Délmagyarország, 2003. január (93. évfolyam, 1-26. szám)

2003-01-14 / 11. szám

Kedd, 2003. január 14. A PÉNZ BESZÉL 7 Határidők cégvezetőknek január 15. Adóbeszedéssel megfize­tett idegenforgalmi adó be­vallása, megfizetése. Köny­velési kötelezettség. Külföldi rendszámú teherszállító gép­jármű adózása. Termékmér-, leg-nyilvántartás bemutatá­sa. Jövedéki termék adómen­tes felhasználásának elszá­molása. Köteles példány megküldése. Vízkészletjáru­lék befizetése. Vízkészletjá­rulék éves befizetése. Nyi­latkozat a vízkészletjárulékkal kapcsolatban. Nyilatkozat az adóbevallásról. SMS-milliók munkatársunktól December hagyományosan az ünnepek ideje. A mobiltelefon elterjedésével a szöveges és grafikus SMS, valamint a szí­nes fényképes MMS-üzenetek a személyes jókívánságok ki­fejezésében is egyre jelentő­sebb szerepet játszanak. En­nek köszönhetően például a három szolgáltató közül csak a Westel több mint 3,3 millió ügyfele a karácsonyi és újévi ünnepek alatt minden eddi­ginél több SMS- és MMS-üze­netet küldött. A Westel SMS-központjai a rendkívüli forgalom miatt megnövelt ka­pacitásokkal karácsony nap­ján öt és félszer, szilveszterkor négyszer több üzenetet továb­bítottak, mint egy átlagos hét­köznapon. Az előfizetők által elküldött SMS-üzenetek szá­ma a két említett napon meg­haladta a 15,5 milliót, míg a teljes SMS-forgalom ennél sokkal nagyobb volt. Az SMS olyannyira népszerű volt, hogy szilveszterkor alig 2 óra leforgása alatt 1,8 millió SMS-t küldtek az ügyfelek, azaz közel annyit, mint máskor 24 óra alatt! December 24-én a rö­vid szöveges üzenetek száma a nap során folyamatosan magas volt és nagyon sokan, mintegy háromszor annyian keresték fel a Westel WAP-oldalait, ahol karácsonyi tippeket, recepte­ket és arra alkalmas telefonok­ra alkalomhoz illő színes hát­térképeket is találhattak. Munkakártya BUDAPEST (MTI) A munkaügyi tárcánál ismét foglalkoznak a korábbi mun­kakönyv helyett alkalmazan­dó korszerű munkaügyi nyil­vántartás bevezetésével, er­ről jelenleg folyik a szak­mai egyeztetés. 1995-ben és 1996-ban szó volt már az 1992-ben megszüntetett munkakönyvet helyettesítő nyilvántartásról, de a téma ak­kor lekerült a napirendről. Jelenleg a társadalombizto­sítási azonosító jel szerint kü­lön-külön rendszerezi saját adatkörét a nyugdíj és egész­ségbiztosítás, valamint a munkaügyi intézményrend­szer. A három adatbázis ösz­szehangolásával, egy elektro­nikus munkakártyával az erre a célra létesített lekérdezőhe­lyeken még a munkavállalók is ellenőrizhetnék a jogszerző időket, a számukra befizetett járulékokat. A munkakönyv megszüntetése miatt jelenleg mindez nehezen követhető, dokumentálható. A kártya ter­mészetesen a munkaügyi el­lenőrzést is számottevően megkönnyíthetné. A LEGKEVESEBB ADÓT BAKS, CSENGELE ÉS KIRÁLYHEGYES LAKÓI FIZETIK CSONGRÁD MEGYÉBEN A jövedelmek elmaradnak az átlagtól A KÖRNYEZETVÉDELEM IS RENDELKEZIK MAJD KÖZÉPSZINTŰ IRÁNYÍTÁSSAL Árvízvédelmi tervet készítenek Szeged, Deszk és Algyő után Hódmezővásárhelyen és Szen­tesen a legjobbak a kereseti viszonyok, Csanyteleken és Csengelén pedig a legrosszab­bak Csongrád megyében - írja Kádár Mónika, a KSH mun­katársa a hivatal nemrégiben megjelent, adózással foglalko­zó