Délmagyarország, 2003. január (93. évfolyam, 1-26. szám)

2003-01-21 / 17. szám

PENTEK, 2003. JANUAR 71. «AKTUALIS* 3 Szociológiai felmérést készítettek az egyetemisták (1.) Hogyan élnek ma a szegediek? A szegediek folyamatosan javulónak érzik a közbiztonságot - ez volt az egyik érdekes következtetése annak a felmérésnek, melyet az egyetem szociológus hallgatói készítettek. Más jelző illene arra a tapasztalatra, hogy a városlakók különösen elutasítóak ­a romákkal. Mit gondolnak a szegediek a lakóhelyükről? Milyennek tart­ják annak a városrésznek a helyzetét, ahol élnek? Elége­dettek-e a' közbiztonsággal? Egyáltalán: hogyan élnek a sze­gediek? Ezek és más hasonló, általánosabb jellegű témák mellett évenként számos aktu­alitásról nyernek információ­kat a szociológusjelöltek és ok­tatóik. Három évvel ezelőtt például a helyi politikáról, a város vezetőiről, az önkor­mányzati képviselők munkájá­ról lehetett képet kapni a kér­dőívek feldolgozásával. Tavaly egyebek mellett a városlakók és az „idegenek" viszonyáról, az idén a nagy élelmiszer-áru­házakkal, a mobiltelefonos és a helyi közlekedési szolgáltatók­kal kapcsolatos fogyasztói elé­gedettségről is kérdezősködtek a hallgatók. Egyedülálló az ország egyete­mei között a kezdeményezés. Feleky Gábor, a Szegedi Tudo­mányegyetem Szociológiai Tan­székének vezetője azt mondja, van rá amerikai példa is, hogy a szociológushallgatók nem egy­szerűen a tanáraik előadásaiból ismerik meg, hogyan kell egy szociológiai vizsgálatot elvégez­ni, hanem valódi felmérések so­rán saját kutatási gyakorlatot szerezhetnek. A kérdezőbiztosnak felcsapó egyetemisták arról is tapasztala­tot szerezhettek, mennyire nyi­tottak az emberek, mekkora a hajlandóságuk arra, hogy be­avassák a kívülállót privát éle­tük dolgaiba. Feleky professzor szerint azt tapasztalják, hogy ­az országos tendenciához ha­sonlóan - egyre kevésbé nyitot­tak, egyre elzárkózóbbak az em­berek. Természetesen felvilágo­sítják a reprezentatív mintába felvetteket a személyiségi joga­ikról; a hallgatók mindenkinek személyesen viszik el a teljes körűen tájékoztató levelet; a vá­laszadás pedig önkéntes. - Előfordult már, hogy bejött egy idős néni és azt mondta, visszavonja a válaszait - idéz fel egy emlékezetes esetet Fe­leky Gábor. - Persze megkér­deztük, miért tenne ilyet, mire elmesélte: a szomszédasszonya fölvilágosította, arról van itt szó, hogy egy bűnbanda tart te­repszemlét, s ha beengedte a szociológusnak álcázott bűnö­zőket, magára vessen, ha köz­ben kirabolják. Mondhatom, nem volt könnyű megnyugtat­ni. A korosabb emberek több­sége általában sokkal bizalmat­lanabb, mint a fiatalok. Ha a nemek szerinti viselkedést nézzük, akkor viszont azt kell mondanom, hogy a nők együtt­működőbbek, mint a férfiak. A három év alatt egyetlen olyan téma volt, amely mind­egyik felmérésben szerepelt: a közbiztonság. Milyen következ­tetésekre lehet jutni a vizsgála­tok alapján? - kérdeztük Feleky professzort. - Teljes összhangban az orszá­gos felmérések következtetései­vel, nálunk is az derült ki, hogy az emberek a saját szűkebb kör­nyezetük közbiztonságát min­dig jobbnak ítélik meg, mint a tágabb közegét. Szeged egészét tekintve rosszabb a vélemé­nyük, mint a saját városrészük közbiztonságáról. Egyébként ta­lán érdekes, hogy a közbizton­sággal való elégedettség folya­matosan javuló tendenciát mu­tat. Feleky professzor azt mondja, a bárom év mérési eredményeit elemezve kétszer is meglepő­dött. Egyszer azon, hogy meny­nyire szűkre összenyomott Sze­geden a jövedelmi skála. 