Délmagyarország, 2002. december (92. évfolyam, 280-303. szám)

2002-12-03 / 281. szám

KEDD, 2002. DECEMBER 3. • SPORT-MŰSOR« 7 A Tisza partján díszbemutatót terveznek a szegedi közreműködőkkel Los Angelesben már vetítették a Bánk bán-filmet Voith Ági először játszik a szegedi társulattal A Sógornők és a szélsőségek Kiállítás és balettgála a nagyszínházban Imre Zoltánra emlékeztek Csak minden harmadik elsős diáknak mesélnek otthon Tovább romlik az olvasási készség Romlik a magyar diákok olvasási és szövegértési készsége. E szempontból - a nemzetközi felmérések tanúsága szerint - a magyar gyerekek az európai rangsor végére kerültek. MUNKATÁRSUNKTÓL Az olvasástanítás válságba került - állítják a hozzáértők. Többszörösére nőtt a befogadandó információk száma, melyek számos csatornán keresztül árasztják el az embereket. „Más lett minőségileg és mennyiségileg is a szabadidő eltöltésének módja, az olvasás háttérbe szorylt" - nyilatkozta Arató László a Magyartanárok Egyesületének elnöke. A kialakult kulturális versenyhelyzetben a televízió és a számítógép népszerűsége egyre nő. A számítógép hatása ellentmondásos, hiszen akik interneteznek, azoknak olvasniuk is kell. A felnőttek jelentős része azonban, évente egy könyvet sem olvas el. „Kodály szerint a zenei nevelés az anyaméhben kezdődik. Véleményem szerint az olvasásra nevelés is igen korán indul" - fejtette ki véleményét a szülői ház fontos szerepéről Arnóczky Mária, a hódmezővásárhelyi József Attila Altalános Iskola magyar szakos tanára. A nem olvasó gyerekek szövegértése, fogalmazási és szövegalkotási készsége gyengébb, igy önismeretük és kifejezőkészségük is fejletlenebb. Az elsősök közül csak minden harmadiknak mesélnek otthon, viszont minden második gyerek nézi a „valóságsókat". A vásárhelyi tanárnőnek nem akad olyan tanítványa, aki elsumákolná a kötelező olvasmányokat. Irodalomtanárként nehéz dolga van, hiszen az anyag nagy, szinte semmire sincs elegendő idő, s a tankönyvek, amellett, hogy igen vaskosak, nem mindenben alkalmazkodnak a nebulók életkori sajátosságaihoz. A magyartanítás túlzottan tudománycentrikus - véli a tanárnő. Szerinte az írók-költők pályaszakaszait elegendő lenne a bölcsészeknek tanulni. „Saját világuknak megfelelő művekben is megtalálhatók a nevelő értékek. Ezek közvetítésére a mesék és a mondák kiválóan alkalmasak." A József Attila iskola hatodikos diákjai Ben Ja Lilla és Fehér Balázs. Mindketten szeretnek olvasni. Balázs a Harry Pottert kedveli, míg Lilla a lányregényeket. Elmondásuk szerint nem jó elbliccelni a kötelezőket, hiszen olyan „ciki", ha kiderül, hogy nem tudnak valamit. Az iskola könyvtárában mindig nagy a jövés-menés. A nagy forgalom nem csupán a számítógépeknek tudható be. A kampányszerűen kikölcsönzött kötelező olvasmányok mellett a diákok nagy szeretettel forgatják a színes ismeretterjesztő könyveket és a kisállatokkal foglalkozó kiadványokat. A szépirodalmat kevesebben kölcsönzik, de a Gyűrűk Urára van, hogy egy hétig is várni kell. A díszbemutatója április l-jén volt Budapesten, a napokban már Los Angelesben is vetítették, ám a magyar nézők többsége máig nem láthatta a Bánk bán-filmet. A szegedi közreműködőkkel forgatott operát a Belvárosi mozi is örömmel vetítené. A tavaszi parlamenti választások előtt a Bánk bán című operafilmmel nyitották meg az Uránia Nemzeti Filmszínházat. Akkor úgy tűnt, az Ezüsthajó Kft. produkciójában, 767 millió forintos állami támogatásból elkészült filmet - amelynek rendezője Káel Csaba, producere a volt miniszterelnökhöz közelálló Wermer András - az InterCom forgalmazza majd, és legkésőbb ősszel a hazai mozikba kerülhet. Szegeden azért is különösen várja a közönség a bemutatót, mert a film több közreműködője kötődik a városhoz. A