Délmagyarország, 2002. december (92. évfolyam, 280-303. szám)

2002-12-30 / 302. szám

HÉTFŐ. 2002. DECEMBER 30. • AKTUÁLIS» 9 Mi történt a nagyvilágban 2002-ben? Augusztus 2: A török parlament reformcsomagot fogadott el, amely eltörölte a halálbüntetést és elismerte a kurdok kulturális jogait. 5.: II. János Pál pápa a bűnbocsánat új lehetőségét teremtette meg a hívőknek az isteni könyörület vasárnapjának bevezetésével. 16.: Holtan találták bagdadi otthonában a világ egyik legkeresettebb terroristáját, Abu Nidalt, aki állítólag öngyilkos lett, de elképzelhető, hogy az iraki titkosszolgálat végzett vele. 16-19.: Kilencedszer látogatott Lengyelországba II. János Pál pápa. 20.: Az Európai Bizottság hivatalosan is piacgazdaságnak ismerte el Oroszországot. Szeptember 10.: New Yorkban megkezdődött az ENSZ-közgyűlés 57. ülésszaka, amelyen Svájc a világszervezet 190., Kelet-Timor 191. tagja lett. 17.: Észak-Koreába látogatott Koidzumi Dzsunicsiro japán kormányfő. 20-21.: Parlamenti választásokat tartottak Szlovákiában. Az ismét Mikulás Dzurinda vezetésével megalakuló kormány november 14-én kapott bizalmat a parlamentben. 22.: A németországi parlamenti választásokon igen kis többséggel győzött a kormányzó Német Szociáldemokrata Párt (SPD) és Szövetség 90/Zöldek koalíciója, október 22-én a parlament ismét Gerhard Schrödert választotta kancellárrá. 23-25.: Koppenhágában rendezték meg a negyedik Európa-Ázsia csúcsértekezletet a tizenöt EU-tagállam és tíz ázsiai ország vezetőinek részvételével. 24.: Az Európa Tanács parlamenti közgyűlése feltételhez kötve javasolta fugoszlávia felvételi kérelmének jóváhagyását. Eszerint Jugoszlávia a föderatív alkotmány elfogadása után válhat a szervezet teljes jogú tagjává. Október 2-22.: Washington környékén tíz áldozattal végzett egy orvlövész. A rendőrség 24-én letartóztatta a sorozatgyilkosság elkövetésével gyanúsított fohri Allén Mohammed háborús veteránt és mostohafiát, a jamaicai állampolgárságú, 17 éves John Lee Malvót. 5.: Bosznia-Hercegovinában a nacionalista pártok erősödését hozták az általános választások. 7—11.: Kertész Imre az irodalmi, Sydney Brenner és fohn E. Sulston brit, valamint H. Róbert Horvitz amerikai kutató kapta az orvostudományi, az amerikai Raymond Davis és a japán Kosiba Maszatosi, valamint az amerikai Riccardo Giacconi a fizikai, lohn B. Fenn amerikai, Tanaka Koicsi japán és Kürt Wiithrich svájci tudós a kémiai, az amerikai-izraeli állampolgárságú Dániel Kahneman és az amerikai Vernon L. Smith a közgazdaság-tudományi Nobel-díjat. limmy Carter volt amerikai elnök kapta a Nobel-békedíjat. 12.: Bali szigetén 190 áldozattal járó merényletet követett el az al-Kaida iszlám terrorszervezet, az áldozatok többsége külföldi turista volt. 15.: Irakban népszavazáson 100 százalékos részvétel mellett, 100 százalékos támogatással újabb hét évre megerősítették államelnöki tisztségében Szaddam Huszeint. 19.: Az írek többsége népszavazáson igent mondott az Európai Unió bővítéséhez és az intézményrendszer reformjához nélkülözhetetlen, 2001-ben aláírt nizzai szerződésre, amelyet így az EU összes tagállama ratifikált. 