Délmagyarország, 2003. január (93. évfolyam, 1-26. szám)

2003-01-20 / 16. szám

HÉTFŐ, 2003. JANUAR 20. • A K T U A L I S • 3 Szeged várja a határon túlról jelentkezőket Nővérhiány a kórházakban Szegeden nem dolgoznak na­gyobb számban Erdélyből érke­ző kórházi szakápolók, a Vaj­daságból áttelepültek viszont enyhítik a munkaerőhiányt. A szegedi egészségügyi intézmé­nyekben kevés határainkon túl­ról érkező ápoló dolgozik, bár biztos munkahely várna rájuk. Az önkormányzat által fenntar­tott kórház ápolási igazgatója, Tóth Csilla elmondása szerint az intézmény fekvőbeteg-osztálya­in 249 betegágy mellett dolgozó ápolót foglalkoztathatnak, jelen­leg nyolc üres állásra várnak je­lentkezőt. - Az elmúlt négy hó­napban három, honosított okle­véllel rendelkező vajdasági nő­vért vettünk fel, egy ügyének in­tézése pedig még tart - tájékozta­tott az igazgatónő. Az állásokat egyébként folya­matosan hirdetik, illetve a mun­kaügyi központon keresztül is keresnek munkaerőt. Egy éve vajdasági és erdélyi la­pokban is meghirdették az üres állásokat. Érdeklődés főleg a Vaj­daságból mutatkozott, az ápolók közül tizenegyen érkeztek a határ déli oldaláról, egyetlen erdélyi nővér dolgozik a kórházban. Az SZTE Egészségügyi Főisko­lai Karának hivatalvezetője, Per­iésiné Bakos Zsuzsanna a diplo­más ápolók képzésével kapcsola­tosan elmondta, hogy a mostani tanévben jelentősen csökkent az érdeklődés a nappali képzés iránt: huszonketten járnak az el­ső évfolyamra, holott a keret­szám 60 fő lenne. - Többször is rendeztünk nyílt napot a főisko­lán, s talán a béremelés is hozzá­járul ahhoz, hogy nőjön a fiata­lok kedve ehhez a szakmához ­fogalmazott a hivatalvezető asz­szony. Levelező tagozaton jobb a helyzet: az államilag finanszíro­zott 65 képzési hely betelt, ezen­felül még öten járnak erre a szak­ra - a szakmában dolgozók vá­lasztják ezt a képzési formát, hogy a főiskolai oklevél birtoká­ban kedvezőbb fizetési kategóriá­ba kerülhessenek tanulmányaik végeztével. A főiskolának nincs informá­ciója arról, hogy a friss diplomá­sok a pályán maradnak-e. Elő­ször az elmúlt tanév végén osz­tottak ki végzőseiknek olyan kérdőívet, melyet várhatóan egy év elteltével küldenek vissza a diplomás ápolók. W.A. Újra teljes létszámban működik a szeged-csanádi székeskáptalan Kanonokavatás a szegedi dómban Taszár veszélye PANEK SÁNDOR Azt mondja a BBC News világtelevízió a mi taszári nyelvi tábo­runkról, hogy olyan összekötőket képeznek majd ott, akik az iraki , háborúban „fogadpi" tudják az iraki hadseregből átszökő katoná­kat. Dávid Barno kiképző parancsnok szerint a derék tolmácsok közül lesznek, akiknek „van katonai háttere", de sokuknak azért mégsincs. A tudósítás arra is felhívja a figyelmet, hogy noha Ta­száron még nincsenek is ott az iraki-amerikai, önkéntes emig­ráns-bennszülött USA-állampolgár, polgári tolmács-katonai di­verzáns, 1000-5000 tagot számláló, lánglelkű iraki hazafi-fizetett amerikai profi különítmény emberei, Magyarország máris százá­val vonzza az Irakból elszökdöső bevándorlókat. Bizonyára az embercsempészek is felismerik a lehetőséget ab­ban, hogy a magyar kormány finoman szólva összevissza beszél a taszári misszió ügyében. A tplálgató-szépítgető szocialista állás­pont tükrében Taszáron lehetett már sejteni tolmácsképzést, ira­ki kormányapparátusi előkészítést, rendfenntartói, katonai köz­igazgatási, hadi célkijelölői felkészítést, sőt hadifogolytábor-őrök kiképzését is. Biztosra csak azt lehet venni, hogy olyasmi készül, amit az Egyesült Államok szívesebben lát saját területén kívül; a Washington Post már korábban megírta: az USA azért szorgal­mazza, hogy területén kívül kapjanak kiképzést az iraki önkénte­sek, mert ügynökök, katonaszökevények és bűnözők is lehetnek közöttük. Mára már világos, a magyar mellébeszélésnek két oka lehet: vagy a misszió katonailag eléggé kényes ahhoz, hogy céljá­nak felfedése az országot terrorista célponttá tegye vagy pedig, ami valószínűbb, a Medgyessy-kormány olyan célra ajánlotta fel a bázist, amiről el sem