Délmagyarország, 2002. november (92. évfolyam, 255-279. szám)

2002-11-02 / 255. szám

SZOMBAT, 2002. NOVEMBER 2. • MEGYEI TŰKOR" 7 A pénzt megtanulják beosztani A pénzgyűjtés és spórolás tak­tikáit nem lehet elég korán megtanulni. Most mindehhez nyújt segítséget az a szakkör, amelyet általános iskolásoknak tartanak Vásárhelyen. Mit tehet egy nyolcesztendős gyermek, ha anyagi gondokkal küszködik? Mostantól ez nem jelenthet valódi problémát, leg­alábbis azoknak a diákoknak, akik a vásárhelyi József Attila ál­talános iskola vállalkozói szak­körére járnak. A heti kétórás elfoglaltságot je­lentő, a Junior Achievement Ala­pítvány által támogatott ingye­nes „képzés" második, illetve ötödik-hatodik osztályosoknak indult - tudtuk meg Konczné Karasz Edit tanárnőtől. A kiseb­bek a kommunikációs- és illem­szabályok elsajátítása után a pénzről, a takarékoskodásról, a családi munkamegosztásról ta­nulnak, persze játékos formá­ban. Az alsós kisdiákok nagyon lel­kesek, arra a kérdésre, hogy hon­nan teremtenének elő pénzt, ha úgy hozná a szükség, azonnal be­indul fantáziájuk. Néhányan a házimunkában segítenének né­mi borravalóért, mások limoná­dét árulnának az utcán - persze csak nyáron. A csoport hamaro­san egy saját, az igazihoz megté­vesztésig hasonló vállalkozást ­egy fagylaltkészítő céget - is lét­rehoz majd, és az üzem piaci be­vezetéséről, a marketing- és PR-munkáról is gondoskodnak a nyolcévesek. A felső tagozatosok pedig a háztartás gazdasági oldalával is­merkednek, a rendszeres és eseti bevételek beosztása, a váratlan kiadások fedezése így nem je­lenthet számukra olyan nagy fel­adatot, amikor majd „élesben" kell döntéseket hozniuk. SZ.A. K. Emlékezés A Felvidék visszacsatolásának 64. évfordulója alkalmából tart megemlékezést a Trianon Társa­ság vásárhelyi tagozata szomba­ton este 6 órától a helyi II. világ­háborús emlékműnél. Szeged új gazdasági alpolgármestere a munkahelyteremtést tartja fontosnak Az adósságszolgálat és a mozgástér Szentgyörgyi Pál: egyáltalán nincs bennünk indulat. Fotó: Karnok Csaba NEVJEGY Szentgyörgyi Pál 1955-ben született Makón, közgazdász diplomáját Pécsen sze­rezte 1978-ban. Hat év múlva már pénz- és hitelügyi szakközgazdász Budapesten, rá egy évre kisdoktori fokozatot szerez közgazdaságtanból. Pályakezdőként az MNB-ben dolgozik Szegeden, négy év múlva, 1982-ben a KlSZ-hez igazol, gazda­ságpolitikai titkár lesz a megyénél. 1986-ban az Állami Fejlesztési Bank, egy évre rá a Budapest Bank megyei igazgatója, 1995-től pedig már az OTP első embere. 1998-tól az Erste Bank megyei hitelezési vezetője. Oktat a Nemzetközi Bankár­képző szegedi kurzusain, fb-elnök a Feszty Körkép Alapítványnál és a Szegedért Alapítványnál. Kisebbik lánya, Éva ötödéves a pécsi közgazdasági karon, Katalin pedig fut és nem is akárhogyan. Az OTP-s Szentgyörgyi Pál - csak így emlegetik Szeged új gazdasági alpolgár­mesterét, aki a pénzintézet megyei első embereként sok tapasztalatot és is­mertséget szerzett. Az elmúlt néhány évben visszavonultabban dolgozott, egy sorral hátrébb gazdaságpolitizált, de mindvégig „képben" volt. Ahogy fogal­maz: eladósodott, de nem fizetésképte­len várost örökölt, s szeretne rendet te­remteni. - Hogyan vett részt a szocialisták önkor­mányzati kampányában, a gazdasági rész kidolgozásában 1 - Botka László ez év júniusának végén kérdezett rá, vállalnám-e a gazdasági kabi­net vezetését, amire igent mondtam. Fel­adatom a párt szegedi gazdasági program­jának kidolgozása volt, egyeztetve a koalí­ciós partnerekkel, külső szakértők bevo­násával. Ha csupán Valastyán Pál vagy a Vámosi Lukács nevét említem, jelzi, ko­moly csapatmunka folyt, de az SZDSZ-es Virágh András is részt vett a kidolgozás­ban, ő lett a pénzügyi bizottság vezetője. A program persze úgy készült, hogy alkal­mas legyen az esetleges őszi önkormány­zati „hatalomátvételre". - Milyen várost, milyen kasszát örököl az új gazdasági alpolgármester 1 - Eladósodottat, s fölöslegesen vállalt kötelezettségekkel terheltet, válaszolhat­nék nagyon röviden, de inkább részlete­zem. Négy esztendővel ezelőtt 1,2 milli­árd forintos hitelállománnyal vette