20.: A Milo Djukanovic elnök vezette Európai Montenegróért nevű szövetség győzött a rendkívüli parlamenti választásokon. December 7-én a svéd akadémia nagytermében mondott beszédet a Nobel-díjas Kertész Imre. 22-28.: Csiang Cö-min kínai államfő az Egyesült Államokba látogatott és részt vett az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés |APEC| mexikói csúcsértekezletén. 23.: Moszkvában egy musical-elöadáson 50 csecsen fegyveres túszul ejtett több mint 700 embert. 26-án az orosz biztonsági erők gázt vetettek be a túszejtők ellen és visszafoglalták az épületet. Az akcióban az összes terrorista és 129 túsz vesztette életét. 24-25.: Brüsszelben az Európai Tanács, az EU állam- és kormányfőinek testülete hivatalosan is felkészültnek nyilvánította a csatlakozásra tíz tagjelöltet (Ciprus, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Szlovákia és Szlovénia), a döntést november 20-án jóváhagyta az Európai Parlament. (A csatlakozási szerződést előreláthatólag 2003. április 16-án írják alá Athénban.) November 18-án az EU külügyminiszterei 2004. május l-jét javasolták a jelöltek felvételi időpontjául. 27.: A baloldali Luiz Inácio Lula da Silvát választották Brazília új elnökévé. 30.: Izraelben a kormány munkapárti tagjainak kilépésével a kormánykoalíció elvesztette többségét a parlamentben. November 5-én rendkívüli választásokat írtak ki 2003. január 28-ra. November 1.: Egy amerikai szövetségi bíróság helyben hagyta a Microsoft szoftvergyártó cég és az igazságügyi minisztérium 2001 novemberi megállapodását, így a monopolhelyzetével való visszaéléssel vádolt Microsoft elkerülte a feldarabolást. 3.: Törökországban a mérsékelt iszlám irányultságú Igazság és Haladás (AK) Párt nyerte meg az előrehozott választást. 5.: Az amerikai félidős kongresszusi választások eredményeként a republikánusok fél évszázad után ismét többséget szereztek a szenátusban és a képviselőházban, republikánus az elnök, George W. Bush is. 7.: A Spanyolországba ékelt, brit fennhatóság alatt álló Gibraltár népszavazáson elvetette a szuverenitást Spanyolország és Nagy-Britannia között megosztó tervet. 8.: Az ENSZ Biztonsági Tanácsa 1441. számú határozata előírta Irak lefegyverzését. Bagdadnak be kell engednie az ENSZ ellenőreit, akik 2003. február 21-ig tájékoztatják vizsgálódásuk eredményéről a testületet. Irak november 13-án feltétel nélkül elfogadta a határozatot. Az első ENSZ-ellenőrök november 25-én érkeztek Bagdadba. A december 8-i határidőre elkészült, az iraki fegyverkezési programról szóló dokumentumban Bagdad hivatalosan kijelentette: nem rendelkezik tömegpusztító fegyverekkel. 8-14.: Pekingben a Kínai Kommunista Párt XVI. kongresszusán szinte teljesen kicserélődött, megfiatalodott a párt vezetése. Az új főtitkár 15-én az 59 éves Hu Csin-taó lett. 11.: Brüsszelben rendezték az EU és Oroszország csúcstalálkozóját. 11.: Az ENSZ béketervet terjesztett elő az Európai Unióhoz csatlakozni szándékozó, s 1974 óta megosztott Ciprus újraegyesítésére. A többek között területi alkut kínáló javaslatot a ciprusi görögök és törökök is elfogadták tárgyalási alapnak. 13.: A jugoszláv szövetségi parlament felsőháza hét évvel a megállapodás aláírása (1995. november 21.) után ratifikálta a daytoni békeegyezményt. 14.: Az olasz állani történetében első ízben mondott beszédet a római katolikus egyház vezetője, II. János Pál pápa a római törvényhozás épületében. 17.: Franciaországban megalakult a jobboldali egységpárt, a Népi Mozgalom Unió (UMP). 