Délmagyarország, 2003. január (93. évfolyam, 1-26. szám)

2003-01-23 / 19. szám

I CSÜTÖRTÖK, 2003. JANUÁR 23. «AKTUÁLIS" A multikmondják ki a végső szót ? Árat emelnének a pékek Az ANTSZ munkatársai tegnap az ország különböző intézményeiben ellenőrizték a nemdohányzók védelméről szóló törvény rendelkezéseinek betartását. Csongrád megye 240 különböző intézményében tartottak tegnap ellenőrzést az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) munkatársai. A tisztiorvosi szolgálat a jövőben negyedévente ismétli meg akcióját, amelynek pontos időpontját nem közlik mindig előzetesen. Az országos ellenőrzés összesített eredményét a jövő héten közli az országos tiszti főorvos. A kétfős dohánykommandók mindegyike öt intézményt keresett fel tegnap. A szegedi Ikarusz gyárba Kiss Edit közegészségügyi osztályvezető főorvos és Csepregi Józsefné közegészségügyi felügyelő látogatott el. Ezt megelőzően üzemeket és szolgáltatókat kerestek fel, kollégáik azonban eljutottak vendéglátóhelyekre, gyermek- és egészségügyi intézményekbe, kollégiumokba, üzletekbe és szociális otthonokba is. Mint mondták: egy helyszín kivételével mindenhol tudtak az országos akcióról. A szokásos eljárásnak megfelelően mindenütt előbb felkeresték a felelős vezetőt, majd egy kísérővel személyesen ellenőrizték: dohányoznak-e az irodákban, műhelyekben, tábla jelzi-e a kijelölt dohányzóhelyet, találnak-e tiltó táblákat. Az öt helyszín közül kettő számíthat bírságra. Egyik helyen a szeméttartóban csikkeket, szennyezett hamutálat találtak tiltott helyen, a másik helyszínen nem jelölte tábla a kijelölt dohányzóhelyet. Másutt tanácsukra az ebédlő ajtajából máshová tették át a cigarettázásra kijelölt helyet. A vizsgálat végén minden alkalommal jegyzőkönyvet töltöttek ki, az Ikarusnál semmilyen problémát nem kellett lejegyezniük. W.A. Hiába indokolt egy nagyobb áremelés a sütőiparban, ha a kereskedők diktálnak. Kihasználják azt, hogy válogathatnak az ajánlatok között. Ez az év is úgy kezdődött, mint az utolsó néhány, amikor is a pékek kijelentették: februártól megpróbálják emelni az áraikat. Mint ismeretes, egyes becslések szerint a hazai sütőipari kapacitás akár kétszer annyi kenyeret, zsemlét, kiflit is tudna sütni, mint amennyit megeszünk. Hiszen a volt állami sütőipari vállalatok mellett egyre több pékség alakult, a multinacionális áruházláncok pedig saját sütésű kenyeret is árulnak. A Magyar Pékek Ipartestülete és a Sütőipari Egyesülés - mindkettő érdekérvényesítő és szakmai szervezet - nemrégiben nyilvánosságra hozta, hogy első lépésként február l-jétől 10-12 százalékos áremelést tart indokoltnak. Ezt követően március l-jétől drágábbak lennének azok a sütőipari termékek is, amelyek az első menetben még őrizték régi árukat. Ez az állásfoglalás természetesen csak ajánlat, utal egyfajta közös véleményre és megegyezésre, ám a jövőben minden attól függ, megveszi-e a kereskedő az emelt áron a kenyeret és a péksüteményeket. Az eddigi gyakorlat azt mutatta, általában a kereskedő győzött, a vele alkudozni próbáló pék pedig visszavonulót fújt. Hiszen, ha ragaszkodik a megemelt árhoz, az üzlet vagy áruház azon nyomban a vetélytárstól rendeli meg az árut. Borka József, a Szegedi SütöA boltok minimális árrést tesznek a kenyérre. Fotó: Karonok Csaba dék Kft. ügyvezető igazgatója azt mondta el kérdéseimre válaszolva, az áremelést nem csupán az energiaárak indokolják. A liszten kívül szinte minden drágult, a segédanyagok is többe kerülnek, s akkor még az inflációt nem is említettük. Az igazgató szerint a kérdést - mint mindig - a nagy áruházláncok