Délmagyarország, 2002. december (92. évfolyam, 280-303. szám)

2002-12-06 / 284. szám

PÉNTEK, 2002. DECEMBER 6. • KULTÚRA» 7 Tradicionális bécsi slágerek a nagyszínházban Újévi gálakoncert lesz Szegeden A Strauss Zenekar közreműködésével, az Amszterdamban élő Szabó F. Attila vezényletével a tradicionális bécsi újévi koncertek mintájára gálahangversenyt rendeznek január l-jén este a szegedi színházban. MUNKATÁRSUNKTÓL A Benelux államoktól Japánig világszerte sikert arattak már azok a zenés műsorok, amelyek meghonosítását tervezi Szegeden az idén alakult Audit & Audio Kft. szervezésében a Szegedről elszármazott, Hollandiában élő Szabó F. Attila. Bemutatkozásul január l-jén este bécsi mintára újévi gálát rendeznek a Szegedi Nemzeti Színházban. A koncerten a Szegedi Szimfonikus Zenekar tagjaiból alakult, 35 muzsikusból álló Strauss Zenekar játszik, fellép a színház balettkara, a Grinzing Vocal, Csonka Zsuzsanna és Csák József, a Magyar Állami Operaház magánénekesei, valamint Merényi Nicolette, Andrejcsik István, Rácz Tibor és Rácz Rita,- a szegedi teátrum művészei. A produkciót Toronykőy Attila rendezi. Szabó F. Attila hangszeres muzsikusból lett karmester és producer. A Benelux államok neves koncerttermeiben minden évben 30-35 ezer zenekedvelő számára szervez népszerű hangversenyeket. Bécsben végzett zenetörténeti kutatásai eredményeképpen számos olyan elfeledett darabot is talált, amely jól jellemzi az osztrák birodalmi főváros múlt század eleji zenei életét. Az újévi gálán a népszerű bécsi dallamok, a Strauss család, Millöcker, Suppé, Leo Fali, Zeller, Stolz, valamint Huszka, Lehár és Kálmán Imre szerzeményei mellett hét darab magyarországi bemutatóként, egy pedig - Josef Strauss 1967-ben komponált, de végül nem játszott magyar koronázási indulója - ősbemutatóként csendül fel. A gálaestre 3500-5500 forintos áron a Kelemen utcai színházi jegyirodában kaphatók jegyek, vagy megrendelhetők a 209209-558-as és a 62/315-128-as telefonszámon. Arany János-pályázat Vásárhelyen Nyolcadikosoknak Tehetséges, nyolcadik osztályos tanulók számára hirdet pályázatot a vásárhelyi önkormányzat az Arany János Tehetséggondozó Programban való részvételre, melynek célja: segítse a valamilyen ok miatt hátrányos helyzetű diákok továbbtanulását. MUNKATÁRSUNKTÓL A program keretében lehetőség nyílik arra, hogy a hátrányos helyzetű tehetséges gyermekek - lehetőség szerint - Csongrád megye neves gimnáziumába, illetve kollégiumába nyerjenek felvételt, és speciális program alapján készüljenek fel a felsőfokú továbbtanulásra. A tanulók egyéves előkészítő évfolyam és négy gimnáziumi évfolyam elvégzése után tehetnek érettségi vizsgát. A programban tanuló diákok az érettségiig „C" típusú középfokú nyelvvizsga megszerzésére alkalmas nyelvtudást szereznek angolból, illetve leteszik a nemzetközi ECDL számítástechnikai vizsgát. A program résztvevői valamennyien kollégisták lesznek. A vásárhelyi önkormányzat által támogatott pályázatokat közösen bírálják el az Oktatási Minisztérium és a programhoz tartozó gimnáziumok képviselői. A tanulók - egy nem szaktárgyi jellegű - felvételi elbeszélgetésen vesznek részt, fogalmazást írnak, és egy képességet vizsgáló feladatlapot töltenek ki. Pályázni a pályázati egységcsomag hiánytalanul kitöltött űrlapjainak beküldésével lehet, amelyek a Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalában (oktatási kabinet