19.: Spanyolország északnyugati partjai közelében kettétört és elsüllyedt a Prestige nevű tartályhajó, amelyből 10 ezer tonna olaj ömlött az Atlanti-óceánba, a világ legnagyobb ilyen jellegű környezeti katasztrófáját okozva. 23.: Az október 10-i választás után megalakult pakisztáni parlament ülésén beiktatták Mir Zafarulla Hán Dzsamáli kormányfőt, ezzel véget ért a három éve bevezetett katonai kormányzás. 21.: Jeruzsálemben öngyilkos merényletet követett el egy palesztin, amelyben 12 ember vesztette életét. 2000 szeptembere, a második intifáda kezdete óta az izraeli-palesztin összecsapásokban 2732-en vesztették életüket, ebből 2004 palesztin és 678 izraeli. 21-22.: Prágában rendezték a NATO csúcstalálkozóját, amelyen hét kelet-európai országot Bulgária, Észtország, Lettország, Litvánia, Románia, Szlovákia, Szlovénia - hívtak meg, hogy kezdjenek tárgyalásokat a NATO-hoz való csatlakozásról. 22.: Szentpéterváron találkozott a NATO keleti bővítéséről határozó NATO-csúcs után Vlagyimir Putyin orosz és George W. Bush amerikai elnök. 24.: Ausztriában az előrehozott parlamenti választásokat a konzervatív Osztrák Néppárt (ÖVP) nyerte meg. 26-án az addigi kancellár, Wolfgang Schüssel, az ÖVP vezetője kapott kormányalakítási megbízást. December 1.: Janez Drnovsek kormányfő nyerte meg a szlovéniai elnökválasztást. 1-4.: Vlagyimir Putyin orosz államfő Kínába, majd Indiába látogatott. 2.: A tanzániai Arushában kilenc év polgárháború után tűzszünetet kötött a burundi kormány az ellenzéki fegyveres mozgalmakkal. 5.: Oslóban a Sri Lanka-i kormány és a tamil lázadók megállapodtak a szövetségi állam létrehozásában. 5.: Horvátország a Közép-Európai Szabadkereskedelmi Megállapodás (CEFTA) nyolcadik tagállam lett. 7.: A spanyol Pedro Almodóvar Beszélj hozzá című filmje kapta az Európai Filmakadémia díját, az „európai Oscart". Az év felfedezettjének járó Fassbinder-díjat Pálfi György Hukkle című alkotása nyerte el. 8.: Szerbiában megismételték a köztársasági elnökválasztást, amely az előző, szeptember 29-én és október 13-án megtartott elnökválasztáshoz hasonlóan érvénytelen lett, mert a részvételi arány nem érte el az 50 százalékot. 9.: Csődbe jutott a világ második legnagyobb légitársasága, az amerikai United Airlines. 12.: II. János Pál szerint az Úr azért nem mutatkozik, mert kiábrándult az emberiségből. 13.: Az EU kritikát fogalmazott meg a kedvezménytörvénynyel kapcsolatban. 15.: Az amerikai elnök felhatalmazta a CLA-t, hogy adott esetben végezzen mintegy kéttucat terroristával. 17.: Egyre súlyosabb a belpolitikai és a gazdasági válság a világ ötödik legnagyobb olajexportőr országában, Venezuelában a harmadik hete kirobban sztrájkhullám miatt. 19.: New Yorkban bemutatták a tavaly lerombolt Világkereskedelmi Központ „újjáépítési" terveit. 22.: Észak-Korea nyíltan szembeszállva a nemzetközi szervezetekkel, folytatja az atomfegyver kifejlesztését. 23: Kiszivárgott hírek szerint az Egyesült Államok, az Európai Unió, Oroszország és az ENSZ újabb rendezési tervet készít elő a Közel-Keleten. 25.: A pápa karácsonyi üzenetében a békére szólított fel. AZ MTI SAJTÓADATBANK ALAPJÁN ÖSSZEÁLLÍTOTTA OLÁH ZOLTÁN Október 26.: Túszejtő csecsen fegyveres nők a testiikre erősített robbanószerrel ülnek holtan a moszkvai kultúrpalotában.