Délmagyarország, 2002. december (92. évfolyam, 280-303. szám)

2002-12-28 / 301. szám

Szombat, 2002. december 21. SZIESZTA II. MAKÓN IS FELMERIK A BALKEZESEK ARANYAT A világ A jobb kézre való átszoktatás jeleit is ki lehet szűrni annak a tesztnek a segítségével, amelyet egy makói embertani felmérésnél alkalmaznak. A Szegedi Tudományegyetem szakemberei arra kíváncsiak, hogy a liberalizálódó kézhasználat korában milyen arányban fordulnak elő Makón azok az emberek, akik szívesebben használják a bal kezüket. Nemrég adtunk hírt arról, hogy antropológiai felmérést végez Makón a Szegedi Tudományegyetem embertani tanszéke. A Makói monográfia néprajzi kötetéhez tanulmány is készül, mely a gyerekek fejlődéséről, illetve a Makón előforduló embertípusokról szól. Ki fog derülni, van-e jellegzetes makói arc. Ezzel együtt egy másik, legalább ilyen érdekes felmérés is készül a városban, Just Zsuzsanna egyetemi adjunktus vezetésével. A vizsgált embereknél az úgynevezett laterális dominanciát nézik meg; nem csak arra kíváncsiak, ki melyik kezét használja, de a láb, a szem és a fül működését is megvizsgálják ebből a szempontból. - Nem az a célunk, hogy úgymond kiszűrjük a balkezeseket. Egy általános felmérést készítünk, ami azért hasznos, mert pontos adataink nincsenek Magyarországról. Némiképp módosítva, használunk egy már bevált tesztet, amely alapján azt is könnyen ki lehet szűrni, volt-e átszoktatás és érzékenyen különíti el a lateralitás fokozatait. A vizsgálatban részt vevőknek egyrészt olyan cselekvéseket kell végrehajtaniuk, amelyek nap mint nap ismétlődnek: kanalat, fogkefét, tollat fognak. Aztán ügyességi feladatok következnek, amikor a gyorsaságot is mérjük. így minden kiderül - mondja Just Zsuzsanna. Miért baj, ha valakit átszoktatnak jobb kézre? Egy oldal működését az ellenoldalú agyfélteke koordinálja. Ha a szülő nem hagyja, hogy bal kézzel fogja a kisgyerek a kanalat, a két agyfélteke állandó kommunikációra kényszerül, esetlen és később is lassú lesz a cselekvés. A gyerek nem tudja tartani a többiek által diktált tempót. A következmények: dadogás, szorongás, kisebbségi érzés, viselkedési zavarok. A makói adatokat ezután dolgozzák fel, így csak később lehet következtetni arra, az ott lakóknak hány százaléka balkezes. A szakemberekben Régebben kötelező volt a jobb kéz használata, ma már szabadon választható. Illusztráció: Schmidt Andrea azonban most is kialakult az a benyomás, hogy talán túlságosan hamar tanítják írni a gyerekeket Magyarországon. - A nagycsoportos óvodások között még nagyon gyakori jelenség az úgynevezett kevert kezűség. Amikor még nem alakul ki egyik vagy másik oldal dominanciája. Ebből adódik, hogy első osztályban még mindig vannak bizonytalanok, s ez nem csak abban nyilvánulhat meg, hogy nem tudják, melyik a jobb vagy a bal kezük, de írás közben is felléphet zavar. Bár az írás segíti is a dominancia kialakulását, mégis jobb ezt a természetre bízni véli a szakember. A balkezeseket elnyomó kulturális hagyományok nem olyan régi keletűek, épp az írás oktatásának elterjedésével nyertek polgárjogot. A tizenkilencedik század második felében élt olasz kriminológus, Cesare Lombroso nyomán többen is azt próbálták bizonygatni, hogy a balkezesség patológiás elváltozás, ez az oka annak, hogy gyakran fordul elő bőnözők, szellemi fogyatékosok között. Erről később kiderült, hogy butaság, mégis, az Egyesült Államokban is csak a harmincas években törölték el a jobb kéz kizárólagos használatára vonatkozó szabályokat, nálunk pedig csak az ötvenes évektől tanácsolták a pedagógusoknak, hogy jobb, ha nem erőltetik a „szép kéz" használatát. - Egy skóciai ásatás során középkori emberi csontokat vizsgálva azt tapasztalták, hogy az adott populációban tizenhat százalék körül volt a balkezesek aránya. Mivel abban az időszakban még biztosan nem volt semmiféle regula a kézhasználattal kapcsolatban, jó