Délmagyarország, 2003. január (93. évfolyam, 1-26. szám)
2003-01-29 / 24. szám
SZTÁROK, ZENE, SÜLI, BULI MINDEN SZERDÁN RANDEVÚ NAPI MELLÉKLETEK Csütörtök BIZALMASAN Péntek DÉLMADÁR Szombat SZIESZTA Hétfő A DÉL SPORTJA Kedd A PÉNZ BESZÉL, ÉP TESTBEN SZERKESZTI: WERNER KRISZTINA, HEGEDŰS SZABOLCS • 2003. JANUÁR 29. WWW.DELMAGYAR.HU FELFEDEZTE M AJ KÁT, AKIT MAGA MELLÉ VETT, ÉS MEGCSINÁLTÁK A VILLA-RAPET Dopeman öltönyben tárgyal Dopeman kétségkívül az ország egyik legjobb rapelőadója, és tehetsége még azok számára sem kérdőjelezhető meg, akiknek már a neve hallatán is borsódzik a hátuk. Tavaly teljesen önállósította magát Ganxsta Zolee-tól és a Karteltol, kiadta Az Országház fantomja című ötödik albumát, majd bevonult a ValóVilág-villába, hogy mindenki ámulatára megmutassa, a zord külső egy nagyon szerethető srácot takar. - Raperhől egyre inkább kezdesz producerré válni. Milyen projekteken dolgozol mostanság? - A ValóVilágban fedeztem fel Majkát, akit magam mellé vettem, és megcsináltuk a Villa-rapet. Ügyes gyerek, szeretnénk előbb-utóbb egy lemezt összehozni neki a La Maffia hagyományait követve. Ducky otthagyta az Emergency House-t és szeretné a rapvonalon megvalósítani magát, Székelyföldön megismertem egy nagyon tehetséges csávót, akiből akár magyar Eminem is lehet, valamint Király Lindáék és Gallusz Nikolett kiadója is megkerestek egy lemez kapcsán. -Az Országház fantomján van egy dal, aminek az a címe: Tizenöt perc hírnév. Mit goruiolsz, tényleg csak ennyi hírnév fog megadatni a valóságshow-k szereplőinek? - Két perc. A tizenöt perc hírnév azokról szól, akik olyanok, mint én vagyok. - Az emberek érezhetően pozitívabban állnak hozzád? - Igen, és nagyon örülök neki! De ez nem jelenti azt, hogy popslágereket fogok csinálni. jjs - A hazai médiának néhány furcsasága: Anettka, akiről írtál egy teljesen visszafogott dalt. - Az egész dolog onnét pattant ki, hogy megkérdeztek, énekelnék-e vele közösen. Erre azt mondtam - persze nem komolyan -, hogy a halálát kívánom, ha látom a tévében. Anettka elkezdett eléggé otrombán válaszolgatni nekem, és magától értetődő lett volna, ha írok egy olyan dalt, amiben elküldöm az anyjába, vagy pofán vágom az utcán. Én meg azt gondoltam, hogy a saját fegyverét kellene ellene fordítani, és megmutatni, hogy milyen is ő valójában. Intelligensen és viccesen akartam kiszívni a vérét, hogy. szalonképes, de nagyon maró legyen. Magát a jelenséget állítottam görbe tükör elé, és erre a nótára ő sem tud már válaszolni, mert a benne felsorolt dolgokat nem tudja megkérdőjelezni. Mint embert nem ismerem, de azért nem szeretem, mert ő szélsőséges példája annak a jelenségnek, amit a magyar médiában, popzenében, szórakoztatóiparban nagyon utálok. Vannak emberek, akiknek nagyon sok pénze van, és kitalálják magukról, hogy sztárok lesznek, és kilóra megveszik ezeket a dolgokat maguknak, nulla tehetséggel mögöttük. - Van idehaza egyáltalán sztárság? - Pontosan erről van szó: nagyon nehéz lemérni, hogy ki a sztár. A tévék és rádiók erről hamis képet adnak. Legyünk őszinték, azért, mert valaki ott van a dobozban, még nem biztos, hogy sztár. Szerintem minden művészet ügy tud jó lenni, ha felhajtóereje van, ha van benne olyan dolog, ami inspirálja az embert. Lehet ez humor, szegénység, utazás vagy bármi. A legnagyobb zenészek és sportolók mind alulról jöttek, munkáskerületekből, gettós helyekről indultak. Gondoljunk csak a Beatles tagjaira: liverpooli dokkmunkáMegvan benne a csibészmentalitás, megvannak az utcai kapcsolatai, az alvilágban is szeretik, de ettől függetlenül zenésznek tartja magát. sok gyerekei voltak. Az Anettkához hasonló emberek viszont tehetség híján csak a pénzük segítségével akarnak mindenáron sztárokká válni. - Tagadhatatlan, hogy sokak szemében te is egy negatív sztárnak számítasz. - Én nem tartom magam annak. Ez a közellenségkép és az én negatív sztárságom nem abból ered, hogy amit csinálok, azt hogyan csinálom. A munka oldaláról sohasem tudtak belém kötni, mert rengeteget tanultam, képeztem magam, a legjobb emberekkel dolgoztam együtt, vagyis próbáltam mindent a lehető Iegprofibban csinálni. Abba soha nem tudtak belekötni, hogy egy koncerten hogyan tudom mozgatni a közönséget, hogy zeneileg milyenek a dalaim. Rossz szó, de inkább megosztó személyiség vagyok, akit nyilvánvalóan az emberek többsége mindig is ellenszenvesnek fog tartani különböző