Délmagyarország, 2003. január (93. évfolyam, 1-26. szám)

2003-01-13 / 10. szám

HETFO. 2003. JANUAR 13. A K T U A L I S « 3 A gazdák csak a jégpáncéltól és a belvíztől félnek Védett magvak a hó alatt A napokban leesett hónak örül­nek a gazdalkodók, inert meg­vedi a fagytól a tőidben telelő magokat, növényeket. Gondot elsősorban az olvadás okozhat majd. Az elmúlt napok tíz-húsz centis­re vastagodott hótakarója egyér­telműen jót tesz a növényeknek - állítja" Barnóczki Attila, a Ma­kói Hagymakutató Állomás ve­zetője. Az agrárszakember a ku­tatóbázis földjein szétnézve azt tapasztalta, a hó egyenletesen hullott, közben nem volt olva­dás, ezért a hótakaró biztonságos védelmet nyújt az alatta megbú­jó növényeknek. Az elmúlt hetekben sokan azért panaszkodtak az időjárás­ra, mert amíg napközben plusz tíz fokra is felmelegedett, este olykor mínusz tíz fok alá is süly­lyedt a hőmérő higanyszála és ez hótakaró nélkül sokat ártott. Az öszi árpa például nagyon sok he­lyen kifehéredett, de az eddig föl nem szedett gyökér is biztosan sokhelyütt károsodott. Dr. Bar­nóczki Attila szerint a hó most már paplanként óvja a magokat, csírákat; a föld még akkor sem fagy keményre, ha a külső hő­mérséklet mínusz tíz-tizenöt fok körüli. Szabó Sándor József is örül a hónak. A tíz hektáron termelő, egyébként önkormányzati kép­viselőként is dolgozó gazdálko­dónak öthektáros őszibúza-ve­tése és két hektár gyökere van a földben, a fennmaradó három hektár a tavaszi vetést várja. Közoktatási libikóka Paplanként óvja a magokat, csírákat a hó. Fotó: Gyenes Kálmán Mint mondta, különösen a fa­gyok által megviselt búza miatt várta nagyon a hótakarót. Most azt reméli, ha sokáig fehér ma­rad a határ, tavaszra rendbe jön­nek, magukhoz térnek a meg­bújó magvak. Csupán amiatt aggódik, nehogy úgy forduljon enyhébbre az idő, hogy aztán újra fagy. Ez esetben ugyanis megeshet, hogy a vastag hóré­teg felső része megolvad, majd miután ismét megfagy, jégpán­célt alkot és elzárja a levegőtől a talajt. Ha így történik, sajnos előfordulhat, hogy a jégkéreggel fedett hó alatt minden „bepál­lik"; a fű és a pázsitféle ugyan ezt is átvészeli, de a kultúrnövé­nyek nehezebben bírják az oxi­génhiányt. A másik lehetséges veszélyt az olvadás hozhatja magával. Ha nem lassan melegszik az idő, ak­kor megeshet, hogy a hirtelen felolvadt víz a még mindig fa­gyott talajban nem tud elszivá­rogni és a felszínen gyűlik össze. A belvíz pedig - emlékezhetünk az elmúlt esztendőkből - óriási károkat tud okozni a mezőgazda­ságban. SZABÓ IMRE Bezárt az EGT-Credit Kft. szegedi irodája is Miskolcon már keresik a sértetteket A Miskolci Rendőrkapitányság büntetőeljárást kezdeményezett az EGT-Credit Kft. ellen. A cég Szegeden is irodát nyitott és olcsó hitelt ígért az ügyfeleknek. Ma már lakat van a miskolci székhelyű EGT-Credit Kft. sze­gedi irodájának ajtaján, a Wag­ner-udvarban. Míg korábban oly­kor kisebb tömeg is összegyűlt a parányi helyiség előtt - odabent mindössze két széket tudtak kí­nálni az érdeklődőknek -, ma nagy a csend. Ha a megadott mobilszámokat hívjuk, csak csilingelés hallat­szik a vonal végén, ha a miskolci központot keressük, az automa­ta a következőket mondja: „Saj­nálom, de nincs több hely új üze­net rögzítésére." |Az EGT-Credit Kft.