Délmagyarország, 2003. január (93. évfolyam, 1-26. szám)

2003-01-23 / 19. szám

Csütörtök, 2003. január 23. BIZALMASAN 13 A fodrásznál az előzetes megbeszélés során jó vitaalapként szolgál a folyóiratokból vagy szakkönyvekből magunkkal vitt fotó. Nem szabad azonban mereven ragaszkodni egy olyan ötlethez, amihez nem „nőtt fel" a hajunk. Ha nem elég hosszú és dús, ha sok benne a forgó és rossz a minősége, az jó néhány fazont eleve lehetetlenné tesz. Aki ennek ellenére ragaszkodik valamilyen példa lemásolásához, annak legalább hajlania kell a megalkuvásra, és például el kell fogadnia, hogy előbb el kell távolítani a roncsolt hajvégeket, és"a hajnak még nőnie kell kicsit, mielőtt sor kerülhet a következő lépésre. Hogy jól áll-e egy új fazon, hogy megfelelő-e a szín, vagy a dauer feszessége olyan-e, mint amilyet akartunk, az egy kicsit a mi aznapi formánktól is függ, nem csak attól, hogy a fodrásznak milyen napja van. A végletek vonzásában Amikor kapcsolgatjuk a tévét, előfordulhat, ha nem is túl gyakran, hogy váratlanul valami szépet láthatunk. így jártam a minap, amikor a csatornákon szörfözve az egyiken egy koreai lány arca tűnt föl. A lány az anyanyelvén beszélt, majd magyarul. Azt mondta, szereti Magyarországot, de nagyon hiányzik neki a családja; otthon élő édesanyja és ikertestvére, aki Bécsben muzsikál. Ő is muzsikus, gordonkán játszik, aminek, mint mondja, olyan a hangja, mint az emberi hang. A magyar nyelvvel volt egy kis gondja, de most már inkább csak az zavarja, ha néhány kolléganője rövidíti a szavakat. Nem érti, miért kell azt mondani, hogy telcslzünk, vagy dumcsizunk, hiszen a telefonálunk, vagy a dumálunk se sokkal hosszabb. Van viszont kedvenc magyar szava is: édesem. Neki a hangalak és a jelentés alapján ez a szó tetszett a legjobban. A szó ezután megjelenik magyarul, s koreai írásjelekkel, és máris véget ér a rövid műsor. De a tévé olyan, hogy véletlenül egyre ritkábban lehet ilyesmire bukkanni. Ha sikerül, rögtön arra kell gondolnunk, hogy a szépség csak az egyik véglet, s a másik póluson is ott van mindig valami, mondjuk egy nyilvános szellentés harsány közönségsikere valamelyik valóságshow-ban, amit esetleg még ugyanazon az estén kifoghatunk. B. A. Legyen saját ötletünk NŐI VEZETŐI PRAKTIKÁK ÉS ESÉLYEK Ha a főnöknő Diáklánynak is nézhetnénk a szegedi Sellő tankönyvbolt üzletvezetőjét, de csak addig, amíg föl nem teszünk neki bármily kérdést a tankönyvek tárgykörében. Válaszából kiderülne: mindent tud erről a témáról, amit mégsem, azt nem is érdemes tudni. Vass Adrienn üzletvezető négy és fél éve végzett a Krűdy Gyula szakközépiskolában, érettségi után letette a boltvezetői tanfolyamot is. Tanára javasolta neki a tankönyves szakmát, s a boltot üzemeltető cég tulajdonosa őt alkalmazta a jelentkezők közül. Választását nyilván nem bánta meg: Vass Adrienn eladóból vezető lett, már másfél éve irányítja az üzletet, ennél magasabb beosztásba nem is kerülhetne a boltban, legföljebb, ha megveszi. De ő nem boltot venni akar, hanem tankönyvet eladni, és ez sikerül is neki. - A mosoly olyan görbe vonal, ami sok mindent kiegyenesít ismerteti egy aforizmával, mi kell többek közt a sikerhez. Igaza van; édességboltban még csak-csak elviseli az ember a komor eladót, tankönyvek közt viszont, ahol az egyénnek óhatatlanul a kiszámíthatatlan jövő jut eszébe, a leküzdendő sok-sok akadály elengedhetetlen a mosoly. Miközben mindezt elgondoljuk, bejön az üzletbe egy csoport, akad köztük kisgyerektől nagyszülőig mindenki. Egyikük olyan könyvet