első emelet 15-ös szoba) szerezhetők be. A pályázatokat december 13-áig ugyanitt várják. Kettős ősbemutatót tart a Szegedi Kortárs Balett Juronics és a klasszikusok Jelenet a Boleróból. Zene-Zóna Fél év szünet után december 7-étől ismét jelentkezik a Zene-Zóna, a Magyar Rádió Szegedi Regionális Stúdiójának könynyűzenei műsora. A vidám, szórakoztató adás szombatonként délután háromtól hatig lesz hallható a 93,1 MHz-en. A műsor házigazdája: Varga György. Fotó: Schmidt Andrea Juronics Tamás folytatja a 20. századi Idasszikus balettzenékre készült modern táncszínházi műveinek sorozatát. Szombaton este a Szegedi Nemzeti Színházban Sztravinszldj Tűzmadár és Ravel Bolero című művére készült koreográfiáinak ősbemutatója lesz. A Szegedi Kortárs Balett művészeti vezetője, Juronics Tamás táncos-koreográfus minden jel szerint szereti újragondolni a klasszikusokat. Másképpen azt is mondhatnánk, kihívja a nagy elődöket - vagy kísérti a sorsot. Hiszen sorra olyan 20. századi, vagy század eleji balettzenéket választ, amelyekre már számtalan, szintén klasszikusnak minősülő koreográfia készült, amelyek a világ balettszínpadain állandóan műsoron vannak. Sztravinszkij Menyegzője és a Tavaszi áldozat után Bartók-feldolgozások és a Carmina Burana következett a luronics-kompozíciók sorában, most pedig ismét Sztravinszkij jön, a Tűzmadár, valamint a koreográfusok másik nagy kihívása, Ravel Bolerója. - A Tűzmadár meséjéhez két irányból próbáltam közelíteni magyarázza Juronics. - Az eredeti játék mögé nézve egy másik síkot képzeltem el, egy másik dramaturgiai szálat szőttem. Ennek révén egy társulat életébe nyerünk bepillantást, egy táncegyüttes tagjaival ismerkedünk meg akik éppen a Tűzmadár előadásával foglalatoskodnak. A játék a játékban szituációnak köszönhetően könnyen követjük a már megszokott, modern megoldást, hogy a szereplők a nyílt színen öltöznek be a szerepeikbe. A nézőnek módja van különbséget tenni a művész és az aktuális szerepe között. Természetesen megbonyolódik így a mese, hiszen a hús-vér táncosok közötti érzelmi viszonyok előtérbe kerülhetnek, átüthetnek a szerepeken, eluralkodhatnak a színpadon. Néha előre lendítenek, élettel töltenek meg egy-egy szerepet, másokat megcsavarintanak, elterelnek az eredeti irányból. A mese fonala mögött egy személyes, privát szál bonyolódik. A bemutató előtt nem ildomos felfedni műhelytitkokat. Legyen elég most annyi, hogy a Tűzmadár előadásában különleges szcenikai megoldások, hatásos ötletek segítik, hogy a mese és a modernség sajátos elegye előállhasson. Kalmár Attila táncolja a címszerepet, Rarta Dóra és Mészáros Máté a szerelmes szólista pár, Kolozsi Viktória adja a varázslót. - A Bolero esetében persze nincs az embernek semmi szöveges fogódzója, nincs librettó, a zene szerkezete, íve, sodrása a meghatározó. Ehhez kell szcenikai megoldásokat találni, hogy a színpadkép együtt haladhasson a zenei fokozással, a látvány intenzitásában is követhesse a zenét mondja Juronics Tamás. Az együttes két fiatal tehetsége, Barta Dóra és Mészáros Máté lesz a Boleróban is a szerelmes pár. Finoman fogalmazunk, ha azt mondjuk, hogy erőteljes táncos munkát rótt rájuk a koreográfus. A monoton tánccal induló szólóban a zenei fokozással együtt haladva egyre erőteljesebben mutatják meg érzéseik agresszivitását. Ez egy 21. századi, mindent legázoló, senki másra nem tekintő, önző szerelem, afféle nyomulós