Délmagyarország, 2003. január (93. évfolyam, 1-26. szám)

2003-01-16 / 13. szám

CSÜTÖRTÖK, 2003. JANUÁR 16. •MŰSOR-HIRDETÉS» 7 A PSA Nagyszombat mellett döntött Nem Szegeden épül a Peugeot-gyár Horányi Miklós: nem lesz fennakadás az alsóbb szintű ügyészségeken Ügyészeket is keresnek Elsőéves joghallgatók aláírásgyűjtés-akciója a kreditrendszertől való eltérésért Eredet Mégsem Magyarországon, hanem Szlovákiában építi fel új közép-európai autógyárát a francia PSA. Az üzem 3500 embernek ad munkát, s a beruházás lehetséges helyszíneként Szeged is szóba került. A szlovákiai Nagyszombaton építi fel új közép-európai gyárát a PSA Peugeot-Citroén autógyár,- a hírt tegnap jelentette be a francia nagyvállalat vezetése. A beruházásra 700 millió eurót szánnak, s az üzem évente háromszázezer autó összeszerelésére lesz képes. A termelés 2006-ban kezdődik. Mivel azt már korábban bejelentette a PSA, hogy 3500 embert foglalkoztató új autógyárat tervez építeni Közép-Európában, szabályos verseny indult: Csehország, Lengyelország és Magyarország több városa is szívesen helyet adott volna a beruházásnak. Mint lapunk is megírta, a szlovákiai Nagyszombat mellett a lengyelországi Katowice és több cseh település mellett Tatabánya, Dunaújváros, Komló, Pécs Gyöngyös és Szeged is szóba került a beruházás lehetséges helyszíneként. A most bejelentett döntést ferzy Hausner lengyel gazdasági miniszter úgy kommentálta, a jobb távközlési kapcsolat és az infrastruktúra miatt döntött a francia cég a szlovák város mellett. A magyar gazdasági és távközlési miniszter, Csillag István tegnap az MTI-nek azt nyilatkozta, valószínűleg amiatt döntöttek így a franciák, mert az erős forint nem kedvez a külföldi befektetőknek és az elmúlt két évben kikényszerített minimálbér-emelés megdrágította a magyar munkaerőt. Az üzemért lobbizva tavaly levelet írt Medgyessy Péter miniszterelnöknek Frank József, a Csongrád megyei közgyűlés elnöke. Frank azt kérte a kormányfőtől, ajánlja a francia cégvezetőinek figyelmébe Szegedet. A város iskolái gyorsan biztosíthatják a szakképzett munkaerőt, s a régióban már most is működnek autóiparba beszállító vállalkozások. A megyei közgyűlés elnöke lapunknak most elmondta, sajnálja, hogy a franciák nem Magyarország mellett döntöttek. A Medgyessy Péterhez írt levelére a miniszterelnök megbízásából Draskovics Tibor kabinetfőnök válaszolt. Közölte, a francia fél által kiválasztott telephelyváltozatok között a mi térségünk nem szerepelt. A megyei elnök levelét a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium befektetési főigazgatóságára továbbították, s most a megyei önkormányzat ezzel az intézménnyel veszi föl a kapcsolatot, annak érdekében, hogy a térségbe is kerülhessenek nagyberuházások. - Elkezdődik egy előkészítő munka, amibe bevonjuk a településeket, megvizsgáljuk a munkaerőhelyzetet a képzettség, a képzési lehetőségek szempontjából is. Ez a program egy következő nemzetközi nagyberuházás előkészítése során Csongrád megyére is ráirányíthatja a befektetők figyelmét - mondta az elnök. B. A. Július elsején kezdi meg tényleges munkáját a Szegedi Fellebbviteli Főügyészég. Horányi Miklós főügyész jelenleg a leendő székház épületét keresi, s neki kell gondoskodnia a hivatali apparátus felállításáról is. Néhány hónap, egészen pontosan július elsején kiderül, hogyan működik hazánk új, négylépcsős igazságszolgáltatása. A Szegedi Táblabíróság és a Szegedi Fellebbviteli Főügyészség január elsejével állt fel. Horányi Miklós, a fellebbviteli főügyészség vezetője azt mondta: egyszerre kell épületet találnia a fellebbviteli főügyészség számára, ugyanakkor gondoskodni kell a főügyészség apparátusának felállításáról is. - Ebben az épületben, az igazságügyi palotában már jelenleg is nagy a zsúfoltság. Ezért nekünk mindenképp más épületben kell kiépíteni hivatalunkat arra az időre, amíg a táblabíróság nem költözik át a Takarékpénztár-palotába, s nem rendeződik véglegesen az ügyészségek elhelyezése. Már eddig is több ajánlatot