keres, amiről csak annyit sejt, hogy „zöld és egy madár van az elején". Adrienn máris tudja, hanyadik polc legtetején lelhető, már veszi is le. Másikuk a Magyar nyelv és irodalom felvételi feladatsorok és megoldások középiskolába készülőknek c. kötetről tesz föl keresztkérdést, s a válasz székfoglaló disszertációnak is beillik. - Ismerni kell a kínálatot - így Adrienn, a pillanatnyi kiszolgálásszünetben; amióta főnök lett, éppúgy mindent csinál, mint korábban, ezzel nem lett kevesebb teendői száma, csak gyarapodott. Az árurendelést is maga végzi, s ez nem kevés áttekintőképességet jelent tucatnyi kiadó több százféle kiadványa között, de Adrienn azt is tudja, melyik, forgalomból kivont matekkönyvben szerepelt évekkel ezelőtt a százhuszadik oldal harmadik feladatában négyzetreemelés-szimbólum helyett gyökvonásjel. A nők egyszerre sok mindenre tudnak összpontosítani. Rálátása ugyancsak van a dolgokra Adriennek, főnöknél ez szintén nem árt, hogyha női, akkor sem, különös tekintettel arra: ahány oktatási szisztéma, jószerével annyiszor íródnak át a tankötetek. Fontos lépést tartania az oktatási rendszer változásaival, csak így tudhatja, melyik tankönyv mikor nem azonos régi önmagával - nehogy pont azt a változatot ajánlja a gyerekeknek, amit éppen érvénytelennek kénytelen ítélni az iskola. Jó emberismerő is Adrienn; mikor elmeséljük neki, milyen nagy hatást tett ránk egy idősödő házaspár együttesen silabizálták a kémiakönyvet -, mondja: munka mellett tanulnak, s minden tisztelete az övék. S legvégül: Adrienn szereti a tankönyveket - és a könyveket általában -, szeret tanulni. Főképpen, ha praktikus a tanulandó ismeret. Mikor azt kérdezzük tőle, milyen tankönyvet vinne magával egy lakatlan szigetre, úgy válaszol: olyat, amiből kiderül, hogyan boldoguljunk egy lakaüan szigeten. F.CS. Amit Vass Adrienn üzletvezető nem tud a tankönyvekről, azt nem is érdemes tudni. Fotó: Karnok Csaba A vezetőnők a férfiakhoz képest könnyebben kommunikálnak. A hölgyek ma Magyarországon sokkal kisebb arányban találhatók meg a munkahelyi vezetők között, mint az létszámuk és iskolai végzettségük alapján várható lenne. A hölgyek kitartóbbak, mondhatni makacsabbak, ha egy munkát el kell végezni - állítja az egyik világcég magyarországi vállalatának ügyvezető igazgatója, aki azon férfivezetők közé sorolja magát, akik szeretik a nőket magas pozíciókban látni. Mint mondja, vállalatának az a szerencséje, hogy az ott dolgozó vezető beosztású női kollégák "minden képzeletet felülmúló munkát végeznek": így tudásukban és munkabírásukban maradéktalanul megbízik. A kolléganők időnként az iskola után behozzák gyereküket a munkahelyre és még órákig dolgoznak, ugyanis azt szeretik, ha befejezett munkát adnak ki a kezükből. Gyanítom, hogy a jellemzést olvasó hölgyek többsége most keserűen elmosolyodik. Persze nem mindenütt ilyen rózsaszín a kép, felmérések igazolják: a hölgyek hajlamosabbak a féltékenységre, a túlzásba vitt keménységre, a sértődékenységre és a magánéleti és egészségi problémáikat képtelenek otthon hagyni. Azonban ha önállóan dolgozhatnak, és nem kell a férfiak szabályai szerint működniük - kivirágoznak és megsokszorozzák hatékonyságukat. A férfikollégákhoz képest a női vezetőknek nagyobb a szociális érzékenysége, jobb vizuális memóriával rendelkeznek, az érzelmi beállítottságuk erősebb, könnyebben kommunikálnak, lassabban, de körültekintőbben döntenek, ugyanakkor kevésbé tudnak összpontosítani egy feladatra. A Budapesti Közgazdaság-tudományi Egyetem vezetőképző