okokból. De lesz egy réteg, akik meg azt mondják, milyen jó arc vagyok. Persze olyanok is vannak, akiknek csak azért tetszik, mert „hú, milyen sok benne a káromkodás". Bízom benne, hogy a többség azért olvas a sorok között, és nem ragad le itt. - Az Országház fantomja zeneileg tényleg nagyon kimunkált... - Itt csúcsosodott ki az a mániám, hogy minél jobb legyen a hangzás, a hangszerelés és az előadásmód. A tavalyi évben, de megkockáztatom, hogy a '90-es években sem volt olyan poplemez, mint az Országház. Az emberek többsége nem is hallotta a dalaimat, mégis a média elferdített képe él bennük rólam. De kérdezem én, tud egy degenerált tuskó ilyen zenét készíteni? „Nyilvánvaló, hogy lehettem volná bűnöző is, de nem akartam az lenni, mert zenész akartam lenni." -A ValóVilág segített ennek a képnek a tisztításában, nem? - A tévé miatt kénytelenek voltak az emberek észrevenni, hogy milyen vagyok emberi mivoltomban. Láttak dolgozni, azt, hogy egy totálisan amatőr, hozzá nem értő társasággal két nap alatt megcsináltam egy dalt, és rögtön más megvilágításba kerültem. Ezért meglepő számomra, hogy azt mondták: „Te nem is olyan vagy." Milyen? Az volt a meglepő, hogy normális ember módjára viselkedtem? Nyilvánvaló, hogy lehettem volna bűnöző is, de nem akartam az lenni, mert zenész akartam lenni. A rap nekem menekülés, túlélés, és nem egy játék. Megvan bennem a csibészmentalitás, megvannak az utcai kapcsolataim, engem ax alvilágban is szeretnek, de ettől függetlenül én zenész vagyok. Amikor bemegyek a. lemezcéghez tárgyalni, az utcát kint hagyom. Nem vagyok idióta, és nem baseballütővel, hanem öltönyben megyek tárgyalni. Nincs semmiféle különbség, én is normális emberként igyekszem élni. - Nemrég azt nyilatkoztod, hogy a következő az utolsó szólólemezed lesz. - Ez igaz, de még odébb van. Nem akartam 2003-ban lemezt csinálni, de úgy tűnik, van rá igény. Ezért egy minialbumot készítünk a La Maffia Familia tagjaival, amin az összes, családhoz tartozó emberrel csinálok duettet, a végére pedig egy össznépi nótát tervezünk. Az utolsó szólólemezem 2004-ben fog megjelenni, aminek Az utolsó vacsora lesz a címe. Utána producerként, illetve egy zenekar tagjaként szeretnék dolgozni. MAJSA TIBOR A pilótasapka Ma egy nagyon divatos gadget-ról lesz szó, és aki cool szeretne lenni, annak az ez évi karneváli bálon kötelező beszereznie egy pilótasapkát. A legújabb divatszabályok egészen egyszetűek: estélyi ruhához pilótasapka! A teljes ruha színkompozíciója tulajdonképpen tetszés szerinti lehet, de törekednünk kell az egyszínűségre (természetesen sapkával együtt!). A pilótasapka anyaga nagyon fontos, ezért legjobb, ha bőrből van. Ha jobban ki akarjuk emelni, elég egy napszemüveggel feldíszíteni. Az a legeslegfontosabb ennél a fajta sapkánál, hogy új legyen, mert a régi fajták (a második világháborúból) nem divatosak. Figyeljünk arra, hogy az estélyi ruha szabása egyszerű, anyaga pedig fényes legyen. A ruhán bizsunak nincs helye! Esetleg odatűzhetünk egy virágot, de semmi több! És mindehhez egy lapos sarkú cipő dukál és máris jól nézünk ki. JOANNA CHMIELINSKA 100 KÉRDÉS A FITNESZRÖL Mi valójában a ducitréning? Schobert Norbert Egyet már az elején leszögezek: nem kimondottan a túlsúlyosak tornája. Olyanoknak is ajánlom, akik kezdők, vagy nem bírják annyira a megterhelést. Esetleg azok Is kipróbálhatják, akiknek nem mennek annyira az összetett gyakorlatok, de szeretnének zenére mozogni. Mégsem nevezhettem el kezdők tornájának! Ez így kedvesebb. Egy azonban biztos: nagy hatásfokú, alacsony intenzitású gyakorlatokból állítottam össze a ducitréninget, melynek fontos kiegészítője a megfelelő étrend betartása. Szén'hidrátok és zsírok nélküli étkezés, tejtermékeken, sovány húsokon, zöldségeken és gyümölcsökön alapuló étrend. A gyakorlatok összeállításánál természetesen odafigyeltem arra, hogy ne terheljem túl a túlsúlyosakat. Korábbi súlyfeleslegemből adódóan tudom, mennyire nehéz azzal az iszonyatos mennyiségű zsírral együtt élni, nemhogy tornázni. Ennek érdekében egy 20 kilós homokzsákkal a derekamon és a hasamon tornáztam a teszt során, nehogy olyat követeljek, amelyet 20 kilóval súlyosabban már nem tudnék elvégezni. Soha nem szabad teljesen abbahagyni, hiszen ez életmód is! (Schobert Norbert 100 kérdés a fitneszről című könyve a Stardus Publishing kiadásában jelent meg.) Norbi 14 évesen és 90 kilósán.