Délmagyarország, 2003. január (93. évfolyam, 1-26. szám)

2003-01-17 / 14. szám

PÉNTEK, 2003. JANUÁR 17. • AKTUÁLIS« 5 Lassú fogyás Ha egy városban minden évben kevesebben élnek, mint az azt megelőzőben, még nem kell tragédiaként megélni. Nem baj, hogy egyre többen engedhetik meg maguknak a házépítés luxusát a környező falvakban, továbbá a napi utazgatás cseppet sem kis költségeinek beépülését a család rezsijébe. Szeged a mostani, közel 164 ezres lélekszámával még ma is nagyvárosnak számít Magyarországon. Annak tükrében meg pláne az, hogy jól tudja mindenki, ma is 170 ezres lenne, ha 1997-ben Algyő nem vágja el a köldökzsinórt a megyeszékhelytől. Szomorúságra inkább az adhat okot, ha kiderül, a népesség nem Zsombóra, Sándorfalvára, Újszentivánra költözik falusi levegőt szívni, hanem Budapestre, mert ott talál megélhetésre, kitörési pontra, karrierre. Még ha ennek az is ára, hogy szennyeznie kell a tüdejét. Sajnos azonban, úgy tűnik, egyre több Csongrád megyei s a legnagyobb arányban szegedi - választja az egészségkárosodást, mert helyben nem talál képzettségének megfelelő állást. Még nincs ok az elkeseredésre, még mindig nem állunk rosszul itt a megyében, de a tendencia azért jelzésértékű: ha minden esztendőben csak 1300 fővel csökken Csongrád megye lélekszáma, akkor könnyen ki lehet számolni, ad abszurdum hány év kell a teljes elnéptelenedéshez. Ez persze nem fog bekövetkezni, de akkor is. A tendenciát megkell állítani. Barátnőm két hónapja költözött el Budapestre, ott kapott állást, hamarosan követi az édesanyja is. Fia Budapesten egyetemista, lányának is hasonlóak a szándékai. Ebből a példából is látszik, elég volt annyi, hogy egy ember gondoljon egyet, s máris néggyel lettünk kevesebben. Egy közeli ismerősöm férje nemrégiben halt meg, fia a fővárosban, lánya Veszprémben él családjával. A hölgy pillanatnyilag azt tervezi, a Dunántúlra költözik, gondolatban már megbarátkozott a kisvárosi élettel. Pár éve a négytagú család még szegedi állandó lakhellyel rendelkezett, a holnap viszont már egyiküket sem találja itt. Egy folyamat mindig nagyon-nagyon lassú, a történések csendben, egymástól elszigetelve zajlanak, a végeredményt azonban mindenki számára világosan jelenítik meg a statisztikai adatok. Megéri, hogy odafigyeljünk rájuk. FEKETE KLÁRA Aki nem talál magának munkát, elköltözik Egy „közepes város" intett búcsút NAGYVÁROSOK LÉLEKSZÁMA 2002 január 1 Debrecen 206 564 2. Miskolc 182 408 3. Szeged 163 699 H Pécs 159 794 5. Győr 129 287 Folytatás az 1. oldalról A vándorlási adatokból az is kiderül, hogy a főváros népességet elszívó ereje egészen Szegedig ér, a legtöbben Budapestre távoztak. Az odaköltözök több mint másfélszer annyian voltak, mint az onnan Csongrád megyébe költözők. A statisztika azt is képes nyomon követni, hogy a népesség a fejlettebb területekre áramlik: Budapest mellett Pest, Győr-Moson-Sopron és Fejér megyébe, ahová a legtöbben a Dél-Alföldről, Bács-Kiskun, Békés, Csongrád és fász-Nagykun-Szolnok megyéből érkeznek. Az elemzés külön vizsgálja a megyén belüli költözködések arányait, s annak okait is megpróbálja kideríteni. Ennek motivációi mások, mint a külső vándorlásé. Csongrád megyén belül az költözik városból falura, aki más életminőséget keres magának, s ugyanezen szempont vezérli azt a családot is, aki feladja a vidék csendjét és inkább a városban szeretne élni. Míg korábban a népesség a falvakból tömegesen a városokba áramlott, ez a tendencia a kilencvenes évtizedben megfordult. A falvak által nyújtott életlehetőségek felértékelődtek a zsúfolt városokkal szemben. Ennek következtében Csongrád megyén belül is megváltozott a vándorlási irány. Az utóbbi hét évben a megyében több mint 30 ezren költöztek a falvakba, miközben onnan nem egészen 25 ezren távoztak. Vagyis ebben az időszakban egy kisvárosnyi népességgel gyarapodott a községek lakosainak száma. F.K. A volt szegedi rendőrkapitány