döntik majd el. Mert aki számukra nagy tételben szállít, annak fontos, hogy ne veszítse el megrendelőjét, és azért bármilyen áralkuba hajlandó belemenni. - Mindenkinek meg kell küzdenie a maga kereskedőjével - tette hozzá Borka József. A túlkínálat miatt még rosszabb a helyzet, mint volt - erősítette meg az elhangzottakat Kiss Mihály, a makói Holsum Sütőipari Kft. ügyvezetője, s hozzátette: tud olyan pékről, aki 60-65 forintért is hajlandó átadni az áruját egy áruházláncnak. Vásárhelyen a Stefi vegyesbolt egyik tulajdonosa, Katona István azt állítja, nem a kiskereskedő a bűnbak. Az üzlet például 110 forintért vásárolja a péktől a kenyeret, de csak 115-ért tudja továbbadni a vásárlónak, vagyis nagyon kicsi rajta a haszna. Ennek az az oka, hogy amióta a Tesco megnyílt, az emberek hozzászoktak az ott kapható 85 forintos kenyérhez. (A szakma szerint 90 forint alatt nem lehet egy kiló kenyeret előállítani.) Azt a kereskedő is elismeri, óriási a verseny a sütödék között, Vásárhelyen a helyi négy pék mellett a szegediek, a félegyháziak, valamint az orosháziak is kínálják portékáikat. Információink szerint a háttérben drukkol a pékeknek a gabonaipar is. Ha a sütödék képesek többet kérni a portékáikért, talán a liszt ára is elmozdulhat a holtpontról. A „sütnivaló" kilója a boltokban 65-69 forint, míg a pékek ömlesztve, zsákokban 40 forintért viszik el a malmokból. Egy gömb fagylalt és egyharmad villamosjegy kerül ennyibe. FEKETE KLÁRA Pick, unió és biztonságos élelmiszerek MUNKATÁRSUNKTÓL A biztonságos élelmiszer az egyik feltétele annak, hogy készek legyünk az uniós csatlakozásra - ez azon az üzemlátogatáson és sajtóbeszélgetésen hangzott el tegnap Szegeden, amelyet a Pick Rt. szervezett újságírók számára. Bihari Vilmos vezérigazgató elmondta, a cégcsoport stratégiai célja, hogy nyertesévé váljon a csatlakozásnak, hosszú távon egyenletesen fejlődjön, továbbá erősítse a Pick márkanevet. Az uniós felkészülés során a Pick szeretne példával szolgálni a magyar gazdaság számára. A társaság elkötelezte magát a minőség mellett: a technológia és a termék a világ valamennyi követelményrendszerének megfelel. A Pick Nemzeti Minőségi Díjat 1999-ben, európai kiválóság elismerést 2001-ben kapott. Készültség a Tiszán Harmadfokú jeges árvíz-elhárítási készültséget rendelt el a Tiszán az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság (Évizig) szerdán. A Tisza észak-magyarországi szakaszán a jégtorlaszok és a melegedő időjárás miatt nehezedik az árvízi helyzet. A tiszalöki vízlépcső alatti folyószakaszon jégtörő hajók dolgoznak. A bonyolult tiszai jéghelyzet miatt a vízlépcső szokásos üzemrendje jelenleg nem állítható helyre. A Tiszalök-Dombrád közötti és a Bodrog Tokaj-Felsőberecki közötti folyószakaszokon gondoskodtak a vízen maradt kompok, hajók biztonságos megőrzéséről. Adásszünet, képzavar SZETEY ANDRÁS Egyfelől a legteljesebb mértékben meg tudom érteni a napok óta sztrájkoló szegedi tévéseket. Kilátástalan helyzetről, morális csődről beszélnek, arról, hogy az előző városvezetés elvárásai miatt esélyük sem volt arra, hogy kiegyensúlyozott, objektív, közszolgálati jellegű műsorokat készítsenek. Igazuk van. Bartha László korábbi polgármester maga is elismerte, hogy a kommunikáció terén nem jó politikát folytatott a városháza, és ennek ékes példája a városi tévé. Fentieket talán bizonyítja, ha felidézzük a televízió április 19-i, két nappal az országgyűlési választások második fordulója előtti, néhány órával a kampánycsöndet megelőző műsorát. 7.15: Beszélgetés Tőkés László püspökkel. 8.00: Interjú Orbán Viktor miniszterelnökkel. 