kaptam, készségesen segít Szeged város önkormányzata is abban, hogy megfelelő otthonra leljünk. Azt még nem tudom megmondani, melyik ajánlatot fogadom el, de az biztos, hogy olyan házba akarok kollégáimmal költözni, amely mind külső megjelenésében, mind pedig felszereltségében kifejezi: megkezdte Szegeden működését a fellebbviteli főügyészség. Ugyanis megítélésem szeHorányi Miklós főügyész. Fotó: Karnok Csaba rint folyatni kell azt a nehezen között kell végezni munkájukat megindult folyamatot, miszerint az igazságszolgáltatásban dolgohazánkban a feladatukhoz méltó zóknak. Az épület megtalálásáhelyen, jó munkakörülmények val persze még nem ért véget tennivalóm, hiszen a berendezés kiválasztása, a számítógépes hálózat és telefonrendszer kiépítése is nélkülözhetetlen - fogalmazott Horányi Miklós. A fellebbviteli főügyésztől megtudtuk, hogy július elsejéig folyamatosan érkeznek majd azok az ügyek, amiket már nem a Legfelsőbb Bíróságon, hanem a táblabíróságon tárgyalnak majd, s ezek feldolgozása miatt is nagyon fontos, hogy mielőhb munkába állhasson az a mintegy 15-20 fős apparátus, amely a fellebbviteli főügyészségen dolgozik majd. E létszámban benne foglaltatnak az ügyészek, akik pályázat útján nyerhetik el állásukat, valamint a fellebbviteli főügyészség hivatali dolgozói is. Kérdésünkre - miszerint nem tart-e attól Horányi Miklós, hogy a négylépcsős ítélkezési rend kiépítés során, az ügyészek egy-egy lépcsőfokkal feljebb lépésével, gondok adódhatnak a városi, megyei ügyészségek munkájában? - a fellebbviteli főügyész határozott nemmel válaszolt. - Nincsenek pótolhatatlan emberek, s én biztosra veszem, hogy a városi ügyészségeken ügyészi munkát kapó fiatalok kiváló munkát végeznek majd. A magyar ügyészségeken jól képzett, ambiciózus, tehetséges emberek dolgoznak, az ügyészség oktatási rendszere is kiváló, így garantált, hogy nem lesz fennakadás sem a városi, sem pedig a megyei ügyészségek munkájában - mondta Horányi Miklós. BÁTYI ZOLTÁN és jövőkép Eredetmítosz és jövőkép a magyar baloldalon címmel rendez tanácskozást pénteken a Reformkörök Alapítvány. Múltelemzésre és jövőtervezésre hívja az érdeklődőket a Reformkörök Alapítvány ezen a héten. Géczi József szegedi országgyűlési képviselőtől, az alapítvány elnökétől megtudtuk, azért tartják nagyon fontosnak az egykori MSZMP reformkörösök „Eredetmítosz és jövőkép a baloldalon" címmel meghirdetett összejövetelét, mert az utóbbi években a Fidesz-MPP nem csupán saját történetét írta át, hanem a baloldalét is. - A fiatal demokraták egyenlőségjelet tettek a Rákosi-rendszer és az MSZP közé. Méghozzá oly sikerrel hirdették ezt, hogy a mai ifjúság egy részében teljesen hamis kép alakult ki a baloldaliakról. Megítélésem szerint a fiatalok 20-30 százalékában az MSZP egyet jelent a nácikkal - fogalmazott Géczi. - Tanácskozásunk másik célja az, hogy kidolgozzuk, miként lehet reális múltelemzéssel megalapozni a jövő tervezését. Emellett azt is szeretnénk elérni, hogy felfedjük a baloldalban lévő tartalékokat, ezzel segítve az MSZP munkáját - mondta Géczi József. A pénteki, 14 órakor kezdődő Köztársaság téri tanácskozás nyilvános. Az előadásokat Gombár Csaba, Ágh Attila, Gazsó Ferenc és Géczi József tartja. B. Z. fsmftsssffiisi^símm&wwííííísftsft^^ Kóstoljuk Európát! Különböző ünnepekhez kapcsolódó szokásokról esik szó a vásárhelyi Corvúi kereskedelmi szakközépiskolában január 23-án és 24-én, amikor a Comenius-program keretében svéd munkacsoport látogat az intézménybe. Vizsgáztatók és kifacsart diákok nulóikat az egyetemi anyag befogadására - mondta Homoki Nagy Mária, a jogtörténeti tanszék docense. A két féléves anyagot kétezer oldal elolvasásával lehet feldolgozni, ami nem kis feladat. Van, akinek tizedszerre sem sikerül legalább a kettest elérni. - Nem titkolom, hogy szigorúan osztályozok. Az alapokat mindenkinek tudnia kell, de ezt az anyagot nem lehet csak a vizsgaidőszakban megtanulni, aki nem könnyíti meg helyzetét a szorgalmi időszakban, az emberpróbáló feladat elé néz - vélekedett a tanárnő. - Az utóbbi két hétben éjjel-nappal készültem, csak lesz valami eredmény. A vizsgáztatás valóban szigorú, de tanultam, remélem zöldágra vergődünk a tanárral - nyilatkozta egy levelező tagozatos egyetemista. Az SZTE Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Karon a magyar szakosok a négy év legnehezebb megmérettetésének tekintik a nyelvtörténet-szigorlatot. A negyedikesek között többen az év végén pótolják a nyelvtörténet-szigorlatot. - Végre sikerült az, ami tavaly ilyenkor harmadjára sem jött össze, így a nyáron elmehetek szigorlatozni. Remélem elsőre átmegyek - nyilatkozta felszabadultan egy lány. Galgóczi László, az SZTE JGYTFK Magyar Nyelvi Tanszék vezetője szerint „a vizsga kitekintés a tananyag egészére, melyet a felelő irányít válaszaival." Alapszabály, hogy arról nem szabad beszélni, amit nem tudnak. Aki ezt nem veszi figyelembe, az biztos lehet abban, hogy feleletét megállítják. - Igényes, szigorú, de következetes vizsgáztatónak tartom magam - mondta Galgóczi. Majd hozzátette: mindezt a hallgatók érdekében teszem, amit huszonéves fejjel még nem mindenki ért meg. MARUZS PÁL A Szegedi Tudományegyetemen vannak olyan évfolyamok, amelyeknek hatvan-hetven százaléka megbukott valamilyen tantárgyból. Ennek lehetséges okairól is beszélnek a diákok által rettegett tanárok és név nélkül az idegileg kissé megviselt vizsgázók. A szegedi egyetemi oktatók a jelenlegi vizsgáztatási rendszert nem tartják jónak: a tizenöt hetes tanítást hathetes, gyakran idegkimerültséghez vezető vizsgaidőszak követi, amelyben a kreditrendszer bevezetése óta nem ritkán nyolc, tíz vizsgája is van a hallgatóknak. A tanárok szerint kitolódik a tanulmányi időszak, a többség nem fogja az egyetemet tíz félév alatt befejezni. A jogi karon római jogból elsőre a vizsgázók mintegy hatvan százaléka megbukik. A tavalyi évfolyamból nyolcvanan a harmadik vagy negyedik próbálkozásra sem vették sikerrel ezt az akadályt. Ok a mostani vizsgaidőszakban próbálkozhatnak újra. A rengeteg utóvizsga oka öszszetett: az érettségizett diákok a gimnáziumi tanulmányaik során nem részesülnek semmilyen joggal kapcsolatos oktatásban véli Molnár Imre egyetemi tanár. - Tény, hogy a vizsgázóink a sok tárgy miatt túl vannak terhelve, de aki le tud érettségizni, az bárA hallgatók most élik legmunkásabb napjaikat, a vizsgaidőszakot. Fotó: Gyertes Kálmán milyen egyetemet, vagy főiskolát el tud végezni - tette hozzá. A jó előadókészség nem eleENYHITEST KERNEK A Szegedi Tudományegyetem állam- és jogtudományi karán egy elsőéves joghallgató sikertelen jogtörténeti vizsgái után aláírásgyűjtést kezdeményezett a szigorú követelmények enyhítéséért, a kreditrendszertől eltérés érdekében. A harminc hallgató által támogatott kezdeményezést a kar dékánja, Szabó Imre arra hivatkozva utasította el, hogy a jelenlegi szabályok nem teszik lehetővé a kreditrendszertől való eltérést, azaz a diákoknak teljesíteniük kell a vizsgakövetelményeket. gendő, körülbelül ezer terminus technicust meg kell tanulnia a hallgatóknak. - Szigorúak vagyunk, de a pontos fogalmazás alapvető elvárás a jogi pályán. Sokszor szavakon múlik, hogy a bíróság egy adott ügyben hogyan foglal állást - mondta Molnár professzor, akinek több évtizedes tapasztalata, hogy a tananyag megtanulásához háromszáz óra szükséges. A hallgatók véleménye a tárgyat illetően változó, de a nagy többség szerint Molnár tanár úrra nem lehet haragudni, még akkor sem, ha az indexbe elégtelen kerül. - Épp most tudtam meg, hogy most sem sikerült átmennem - mondta egy fiatal jurátus. - Csak az a baj, hogy ez volt a hatodik próbálkozásom. Majd év végén jövök megint - fogalmazott kissé elkeseredetten. A magyar, valamint az egyetemes állam és jogtörténetből még a római jognál is többen, közel hetven százalékban elvéreznek a diákok az első vizsgán. - A hallgatók a vizsgaidőszakot idegileg egyre kevésbé bírják, amit egyáltalán nem csodálok, hiszen a középiskolák, tisztelet a kivételnek, nem tudják felkészíteni ta-