a Szent István téri tiltakozók mellé állt Nem akarnak áruházat Bejárás a műemlékké nyilvánított víztorony árnyékában. Fotó: Karnok Csaba Folytatás az 1. oldalról A körzet önkormányzati képviselője, Szeged volt rendőrkapitánya, Szőke Péter is a tiltakozók mellé állt. - A Szent István tér már 120 éve közterület. A város szívébe ne kerüljön egy újabb áruház. A tér rendbetételével, a piac felújításával mi is egyetértünk, de ne építsék be a víztorony melletti telket - fogalmazott. A megyei közigazgatási hivatal ügyintézője a helyszínen megállapította, hogy a két rendezési terv ellentmond egymásnak. Ugyanis az elsőben még zöldterületként szereplő telek a másodikban már beépíthető területnek van feltüntetve. Szőke Péter nagyon bízik abban, hogy ezek után a beépítésre vonatkozó kérelmet elutasítja a hivatal. A január 24-ei közgyűlés Szeged építési szabályzatát is tárgyalja, melynek egyik témája a Szent István tér rendezése. K.T. Egyelőre nem tudni, mikor folytatódik a másfél milliárdos fürdőfelújítás Tárgyalnak a kivitelezővel Jóllehet az önkormányzat és a kivitelező cég vezetői már tárgyaltak a szegedi fürdőfelújításról, egyelőre még nem lehet tudni, mikor folytatódik a decemberben leállított beruházás. Lapunkban megírtuk, hogy december 18-án élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető okokra hivatkozva leállították az Anna-kúti városi gyógyfürdő másfél milliárdos felújítási munkálatait. Akkor a kivitelező cég, a Zalai Általános Építési Vállalkozó (ZÁEV) Rt. projektigazgatója, Istenes István reményét fejezte ki, hogy tisztázni tudják a félreértéseket az önkormányzattal és a Fürdővizek Szeged Kft.-vei. Mészáros Gábor, a Fürdővizek Szeged Kft. igazgatója lapunknak elmondta: már tárgyaltak a ZÁEV Rt. vezetőivel, akik ígéretet tettek, hogy segítenek a fürdőberuházás iratanyagainak összegyűjtésében. Ismeretes, korábban azt nyilatkozta Nagy Sándor városfejlesztési alpolgármester, hogy a projektről még „sajtpapír" sem volt a városházán. A fürdőigazgató hangsúlyozta: a beruházás mindenképpen megvalósul. A folytatásban bízik a ZÁEV Rt. vállalkozási igazgatója is. Peresztegi Imre elmondta: azért kezdeményeztek egyeztető tárgyalásokat az önkormányzattal és a megrendelő céggel, hogy tisztán lássanak az ügyben. Arra sem Mészáros, sem Peresztegi nem tudott válaszolni, hogy mikor folytatódik a beruházás. A vállalkozási igazgató nem kívánt arról nyilatkozni, hogy eddig mennyibe került a ZÁEV-nek a csúszás. A szerződés szerint egyébként a kivitelező cégnek november 30-ig kell végeznie az Anna-kúti gyógyfürdő rekonstrukciójával. sz. c. sz. Ingyenes diákutazás A MAV Rt. diákcsoportok részére idén ingyenes vasúti utazást biztosít abban az esetben, ha a Szent Koronát, a Millenáris Parkot, a Terror Házát vagy országos múzeumokat akarnak megnézni. A díjmentes utat csak oktatási intézmény igényelheti egy bejelentőlap kitöltésével. A papírt az indulás előtt legalább 72 órával le kell adni a vasútállomás pénztárában. Visszaútnál az okmányt le kell pecsételtetni a meglátogatott múzeumban, intézményben. A rendőrség még keresi a Volvót Folytatás az 1. oldalról A gőzfürdő rekonstrukciójának terveit elkészítő mérnöki iroda és a Fürdővizek Szeged Kft. jogi képviseletét ellátó ügyvédi iroda jelezte az önkormányzatnak: rendelkezésre bocsátják a cég működéséhez szükséges dokumentumokat. Lengyel József ugyanis leváltása után a már említett gépkocsi mellett nem adta le a személyes használatra kapott számítógépet és mobiltelefont, illetve a cég hivatalos iratait. A volt igazgató arról is elfelejtette értesíteni Mészárost, hogy felújítás miatt irodáját elköltöztette a Tisza Lajos körútról egy Temesvári körúti bérleménybe. így az új igazgató első munkanapján saját irodáját sem találta. - Engem hivatalosan még nem keresett meg Mészáros Gábor és nem is egyeztetett velem időpontot egy átadás-átvételről - nyilatkozta lapunknak Lengyel