Délmagyarország, 2002. december (92. évfolyam, 280-303. szám)

2002-12-05 / 283. szám

CSÜTÖRTÖK, 2002. DECEMBER 5. • A K T U A L I S • 3 Gázvezeték épülhet Arad és Szeged között Keresztülmegy fél Európán A Medgyessy-Nastase tárgyalásokon felmerült egv Arad és Szeged között megépítendő gázvezeték terve is. A hét végén a legmagasabb, miniszterelnöki szinten megtartott magyar-román megbeszéléseken elhangzott: a két fél együttműködésében szerep jutna egy Arad és Szeged között húzódó gázvezetéknek is. Lapunk megpróbált további információkhoz jutni a témával kapcsolatban. Keszthelyi András, a kormányszóvivő helyettese azt valaszolta kérdésünkre, hogy ezt a témát a tárgyalásokon Nastase román kormányfő vetette fel. Azt mondta, Románia az Arad és Szeged között létesülő gázvezeték segítségével „rákapcsolódhatna" a nyugat-európai rendszerekre. Mint megtudtuk, a tárgyalások ezen szakaszában konkrétumokról még nem is eshetett szó, Medgyessy Péter miniszterelnök pozitívan fogadta a felvetést. A Mol Rt.-nél is azt az információt kaptuk, hogy még nincsenek konkrétumok. Ezzel a témával nincs összefüggésben az olajtársaság napokban kiadott közleménye, amely arról szól: együttműködési megállapodást írtak alá a régió négy, gázüzletben érintett társaságával egy Közép-Kelet-Európán áthúzódó új földgáz tranzitvezeték építésének vizsgálatáról. Az együttműködésben a Mol mellett a Botas, a Bulgargaz, az OMV Erdgas GmbH és a Transgaz vesz részt. A megállapodás még nem tartalmazza a nyomvonalat, igy nem tudni, hogy az érinti-e Aradot és Szegedet. A társaságok egyelőre csak azt vállalták, hogy megvalósíthatósági tanulmányt készítenek, amelyben közösen vizsgálják meg egy Törökországon, Bulgárián, Románián, Magyarországon és Ausztrián áthaladó földgázvezeték megépítésének lehetőségét. A tanulmány értékeli a beruházásban rejlő hosszú.távú lehetőségeket és a megvalósítás módjait. A megvalósíthatósági tanulmány megkezdésének várható időpontja 2003 tavasza, elkészítése előreláthatóan mastei evet vesz maid igénybe. Az új vezetek növelne valamennyi érintett ország jelentőségét a Közepés Nyugat Európába irányuló földgáz szállításában - áll a Mol közleményében. Az új földgázvezeték kiépítésére a növekvő európai gázigények kielégítésére van szükség. A beruházás nagyságrendje még bizonytalan, ez a tanulmánytól függ, és ugyanez vonatkozik a vezeték hosszára is. A szállított gáz mennyisége évente 20-3Ü milliárd köbméter lehet, a mennyiség azonban még nincs meghatározva. A gáz forrasa valahol a Kaszpi-tenger, a pontos hely meghatározása a tanulmányra vár. Az osztrák cég tájékoztatása szerint a munkák legkorábban 2005-ben kezdődhetnek el és 2010 előtt biztos nem fejeződnek be. F.K. Program és üvegzseb SULYOK ERZSEBET Telegdy Gyulát választották az MTA regionális szervezete elnökévé Nyitott akadémiát szeretne Tfelegdy Gyula: várjuk az érdeklődőket. Fotó: Karnok Csaba Tfelegdy Gyula akadémikust választották meg az MTA regionális szervezete elnökének. A Szegedi Akadémiai Bizottság (SZAB) vezetője tegnap arról tájékoztatott, hogy mindenki előtt szeretné megnyitni a tudományosságnak ezt az intézményét. A neves orvosprofesszor korábban már több cikluson keresztül vezette a régió tudósainak szervezetét. Az Akadémia három megyére kiterjedő, szegedi központú intézménye mintegy kétezer kutatót tömörít. A tudósok, akik közül huszonnyolcan akadémikusok, a szakterületük szerint szerveződött munkabizottságokban dolgoznak, rendszeresen beszámolnak új eredményeikről. A SZAB régi-új elnöke szerint a fölhalmozott tudásanyagról túl kevesen szereznek ismeretet, sem Szeged, sem a három megye települései nem képesek kihasználni a rendelkezésre álló szellemi kapacitást. Ezért hirdeti meg a „Nyitott akadémia" koncepcióját. Azt szeretné elérni, hogy minden érdeklődő tudomást szerezhessen a Somogyi utcai székházban zajló programokról, amelyek nyilvánosak, s amelyekre remélhetően minél többen kíváncsiak. Hamarosan elkészül a SZAB honlapja is. S. E. A rendszerváltás után 12 évvel bevezették, hogy a helyi képviselőknek is nyilatkozniuk kell a vagyonukról. A velük egy háztartásban élő, közvetlen hozzátartozóknak is. de ez utóbbiak nyilatkozata nem nyilvános. A bevallást évente úiítiák. a