árulták, mi fog ott történni. Az a látszat kezd kialakulni, hogy Magyarország szerepet vállal az iraki „felszabadításban ". Ez így abszurdum, de egy NATO-ta­gállamról lévén szó, már a látszat is elegendő lehet. Barno tábor­nok a világ számos pontjáról érkező önkéntesekről beszél. (A ki­zárólag amerikai állampolgárságú érkezők változatáról már meg- j feledkeztek). A látszat az, hogy Magyarországon gyülekező van, s ez idevonzhatja a megélhetési okból az európai bevándorlással foglalkozó irakiakat. Még legitim célt is kitűztek eléjük: a BBC-n Husszein Daud, a Budapesten tevékenykedő Iraki Emberjogi Egyesület vezetője Magyarországról agitál azzal, hogy az iraki népnek részt kell vennie a Szaddám Húszéin elleni háborúban. (Irak budapesti nagykövete már bejelentette, hogy országa bel­ügyeibe való beavatkozásnak tekintik a missziót.) A terrorizmus veszélye innentől már nem azon múlik, hogy át­jut-e a határellenőrzésen Szaddám Húszéin magányos ügynöke, hanem azon, hogy a zöld határon becsempészett szerencsétlenek között ott van-e az a néhány személy, aki nem megtévesztetten vagy hazafiságból érkezik. Nem véletlen, hogy a szeptemberi me­rénylettel a terrorizmusban fájó tapasztalatot szerzett amerikai­ak elfogadták az önként jelentkező magyar kormánytól Taszári. Ezzel az ajándékkal vonultak Medgyessyék ősszel Bush elé, hogy visszatérve Magyarország stabilizáló szerepéről oktassák politikai ellenfeleiket. Mónus feljelentése Megérkezett a Fővárosi Fő­ügyészségre Mónus Áron leg­újabb feljelentése. Mint megír­tuk, a vásárhelyi férfi, aki Hitler Mein kampfjának kiadásával hí­resült el nemrég, most Kertész Imrét jelentette fel. Mónus sze­rint a Nobel-díjas író a Szombat című folyóiratban az 1945 előtti zsidóságról olyan kijelentéseket tett, amelyek közösség elleni iz­gatásnak minősülnek. A Fővárosi Főügyészség szóvi­vője, Borbély Zoltán a hét végén közölte: még nem született dön­tés arról, megkezdik-e, vagy megtagadják az ügyben a vizsgá­latot. Ismét teljes létsztámmal, azaz öt fővel működik a szegedi szé­kesegyház papi testülete, a káp­talan. P. Kovács József gyulai esperes-plébánost szombaton iktatták be új egyházi tisztsé­gébe. P. Kovács Mihály piarista atya októberi halálával megüresedett a Szent Gellértről nevezett sze­ged-csanádi székeskáptalan egyik széke, amelyet a püspök döntésének értelmében Kovács fózsef gyulai esperes-plébános foglalhatott el szombaton. A ceremónia Ábrahám István, a káptalan vezetőjének latin nyelvű köszöntésével kezdődött. A nagyprépost beszédében el­mondta: először 1713-ban ne­veztek ki Szegedre székeskápta­lant, hiszen Nádasdy László püs­pök a Szent Dömötör-templo­mot jelölte ki székhelyének, ám néhány évtizeddel később a püs­pökség központja Temesvár lett. Trianon után a püspökség Sze­gedre költözött, az új, ötfős tes­tület szegedi felállítására az en­gedélyt 1941-ben kapta meg az egyházmegye. Gyulay Endre az új kanonok kinevezéséről okiratot bocsátott ki, ezt az ünnepségen Kishá­zi-Kovács László kanonok olvas­ta fel. A beiktatás szövegében a püspök méltatta az új káptalani tag papi és irodalmi érdemeit. A beiktató beszédből kiderült: Ko­vács József 1956-ban született, majd a győri bencés gimnázium­ban tanult. Ezután a szeminári­umba jelentkezett, 1984-ben Kovács Józsefet (jobbról) a székesegyház papi testületének tagjává fogadták. szentelték pappá. Több évig se­gédlelkészi feladatokat látott el, majd a nemrég boldoggá avatott Apor Vilmos vértanú püspök utódjaként a csanádapácai plébá­niát vezette. Ezután Gyulára ne­vezték ki plébánosnak, ahol az espereskerület vezetését is rábí­rózták. A beiktatási ceremónia során az új kanonok esküt tett az evangéliumos könyvre, majd a nagypréposttól átvette a kápta­lan jelvényeit: a bíbor színű ka­nonoki gallért, a keresztet és a kanonoki föveget, a birétumot, ezután helyet foglalhatott a tes­tület tagjai számára fenntartott stallumon. A ceremónia végén a gyülekezet közösen énekelte el a zsolozsmaimádságot. Ez­után Kovács József szentmisét mutatott be. * A