Bánk bánt a szegedi születésű, Oscar-díjas operatőr, Zsigmond Vilmos fotografálta, a zenei irányítás Pál Tamás karmester kezében volt, Biberach szerepét pedig Réti Attila, a Szegedi Nemzeti Színház baritonistája alakította. Lapinformációk szerint az LnterCom nemrégiben bejelentette, hogy közös megegyezéssel szerződést bontott az Ezüsthajóval, így nem forgalmazza a filmet. A kulturális tárca pedig jelezte, hogy 213 millió forintot nem ismer el a gyártó költségeiből, és ezt az összeget visszaköveteli. A minisztérium és az Ezüsthajó között még az Orbán-kormány idején megkötött szerződés szerint a film minden joga a kft.-t illeti meg. A tárca szeretné, ha jelentós állami forrásból elkészült produkció mielőbb közönség elé kerülne, ezért az állami tulajdonú Moképet és a Budapest Filmet kérte fel, vizsgálják meg a forgalmazás lehetőségeit. Időközben a Bánk bán az Ezüsthajótól eljutott az Egyesült Államokba, ahol Los Angelesben Zsigmond Vilmos és a Melinda szerepét éneklő Rost Andrea jelenlétében be is mutatták. A Los Angeles Times elismerő kritikája szerint a Bánk bán iskolapélda arra, hogyan lehet egy operát úgy megfilmesíteni, hogy a két művészeti ág kiegészítse, és ne kioltsa egymást. - Amint lehet, műsorra tűzzük a filmet, sót az operabarátokkal együttműködve díszbemutatót is rendeznénk, amelyre meghívnánk a szegedi kötődésű közreműködőket - mondja Petróczy Sándor, a szegedi Belvárosi Miniplexet üzemeltető Mozgókép Kht. vezetője, aki az időpontról egyelőre semmilyen konkrét információt nem kapott a forgalmazóktól. - Nekem sincs több információm a filmről, mint ami a sajtóban megjelenik. A film körüli politikai csatározásokkal nem foglalkozom, a forgatáson is csak a művészi munkára koncentráltam - válaszolta megkeresésünkre Réti Attila, aki azt is elárulta: a stáb rendben megkapta a gázsiját, így emiatt nem izgulnak, de szeretnék, ha mihamarabb viszszajelzést kaphatnának a közönségtől. A szegedi baritonista úgy tudja, a magyarországi bemutatót követően hamarosan megjelenik az operafilm a világpiacon DVD-n és videokazettán is. A világhírű tenorista, Placido Domingo vállalta, hogy rövid bejátszásban a zenebarátok figyelmébe ajánlja a határainkon túl szinte ismeretlennek számító Erkel-operát. H. ZS. Zsigmond Vilmos Káel Csaba rendezővel a forgatáson. MTI-fotó Voith Ági játssza az egyik főszerepet Michel Tremblay Sógornők című darabjában, amit Székhelyi József rendezésében pénteken mutatnak be Szegeden a Kamara-Tantuszban. A fanyar humorú, népszerű színésznő, Voith Ági vendégszerepelt már Szegeden, néhány éve Bodrogi Gyulával és Garas Dezsővel Müller Péter darabjában, a Szomorú vasárnapban aratott nagy sikert a fürdőudvarban. Amikor felkérték, hogy szerepeljen a Sógornőkben, boldog volt, mert a Szegedi Nemzeti Színház társulatával még sohasem lépett fel. - Édesanyám a harmincas évek végén a szegedi teátrum sztárja volt, az itteni közönség rajongott érte - meséli Voith Ági. - Azután került Szegedről Budapestre, hogy beugrásával megmentette a Nemzeti Színház János vitéz-előadását. Az ottani Iluska ugyanis megbetegedett, Jávor Pál pedig javasolta, hogy kérjék fel azt a tehetséges fiatal színésznőt, aki Szegeden játssza a szerepet. Pesten is óriási sikere volt, majd a vasárnap délutáni előadás után rögtön rohant viszsza, mert este itt is játszania kellett. Sziklai Pipi, a szegedi színház direktora 7 órakor kiment a függöny elé, és a közönség türelmét kérte: „A mi kis Mészáros Ágink a Nemzeti Színházban vendégszerepelt, már úton van haza Pestről." Amikor jókora késéssel megérkezett, és felment a függöny, hatalmas ovációval fogadta a publikum. Édesanyám sohasem felejtette el, hogy innen indult, és mennyire imádták a szegediek. Számára ez a város maga volt a csoda. Édesapám