-t két lengyel állampolgár alapította miskolci székhellyel, alaptőkéje 3 millió forint, cégbe­jegyzése 2002. szeptember 26-ától hatályos.) A novemberben Szegeden is irodát nyitott EGT-Credit Kft. (DM 2002. november 22.) a Népszabadságban, valamint pos­taládákba bedobott szórólap­okon olyan kamatmentes hitele­ket ígért, amelyek összege akár 50 ezer eurós (több mint 12 mil­lió forintos) is lehetett, tízéves futamidővel. A részletekkel kap­csolatban aztán a helyszínen de­rült ki, a 0 százalékos kamat csak az első 300 ügyfélnek szólt, ez a bevezető reklám. A keret­szám kimerülését követően azonban már 4 százalékos kama­tot kellene fizetni. Ami szintén nem okozna túlzott megterhe­lést, hiszen a nagy bankoknál az euróban mért hitel legalsó határa 9 százaléknál kezdődik. Cserébe pedig „mindössze" egy kis személyes kockázatot vártak az ügyfelektől. Mert a feltételek között az szerepelt, hogy - ka­matmentesség esetén - az embe­rek a kért összeg 10 százalékát tegyék le előre az asztalra, úgyne­vezett visszafizetési garancia­ként - önerőként -, majd öt hó­nap múlva elkezdik számukra folyósítani a kért hitelt. Ameny­nyiben valaki nem került be az első háromszázba, annak az igé­nyelt hitelösszeg 4 százalékát kellett kifizetnie előre. Már a szegedi iroda megnyitása előtt sorra érkeztek bejelentések, főleg Miskolcról a Pénzügyi Szerveze­tek Állami Felügyeletéhez (PSZÁF), és az vizsgálódni kez­dett. Október 31-én meghozta hatá­rozatát, amelyben leszögezte: az EGT-Credit engedély nélküli pénzügyi, hitelezési tevékenysé­get folytat, s azt azonnali hatály­lyal leállította. Ugyanakkor bün­tetőfeljelentést is tett ismeretlen tettes ellen. Ennek nyomán a székhely szerint illetékes Mis­kolci Rendőrkapitányság nyo­mozni kezdett jogosulatlan pénzügyi szolgáltatási tevékeny­ség és bűntett elkövetésének ala­pos gyanúja miatt. Lapunkban többször is figyel­meztettük az ügyfeleket: nem árt gyanakodni, mert megtörténhet, hogy az előlegeknek bottal üthe­tik a nyomát. Cikkünkkel kap­csolatban december 17-én még helyreigazítás megjelentetését is kérte a cég, azzal az indokkal, mi írtuk helytelenül, hogy ők hitele­zéssel foglalkoznak. Tevékenysé­gük ugyanis fogyasztói csoportok szervezésére irányult (a PSZÁF szerint, ha ez így van, akkor mi­ért nem mondták az ügyfelek­nek?). A kérésnek lapunk nem tett eleget. Tegnapi érdeklődésünkre Nagy Sándor, a Miskolci Rendőrkapi­tányság sajtóreferense megerősí­tette, jogosulatlan pénzügyi tevé­kenyég bűntette miatt folyik az eljárás. Már tart a sértettek meg­hallgatása, a kárt azonban még nem tudták felbecsülni. ek. Mégiscsak ehetnek a disznók a menzáról Túllőttek a célon Folytatás az 1. oldalról A rendelet értelmezése kapcsán, az EU-ra való hivatkozással azonban a szakhatóságok túllőt­tek a célon. Ezt Martonosi Ist­ván, a Kisosz megyei titkára, az országos érdekképviselet társel­nöke mondta el lapunknak azzal kapcsolatban, hogy sikerült ered­ményes tárgyalásokat folytatnia az FVM-ben. E megbeszéléseken az illetékesekkel közösen szó szerint értelmezték a megjelent jogszabályt, így egyértelműen ki­derült: nem a vendéglátósoknak kell