székesegyházak működését segítő székeskáptalan olyan pa­Fotó: Gyenes Kálmán pókból álló testület, amelynek feladata a székesegyház ünnepé­lyes liturgikus szertartásainak elvégzése. Az ötfős szegedi káp­talan vezetője a nagyprépost. A testület rendszeresen találko­zik, közösen imádkozik és joga van az egyházmegyét érintő fon­tos kérdésekben hivatalosan is állást foglalni. A kanonokok ki­nevezése a megyés püspök fel­adata. I. SZ. Százezer forintra is büntethetik a munkaadókat Szigorúan ellenőrzött védőszemüvegek A munkaadónak kell kifizetnie az idei évtől a monitor előtti munkához szükséges szemüveg árát, ha az alkalmazott napi négy óránál többet dolgozik a számítógéppel. A rendelet be­tartását az ÁNTSZ ellenőrzi, a gondatlan cég büntetése száz­ezer forint is lehet. Legfeljebb napi hat órát lehet dolgozni a monitor előtt, össze nem vonható, tízperces szüne­tekkel - mondta ki a számítógép monitorja előtt dolgozókról szó­ló egészségügyi miniszteri rende­let évekkel ezelőtt. Az idei évtől pedig a munkaadónak kell állnia a képernyő előtt használatos szemüveg árát, ha beosztottja napi négy óránál többet tölt a gép előtt. Az egészségügyi miniszteri rendelet betartását az ÁNTSZ munkatársai ellenőrzik. - A munkaadók általában be­tartják a szabályt, miszerint dol­gozóik maximum hat órát tölt­hetnek a monitor előtt - össze­gezte tavalyi tapasztalatait dr. Tóth Magdolna, Vásárhely meg­bízott tiszti főorvosa. A tízperces szüneteket pedig úgy oldják meg, hogy az alkalmazottak nem ülnek folyamatosan a gép előtt, más, ad­minisztrációs feladatokat végez­nek, ügyfelekkel tárgyalnak. Hamarosan azonban a szem­üvegek használatát is ellenőrzik, s a rendelet be nem tartása ese­tén előírják a munkaadó teendő­it, ha pedig újból szabálytalansá­gon érik őket, százezer forintra bírságolják meg a céget. - Nálunk legfeljebb napi öt, öt és fél órát töltenek a monitor előtt a dolgozók - mondja az egyik he­lyi bankfiók vezetője. A beosztot­tak a számítógép mellett papíron is dolgoznak, az ügyfelekkel is be­szélnek, így megvan az óránkénti tízperces szünet. Tavaly lecserél­ték a képernyőket, szemkímélő plazmamonitorokat vásároltak, s hamarosan kiderül, ez kiválthat­ja-e a szemüveg vásárlását. - A modern, két évnél fiatalabb képernyők önmagukban nem károsítják a látást - tájékoztatott dr. Kemák Anna szemorvos. Azoknál viszont, akik eleve szemüveget viselnek, hamarabb észrevehető a monitor szemfá­rasztó, látást rontó hatása. SZ.A.K. Hungarikum lehet a szőregi rózsa A szegedi szalámi, a tokaji bor, a herendi porcelán és a Zwack Unicum után a szőregi rózsát is hungarikummá szeretnék nyilvánítani. A helyi termelők az ágazat fellendülését várják tőle. MUNKATÁRSUNKTÓL Ujabb hungarikum van születő­ben: a szőregi termelők virágai­kat szeretnék ezzel a címmel il­letni. Magyarországon egyetlen egy tájjellegű rózsatermelő vidék van, ez nem más, mint a Ti­sza-Maros szöge. A két folyó szabályozása után az 1800-as években kitűnő ter­mőtalaj alakult ki Szőregen és környékén. - A XIX. század vé­gén kezdtek itt rózsával foglal­kozni az emberek. A tudás apáról fiúra szállt és egyre fejlődött, gya­rapodott - tudtuk meg Széli Im­rétől, a Szőregi Virág és Dísznö­vény ÁFÉSZ elnökétől. A szövet­kezet 1967-ben alakult 34 taggal, ami napjainkra már háromszáz­ra nőtt. A szőregiek azért szeretnék hungarikummá nyilvánítani ró­zsájukat, mert ettől az ágazat fel­lendülését várják. Ugyanis az ős­termelői igazolvánnyal rendelke­zők eddig 200 ezer forint támoga­tást kaptak, amit most a duplájá­ra emeltek. Ez minden termelőt érintett, kivéve a virágosokat. ­Az a fő probléma, hogy sokan úgy gondolják: mi rózsaszálat terme­lünk. Ez nem igaz, mert tövet, ami pedig ugyan olyan mezőgaz­dasági tevékenység, mint a többi ­tette hozzá az elnök. A szőregi termelők a hungari­kummá nyilvánításhoz mát egy előtanulmányt is elküldtek a szaktárcához, de választ eddig még nem kaptak. A termelők évek óta fesztiválon mutatják be szebbnél szebb virágaikat. Fotó: Schmidt Andrea

Next

/
Oldalképek
Tartalom