Délmagyarország, 2002. november (92. évfolyam, 255-279. szám)

2002-11-07 / 259. szám

CSÜTÖRTÖK, 2002. NOVEMBER 7. • AKTUÁLIS" 5 Kint a vízből - a halak is, meg a halászok is. zépen jön, a végére pedig a ragadozók, a csuka és az igen lusta harcsa marad. A szákkal kimert halakat futószalagra rakják, ahonnan a válogatóasztalra potyognak a pikkelyesek. Itt fajta szerint osztályozzák a zsákmányt. A pontyokat kosarakkal viszik a tartályokba, a többit elég, ha kézzel dobják a megfelelő helyre. Mielőtt az apraja a telelőbe, a Fotó: Gyenes Kálmán nagyobbak pedig a tányérokba kerülnének, még vonatoznak is. Ugyanis a lehalászott kopoltyúsokkal teli tartályokat kisvasút fuvarozza. A huszonnyolc tavat az irodákkal, a telelővel és a keltetővel ugyanis keskeny nyomtávú vasútvonal köti össze, így mindent, még az embereket is ez viszi a hatalmas területen. Senki se gondolja, hogyha ha.lászok éjjel-nappal halat* esznek. Az ebédszünetben örülnek ha jóféle gulyás vagy pacalpörkölt kerül a tányérukba és nem halászlé. Példaként a csokigyárat hozták. Mint mondták, jó dolog és finom az édesség, de aki már évek óta ezt csomagolja, egy falatot sem bír belőle lenyelni. KORMOS TAMÁS SZEGEDI HAL A TÁNYÉRON A Szegedfish Kft. belföldön értékesíti haltermelésének nyolcvanöt százalékát. Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megye hagy bevásárlóközpontjaiba szállít, de ellátja élőhallal Szeged összes éttermét is. A fehér-tói teleptől azért jóval messzebb is utaznak a szegedi pikkelyesek. A legtöbb Baján, Szekszárdon és Bátaszéken kerül a tányérokba. A híres bajai halászléfesztivál 110 mázsányi halának nagy részét is a Szegedfish adja már évek óta. Nem csoda, hogy ennyire kelendőek a kopoltyúsok a Bács-Kiskun megyei városban, hiszen még egy régi mondás is ezt bizonyítja. Ugyanis Baján meg is verik az asszonykát, ha egy héten legalább kétszer nem hal az ebéd. Letörték a szőregi márványkeresztet Barbár pusztítás a templomkertben Halottak napja éjszakáján kettétörték a szőregi katolikus templom előtti keresztet. Szomorkodó idős asszonyok hajoltak mindenszentek reggelén a szőregi katolikus templom kertjében darabokra tört márványkereszt maradványai fölé. A feszület vízszintes tagozata öt darabra hasadt, a megfeszített Jézus fémből öntött szobrának mindkét karja levált. A vörös márványszilánkok a kereszt alatt vezető téglajárdát is beborították. - Harmincnyolc éve vagyok pap, de ilyet még nem láttam... Miért tesznek ilyet az emberek? - tette föl magának a kérdést Kókai Pál, a római katolikus templom plébánosa. Elmondta, hogy a keresztet 1810-ben állították; ekkor kezdték építeni - Vedres István tervei szerint - a klasszicista stílusú templomot, amelyet hat évvel később szenteltek föl. A plébános meggyőződése szerint alig hihető, hogy a közel kétszáz esztendős márványfeszúlet fölső része magától, valamely rejtett repedés miatt szakadt volna le, hiszen a kereszt a néhány nappal korábbi, már-már orkánszerű szélvihart is kibírta. Sokkal valószínűbb, hogy a templomdomb parkjában esténként duhajkodók lelkén szárad a rongálás. Szinte minden éjszaka részeg fiatalok hangja veri föl a csendet: isznak, üvegeket törnek, szemetelnek - időnként motorral száguldoznak a fák és bokrok közt. Festékkel fújják le a templom falát, a kapuba vizelnek. A pap már többször kérte a rendőrség segítségét, de a vandálokat nem sikerült elriasztani. A templomot három éve kirabolták. Kárbecslésre még nem jutott idő. A korpuszt (Jézus testét] egy fémmunkákhoz értő, helyi emberhez vitték, alti talán meg tudja még javítani. A kereszt darabjait megpróbálták összeilleszteni, de maguk sem tudják, egybeépíthető-e még a márványfeszúlet. A rendőrség vizsgálatot indított a rombolás