gondoskodniuk arról, hogy fogyasztásra alkalmas táplálék kerüljön a disznók elé. A rende­let ugyanis a sertéstartókra vo­natkozik, vagyis nekik kell odafi­gyelniük arra, mit etetnek meg az állatokkal. Az ételmaradéktól például valószínűleg nem tiltják el a sertéseket. A vendéglátósok tehát válto­zatlanul átadhatják a sertéstar­tók számára a konyhákon meg­maradt ételeket. Az FVM-től a Kisosz ígéretet kapott arra, hogy az érdekképviselet hivatalos vá­laszt kap a kérdéseire és értelme­zik tagjai számára a jogszabályt. F.K. : v-.. . I PANEK SÁNDOR Négy évente átalakul a magyar közoktatás rendszere. Az új kor­mányciklussal előjönnek a korábban leváltott, jobbára sértett ok­tatási szakértők, és átalakítják, amit elődeik átalakítottak. Hogy még érdekesebb legyen pedagógusnak lenni, a változtatások egy-két évet ha megérnek az iskolákban, hiszen időbe telik, amíg előkészítik, s az új rendszer azután is csak az iskolaszakaszok kezdő évfolyamain indulhat meg. Mire megindul, új kormány jön. A Fidesz által bevezetett kerettanterv-alapú rendszer helyett a SZDSZ-es oktatási tárca most gyökeres változást terjeszt elő. A kerettantervek rendszere rendpárti és egységes tudásra törekvő felfogást tükrözött; azzal az indokkal vezették be, hogy a Horn-kormány idején elfogadott liberális, az iskolák szakmai önállóságára alapozó rendszert felváltsa, ez ugyanis sokszínű, de irányíthatatlan zűrzavart okozott a közoktatásban. Az újonnan kiadott törvénymódosítási tervezet számos tekintetben visszatér a korábbi, tartalmi és iskolaszerkezeti felfordulást okozó törvény­hez. A kerettanterv elveszti kötelező szabályozó erejét, helyébe az iskolai helyi tanterveknek szabadságot adó Nemzeti alaptan­terv lép vissza, azzal a kitétellel, hogy az iskoláknak nem kötele­ző saját tantervet készíteni, hanem választhatják a miniszter ál­tal kiadott „kerettantervet". A módosítás nem állítja ugyan helyre a 6+6 ós 4+8 osztályos szerkezetet (az SZDSZ-szel szemben az MSZP egyedül a 8+4-es hagyományos oktatást fogadta el), de ki­mondja, hogy az 1-4. osztály célkitűzése, a készségek megszilár­dítása az órakeret fele részében tovább folytatódik az ötödik és hatodik évfolyamon. A készülő törvény tananyagcsökkentést helyez kilátásba, s ez­zel együtt megtiltja, hogy ez elemi első 4 osztályában évismétlés­re lehessen kötelezni a diákokat. Ez az újítás vitát váltott ki, hi­szen azt feltételezi, hogy a tanítók más okból ismételtetnek évet, mint a gyerek készségeinek megerősítése. Az iskolások terheinek csökkentését - vélik sokan - évismétlési tilalom nélkül is be lehet vezetni, hiszen a kettő együtt könnyen teremthet olyan helyzetet egy osztályban, amely a jó képességű gyerekeket vesztegetésre kényszeríti. Ugyancsak vitatott része az anyagnak az, amely megengedi, hogy az előírt kötelező óraszámon felül nagyobb „kötelező óra­számot" teljesítsen a pedagógus. Ha a tanár többet akar keresni, többet vállalhat, akár úgy is, ha ezzel csökken az alkalmazható pedagógusok száma. Hozzávéve még azt is, hogy számos általá­nos iskolai szaktanár marad munka nélkül, ha 1-4. -ben és a kö­vetkező két évfolyam fele részében csak tanítók taníthatnak majd, ellenzéki becslés szerint 4 