vagyon gyarapodásának forrását meg kell jelölni. Ennyiből is látszik, hogy ez az üvegzsebprogram része. Azon el lehet töprengeni, hogy miért éppen most. 12 év után lett fontos, hogy a helvi képviselők vaion a köz terhére, vagy a maguk szorgalmából, szerencséiéből, avagy miegyébből vagvonosod- < nak-e- Lehet mondani, hogy eddig nem jutott figyelem erre? Le- • ! het. Az is elképzelhető, hogy a törvényhozók érzékeltek afféle ' szolid népharagot • Ami azért kelt, mert egyes politikusok túl szemérmetlenül használták pozícióikat a személyes gyarapodásuk céljából1 Elképzelhető. Magam mégis inkább arra szavazok, hogy az új szabályt az elmúlt kemény választási harcoknak köszönhetjük. A kiélezett küzdelemben ugyanis egymás tisztességét is megkérdőjelezték - maguk a politikusok. Alacsonyan röpködtek a választópolgárt gyakran elképesztő vádaskodások, némelyikből pedig tényleg vád lett, s némelyik vádlott ott bukdácsol most is az igazságszolgáltatás útvesztőiben. Mármost ha én politikus lennék, s tisztességes, bizony rosszul tűrném, hogy erre hajlamos sajtómunkások - és nyomukban a köz - egy kalap alá vegyen a korruptokkal, a lopásokkal, a csalókkal. Vagyis a politikai elit elemi érdeke, hogy megmutatkozzon a tisztessége, együtt és darabonként. Úgy általában pedig mindannyiunk érdeke a közélet tisztasága, átláthatósága, átvilágíthatósága, mert e nélkül sérül a demokrácia. Mindebből pedig az is következik, hogy a demokrácia intézményeinek működése furton furt javítható. Ha javítják is, az a demokrácia létének egyik jele. Román katonai küldöttség a vásárhelyi laktanyában A nyilvánossággal barátkoztak Sikeres volt a szegedi konferencia a haderőreformról Célra tartanak A magas rangú tisztek, diplomaták, katonapolitikai szakértők részvételével zajlott szegedi konferencia a szervezők szerint közelebb vitt a haderőreform megvalósulásához. MUNKATÁRSUNKTÓL - A Szegedi Biztonságpolitikai Központ másfél éves munkával egy kiemelt fontosságú nemzeti ügy megoldásához vitt közelebb - mondta Tóth László a tegnap véget ért tanácskozást követően. A központ vezetője szerint a Stratégiai Védelmi Kutató Intézet, a Budapesti Honvédelmi Kutató Központ és a Magyar Atlanti Tanács közös szervezésében életre hívott konferencián nem csupán a kormányzati és a katonai, hanem a civil szervek is elmondhatták a véleményüket a halogathatatlan haderőreformról. A kétnapos rendezvényen száz delegált vett részt, akik számos megközelítésben beszéltek a magyar haderő megújításának szükségességéről, és a feladat megvalósításának módjáról. Tóth László szerint a tanácskozás jelentősége nemcsak abban mutatkozott meg, hogy sikerült Szegedre hívni a rendszerváltozás utáni magyar kormányok hadügyi államtitkárait, akik felvázolhatták a hadseregreform elmaradásának okait, de a tapasztalatok alapján segítséget nyújthattak a felkészülésben a közeljövőben csatlakozó országok számára. - Nyilvánvalóvá vált: komoly haderő kell ahhoz, hogy a nemzeti érdekeinknek és a szövetségi kötelezettségeinknek megfelelhessünk. Tehát: a haderőreform elodázhatatlan - szögezte le Tóth László. A traumatológiai dolgozók állásfoglalása Veszélybe kerülhet a baleseti ellátás A Traumatológiai Egészségügyi Dolgozók Egyesülete eljuttatta lapunknak a legutóbbi, Szegeden tartott közgyűlésén megfogalmazott állásfoglalását. A közgyűlés megállapította: jóllehet a baleseti sebészeti műtétek Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) általi finanszírozása az egy évvel ezelőtti demonstrációt követően valamelyest javult, még messze nem elég arra, hogy az amortizációt fedezze, a fejlesztésekről nem is beszélve. Amennyiben a finanszírozási rendszer így marad - tartalmazza a záróközlemény -, rövid időn belül a műszerpark oly mértékben elöregszik, hogy veszélybe kerül a biztonságos ellátás. A szeptemberi 50 százalékos béremelést az egyesület üdvözölte, de az egészségügyi dolgozók bére így is körülbelül 20 százaléka az Európai Uniós átlagnak. Az EU-csatlakozás küszöbén az egészségügyi dolgozók elvándorlása biztosra vehető. Mindezeken túl jogilag sincs összehangolva az egészségügyben megkövetelt túlmunka finanszírozása. Ezeknek egyenes következménye az a tény, hogy fiatalok kis számban, vagy egyáltalán