ügyében. Iványi Aurél önkormányzati és Újhelyi István országgyűlési képviselő (ő értesítette lapunkat a rombolásról) a helyszínen kijelentette: gyűjtést szerveznek a helyreállítás költségeinek fedezésére. A városatya elhatározta: a közgyűlés hozzájárulását kéri ahhoz, hogy a jövő évi képviselői keretéből segíthesse a rekonstrukciót. Újhelyi István megígérte: maga is gyarapítja majd az adományok összegét. A keresztnél azelőtt gyakran imádkoztak reggelenként. A lezuhanó márványdarabok összetörték a talapzat tövében elhelyezett vázát is, de a hívek nemrég piros virágokat tettek a megcsonkított feszület lábánál maradt cserepekbe is. NYILAS PÉTER Ezerötszáz tonnányi hal a zsákmány Tízfokos vízben halásznak Hatszáz kilométernyi ivóvízvezeték Szeged alatt Nem jól ágyaztak meg a csőnek Már hónapok óta szivároghatott az a tíz centiméter átmérőjű nyomócső, amely a hét elején tört el a Csaba utcában. A hibát azért nem észlelték korábban, mert a víz nem tört a felszínre. Valószínűleg nem megfelelő módon volt összetömörítve annak a Csaba utca alatt húzódó, tíz centiméter átmérőjű nyomócsőnek a homokágyazata, amely hétfőn délelőtt tört el. Mint azt korábban megírtuk, eltört nyomócsőből kifolyó ivóvíz mosta alá a szegedi Csaba utca aszfaltját. A burkolat pedig nem bírta tovább a megterhelést és hétfőn beszakadt egy arra járó bosnyák kamion alatt. A tűzoltók daru segítségével egy óra alatt szabadították ki a gödörbe csúszott teherautót. - A víz kimosta a talajt a burkolat alól és belemosta a csatornába, ezért a víz nem tört a felszínre. Szerencsére személyi sérülés nem történt, a biztosítónk pedig megtéríti a kamionos kárát - tájékoztatta lapunkat Bodor Dezső, a Vízmű Rt. főmérnöke. A szolgáltató egyébként különböző szivárgásvizsgáló berendezésekkel folyamatosan vizsgálja a Szeged alatt húzódó, mintegy 644 kilométer hoszszú vezetékhálózatot. Ennek köszönhetően, mint az az éves hibastatisztikákból kiderül, évek óta folyamatosan csökken a rendellenességek, meghibásodások száma. Szeged és környékének ivóvizét egyébként hét, úgynevezett víztermelő telepen nyerik. A vizet 180 és 560 méter közötti, mélyfúrású kutakból szíva tytyúzzák ki. A város alatt mélyen megbújó víz több tízezer éves, így minősége kiváló, megfelel az igen szigorú európai uniós normáknak is. A. T. J. Vagyongazdálkodási tanácsnok átalakítaná a cégstruktúrát Beck Zoltán, a szűrő Nem számít a metsző szél, a szakadó eső, a Fehér-tó halászai néha derékig állva húzzák a hálót az alig 10 fokos vízben. Az őszi lehalászáskor közel ezerötszáz tonnányi ponty, busa, amur, csuka és harcsa kerül terítékre. KOSSUTH-KONFERENCIA Kossuth Lajos: kultusz és valóság címmel tudományos konferencia kezdődik ma délelőtt 10 órától Szegeden, az akadémiai bizottság székházában (Somogyi utca 7.). A rendezvényt Berta Árpád, az SZTE BTK dékánja nyitja meg. Kókai Pál plébános még nem lításra. ja, honnan kerül pénz a helyreálFotó: Miskolczi Róbert ÚJ SAJTÓREFERENS Új munkatárssal bővült a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság sajtószolgálata. Tuczakov Szilvána százados mellett ezentúl M. Toronykőy Márta törzszászlós látja el a sajtóreferensi feladatokat. A sajtóúgyeleti szolgálatot pedig hárman, Bárány Zoltán főhadnaggyal együtt végzik majd. Beck Zoltán szerint beigazolódott számításának helyessége: a város csaknem nyolcmilliárdos hitellel és hiánnyal küzd. A szegedi vagyongazdálkodási tanácsnok szerint azonban kezelhetők a gazdasági problémák. - Bölcs dolog, ha tanulni próbálunk az előző városvezetés által elkövetett hibákból - mondta Beck Zoltán. Az új közgyűlés alakuló ülésén, az elmúlt hét csütörtökön vagyongazdálkodási tanácsnokká választott, az MSZP színeiben egyéni mandátumhoz jutott politikus szerint tanácsnokként munkája nem más, mint szakmai alapon megszúrni a képviselőkhöz kerülő anyagokat. - Az elmúlt négy esztendőben kialakított, avatatlannak szinte átláthatatlan önkormányzati cégstruktúrába a képviselők nem láthattak bele igazán. Olyan menynyiségű adathalmaz áramlott a városatyákhoz, amelyet képtelenek voltak feldolgozni. Az első, és legfontosabb feladatomnak tekintem tehát, hogy megszűrjem, egységesítsem, érthetővé tegyem a képviselők számára az információkat. Mérlegek, üzleti tervek csak az én véleményezésem után kerülhetnek a testület elé, de az új beruházásokkal, fejlesztésekkel, felújításokkal kapcsolatosan is nekem kell először véleményt mondanom - vázolta tevékenységi körét Beck Zoltán. Az önálló döntési jogkörrel nem rendelkező vagyongazdálA volgai hajóvontatók képe elevenedett meg a Szegedfish Kft. fehér-tói telepén. A cégnél ugyanis javában zajlik a nagy őszi lehalászás és a leeresztett tavak többségében kézi erővel húzzák a hálót. A közel kétezer hektárnyi terület huszonnyolc tavából ezerötszáz tonna étkezési és tenyészhal kerül ilyenkor a tartályokba, illetve a telelőbe. A telep három brigádja közül az egyik a napokban a második legnagyobb, vagyis a 188 hektáros tavat halássza le. - Ez az úgynevezett alföldi körtöltéses tó még az 1930-qs években létesült, így itt nem lehet géppel dolgozni - tudtuk meg Lódi György termelési igazgatótól. A hálót csak kézi erővel lehet mozgatni. A 130 centiméter átlagmélységű tó vizét előbb leeresztik, hogy a halászok begázolhassanak az úgynevezett halágyba. Egyszerre 16-18 férfi ragadja meg a hálót és húzza. Kora reggel már beállnak - néha derékig is az alig 10 fokos vízbe és sötétedésig dolgoznak. Naponta kétszer-háromszor vetik ki a hálót. Már maga a kötelek húzása is igen fárasztó. Ezt követően pedig kézzel kell a futószalagra pakolni a halakat. Ez naponta akár 2-300 mázsa is lehet. A zsákmány nyolcvan százalékát a ponty adja, de emellett van még a tavakban amur, busa, harcsa és csuka is. Néhány „szeméthal", vagyis kárász is kerül a vízbe. Ezeket nem telepítik, de óvatlanul is a tavakba jutnak a kárászporontyok a tiszai vízzel. A kárászok többségét felfalják a tsukák és a harcsák. A jó halász csak ránéz a hálóra és megmondja, hol tart a halászat. Ugyanis elsőként a legkisebb zajra is érzékeny busákat fogják ki. A ponty és az amur kökodási tanácsnok már felmérte azt a városi vagyont, amely rendelkezésre áll a következő ciklus célkitűzéseinek megvalósításához. - Eddigi városházi tevékenységem ideje alatt is elsősorban gazdasági ügyekkel foglalkoztam mint képviselő, így nem meglepetés számomra Szeged gazdasági helyzete. Jól számoltam, a város körülbelül nyolcmilliárd forintos hiánnyal és hitelállománnyal számolhat. Ez rendkívül jelentős összeg, de optimista vagyok. Egy ilyen költségvetéssel rendelkező városnak tudni kell kezelni a kialakult helyzetet. Igaz, a. szekrényajtót még nem volt időnk teljesen kitárni, így lehet, hogy meglepő dolgokra bukkanunk a közeljövőben. Beck Zoltán szerint mivel a város bevételeinek számottevő növekedésére nem lehet számítani az elkövetkező néhány esztendőben, így a kiadásokat kell i csökkenteni. Ezt elsősorban az önkormányzati, és részben önkormányzati tulajdonú cégek működésének racionalizálásával lehet megvalósítani. A tanácsnok egyik megoldási javaslata, hogy tegyék érdekeltté a cégeket, önkormányzati intézményeket a gazdaságos működésre. Azaz: a megtakarított összeg bizonyos hányadát a cégek, intézmények felhasználhatnák. Beck Zoltán elmondta, a jelenleg is zajló átvilágítást követően döntenek az átalakításokról. K.B. A vagyongazdálkodási tanácsnok szerint munkája forintban is mérhető lesz.' Fotó: Schmidt Andrea í