2000-ben és 2001 -ben is az egy főre jutó 15 ezer és 50 ezer fo­rint közti szűk sávban volt talál­ható a háztartások 80 százalé­ka! Az egy főre eső átlagjövede­lem 2000-ben 33 ezer 800, 2001-ben pedig 35 ezer 900 fo­rint volt. Nagyobb változás a 2002-es évi jövedelemkiáramlá­sok nyomán következett be: a fejenkénti átlag elérte az 50 ezer forintot. A másik meglepetés: a romák elutasítottságának mér­téke. A 2001 -es adatfelvétel szerint Szeged lakóinak mintegy 40 százaléka nemhogy egyazon vá­rosban, de még ugyanabban az országban sem lakna a cigá­nyokkal. Tavaly szegedi középis­kolásokat kérdeztek ugyanerről: 50 százalékuk gondolkodik ugyanígy. sulyok erzsébet A város egyedül akarja üzemeltetni a dorozsmai piacot Fejlesztik a nagybanit E" A banánnak állandó szezonja van a dorozsmai nagybanin. Fotó: Miskolczi Róbert Csökken a környező utcák ter­helése, amennyiben megépül a dorozsmai nagybani piacot és a mellette fekvő parkolót össze­kötő út. Az önkormányzat egye­dül bővít, vagy épít piacot. - Az még nem dőlt el, hogy az ön­kormányzat a jelenlegi helyén működteti tovább a dorozsmai nagybani piacot, vagy máshol építkezik, de az bizonyosnak lát­szik, hogy a város egyedül akarja üzemeltetni a létesítményt ­mondta kérdésünkre Nagy Sán­dor. A városfejlesztési alpolgár­mester leszögezte: az új városve­zetés elképzelései szerint a koráb­bi, egymással szemben álló ter­vekkel ellentétben az önkor­mányzat sem a Zöldes Út Kft.-vei együtt nem akar nagybani piacot létesíteni a Széksósi út mellett, sem a Südfrucht Kft.-vei közösen aZsombói úton. Első lépcsőben a képviselők a január 24-i testületi ülésen dönt­hetnek a nagybani piac és környé­ke építési szabályzatáról, amely lehetővé teszi a létesítmény jelen­legi helyen történő fejlesztését. A közgyűlési meghívó első napiren­di pontja szerint a város egy úttal kötné össze a már meglévő parko­lót a piac területével. így a várako­zó kereskedők, termelők közvet­lenül, a közúti forgalom, illetve a környéken lakók akadályozása és zavarása nélkül hajthatnak be a piac területére. - Amennyiben az önkormány­zat a jelenlegi helyen képzeli to­vább a nagybani piac üzemelteté­sét, akkor 3 parkoló és a piactér összekapcsolása csak az első lé­pése egy átfogó rendezésnek ­mondta kérdésünkre Pusztai La­jos. A Szegedi Vásár és Piac Kft. ügyvezetője szerint bővíteni kell a területet ahhoz, hogy hosszú tá­von a jelenlegi helyén, a környező házakban lakókat nem zavarva, ugyanakkor a termelők és keres­kedők igényeit kielégítve működ­hessen a piac. Új kapukat, új be­léptető rendszert, új pavilonsort, raktárakat, hűtőházat kell építe­ni, hogy a kor követelményeik­nek megfeleljen a létesítmény. k.b. Csatornaszemle, belvíz előtt A hóolvadás utáni teendőket egyeztették a szegedi önkormányzat, a vízmű, a kataszt­rófavédelem és a közterület-fenntartási kht. szakemberei. MUNKATÁRSUNKTÓL Időben igyekeznek fölkészülni egy esetleges hirtelen olvadásra a szegedi belvízelvezető rendszer működéséért felelős szakemberek. A Szegedi Közterület-fenntartási Kht.-nál tartott megbeszélésen a polgármesteri hiva­tal, a Szegedi Vízmű Rt., a Szegedi Víziköz­mű Működtető és Fejlesztő Rt. képviselői a csapadékvíz-elvezető rendszer állapotáról, a belvízveszély elkerülése érdekében elvégzen­dő munkákról beszéltek. Az egyeztető tár­gyalást Farkas Gabriella, a közterület-fenn­tartási kht. ügyvezető igazgatója vezette. A belvízvédekezés munkáit a közterü­let-fenntartási kht. irányítja, a munkákat vi­szont a felszíni csapadékvíz-elvezető csator­nák fenntartója, a vízmű végzi. Serege János, a kht. igazgatóhelyettesének tájékoztatása szerint a szakemberek e héten bejárják a csa­padékvíz-elvezető