nem jelentkeznek baleseti sebésznek, sürgősségi ellátást végző nővérnek, műtősnek - rögzíti a Traumatológia Egészségügyi Dolgozók Egyesületének állásfoglalása. Buszra kerekes székkel A szegedi városháza előtt ma 12 órakor mutatja be legújabb autóbuszait a Tisza Volán Rt. A társaság alacsonypadlós kocsik forgalomba állításával könnyíti meg a mozgásukban korlátozott utasok le- és fölszállását. A Széchenyi téren fölsorakoztatott hét kocsi közül öt Szegeden közlekedik. Két lifttel fölszerelt, kerekes szék beemelésére is alkalmas autóbusz a helyközi vonalakon teljesít szolgálatot. A Román Védelmi Minisztérium három munkatársa, Dumitriu Román ezredes, a Sprit Militar Modern című lap főszerkesztője valamint Rodica Abruda és Delia Petrescu őrnagy látogatott el szerdán a vásárhelyi Bercsényi Miklós Gépesített Lövészdandárhoz. A küldöttség - mely a honvédség társadalmi nyilvánosságával, illetve civil kapcsolataival ismerkedett - Budapestről érkezett a vásárhelyi laktanyába, ahol a Magyar Honvédség pr-munkájával, és a katonák sajtóval való kapcsolatáról tájékozódott. A román katonák a Bercsényi dandárnál a valóságban is megismerkedtek azzal a munkával, melyet az alakulat végez annak érdekében, hogy tevékenysége széles körben ismert, így a civil szféra által is ellenőrizhető legyen. A román küldöttséget fogadta a városházán Csorba Mihály alpolgármester, nyugalmazott dandártábornok, a vásárhelyi laktanya egykori parancsnoka. A Kisosz szerint nem veszélyes hulladék az ételmaradék Megvonnák a falatokat a malactól Egy, már az uniós jogharmonizáció értelmében született jogszabály szerint a sertésekkel nem lehet az ételmaradékot megetetni. A Kisosz elérte, hogy az FVM-en belül egyeztessenek a vendéglősök érdekében. Jogszabályt sért-e az a menza, melegkonyhával rendelkező vállalat, valamint vendéglő, ha a keletkezett ételmaradékot, moslékot sertéstartóknak adja tovább? A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter egy idei (75/2002. számú) rendelete ugyanis megtiltja az étkezési hulladék sertéshizlaldákba szállítását, s előírja: ezt a hulladékot meg kell semmisíteni. Vagyis az ügynevezett veszélyes hulladék ártalmatlanításáról gondoskodniuk kell, ami a gyakorlatban azt jelenti: szerződést kötnek az ATEV Rt.-vei a megmaradt étel végső „felhasználásával" kapcsolatban. A szeptember elején hatályba lépett rendelkezés az európai uniós jogharmonizáció része - nyilatkozta Székely Bertalan, a Földmüvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) főosztályvezetője. A szakember szerint a rendelet az egyik legveszélyesebb állatbetegség, a sertéspestis elleni védekezés miatt indokolt. Székely Bertalan azt is megmagyarázta, a köznyelv helytelenül használja a moslék és az ételmaradék kifejezéseket, mivel az előbbi valójában nedves abraktakarmány, az utóbbi pedig a szó szoros értelmében az asztalunkról a szemétbe kerülő emberi táplálék (amely betegségeket közvetíthet). A vendéglátóhelyek különben azzal, hogy továbbadják az ételmaradékot sertéstartóknak, bevételhez iutnak. Az új rendelkezés miatt tehát érzékeny veszteség is érné őket, plusz további kiadásokkal kellene számolniuk, amennyiben az ártalmatlanítás az ő felelősségük. Nyugaton azért egyszerűbb az EU-konform jogszabályokat betartani, mert ott az éttermekben „konyhamalacok" működnek. Ezek a berendezések darálják le az ételmaradékot, a folyékonnyá váló anyag a csatornába, a szilárd részek pedig a szemétbe kerülnek. Martonosi István, a vendéglátó-ipari vállalkozásokat is összefogó érdekképviselet, a Kisosz megyei titkáraként azt mondta el lapunknak: lépéseket tettek annak érdekében, hogy tisztázzák, mi számít ételmaradéknak, amely mellesleg szerintük nem veszélyes hulladék. Megkeresték az FVM-et, ahol pillanatnyilag házon belüli egyeztetések folynak. A Kisosz szakértőinek értelmezése szerint különben az ominózus paragrafus nem azt mondja ki, hogy a vállalkozó nem adhatja tovább az ételmaradékoz. Az ő olvasatukban arról van szó, hogy a sertéstartó, amennyiben nem közétkeztetésre szánja a disznót, hanem saját családjának, akkor vásárolhat ételmaradékot a vendéglőstől. FEKETE KLÁRA A diákokra eddig bizton számíthattak a malackák - ami az ételmaradékot illeti. Fotó: Tésik Attila