okunk van feltételezni, hogy ez lehetett a természetes arány - mondja Just Zsuzsanna. Jó lenne tudni, hogy most, amikor már liberalizált a kézhasználat, milyen arányban fordul elő a balkezesség. Hiszen a szabóollótól a rugóval ellátott ásóig majdnem minden jobb kézre készült. Vannak ugyan balkezes eszközök, de sokkal drágábbak, mint a jobbkezesek. A világ legnagyobb kisebbségéhez tartozók szinte csak a sportban érezhetik magukat egyenrangúnak. Bár a mai futballban követelmény, hogy a játékosok mindkét lábbal meg tudják oldani a feladatot, a tiszta ballábas futballistákat - épp azért, mert kevesebben vannak - nagy becsben tartják az edzők. bakos andrás GRANDPIERRE ATTILA CSILLAGÁSSZAL, A VÁGTÁZÓ HALOTTKÉMEK ÉNEKESÉVEL AZ ÚJ KULTÚRÁRÓL ÉS A VÉGSŐ ELVEKRŐL köszönthet ránk Grandpierre Attila szerint bár az emberiséget egyre jobban megbénítják a gazdasági kényszerek, még nem dőlt el egyértelműen a világ sorsa. Még van remény nyilatkozta lapunknak az ismert csillagász, akivel a nemrégiben megjelent, Az élő világegyetem című könyve kapcsán beszélgettünk. - Kedves életmunkatárs, köszöntelek szellemi találkozásunk alkalmából itt a fedélzeten, a Föld kékes fényben ragyogó űrállomásán, emberi ürruhád mélyén! - olvasható a könyvjelzőn, ami a kötet fülszövegeként is szolgál. A köszöntő nem hagyományos, jóllehet Grandpierre Attila sem hétköznapi ember: egyszerre csillagász, költő és a Vágtázó Halottkémek nevű zenekar énekese, zeneszerzője és szövegírója. Hogyan fér meg mindez egymással? - A modern embert valóban egyre jobban szétszedi a modern kor. Befogja a munkahelyen, általában anynyira, hogy utána nem marad idő a családra, társaságra, olvasásra, tájékozódásra. Pedig ember voltunk éppen abban áll, hogy egész emberekként eredetileg mi irányítjuk az életünket a saját értékrendünk szerint. A modern-kor rakétaszerűén hull szét, mint egy bombarobbanás után a gránát repeszei, és vele hull szét darabokra egyre több ember élete. Azért írtam ezt a könyvet, hogy segítsek az embernek önállóvá, egész emberré válni. Átfogó beavatást adok a világegyetem és életünk legvégső titkaiba. Ehhez persze meg kellett tanulnom, hogyan tudok a mai rohamosan széteső korban lényegre hatóan tájékozódni, és összefogni a megismerés legkülönbözőbb területeinek eredményeit a legősibb koroktól a legújabb időkig. Úgy fér meg egymással ez a sok minden bennem, hogy ki kellett alakítanom a lényegi tájékozódás módszerét. -A beavatás részét képezi például, hogy az életerőből levezeti: szükségképpen mindig a jónak, az igaznak kell győznie a való világban is. Ezzel kapcsolatosan nincs önben semmiféle kétely? • - Minden tevékenységünk életerőnktől kapja energiáját. Életerőnk pedig feltéüenül élet-, ember- és természetpárti, a jóság, a szépség, az együttérzés talaján él, ezért szükségszerű, hogy a jó győzzön. Ennek azonban feltételei vannak. Gyermekeink jó és szép életre születtek, belső természeti indíttatásaik kibontakozásukat segítik, de nem mindegy, hogy milyen nevelést, vagyis rendszeres életfelfogást kapnak. Mivel a mai világ meghasonlott, jórészt felszínes, elidegenedett, ezért mindannyian kapunk a természetestől eltérő impulzusokat is kívülről, de belső indíttatásaink ma is a régiek. Ha ma is megkaphatjuk a belső indíttatásokkal egyirányú külső segítséget, nevelést, rendszeres élet- és világfelfogást, akkor a belső és a külső erős szövetséget, egységet képes alkotni, amely le tudja győzni az elidegenedett világ hatásait, és jövőnket ismét emberibbé tudja majd formálni. - Ha már a gyermekekről beszélt, miért van az, hogy a kicsik sokkal több mindent vesznek észre, fedeznek fel az égbolton, mint a felnőttek? - A gyermekek belső életerejük révén egylényegűek a természet világával, az állat- és növényvilággal, személyes kapcsolat fűzi őket a felhőkhöz, a csillagokhoz. Egyáltalán nem véletlen, hogy a gyermekek több „Új világszemléletre