rendszer azon szakaszait, amelyeken hirtelen olvadás esetén belvízve­szély léphetne föl, s fölmérik a csatornák be­fogadóképességét. Megvizsgálják a nyílt árkok átereszeit, kü­lönös tekintettel azokra a helyekre, amelye­ket tiltott módon beépítettek, eltömtek, s amelyekben ezért hamar fölgyűlne a hólé vagy az eső. Számba veszik a belvíz elleni vé­dekezéshez szükséges eszközöket (szivattyú­kat stb.), s fölmérik azt is, hogy szükség ese­tén honnan lehet újabb szivattyúkat bérelni, s munkába állítani. A szakemberek arra ké­rik a szegedieket, hogy a belvízveszély elkerü­lése céljából az ingatlanokról az utcára kihor­dott havat a nyílt árkok, víznyelők mellé rak­ják, ezzel is elősegítve az olvadáskor keletke­ző víz elfolyását. Ugyancsak fontos tudniva­ló, hogy az udvarban vagy pincékben keletke­ző belvizet az ingatlan tulajdonosának kell kivezetnie az utcai nyílt árkokba. Ha baj történik, az elöntés vagy dugulás megszüntetését a vízmű 62/420-155-ös, va­lamint a kht. 62/489-789/203-204-es tele­fonszámon hívható diszpécserszolgálatainál kérhetik az érintettek. Átmeneti megállási tilalom a Belvárosban Utcazár, hóeltakarítás miatt MUNKATÁRSUNKTÓL A következő napokban átmeneti megállási tilalmat rendelhetnek el a még hóval borított szegedi utcákban - tájékoztatta lapunkat Serege János, a Szegedi Közterü­let-fenntartási Kht. igazgatóhe­lyettese. A parkolóhelyekről ugyanis éppen az ott várakozó autók miatt nem tudják elvinni a havat, ezért döntöttek az ideigle­nes forgalomkorlátozás mellett. Az alkalmi Megállni tilos táb­lákon kiegészítő felirat jelzi majd a korlátozás idejét. Várhatóan este 7 és reggel 7 óra között kell majd más megállóhelyet keresni­ük az érintett utcákba tartó autó­soknak. E héten a tervek szerint a Mé­rey, Püspök és Tábor utca közötti szakaszát, a Püspök, Deák Fe­renc, Fekete sas, Kölcsey, Kígyó, Horváth Mihály és Takaréktár utcát zárják le egy-egy éjszakára a parkoló autók elől. A közterü­let-fenntartási kht. munkatársai az autósok megértését és segítsé­gét kérik. Nagyon várják már az autósok, hogy a hó alól felszabaduljanak a parkolók is. Fotó: Miskolczi Róbert Sakkban tartották a tolvajokat Tolvajokat értek tetten egy sze­gedi bevásárlóközpont bizton­sági őrei. A 29 éves J. Tünde és a 36 éves K. Antalné azzal gyanúsíthatok, hogy egy jugoszláv nő táskájából - aki a bevásárlóközpont büféjé­ben várakozott - ellopták a pénz­tárcáját, amelyben készpénz, személyes iratok és útlevél volt. Az elfogott tolvajoknál megtalál­ták ezeket. A két nő közül az idő­sebbik már jól ismert a rendőrség előtt. Most mindkettőjük ellen lopás és okirattal való visszaélés miatt indult eljárás. Hasonló körülmények között buktattak le szemtanúk egy zsebtolvajt. R. Ioan 36 éves ro­mán állampolgár Szegeden az egyik belvárosi üzletben egy nő táskájából magához vett egy mo­biltelefont. A szemtanúk a tet­test sakkban tartották, amíg a rendőrök kiérkeztek. Mindhá­rom tolvaj ügyét a bíróság gyorsí­tott eljárással tárgyalja. HÍREK HATARKOVEK A KÁVÉHÁZBAN Kikli Tivadar a Bába Kiadónál megjelent Határkövek című iro­dalmi tanulmánykötetét mutat­ják be ma 18 órától a Royal Szál­lóban, a kávéházi programsoro­zatban. Vendégek: a könyv szer­zője és Sándor János rendező. A házigazda: Apró Ferenc ügyvéd, helytörténész. KIÁLLÍTÁS NYÍLIK A SZÍNHÁZBAN Dina András grafikusművész plakáttárlata nyílik ma este fél 7-kor a Szegedi Nemzeti Szín­ház első emeleti Foyer galériájá­ban. A kiállítást Kocsis László Levente nyitja meg. A műveket előadási napokon 18 órától há­romnegyed 7-ig lehet megtekin­teni február 12-éig.

Next

/
Oldalképek
Tartalom