év múlva akár 15-20 ezer peda­gógus is elveszítheti állását. Az újabb és újabb változásokat fogyó lelkesedéssel feldolgozó pedagógusok hivatástudata bizonyára átvészeli majd ezt is. De a kérdésük, hogy mikor lesz már nemzeti megegyezésen alapuló oktatásügy, egyelőre megválaszolatlan marad. Véradók és műtétek MUNKATÁRSUNKTÓL Decemberben több mint kétez­ren, mintegy 900 liter vért adtak a Vöröskereszt és a véradó állo­más által szervezett véradó na­pokon. Az úgynevezett kiszállá­sos véradásokon, azaz a megye intézményeiben, nagyobb cégek­nél, szervezeteknél majd 900-an jelentkeztek véradásra, ennek több mint fele a megye két bün­tetés-végrehajtási intézetében, Nagyfán és a Csillagban jelezte segítő szándékát. A véradó állo­máson az elmúlt hónapban 1200-an adtak vért. December­ben 65 szívműtétet, 17 érműté­tet és 4 vesetranszplantációt haj­tottak végre Szegeden. Nem kell bevezetni a HACCP-t az EU-csatlakozásig Fellélegezhetnek a vendéglátósok A Kisosz közbenjárására a vendéglátósokat nem kötelezik a HACCP bevezetésére ja­nuár elsejétől. Még az sem kizárt, hogy az uniós csatlakozáskor sem lesz szigorúbb a jelenlegi rendszer. Leginkább az adminisztrációs terhektől mentesíti az éttermek, büfék üzemeltetőit három miniszter 2002 végén megjelent kö­zös rendelete. A gazdasági, az egészségügyi, valamint a földművelésügyi tárca által de­cember 29-én kihirdetett jogszabály szerint csak az uniós csatlakozás napjától él a HACCP bevezetésének kötelezettsége. A négy betű magyar fordítása: Veszélyelem­zés Kritikus Szabályozási Pontokat takar. Ami azt jelenti, hogy a vendéglátósoknak sa­ját minőségbiztosítási rendszerüket - ame­lyet egy 1999-es jogszabály ír elő számukra ­le kell adminisztrálni. Vagyis a minőségi elő­írások betartása mellett mindennap le kell ír­niuk, hogy a veszélyességi pontoknál megfe­lel-e minden az előírásoknak. Amennyiben például valaki veszélyességi pontnak tüntette fel saját rendszerében a hűtőjét, akkor bizony fel kell írnia meghatározott időközönként mi­lyen hőmérsékletet mért a frizsiderben. Mint ahogy azt Martonosi István, a Kisosz megyei titkára, az országos szervezet társel­nöke lapunknak elmondta: az érdekképvise­let járt utána, hogy ne vezessék be a HACCP-t 2003. január l-jétől. Ennek több oka is volt, ezek közül csak az egyik az, hogy Az unióban sem kötelező a FLACCP. Fotó: Schmidt Andrea a vendéglátósok amúgy is működtetnek saját minőségbiztosítási rendszert. De a legnyo­mósabb érv az lehetett - amely előtt mindhá­rom szaktárca meghajolt -, hogy az EU-ban sem kötelező az összes tagország számára. A Kisosz az elkövetkező időszakban azt méri föl, vajon az unióban hány helyen köte­lező és hány államban csak ajánlott a HACCP alkalmazása. Amennyiben többség­be kerülnek azok az országok, amelyekben nem írják elő a „veszélyelemzést", az érdek­képviselet közreműködésével talán újabb ha­ladékot kaphatnak az éttermek. Martonosi István azt is hozzátette, nincsenek ellenére az ésszerű minőségbiztosításnak, és nem szeretnék rontani a HACCP oktatására sza­kosodott cégek üzletét sem, de feleslegesnek tartják ilyen jellegű adminisztrációval terhel­ni a kisvállalkozásokat. F.K.

Next

/
Oldalképek
Tartalom