Délmagyarország, 2003. január (93. évfolyam, 1-26. szám)

2003-01-21 / 17. szám

11 Az Országgyűlési Könyvtár wU MA: jfWWjWÎ&ÏÇ ÉP TESTBEN DELMAGYARORSZAG KEDD, 2003. JANUÁR21.,93/17. FÜGGETLEN NAPILAP, ALAPÍTVA 1910-BEN ' ' ÁRA: 63 FT (ELŐFIZETVE: 49 FT) SZEGED 1741 Csak egy hívás, és Ön máris 100 Ft-tal támogatja a szegedi kisállatmenhely megvalósulását! KÖSZÖNJÜK! Vivendi Telecom Hungary www.delmagyar.hu MUNKATÁRSUNKTÓL Robbanás történt tegnap Puszta­szeren egy paprikaszárító üzem laboratóriumában. Az elsődleges információk szerint a robbanás a Kossuthmajor paprikaszárító üzemében, egy laboratóriumi bevizsgálásokra szolgáló helyi­ségben történt. A száz négyzet­méteres épület egy része a deto­Tegnap este csak csend volt a Szeged Televízióban, adás nem. Fotó: Miskolczi Róbert Részletek az 4. oldalon TÉMÁINKBÓL Az ügyvezető igazgató új emberekkel indítaná be az adást Az emberek elzárkózóbbak, pedig a közbiztonságot javulónak ítélik Szegedi anziksz, felmérésekből HONVÉDSÉGI LAKÁSOK Nyolcszázmillió forintot biztosít az állami költségvetés a hódme­zővásárhelyi Ipoly utcában épü­lő, 36 egységből álló honvédségi lakóparkra. A honvédségi laká­sok egy hosszú ideje használaton kívül álló területen épülnek. 3. oldal DOROZSMÁN FEJLESZTIK A NAGYBANIT Amennyiben megépül a dorozs­mai nagybani piacot és a mellet­te fekvő parkolót összekötő út, úgy csökken a környező utcák terhelése. Az önkormányzat egyedül akarja üzemeltetni a lé­tesítményt. Elsőként a környék rendezési terve készül el, ennek alapján látható majd, milyen le­hetőségek adódnak a létesít­mény fejlesztésére a jelenlegi he­lyen. 5. oldal UNIÓS MINIMÁLBÉR A havonkénti 50 ezer forintos magyar minimálbér 210 euró­nak felel meg. Ugyanez az összeg Szlovákiában 118 euró. Talán ez is egyik oka volt annak, hogy az új francia autógyár északi szom­szédunknál épül. Szakemberek szerint az autóiparban kevés dol­gozót foglalkoztatnak. A pénz beszél Robbanás a majorban Elfogott falfirkálók A felsővárosi polgárőrök közre­működésével falfirkálókat fogtak el a szegedi rendőrök. A három fi­atal azzal gyanúsítható, hogy az egyik művelődési ház falára fes­tékszóróval készített feliratot. A rendőrség szerint a falfirkálást csak az egyikük követte el, a má­sik kettő a terepet biztosította. Alacsony áron veszik a disznót a termelőktől Olcsó a dán, drága a magyar sertéshús Séta. Szűkebb környezetünk közbiztonságát jobbnak gondoljuk, mint a tágabbét. Fotó: Gyenes Kálmán Megállt az idő a Szeged TV-ben nációtól összeomlott, a berende­zés és a tetőszerkezet lángra ka­pott, amelyet a kiskunfélegyházi és szegedi tűzoltók mintegy há­romnegyed óra alatt oltottak el. A robbanásban szerencsére sen­ki sem sérült meg. A detonáció okát, illetve azt, hogy a laborató­riumban voltak-e vegyi anyagok, szakértők bevonásával vizsgál­ják. A szegediek döntő többsége még 2001-ben sem sorolta magát a rendszerváltás nyertesei közé. A családok nyolcvan százaléka ab­ban a szűk jövedelmi sávban ta­lálható, ahol az egy főre jutó ha­vi jövedelem 15 és 50 ezer forint közötti. Egy gyakran használt szegénységi mutató - egy főre kevesebb jut az átlagjövedelem felénél - szerint 2000 és 2002 között a szegények aránya 12-ről 17 százalékra nőtt Szegeden. Eközben folyamatosan nő azok­nak az aránya, akik különbséget tesznek a támogatásra érdemes és az erre érdemtelen szegények között. A föntiek - sok más, beszédes adat mellett - kiolvashatók azok­ból a felmérésekből, amelyeket a Szegedi Tudományegyetem hall­gatói végeznek a városban. Mától háromrészes cikksorozatban is­mertetünk néhány érdekes méré­si eredményt, kiemelten a sze­génységről és a kábítószerezésről. írásunk az 5. oldalon A Szeged Televízió morális csődjére hivatkozva a társaság dolgozóinak többsége tegnap beszüntette a munkát. Az ügy­vezető igazgató új emberekkel indítaná újra a műsorszolgál­tatást. MUNKATÁRSUNKTÓL Bezárta a stúdió ajtaját a Szeged Televízió Kft. ügyvezető igazgató­ja, Molnár Csaba, miután csak­nem negyven munkatársa teg­nap úgy döntött: beszünteti a munkát. A televízió műsorkészí­tői meglepő módon nem az előző ügyvezető, Arató László idején felhalmozódott 36 millió forin­tos adósság miatt kialakult ne­héz gazdasági helyzetre, hanem a cég morális csődjére hivatkoz­tak. Szerintük az új vezetés lehe­tetlenné teszi a valódi közszolgá­lati munkát. A televízió a Szege­di Ifjúsági Ház Kht.-n keresztül már csak részben az önkormány­zat tulajdona, a város a magántő­kével osztozik. Botka László pol­gármester - miután az erre irá­nyuló korábbi, intenzív tárgyalá­sok nem vezettek eredményre ­közleményben szólította fel a többségi tulajdonost, a Partis­cum 2000 Kft.-t: működjön köz­re abban, hogy a tévé ismét váro­si tulajdonba kerüljön. Az üzletekben jelenleg a magyar sertéscomb kilójáért 700 forint körüli árat fizetünk a kereske­dőknek, az élősertés termelői ára alig haladja meg a 200 forintot. A gazdák nyomott áron tudnak megszabadulni állataiktól, az idei első negyedévben legalább 60 forint állami támogatásra vol­na szükség kilogrammonként ahhoz, hogy a sertéstartók ne fi­zessenek rá. A válság másik oka az erős forint, ez csökkenti az ex­portáló magyar húspiac jövedel­mezőségét. Az Európai Unió tag­államaiban rendkívül olcsó a ser­téshús kilója. A dánoknál példá­ul kilónként 210 forintnak meg­felelő eurót fizetnek a termelők­nek. Dániában alacsonyabb ta­karmányáron hízik a disznó, mint nálunk. Ott, ha a sertéstar­tókat nem is segitik direkt mó­don, a különböző támogatások legalább 300 forintra egészítik ki a kilónkénti árat. írásunk és jegyzet a 3. oldalon Sertésfeldolgozás Gorzsán. Fotó: Tésik Attila

Next

/
Oldalképek
Tartalom