József. A volt igazgató szerint a kft. új vezetőjének kellene megszerveznie a találkozót, ahol átadhatná az általa használt tárgyakat, illetve a cég iratait. Tudomása szerint Mészáros sem a cég jogászait, sem a gőzfürdő felújításának tervezőit nem kereste meg. Lengyel valótlanságnak nevezte, hogy a cégtől való távozását követően kapott üzemanyag- és autópálya-számlákat a Fürdővizek Szeged Kft. a kocsi után. Ugyanakkor arra a kérdésre, hogy most hol van a már a rendőrség által is körözött autó, nem kívánt válaszolni. Jogi szakértők szerint Lengyel József a fentiek miatt - amennyiben bebizonyosodnak a Fürdővizek Szeged Kft. jelenlegi vezetőinek állításai - sikkasztás vagy lopás bűncselekményével gyanúsítható. A feljelentés alapján a rendőrség körözi a gépjárművet, eddig azonban nem akadt a nyomára tudtuk meg Bárány Zoltán főhadnagytól, a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóügyeletesétől. K.B. Összeférhetetlenségi eljárások a megyében Samu Bárándyra bízná Eddig egyetlen települési képviselőnek szűnt meg a mandátuma, összeférhetetlenség címén. Samu Ágoston (képünkön) vásárhelyi városatya mandátumáról a bíróság hozott határozatot. A választások előtt többször is írtunk arról, nagy dilemmát jelentett a képviselőjelöltek számára az összeférhetetlenséggel kapcsolatos törvény. Eszerint nem lehet képviselő, polgármester olyan személy, aki vállalkozói szerződéses viszonyban áll az önkormányzattal. Több háziorvos is úgy döntött emiatt, hogy nem indul a választáson, hogy ne kelljen lemondania a praxisáról. Mások viszont úgy döntöttek, elindulnak, bízva abban, hogy idő közben megváltozik a törvény. - Képviselői összeférhetetlenséggel kapcsolatos bejelentések Szatymazról, Sándorfalváról, Öttömösről, Bordányból, Derekegyházról, Mindszentről, Opusztaszerről, Csanytelekről, Forráskútról, Baksról, Kistelekről, Hódmezővásárhelyről és Fábiánsebestyénről érkeztek hozzánk mondta lapunknak Tari fánosné, a Csongrád Megyei Közigazgatási Hivatal törvényességi főosztályának vezetője. A hivatal felszólította az érintett önkormányzatokat, hogy legkésőbb január 31-éig folytassák le az összeférhetetlenségi eljárást. Tari Jánosné kiemelte: az orvosok - így például a vásárhelyi közgyűlésbe bekerült Grezsa István és Havasi Katalin - esetében is meg kell vizsgálnia közigazgatási hivatalnak azt a vállalkozói szerződést, mely szerint dolgoznak. Ugyanis ha gazdasági társaság tagjai, vagy alkalmazottai is, attól még függhetnek az önkormányzattól. Ez esetben is választaniuk kell: vagy lemondanak képviselői mandátumukról, vagy nem folytatnak orvosi tevékenységet. - Maroslelére már kiküldtük a keresetlevelet dr. Hegyi György Antal összeférhetetlenségével kapcsolatban, aki ugyan gazdasági társaság tagja, ám önkormányzati rendelőben dolgozik - mondta Tari Jánosné, aki hozzátette: ha az önkormányzatok a keresetlevélnek nem tesznek eleget, akkor a bíróság mondja ki az érintett mandátumának megszűnését. Samu Ágoston esetében, aki nem orvos, hanem a vásárhelyi önkormányzat tulajdonában lévő piac üzemeltetője, a helyzet egyértelmű volt, hiszen a piacgazda szerződésben áll az önkormányzattal, tehát vállalkozásának boldogulása függött attól a testülettől, melynek tagja volt. Samu Ágoston mandátumának megszűnését a megyei bíróság mondta ki. Samu lapunknak azt mondta: abszolút elutasítja, nem fogadja el a megyei bíróság ítéletét. Tudomásul veszi, hogy annak nincs halasztó hatálya, ám idősebb Bárándy György ügyvédet bízza meg azzal, hogy nyújtson be felülvizsgálati kérelmet a Legfelsőbb Bíróságon és forduljon az Alkotmánybírósághoz. Samu szerint - aki listán jutott a testületbe - a megyei bíróság döntésével sérült a szabad választás alkotmányos joga. Másrészt, a bíróság által megállapított összeférhetetlenséget pedig maga Lázár János, a város polgármestere szüntette meg, amikor felmondta a vele kötött piacbérleti szerződést. KOROM ANDRÁS