akkoriban főhadnagyként szolgált itt, és a színházban saját széket bérelt, amire senki más nem ülhetett. Minden előadásra hatalmas virágcsokrot vitt édesanyámnak, aki még figyelmeztető leveleket is kapott a nézőktől, hogy vigyázzon Voith Lajossal, mert nagy nőcsábász. Sokszor hallottam ezeket a kedves családi történeteket, ezért Szeged számomra különleges város, a szívemcsücske. Voith Agi és a darabot színpadra állító Székhelyi József régóta ismerik egymást, de még sohasem dolgoztak együtt. - Jó rendező, mert türelmes, ami számomra az egyik legfontosabb erény. Szétszórt, renitens színész vagyok, ő pedig összefog, és remek ötletei vannak. Minden figura sokféle, a próbákon én mindig azokat a furcsa, érdekes színeket, hangulatokat, gondolatokat, érzéseket igyekszem előhívni önmagamból, amelyek megfelelnek az adott szerepnek. Végül a premierre ugyanúgy előtűnik a megformált figura, mint a fénykép a hívó oldatban. Tremblay darabja egy furcsa tragikomédia, amely szélsőséges játszási lehetőségeket kínál tizenöt színésznő számára. Azt a fajta végletes színházat lehet vele csinálni, amit a legjobban szeretek: a közönség az egyik pillanatban megdermed a darab brutalitásától, a másik pillanatban pedig kacagni vagy sírni támad kedve. Ilyen az igazi színház! Szerepünk szerint Markovits Borival egy szerencsétlenségében egymásra utalt párost alkotunk. Két nőt, akiket harmincéves barátság fűz össze. Bevallom, magam is kicsit olyan vagyok, mint Angeline, akit a darabban játszom. HOLLÓSI ZSOLT Voith Ági: Édesanyám figyelmeztető leveleket is kapott a nézőktől, hogy vigyázzon Voith Lajossal, mert nagy nőcsábász. Nosztalgikus hangulatú táncgálát rendeztek vasárnap a nagyszínházban, megemlékezve a Szegedi Balett újraindulásának 15. évfordulójáról, az öt éve elhunyt Imre Zoltánról, valamint a 92. születésnapja előtt nemrégiben elbúcsúztatott Varga Mátyásról. Sok érdekes személyes dokumentumot, leveleket, fotókat, színlapokat gyűjtött össze Imre Zoltán táncos-koreográfusról Gyémánt Csilla ahhoz a kiállításhoz, amit a vasárnap esti balettgála előtt nyitottak meg a Szegedi Nemzeti Színház nézőterének előcsarnokában. A felkészültségét, alaposságát korábbi tárlataival is bizonyító szegedi színháztörténész igyekezett az 1997-ben elhunyt nemzetközi rangú táncművész teljes pályaképét bemutatni az 1968-ig tartó első szegedi korszakától kezdve a németországi és angliai sikereken át a nyolcvanas évek végén induló második szegedi periódusig. Hommage a Imre Zoltán címet kapta a Bokor Roland szervezésében létrejött balettgála, ami előtt Kozma József alpolgármester mondott köszöntőt. Második szegedi korszakának kezdetén, 1987-ben és 1988-ban készítette Imre Zoltán azt a két koreográfiáját, amit most a Szegedi Balett több alapító táncosa közreműködésével, Ugjai Ilona és Kolep Zoltán betanításában újított fel az EuroDance Company. A Schumann-dalciklusra komponált Asszonyszerelem - asszonysorsban Pártay Lilla egykori szerepét hasonló átéléssel és finomsággal Pongor Ildikó az Asszonyszerelem - asszonysors előadásán. most a Kossuth-díjas Pongor Ildikó táncolta. A Stabat Materben jó volt újra szegedi színpadon látni Imre Zoltán együttesének több meghatározó táncosát, a korábbinál is drámaibb kifejezőerővel játszó Zarnóczai Gizellát, valamint Kovács Anitát, Fekete Hedviget, Péntek Katát és a többieket. Hatvan évvel ezelőtt, 1942 őszén a Milánói Scalában mutatták be először A csodálatos mandarinra készített Milloss Aurél-koreográfiát, amit most Varga Mátyás díszletében Szakály György és Péntek Kata főfotó: Miskolczi Róbert szereplésével láthatott a szegedi publikum. A közönség - amelynek soraiban ott ültek luronics Tamás együttesének táncosai is - mindhárom darabot vastapssal fogadta. H. ZS.