elemzésében. Az értékelés­ből az is kiderül, a jövedelmek alapján lekörözzük a régió másik két megyéjét, Bács-Kis­kunt és Békést. A magyarországi személyi jö­vedelemadózási rendszer az utóbbi négy évben csak kis­mértékben változott, miköz­ben az állam ebből származó bevétele folyamatosan nőtt ­országosan és Csongrád me­gyében egyaránt átlagosan kö­zel 19 százalékkal évente. Az adótábla 1998-ban még hat­sávos volt, az éves jövedelem a legalsóban (250 ezer forint alatt) 20, a legfelső sávban (1,1 millió forint felett) 42 száza­lékkal adózott. 1999 óta az adótábla már csak háromsá­vos, 20, 30 és 40 százalékos adókulcsokkal. Csongrád megyében az adó­zók 189 ezer fős csoportja az állandó népesség 44 százalé­kát teszi ki, tehát durván min­den második ember fizetett személyi jövedelemadót a ­már lezárt és feldolgozott ­200l-es évre. Ennél magasabb arány csak Budapesten és hat dunántúli megyében figyelhe­tő meg. megyei rangsor A megye adófizetői összesen 158 milliárd forintnyi éves jö­vedelem után rótták le személyi jövedelemadójukat 2001-ben, ami az országos adóalap 3,7 százalékát tette ki. Egy adófizetőre 837 ezer fo­rintnak megfelelő bevétel ju­tott. Az elemzésből az is ki­derül, hogy Csongrád megye jövedelmi színvonala kedve­zőtlenebb az országos átlag­Deszkjó adófizető településnek számít. Jut is, marad is. Fotó: Karnok Csaba nál, és e tekintetben csu­pán Békés, Bács-Kiskun, Szabolcs-Szatmár-Bereg, So­mogy, Hajdú-Bihar és Nógrád megyét előzi meg. Pontosabb képet kapunk egy térség gazdasági-jövedel­mi helyzetéről, ha az szja-ala­pot képező jövedelmet nem az adófizetők csoportjára, ha­nem a teljes népességre ve­títjük. Míg az előbbi mutató alapján Csongrád a megyék rangsorában a 13. helyet bir­tokolta, addig az utóbbi sze­rint három helyet előbbre lép­ve, az átlagoshoz - és a GDP szerinti 8. helyezéshez is - job­ban közelítő 10. helyet foglalta el. Az egy állandó lakosra jutó 367 ezer forint adóköteles jö­vedelem valamivel több mint 50 ezer forinttal, 12 százalék­kal maradt el az országos át­lagtól. Csongrád megye adófizetői 2001-ben 34 milliárd forint személyi jövedelemadót fizet­tek be. (Az ország egész te­rületén befizetett szja értéke meghaladta az ezermilliárd forintot.) A szja a vizsgált év­ben 22 százalékos átlagos adó­terhet jelentett a megye la­kosai számára, szemben az 1998-as évet jellemző 20 szá­zalékkal. fejenként 79 ezer forint adó Míg 1998-ban egy állandó lakosra átlagosan 47 ezer fo­rint, addig három évvel ké­sőbb 79 ezer forint szja jutott. Ez utóbbi összeg 15-18 ezer forinttal több, mint a régió másik két megyéjében, és 19 ezer forinttal kevesebb, mint az országos átlag. A Csongrád megyében be­jegyzett székhellyel, illetve te­lephellyel rendelkező, száznál több alkalmazottal működő 121 cég több mint fele Szege­den, a további vállalkozások nagy része pedig Hódmezővá­sárhelyen, Makón, Szentesen és Csongrádon található. A községek közül csak néhány ad otthont nagyobb létszámú gazdasági társaságnak, ilyen például Algyő, Szegvár, Szék­kutas, Deszk, Nagylak, Fábián­sebestyén. Ezzel összefüggés­ben az ezer lakosra jutó adófi­zetők száma is ezeken a tele­püléseken a legmagasabb, pél­dául Székkutason 491, Fábián­sebestyénen 