kell ráébrednie az emberiségnek." mint 30 százaléka 6-10 éves korában csillagász akar lenni. Ez az életkor az, amelyben a természetes képességek már viszonylag kibontakoznak, míg az ezekről lenevelő társadalmi hatások még nem nyernek elsődleges szerepet. Tízéves kor fölött már többnyire fordul a kocka, működésbe lép a manipulációipar nehéztüzérsége. Biológiai és pszichológiai érésünk nem véletlenszerűen és nem elsősorban társadalmi, mint inkább természeti indíttatásoktól bontakozik ki, és a természet bennünk élni vágyó kíváncsisága, alkotásvágya soha nem huny ki, legfeljebb az elfojtott késztetések, a kirekesztett, meg nem értett indíttatások tárházába süllyed. - Milyen, a világ működésével kapcsolatos magyarázatot nem hajlandó elfogadni? - Szerintem a test, a lélek és a szellem, az anyag, az érzés és a gondolat alapvető valóságot alkot. Egyiket sem szabad kirekeszteni, mert ezzel a valóságot csonkítjuk meg. Ezért nem vagyok hajlandó elfogad ni az anyagelvű világmagyarázatot, amely kirekeszti az élet- és értelemelvű valóságot. De éppúgy nem vagyok hajlandó elfogadni az idealizmust, amely az anyag- és életelvű valóságot rekeszti ki. Mind a három valóság, a fizikai, biológiai és pszichológiai alapvető lényege a világegyetemnek. Mindháromhoz tartozik egy végső elv: a fizikai a legkisebb hatás elve, a biológiai a Bauer-elv, a pszichológiait pedig most kutatom. Persze ez a három valóság az egységes világegyetem megnyilvánulása a három létszinten, tehát még mélyebb szinten egyet alkotnak. Ezt már a káldeusok is tudták, pontosabban, ők még tudták, de azóta az emberiség szellemisége aláhanyatlott, és már nem tud a végső elvekről. De felfedeztem, hogy a modern tudomány eszközeivel bizonyítható e három végső elv léte. És ezért a modern tudományok egész rendszere, felosztása, szemlélete alapvetően meg kell újuljon. Új világszemléletre kell ráébrednie az emberiségnek. - Mire számíthatunk ötven, száz vagy ötszáz év múlva? Mi lesz itt, lenn, és ott, fenn? - Nem tudom, mi lesz ötven, száz vagy ötszáz év múlva. Az biztos, hogy az emberiséget egyre jobban leszorítják, megbénítják a gazdasági kényszerek. Fontos tudnunk, hogy a XXI. század küszöbén új mozgalom terjedt el észrevétlen a világon, amely a természetes kultúrát részesíti előnyben a készen kapott ideológiákkal szemben. Ez a mozgalom mára a világ második legnépesebb kultúrájává fejlődött. De nem tudunk róla, Az élet a hobbija Grandpierre Attila 1951. július 4-én született Budapesten. Az ELTE fizikus-csillagász szakán szerzett diplomát 1974-ben. Jelenleg az MTA Csillagászati Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa, a fizikai tudományok kandidátusa. Kimutatta, hogy a csillagáramlások a hangsebességnél robbanásosán állnak le, a bolygók árapályereje nukleáris instabilitást okoz a Nap magjában, a flérkitörések a csillagok magjából indulnak. Filozófiai tanulmányaiban foglalkozott a világegyetem rendkívüli érzékenységű kölcsönhatásaival. Hobbija az élet. mert a tömegtájékoztatási eszközök az első kultúra kezében vannak, a modernekében, és mert egymásról sem tudunk, épp mert magától született ez az új felfogás. Paul Ray amerikai szociológus kimutatta, hogy a 198 millió amerikai felnőtt közül 88 millió a modern, 60 millió az új, átfogó kultúra, és körülbelül 50 millió a falusi, vallásos, konzervatív, hagyományos kultúra híve. Ezek az arányok világszerte hasonlóak. Könnyen elképzelhető, hogy beköszönt a Mad Max-kor: állandósulnak a polgárháborúk, mindenki folyton fegyverrel harcol mindenki ellen. A másik lehetőség: az emberiség kisebb-nagyobb csoportjai megtanulnak ember módra gondolkodni és cselekedni, és megvédik az emberiséget a pusztulástól. Az átfogó kultúra már világszerte felütötte fejét, és máris a második legnagyobb létszámú kultúrává vált. Ez azt jelenti, hogy még nem dőlt el egyértelműen a világ sorsa. Még van remény. SZABÓ C. SZILÁRD