Délmagyarország, 2003. január (93. évfolyam, 1-26. szám)

2003-01-21 / 17. szám

Kedd, 2003. január 21. A PÉNZ BESZÉL 7 A VÁSÁRLÓERŐ SZEMPONTJÁBÓL NEM LEHET AZ ORSZÁG KETTÉOSZTOTTSÁGÁRÓL BESZÉLNI A pénztárcák vastagságát vizsgálták A Csongrád megyében élők vásárlóereje növekszik, vagyis egyre többet tudnak költeni jövedelmükből. Illusztráció: Miskolczi Róbert Magyarországon sok olyan települést ismerünk, ahová nagy sárban szinte lehetetlen eljutni, nincs a környéken benzinkút vagy nagyobb ABC-áruház. Máshol viszont néhány ezer embernek bevásárlóközpont és magánkórház épül. A különbség óriási, hátterében pedig a vásárlóerő rejlik. A GfK Piackutató Intézet napokban közzétett tanulmánya minden eddiginél alaposabban rajzolja föl a hazai vásárlóerő térképét. A kutatók több mint 3100 település kereskedelmi, infrastrukturális fejlettségét, az ott élők jövedelmi viszonyait, fogyasztói szokásait vették górcső alá annak érdekében, hogy megszülessen egy általánosan elfogadott mutató, a vásárlóerő-index. A kutatás haszna - azon túl, hogy érdekes olvasnivalót jelent a gazdaság iránt érdeklődő laikusoknak - az, hogy támpontot ad a kereskedelemfejlesztéssel foglalkozó szakemberek számára. Az index ugyanis jelzi, hol érdemes bevásárlóközpontot építeni, egészségügyi és szépségcentrumot, vállalkozói szolgáltatóházat létrehozni, hol térül meg autószalon, utazási iroda, bankfiók telepítése, s hogy az adott helyre érdemes-e nagyobb beruházásokat tervezni, ipart telepíteni, turisztikai befektetéseket megvalósítani, vagy mondjuk helyi szinten városmarketinggel bajlódni. NYUGATON NYUGODTABBAK A vásárlóerő-index tulajdonképpen a vásárlási képesA horgászat pénzbe kerül: a vizeket rendszeresen hallal kell telepíteni - ez a megyei halászati felügyelő által jóváhagyott terv szerint folyik -, maguk a vizek pedig gondozást is igényelnek a kezelőtől, illetve a tulajdonostól. így van ez a Szegedi Hermán Ottó Horgászegyesületnél is. Miből származnak az összegek, amelyekből az egyesület a haltelepítéseket, a halőrzést, a vizek rendben tartását fedezi? A horgászok fizette egyesületi tagdíj, a vízkezelői hozzájárulás és a területi engedély árából. - Összesen 62 hektárnyi vízen horgászhatnak ennek fejében a hermanosok; persze nem muszáj a minden vizünkre érvényes, kombinált engedélyt kiváltani, sokan csak a lakóhelyükhöz legközelebbi vízre vesznek területi engedélyt - halljuk Szabó György egyesületi elnöktől. Ezeken kívül még az állami jegy, s a szövetségi tagdíj igényel pénzt a horgásztól, de ezek az összegek nem az egyesület kasszájába jutnak. Az engedélyek árusítását már év ségről árulkodik, vagyis megmutatja, hogy a vizsgált csoport tagjai mennyi elkölthető pénzzel rendelkeznek. E tekintetben hazánk jóval elmarad az európai viszonyítási pontnak is tekintett Németországtól. Ha a német vásárlóerő-indexet száznak veszszük, akkor megállapítható, hogy Hollandia és nyugati szomszédunk, Ausztria nagyjából ugyanezen a szinten áll, míg nálunk ötvennél megtorelején elkezdte a Hermán. Az egyesület - hívja föl a figyelmet az elnök - tartalék pénzeszközökkel is rendelkezik, melyeket az átlagosnál jobban kamatoztatva befektet, és a bevételt visszaforgatja a költségvetésébe. A bevételi oldal megvan következzék a kiadási! A legpan a mutató. Az európai országok közül Luxemburg a csúcstartó 153 százalékos adatával, míg az egy főre jutó vásárlóerő-index 8-as mutatójával Moldáviában a legutolsó. A FŐVÁROS CSAK MÁSODIK Ha gazdasági és kereskedelmi fejlettségről van szó, Budapest minden tekintetben elviszi a pálmát, ami egy ekkora országban nem meglepő. A több pénzt haltelepítésre költik a horgászegyesületek. A cél: minél több hal legyen a vízben, minél változatosabb faj- s nagyságösszetételben. A Hermán az idén 100 mázsányi pontyot rak a vizeibe, ezek zöme háromnyaras, de kétnyarast is tartalmaz majd a szállítmány. Ezenkívül 50-100 vásárlóerőt illetően azonban a főváros csak második a listán. Ma Magyarországon az egy főre jutó „költekezési potenciál" a 2000 körüli lakost számláló Telkiben a legmagasabb, az ott lakók az országos átlagnál csaknem 55 százalékkal többet képesek vásárolni. A Budapesttől néhány kilométerre fekvő Telki története példaértékű, a település pár esztendeje tiszta levegőjű, jól megközelíthető faluból és a darab, egyenként tíz kiló fölötti (!) pontyot