472, a megye­székhelyen 467, és a tőle né­hány éve levált Algyőn 462 fő. szeged a legnagyobb befizető Az egy főre jutó adóköteles jövedelmek településenként 141 ezer és 473 ezer forint kö­zött szóródtak. Szeged, Deszk és Algyő után Hódmezővásár­helyen és Szentesen a legjob­bak a kereseti viszonyok, Csanyteleken és Csengelén pedig a legrosszabbak. Bár Székkutason és Fábiánsebes­tyénen volt a legmagasabb az egy lakosra jutó adózók szá­ma, ugyanez a fajlagos adó­alap nagyságáról már koránt­sem mondható el, ez csupán 302, illetve 262 ezer forint. A személyi jövedelemadó egy lakosra vetített mutatója alapján változatlanul a me­gyeszékhely volt a legnagyobb befizető az elmúlt négy évben, a kisteleki kistérséghez tartozó Baks és Csengele, valamint a makóihoz tartozó Királyhe­gyes lakói viszont arányaiban a legkevésbé járultak hozzá a kormányzati bevételekhez. k. a. A XXI. századi elvárásoknak megfelelő Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium kiala­kítása tavaly megkezdődött, idén az átfogó reform folyta­tása a feladat - nyilatkozta Kóródi Mária, a tárca veze­tője, értékelve az elmúlt évet és előre tekintve az ideire. munkatársunktól A hét hónapja hivatalba lépett miniszter az elmúlt időszakot értékelve kifejtette: az össze­vont minisztériumban letették az alapjait annak a folyamat­nak, amely lehetővé teszi a tiszta környezet kialakítását, az európai uniós támogatások fo­gadását és az egyablakos kör­nyezetvédelmi engedélyezési eljárás bevezetését. - Az áttekinthetetlen kör­nyezetvédelmi támogatási rendszer felülvizsgálata, illet­ve átalakítása megkezdődött, s új módszert vezettek be a köz­beszerzési eljárások területén is - fűzte hozzá Kóródi Mária. Megjegyezte, hogy az átala­kításokon kívül jelentős fel­adatok hárultak a tárcára az augusztusi dunai árvíz és a hortobágyi tüzek miatt. Kóródi Mária a 2003. évről közölte: a megkezdett reform­folyamat eredményeként jú­liusig áll fel a jelenlegi kétszin­tű igazgatást felváltó három­szintű rendszer, amelyben a vízügyhöz hasonlóan a kör­nyezetvédelem is rendelkezik majd középszintű irányítással. - Az idei stratégiai célok kö­zül a Vásárhelyi-terv tovább­fejlesztése, a Balaton vízügyi Kóródi Mária: „A szemétdombok felszámolására, zöldterületek bővítésére irányuló program a támogatási rendszer részévé válik az idén." kérdéseinek rendezése, vala­mint a települések körüli il­legális szemétlerakók felszá­molása élvez elsőbbséget ­emelte ki a tárca vezetője. Utalt arra, hogy a természet­védelmi szempontokat figye­lembe vevő árvízvédelmi kon­cepció januárban kerül a kor­mány elé, majd megkezdőd­het a konkrét tervek elkészí­tése, az engedélyeztetési el­járások lefolytatása. A Vásár­helyi-terv gyakorlati megvaló­sítása 2004-ben kezdődhet meg legkorábban. Kóródi Mária jelezte, hogy 2003-ban egy olyan projekt­menedzsment felállítását is tervezik, amely az EU-csatla­kozást követően megnyíló ala­pokhoz nyújt személyi hátteret a források hatékony lehívásá­hoz. A miniszter hangoztatta: minden egyes ez évi döntés azt a célt szolgálja, hogy a környe­zetvédelemmel kapcsolatos terhek viselését egyre inkább a szennyezőkre hárítsák.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom