Délmagyarország, 2002. november (92. évfolyam, 255-279. szám)

2002-11-22 / 272. szám

PÉNTEK, 2002. NOVEMBER 22. "MEGYEI TÜKÖR" 7 Tovább lobbiznak az M5-ért Minden út az EU-ba vezet Szegeden vagy a közelében építik fel a bőrbankot Együtt a tudomány és a gazdaság Mintegy 250-en vesznek részt a tanácskozáson. Fotó: Miskolczi Róbert Számítások szerint mintegy az ötödébe kerülnek majd a Sze­geden „gyártott" humán bőr­tenyészetek, mint a nyugat-eu­rópaiak - tudtuk meg a város első biotechnológiai laborató­riumáról tegnap tartott tájékoz­tatón. A tudósok és a gazdaság szerep­lői fogtak össze, hogy létrehoz­zák Szeged első biotechnológiai laboratóriumát. Egyetemi és akadémiai kutatóhelyek, vala­mint két fejlesztéssel foglalkozó cég konzorciuma a Nemzeti Ku­tatás Fejlesztési Program pályá­zatán nyert pénzből, valamint önerőből zöldmezős beruházást tervez Szegeden vagy a vonzás­körzetében. Mint tegnapi szá­munkban megírtuk, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Bőr­gyógyászati és Allergológiai Kli­nikája, Optikai és Kvantum­elektronikai Tanszéke, a Szegedi Biológiai Központ (SZBK| Nö­vénybiológiai Intézete, az MTA-SZTE Dermatológiai Ku­tatócsoport, a Trio-Lab és Zip­per Kft. konzorciuma a világpia­con is versenyképes, mert a bőr­betegek saját sejtjeinek tenyész­tésével, idegen anyag felhaszná­lása nélkül állítana elő ipari mé­retekben humán bőrt. A gazdaságossági számítások szerint a különféle bőrbetegsé­gekben szenvedő, bőrátültetésre szoruló, vagy festékhiányos mintegy 2-300 ezer magyaror­szági páciens 7-10 százaléka venné igénybe az új terápiás eljá­rást, amely javítja a betegek élet­minőségét, lerövidíti a kezelési időt, csökkenti a gyógyszerfel­használást. Hasonló jellegű bio­technológiai laboratórium Euró­pában csak Németországban működik, ahol a sejttenyészet ára - a klinikai költségek nélkül - mintegy 2-3 ezer euró. A szege­di laborban előállított humán bőr a klinikai költségekkel együtt mintegy 100 ezer forintba kerül­ne. Az akkreditált, az európai és amerikai gyógyszergyártási kö­rülményeknek megfelelő gyártó laboratóriumban a bőr tárolását is tervezik. Krónikus betegek számára, akiknek többször is szükségük lehet bőrátültetésre, raktározzák a bőrsejteket. Eddig kizárólag kutatási, kísérleti cé­lokból tárolták folyékony nitro­génben és mínusz 198 C-fokon a sejteket. A lefagyasztott bőrsejt életképes marad és genetikai ko­ra nem változik. A beteg mélyhű­tött sejtjeiből megfelelő tenyé­szetet lehet beindítani és az is­mételt átültetéshez biztosítani. A humán bőrbank a szegedi labo­ratóriumnak csak egyik részlege lesz, de világújdonságnak szá­mít. A konzorcium által megvalósí­tott laboratórium a tervek sze­rint legalább három termékkel és tevékenységgel külföldön is ver­senyképes lesz: új diagnosztikus eljárásokat forgalmaz, autológ humán bőrt (a beteg saját bőre) megrendelésre gyárt és bőrban­kot működtet. Magyarországi mintája lehet az új tudományos eredményekre, eredeti szellemi termékekre alapozott fejlesztő és gyártó biotechnológiai beruházá­soknak. A tegnapi tájékoztatón a rendkívül nagy számú érdeklő­dőt dr. Benedek György profesz­szor, az SZTE tudományos rek­torhelyettese köszöntötte, a fönti információkat pedig dr. Kemény Lajos, a bőrklinika professzora és dr. Nagy Norbert, a Trio-Lab Kft. ügyvezetője, a konzorcium tudo­mányos, illetve gazdasági vezetői mondták el. S. E. A közutak nagy részét a régi­ókhoz rendelik az EU-csatla­kozást követően - hangzott el a tegnap kezdődött szegedi köz­lekedési konferencián, a Pick szabadidőközpontban. Még mindig nem az M5-ösön utazhattak egészen Szegedig a tegnap kezdődött kétnapos nem­zetközi közlekedési konferencia résztvevői. Szeri István, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara köz­lekedési kollégiuma és a Csong­rád Megyei Kereskedelmi és Ipar­kamara (CSMKIK) elnöke beveze­tő szavaiban utalt arra: a szegedi, immáron negyedik közlekedési konferenciának mindig is üzenet­értéke volt. Azt szeretnék, ha a résztvevők, akik maguk is autóval érik el a Dél-Alföld fővárosát és Kiskunfélegyháza után megta­pasztalják az E75-ös út forgalmát, minden rendelkezésre álló esz­közzel a sztráda továbbépítése ér­dekében lobbizzanak. Szeri István utalt arra: a konfe­rencia összehívásakor a „400 nappal az EU-csatlakozás előtt" címet adták a tanácskozásnak. Azóta az EU-ba való belépés dá­tuma módosult, további 100 nap haladékot kaptunk. Ezt az időt arra kell felhasználni, hogy a ma­gyar vállalkozói réteg felkészül­hessen, hiszen elég arra utalni: 1995-ben Ausztria és Finnország belépésekor sok közlekedési vál­lalkozás tönkrement. Az autópálya gazdaságszerve­ző- és fejlesztő, úgynevezett mul­tiplikátor hatását kiemelte Rup­pert László, a Gazdasági és Köz­lekedési Minisztérium helyettes államtitkára is, aki megnyitó előadásában egy már elkészült tanulmányra utalt. Ebben az elemzők olyan következtetésre jutottak, hogy az M5-ös sztráda mellett fekvő kistérségek az au­tópálya átadása óta meghárom­szorozták exportbevételüket. Magyarország közlekedési koncepciójában több stratégiai irányvonal szerepel - mondta a helyettes államtitkár -, többek között az Európai Unióba való szerves integráció, a regionális kapcsolatok fejlesztése, valamint a környezetvédelem. A közleke­dést oly módon kell megszervez­ni, hogy Szeged térségében példá­ul ne okozzon fennakadást a le­endő schengeni határ, amely Ju­goszlávia irányában az unió déli kapuja. Hogy ez ne fal, hanem könnyen, ugyanakkor szabályo­zottan átjárható határ legyen. A közúthálózat fejlesztésével kapcsolatban azt hangsúlyozta Ruppert László, hogy az EU-ba való belépést követően állami felügyelet alatt már csak a törzs­útvonalak (az európai folyosók és néhány tranzitútvonal) marad­nak, a többi közutat a régiókhoz rendelik a megfelelő forrásokkal együtt. F.K. ROSZKE, A SCHENGENI HATAR A schengeni nemcsak adminisztratív határ ­mondta Szeri István, a CSMKIK elnöke -, hanem a gazdasági övezeteket, az EU belső és külső piaca­it is elválasztja egymástól. A leendő határ megha­tározza majd mindkét oldal fejlesztéseit, hiszen más lesz az együttműködés unión belül, s más az úgynevezett tükörrégióval. A társult országok az uniós alapokból fejleszthetnek, akik pedig még az előcsatlakozásig sem jutottak el, úgynevezett elő­segélyezési technikákat alkalmazhatnak. Az elté­rő fejlődésű gazdasági övezetek egymáshoz való il­leszkedés a határ menti térség legnagyobb felada­ta. S hogy Szeged fejlődhet-e majd, ha karnyújtás­nyira fekszik a schengeni határtól? Szeri István szerint a tapasztalatok azt igazolják, elsősorban a tercier ágazatok, a szolgáltatások, a közlekedés, vámügyintézés, kereskedelem, raktározás, szállí­tás áll fellendülés előtt. Ehhez viszont infrastruk­turális beruházásokra, közutakra, terminálokra, vasútra, vámudvarokra van szükség. A legfontosabb pályára irányító munka: a fakultáció Középiskolások határőrképzése Az orosházi központú déli ha­tárőr-igazgatás területén öt kö­zépiskolában érettségizhetnek határrendészetből a diákok. Az egyetlen Csongrád megyei tan­intézetben, a makói Galamb Jó­zsef szakközépiskolában tartot­ták tegnap a régió fakultáci­óinak értekezletét. A makói Galamb József Szakkö­zépiskolában értekeztek tegnap a déli határőrrégió öt, határrendé­szetet oktató középiskolájának igazgatói, igazgatóhelyettesei és a fegyveres testület oktatói. Hor­tobágyi Zoltán határőr alezredes, az orosházi határőr-igazgatóság képzési osztályának vezetője el­mondta: a régióban látványosan növekszik az érdeklődés a határ­rendész-fakultációk iránt. - A Belügyminisztérium érté­kelése szerint a fakultációk a fia­talok pályára irányító munkájá­nak legfontosabb területei - állít­ja Hortobágyi Zoltán. A jól tanu­ló diákok számára később megél­hetést biztosító szakma iránt so­kan érdeklődnek, hiszen amíg az első induló évfolyamon, 1999-ben egy iskolában mind­össze heten jelentkeztek a határ­rendész-képzésre, addig idén már 119-en jelölték meg ezt a szakirányt. Az ismereteket az iskolákhoz közeli parancsnokságok tisztjei és zászlósai oktatják, a tanulmá­nyok végén írásbeli érettségit te­hetnek a fiatalok, amellyel ki­válthatják a határőr-szakiskola felvételijét, csupán pszichológiai tesztet kell kitölteniük. A négy­éves fakultáció első két esztende­jében önvédelmet és gyakorlati ismereteket sajátíthatnak el a di­ákok, a tényleges elméleti elő­képzést a 11-12. osztályban kap­ják meg a fakultációra jelentke­zők. - Hasznos, gyakorlatias isme­reteket igyekszünk továbbadni jövendő kollégáinknak, így az el­méleti oktatásban - többek kö­zött - az EU-csatlakozás után számított változásokról és a ha­tárőrség munkáját szabályzó jog­szabályokról is részletes infor­mációkat tanítunk, célunk: hogy a tanulók rálátást kapjanak a ha­tárőrizeti munka egészére és megtanulják a határrendészet­hez szükséges alapvető fogalma­kat, szabályokat - mondta az al­ezredes, aki még kiemelte: a le­érettségizett diákok csaknem hatvan százaléka biztosan a ha­tárőrpályát választja. - Számos szülő már eleve a fa­kultáció miatt íratja az iskolánk­ba a gyermekét, hiszen a szorgal­masan és sikercsen elsajátított határrendészeti tananyag biztos állást jelent a tanulóknak ­mondta Hajdú Gábor, a Galamb József Szakközépiskola igazgató­ja. A fakultációban találkozik a gyermekek érdeke: a biztos elhe­lyezkedés, vagy továbbtanulás; a határőrség érdeke: az előképzés és az utánpótlás-biztosítás,- vala­mint az iskola érdeke: Csongrád megyében egyetlen középiskola­ként biztosítják ezt a képzést, így számos fiatal igényeinek megfe­lelő képzést tudnak biztosítani. A képzés érdekessége: az iskolá­ban legalább annyi lány jelentke­zik a fakultációra, mint ahány fiú. ILLYÉS SZABOLCS Repülős show Szegeden Lézershow-val és helikopteres mentéstechnikai bemutatóval várják egyebek mellett az ér­deklődőket szombaton a szege­di repülőtérre. MUNKATÁRSUNKTÓL A Szegedi Közlekedési Társaság beruházásában öt évvel ezelőtt készült el a Szegedi Repülőtér fénytechnikája) .-aruely.alkalmas­sá teszi a légikikötőt a gépek éj­szakai indítására és fogadására. Az SZKT, a repteret üzemeltető Szegedi Repülő Egyesület és a szegedi helikopteres légimen­tő-szolgálat üzemeltetője, a Mentés a Jövőért Alapítvány az ötéves évforduló alkalmából ju­bileumi ünnepséget rendez. Szombaton 17 órakor Nagy Sándor városfejlesztési alpolgár­mester köszöntőjével kezdődik a közönségprogram. Az érdeklő­dők 1-7-óra 20 perckor, már sötét­ben szemlélhetik a látványos, csoportos ejtőernyős ugrást, il­letve a helikopteres mentéstech­nikai bemutatót. Az esti fények­ben tündöklő Szegedet is meg­szemlélhetik a résztvevők a vá­rosnéző sétarepüléseken. A fénytechnikai berendezések mellett egy hatalmas máglya is ontja majd a fényt, a hangárban pedig Várkonyi Gyula zenés estje és Szőke János diashow-ja mel­lett 19 órakor lézershow kápráz­tatja el az érdeklődőket. A Tisza Volán a rendezvényre különjáratokat indít. Hát ez kabaré! MUNKATÁRSUNKTÓL A Pinceszínház társulatának Hát ez kabaré! című produkciójával folytatódik ma este 7 órától a Horváth Mihály utcai teátrum­ban a Fekete Macska kabaré- és humorfesztivál. 22 órától a Hu­morista kerestetik verseny sze­replői mutatkoznak be, majd Gershwin-est és viccparádé kö­vetkezik. « Kálmán Imre operettje Halasi Imre rendezésében Marica grófnő a nagyszínházban Halasi Imre rendezésében, Molnár László vezényletével ma este mutatja be a Szegedi Nemzeti Színház társulata Kál­mán Imre Marica grófnő című nagyoperettjét. MUNKATÁRSUNKTÓL Szép város Kolozsvár..., Hej, ci­gány.... Mondd meg, hogy imá­dom a pesti nőket... - csak né­hány a Marica grófnő örökzöld slágerei közül. Kálmán Imre melódiái ma is éppoly népszerű­ek, mint a múlt század elején, megszületésük idején, (elzi ezt az is, hogy a következő hetekre már alig lehet jegyet szerezni a színház új produkciójára. A ma esti premieren Vajda ]úliát lát­hatja a közönség Erdődy Haller Marica grófnő szerepében, Tö­rök Pétert Urbán Nagy Róbert, Lizát Teremi Beatrix, Pistát Bo­zsó József, Dragomir herceget Rácz Tibor alakítja. A további szerepekben többek között Baj­tay Horváth Ágota, Kovács Bri­Jelenet a főpróbáról. gitta, Karikó Teréz, Herceg Zsolt és Kocsis György lép színpadra. A díszlet Menczel Róbert, a jel­mezek H. Matolcsi Zsuzsa ter­vei alapján készültek, a koreog­ráfus Gesler György. A másik Fotó: Schmidt Andrea szereplőgárda a szombati és a vasárnapi előadásokon mutat­kozik be.

Next

/
Oldalképek
Tartalom