15.00: Interjú Áder Jánossal. 16.15: A polgári Magyarországért - közvetítés a Klauzál térről. 17.30: Választási műsor. 20.30: Városháza. 21.00: Terror háza. Mi tagadás, a fenti lista igencsak zavarhatta azokat a kollégákat, akik az objektív tájékoztatást tekintik hivatásuk legfontosabb elemének. Ugyanakkor egyvalamit nem értek. Miért most tiltakoznak 1 Miért nem akkor panaszkodtak 7 Miért nem mondták áprilisban, hogy ez maga a morális csőd?Hiszen tényleg az volt - lásd a fenti műsort! - Ami most történik, az nem más - már elnézést a képzavarért -, mint belerúgás a döglött oroszlánba. A tévé körül amúgy is megkezdődött a vizsgálat, tart a felszámolási eljárás, az önkormányzat keresi a tárgyalás lehetőségét a többségi tulajdonos Partiscum Kft-vel. Botka László polgármester többször is hangsúlyozta, hogy mihamarabb rendezni kívánja a Szeged TV helyzetét. Sztrájkolni persze jóval egyszerűbb jelentős hátszéllel a hátunk mögött, ugyanakkor nem feltétlenül etikus. Már csak azért sem. mert nekünk, médiában dolgozóknak mindig is leginkább a néző, a hallgató, az olvasó érdekeit kell leginkább szem előtt tartanunk. És az semmiképpen sem egyezhet az adásszünettel. Összesített eredményeket a jövő héten közölnek Bevetésen volt a dohánykommandó Az ellenőr asszony elégedetten szemléli a szabad ég alatt dohányzókat a szegedi Ikarus gyár kapujában. Fotó: Miskolczi Róbert Együtt a város, a megye és az egyetem Megalakult az európai integrációs nagybizottság A tudományegyetem, a megyei és városi önkormányzat tegnap megalakította az európai integrációs nagybizottságot Szegeden. A felek elsődleges célnak a csatlakozáshoz kapcsolódó tájékoztatást tartják. A tegnap alakult Szeged Város Európai Integrációs Nagybizottsága 18 képviselői mandátumát egyenlő arányban osztotta meg egymás között a három alapító. Mind a szegedi, mind a megyei önkormányzat és a Szegedi Tudományegyetem 6-6 főt delegálhat a testületbe. A nagybizottság tegnapi alakuló ülésén döntöttek arról, Botka László polgármester, Mészáros Rezső rektor és Frank József, a megyei önkormányzat elnöke társelnökökként, egymást rotációban váltva látják el a bizottság vezetésének feladatát. A nagybizottság alakuló ülésén részt vett Thomas Glaser, az EU magyarországi delegációjának politikai tanácsosa is, aki közzétette egy nemrégiben végzett közvélemény-kutatás eredményét. Eszerint az országban Szegeden a legmagasabb az uniós csatlakozás támogatottsága. - Nem tűzijátékot kell rendezni április 12-én, a népszavazáskor, és 2004 májusában, a csatlakozáskor, hanem tovább kell folytatni a polgárok tájékoztatását - szögezte le Thomas Glaser. Ehhez szerinte elég lesz az EU strukturális alapjainak fél százaléka. A költségvetés egyébként ennyit tervez a kommunikációs kiadásokra. A nagybizottság alapitói egyetértettek abban, hogy a csatlakozásig a legfontosabb munka az információk közvetítése. Botka László polgármester hozzátette: a jövőben ki kell bővíteni a bizottságban tevékenykedő szervezetek körét. - Mi már előrébb járunk a csatlakozásban, hiszen a szegedi egyetem 1989 óta tagja az Európai Egyetemek Rektori Konferenciájának és az Európai Egyetemek Szövetségének - mondta Mészáros Rezső, ígéretet tett: a felhalmozott tapasztalataikat, kapcsolati tőkéjüket a térség érdekében a nagybizottság munkájában használják. Frank József felhívta a figyelmet: a kommunikációs stratégia mellett egy új közigazgatási rendszert is ki kell dolgozni, amely az eurorégiós térségek fejlődését biztosítja. K.B. Fotó: Karnok Csaba A szegedi városházán tartották az alakuló ülést.