intézetének felmérése szerint ma a nők csaknem hetven százaléka dolgozik, az aktív keresők 45 százaléka hölgy. A felsőfokú végzettséget nyújtó tanintézetekben, a tanító-, tanárképző főiskolákon és az egészségügyi képzést nyújtó tanintézetek képzésében vesznek részt nagy számban, de átlagot meghaladóan vannak jelen a közgazdasági, a jogi és az államigazgatási képzettséget adó intézményekben is. A hölgyek mindehhez képest ma Magyarországon sokkal kisebb arányban találhatók meg a munkahelyi vezetők között, mint az létszámuk és iskolai végzettségük alapján várható lenne. A nőknek a férfiakénál lényegesen kisebb az esélye a vezető pozícióba kerülésre az egészséügyben dolgozók 85 százaléka nő, de a vezetőknek csak 18 százaléka! Nagyon kevés nő (25 százalék) van az államigazgatás vezető pozícióiban is, holott Magyarországon az ilyen jellegű hivatalok tisztségviselőinek többsége a gyengébbik nemhez tartozik. A pszichológia három - egymástól markánsan eltérő - vezetői stílust különböztet meg: az autokrata, a lasse fair és a demokratikus vezetőt. Mindegyik esetben az a legfontosabb, hogy legyen a vezetőnek tekintélye. - A tekintély valóban rendkívül fontos. A női vezetőknek egyaránt sok előnyük és hátrányuk származhat abból, hogy a gyengébbik nemhez tartoznak, ezt a kényes egyensúlyt kell diplomatikusan, kiélezett vitahelyzetekben is az agresszivitást kerülő, finomabb eszközöket felhásználva megtartani - válaszolja kérdésünkre Tarsoly Erzsébet, a hódmezővásárhelyi Alucon Kft. ügyvezető igazgatója. A hölgyekre jellemző a kompromisszumkészség, a nagyfokú beleérző képesség, ezért jobban, több szempontot is figyelembe véve kezelik a konfrontatív helyzeteket. Véleménye szerint ennek ellenére a döntéshelyzetben lévő férfiak egy része még mindig nem meri megbízni a hölgyeket vezetői feladatokkal. - Ugyan a munkámban soha nem tapasztaltam előnyét, hogy nő vagyok, de nem is érzékeltem bizalomhiányt a férfikollégák részéről - részletezi Cselovszky Jánosné, a Florin Rt. vezérigatjatója. Meglátása szerint a férfiak a magánéletben is jobban összetartanak, amiből a hölgyek természetszerűleg kimaradnak, de ez nem jelenthet hátrányt a munkában. -A vezetői munka bizony nem nyolcórás napi teendőt jelent, és a klasszikus családmodell alapján a hölgyekre hárul a gyereknevelés és az otthoni teendők nagy része. Ezt csak a jól szervezett családi háttérrel rendelkezők vagy a teljesen egyedülálló nők tudják vállalni - mondja Csurgó Edit, a Csongrád megyei APEH adó- és járulékügyi igazgatója. Ezen a munkahelyen nagyobbrészt hölgyek dolgoznak, így a vezetők között is a gyengébbik nem képviselői vannak nagyobb számban. - A hölgyek hamarabb észreveszik, ha valaki nem jár egyenes úton, valami rejtegetni valója van, ez pedig ennél a cégnél aranyat ér - teszi hozzá az igazgatónő. És ez majdnem szó szerint igaz... LÉVAY GIZELLA alapozás - Az alapozó színe pontosan egyezzen meg a bőr színével. - Az alapozót lehetőleg kis mennyiségekben vigyük fel a bőrre. Ez úgy a legegyszerűbb, ha az ember egy pöttyöt vagy egy cseppet a kézfejére tesz, és onnan az ujjhegyével osztja el az arc felületén. - Az az alapelv, hogy inkább több vékony rétegben hordjuk fel az alapozót, mint egyetlen, vastag mázként. Könnyebb sok kis pöttyöt szétosztani az arcon. - A folyékony és krémes alapozók felhordása után egy sminkelőszivaccsal finoman végignyomkodjuk a bőrt, hogy az alapozó tökéletesen érintkezzen a bőr felületével. A szivacsot centiméterről centiméterre körkörös mozdulattal hozzányomjuk a bőrhöz.