is vásárol az egyesület. Keszegből szintén száz mázsa jut a hermanos vizekbe.. Még meg kell említeni a telepítési tervben szintén szereplő 5000 darab compót, illetve a 10-10 ezer süllőés csukaivadékot, s a 80 ezer ivadékpontyot is. köré épülő lakóparkból nőtte ki magát magánkórházzal és a nagyvárosokat megszégyenítő, impozáns bevásárlóközponttal büszkélkedő minivároskává. Ezüstérmes térség a főváros budai részén elterülő második kerület, míg a megyék rangsorában Fejérben, Győr-Moson-Sopronban (105-105-ös index), Vasban (104) és Komárom-Esztergomban (103), valamint Pest megyében (101) haladja meg a A horgászegyesülethez tartoznak a téglagyári tavak (Keramit, Tejes, Gumis, továbbá a Rab-víz, utóbbin eddig nem lehetett, de ettől az évtől már szabad horgászni), ezeket a szegedi önkormányzattól haszonbérli a szervezet. Ennek kezelésében van a Fehérpart-Szilvás, mely Tisza-holtágat az államtól vette haszonbérbe, az Algyői-főcsatornával együtt, valamint a Téli-kikötő, amit a Tiszayacht Kft.-vei együttesen kezel, illetve a Sándorfalvi-tó, az egyesület saját tulajdonú vize. Kik látogatják az említett területeket? Elsősorban az egyesületi tagok - a jelenlegi felnőtt taglétszám 1300 fő, az ifjúsági horgászok száma 250, a gyermekhorgászoké 550 fő -, ugyanakkor jönnek az országból mindenhonnan például napijegyes vendéghorgászok is. Szabó György fölhívja a figyelmet: bár a szabályzat értelmében, aki be szeretne lépni az egyesületbe, nemcsak az idei vízkezelői hozzájárulást kellene befizetnie, hanem a korábbi évek után járó díjat is - ám ez utóbbi kötelezettséget a Hermán június végéig felfüggesztette. F.CS. vásárlóerő az országos átlagot. E két utóbbi térség egyébként jelentősen előrelépett az intézet által legutóbb, 1998-ban végzett vásárlóerő-vizsgálathoz képest. A szakértők szerint nagy szerepet játszik ebben Tatabánya fejlődése, ahol beérett az utóbbi évek beruházásainak és cégalapításainak gyümölcse. Ezzel szemben a legszegényebb a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei, 210 lakost számláló Kiscsécs, ahol a leggyakrabban vásárolt élelmiszerekből, háztartási árukból és tartós fogyasztási cikkekből is csaknem húsz százalékkal kevesebbet tudnak megvenni a helyiek, mint az ország más részén élő honfitársaik. Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye gazdasági szempontból is hátrányos helyzetű terület, ezért a vásárlóerő-index itt a legalacsonyabb. NEM SZAKADT KETTÉ AZ ORSZÁG A hazai vásárlóerő-térképen egyébként nem a Duna jelenti a választóvonalat, hiszen a délkeleti Csongrád megye Baranya, Somogy és Tolna megyét is megelőzi. Bár a megyénkénti rangsor alapján Kelet- és Nyugat-Magyarország között elmosódni látszik az éles határvonal, a kereskedelemfejlesztési szempontból vonzó nagyvárosok listáján azonban mégis a dunántúli megyeszékhelyek állnak az első helyen. Aranyérmes Székesfehérvár, amelyet Veszprém és Győr követ, s mindhárom városban az országos átlagnál 18-23 százalékkal erősebb az index. 0. K. K. Fejlesztik a turizmust VESZPRÉM (MTI) Február végéig kiírják az idegenforgalmi fejlesztések támogatását szolgáló pályázatokat, az év első felében elkészül a nemzeti turizmusfejlesztési stratégiai terv, s ebben a kormányzati időszakban megszületik a turizmustörvény is mondta Pál Béla, a Miniszterelnöki Hivatal turizmusért felelős politikai államtitkára. Kijelentette: a kormányzat fejlesztéseket támogatva igyekszik hozzájárulni ahhoz, hogy elkerüljük a vendégforgalom további csökkenését. Pál Béla fölsorolta azokat az intézkedéseket, amelyek a visszaesés megállítását szolgálják. Ilyen például az üdülési csekkek értékének a növelése, a falusi idegenforgalom adókedvezményének emelése, s a több ágazatot érintő jelentős béremelés. - Az elmúlt évi visszaeséshez a piacszervezés hibái is hozzájárulhattak. Arra van szükség, hogy a helyi elképzelésekből álljon össze az országos turisztikai terv - fogalmazott az államtitkár. Az idegenforgalom nemzetközi vonatkozásairól is szólva Pál Béla elmondta: szorosabb kapcsolatokat kell kiépíteni az Európai Unió országaival, különösen . azokkal, amelyek fontos szerepet töltenek be a hazai turizmusban. SZÁZ MÁZSA PONTY A SZEGEDI TAVAKBA A haltelepítés a horgászok dolga Preparált harcsafejek a Hermán Ottó Horgászegyesület irodájában. Karbantartják a vizeket. Fotó: Karnok Csaba