szex. A szombati bemutatót még egy előadás követi - vasárnap - Szegeden. Akinek nem sikerül jegyet kapni ezekre, Kecskemétre kell zarándokolnia, ott bérleti sorozatban is megy a két új Juronics-mű. S. E. Jubileumi fotók a vasútról Gyenes Kálmán, lapunk munkatársának díjnyertes képei közül az egyik. Fotó: Miskolczi Róbert MUNKATÁRSUNKTÓL Vasárnapig még megnézhetik a vonatok és a fényképezés barátai az Életképek a vasútról című IV. országos vasutas fotókiállítás anyagát a szegedi Nagyállomáson. A MAV Rt. szegedi igazgátóságán működő Vasúttörténeti Alapítvány hat éve elevenítette föl a fotópályázat több évtizedes vasúti hagyományát, s azóta kétévente rendezi meg az országban egyedülálló vándorkiállítást. A legjobb képeket állomásokon, művelődési házakban, vasúti igazgatóságokon mutatják be. A szegedi resti étteremben 612 fénykép mesél a vasút múltjáról és jelenéről. Hőgye Zsuzsanna újra szegedi színpadon Némajáték tolókocsiban Kilencvenhárom éves magatehetetlen, tolókocsis asszonyt játszik Hőgye Zsuzsanna a Sógornőkben. A népszerű színésznő többéves távollét után lép fel újra Szegeden a ma esti premieren. - Nepi idegen tőlem, hogy egy nagyon idős nőt kell játszanom, már huszonéves koromban is szerepeltem olyan darabban, amelyben a férjem alakította a fiamat. Nagy kihívás ez a feladat, kiderül, van-e már annyi emberismeretem, amivel meg tudom formálni ezt a 93 éves asszonyt. Nem külsőleg, mert az a könynyebb, hiszen látható, mivel jár a testi-szellemi leépülés. Inkább a gondolkodását szeretném megmutatni, azt ahogyan visszatér a gyermekkori emlékeihez, ahogyan a tolókocsiban szinte csecsemővé válik - mondja a szerepéről Hőgye Zsuzsanna, akinek szinte végig némának kell maradnia a darabban. - Izgatott, hogy át kellett élnem, végig kellett gondolnom, mi játszódhat le egy magatehetetlen, tolókocsihoz kötött aggastyán lelkében. Véletlen egybeesés: fél évvel ezelőtt kiderült, hogy abban a pesti házban, ahová költöztem, fölöttem egy 90 éves, Szegedről elszármazott hölgy lakik, aki nagyon szeretett volna megismerkedni velem, miután megtudta, hogy színésznő vagyok. Összebarátkoztunk, és feljárok hozzá. Csodálatos szellemi frissességnek örvend, de menni már nem tud, a folyosóra is én szoktam kivinni. Ugyanakkor istenien el lehet vele beszélgetni mindenről. Amikor megkaptam a szerepet, megdöbbentem, majd nagyon bolHőgye Zsuzsanna a 93 éves Olivine szerepében. Fotó: Karnok Csaba dog voltam, mert a sors ajándékának éreztem. Mondtam is vén barátnémnak: Erzsike drága, el leszel játszva! Sok emberi nyomorúság van ebben a darabban, a kiszolgáltatottság is ismerős érzés számomra, csak egészen másként... Hőgye Zsuzsanna legutóbb Márai monodrámáját, a Juditot játszotta Szegeden, előtte emlékezetes Vénasszony volt a Csirkefejben, Muskátné a Liliomban. Pályafutásából vagy húsz évet töltött a Tisza partján, bizarr, fanyar humorát, (ön)iróniáját imádta a közönség. Tavasszal a Nemzeti Színház televízióban is közvetített nyitó előadásában a Virágáruslány szerepében láthattuk. - Elfogult vagyok a Nemzetivel, mert óriási öröm volt számomra, hogy Szikora János, a Tragédia rendezője engem is beválogatott a húszfős színészgárdába. Több mint százötven éve várt a magyar színésztársadalom és a közönség arra, hogy újra legyen Nemzetink. Annál nagyobb ajándékot aligha kaphat egy színész, hogy közreműködője lehet az első előadásnak. HOLLÓSI ZSOLT