaga na­gyon fontos, ezért legjobb, ha bőrből van. Ha jobban ki akar­juk emelni, elég egy napszem­üveggel feldíszíteni. Az a le­geslegfontosabb ennél a fajta sapkánál, hogy új legyen, mert a régi fajták (a második vi­lágháborúból) nem divato­sak. Figyeljünk arra, hogy az estélyi ruha szabása egysze­rű, anyaga pedig fényes le­gyen. A ruhán bizsunak nincs he­lye! Esetleg odatűzhetünk egy virágot, de semmi több! És mindehhez egy lapos sarkú cipő dukál és máris jól né­zünk ki. JOANNA CHMIELINSKA 100 KÉRDÉS A FITNESZRÖL Mi valójában a ducitréning? Schobert Norbert Egyet már az elején leszögezek: nem kimondottan a túlsúlyosak tornája. Olya­noknak is ajánlom, akik kezdők, vagy nem bírják annyira a megterhelést. Esetleg azok Is kipróbálhatják, akiknek nem men­nek annyira az összetett gyakorlatok, de szeretnének zenére mozogni. Mégsem ne­vezhettem el kezdők tornájának! Ez így kedvesebb. Egy azonban biztos: nagy hatásfokú, alacsony intenzitású gyakorlatokból állítottam össze a ducitréninget, melynek fontos kiegészítője a megfelelő étrend betartása. Szén'hidrátok és zsírok nélküli étkezés, tejtermékeken, sovány húsokon, zöldségeken és gyümölcsökön alapuló étrend. A gyakorlatok összeállításánál természetesen odafigyeltem arra, hogy ne terheljem túl a túlsúlyosakat. Korábbi súlyfeleslegemből adódóan tudom, mennyire nehéz azzal az iszonyatos mennyiségű zsírral együtt élni, nemhogy tornázni. Ennek érdekében egy 20 kilós homokzsákkal a derekamon és a hasamon tornáztam a teszt során, nehogy olyat követeljek, amelyet 20 kilóval súlyosabban már nem tudnék elvégezni. Soha nem szabad teljesen abbahagyni, hiszen ez életmód is! (Schobert Norbert 100 kérdés a fitneszről című könyve a Stardus Publishing kiadásában jelent meg.) Norbi 14 évesen és 90 kilósán.

Next

/
Oldalképek
Tartalom