át Sze­gedet az akkori városvezetés és most közel hétmilliárdos adóssággal adja át. Ehhez jön még 300 millió forint visszatérítendő állami támogatás, valamint másfél milli­árd kezességvállalás a száz százalékban önkormányzati tulajdonú cégek hitelei­hez kapcsolódóan. Ez utóbbi természete­sen nem mind mínusz, a végösszeg attól függ, mennyit kell beváltani a garanciák­ból. Mindennél többet mond a 2003-as év adósságszolgálata, vagyis az, hogy a követ­kező esztendőben kétmilliárd forint lesz a város fizetési kötelezettsége, a tőketör­lesztések és a kamatfizetések összessége. - Csökkenthető valahogy ez a meglehe­tősen magas adósságszolgálat 1 - Első dolgaim egyike lesz, hogy tárgya­lok a három nagyobb hitelező bankkal, s megvizsgáljuk, hogyan lehetne a jövő évi mozgástér bővítése érdekében a hiteleket átütemezni. Fogalmazhatnék úgy is, hogy hitel átütemezéssel szeretnénk a jövő évi költségvetéshez előnyösebb fizetési felté­teleket biztosítani. Hangsúlyozni kell, nincs fizetőképességi probléma, de ekkora jövő évi adósságszolgálat akadálya lehet a 2003. évi fejlesztési elképzelések megva­lósításának. - Az örökség része az önkormányzati tulajdonú, vagy résztulajdonú cégek cso­portja is. Milyen mélységig lesznek vál­toztatások, fejcserék? - Negyvenöt társaságban van jelentő­sebb érdekeltsége a városnak, ebből tizen­három száz százalékban önkormányzati tulajdonú. Természetesen vannak párhu­zamosságok, ésszerűtlenségek és ereden­dően felesleges tulajdonrészek is. Min­denképpen egyszerűsíteni szeretnénk a cégstruktúrát, átláthatóbbá tenni a társa­ságok gazdálkodását. Nem tervezünk au­tomatikus vezetőváltást a cégek élén, a döntés előtt tanulmányozzuk azokat a be­számolókat, amelyeket a társaságok ké­szítettek el az elmúlt négy év gazdálkodá­sáról. Nincs bennünk indulat. Sem a cég­vezetőkkel kapcsolatban, sem az összevo­nások, esetleges megszüntetések kérdésé­ben. Egyetlen célunk van: az önkormány­zati tulajdonú társaságok a város érdekeit szolgálják. - Mondana néhányat az első lépések közül? - A nyitott városháza program kereté­ben vizsgálatot rendelünk el a városháza gazdálkodásának néhány területén és az önkormányzati tulajdonú cégek egy részé­nél, ha kell, változtatunk a közbeszerzési rendeleten. Nem biztos, hogy helyes dön­tés volt az önkormányzat saját cégeinek egy részét (SZKT Kft., Környezetgazdálko­dási Kht.) kivonni a közbeszerzési rende­let hatálya alól. - Szeged nem vonzza a termelőtőkét, képtelen megtartani munkahelyeit. Vál­tozhat ez a következő négy esztendőben 1 - Nagyon szeretnénk, hogy változzon. Tény, ide a rendszerváltozás óta nem tele­pült iparvállalat, s a textilművek, a Délép, a kábelgyár, a konzervgyár és a ruhagyár bezárásával körülbelül tízezer munkahely szűnt meg. A multinacionális áruházlán­coktól eltekintve a városban csak két új, informatikusokat alkalmazó cég látott fantáziát, nyolcvan munkahelyet teremt­ve. Nem kétségbe vonva fontosságát, sze­rintem koncepcionális tévedés a turiz­must - ezen belül a konferenciaturizmust - húzóágazatnak tekinteni. Az önálló konferencia-központ terve látványosan meg is bukott, a gyógyfürdő luxusfelújítá­sa megfizethetetlen jegyárakat hozhat a szegedieknek, a belföldi turistáknak. Ugyanakkor jelentős áldozatokat kell hoz­ni annak érdekében, hogy a létrejövő ka­pacitást külföldi turistákkal lehessen ki­használni. A mi programunk inkább a kö­zépvállalkozások betelepítésében, a beru­házások támogatásában, valamint logisz­tikai központ, és zöldmezős beruházáso­kat fogadni képes, közművesített ipa­ri-technológiai park létrehozásában gon­dolkodik. Az eddigieknél jobban szeret­nénk építeni arra a szellemi tőkére, ami a Szegedi Tudományegyetemen felhalmo­zódott. Az intézmény a maga 28 milliárd forintos költségvetésével, 25 ezer hallga­tójával és közel hétezer alkalmazottjával meghatározó szereplője Szeged gazdasági életének is. - A város régi és nagy fájdalma az au­tópálya hiánya. Önök újult erővel kezd­hetnek lobbizni. - Persze fel kell készülni arra, hogy az autópálya egyszer ideér. Addigra előkészí­tett tervekkel, és forrásszerző pályázatok­kal kell rendelkeznünk a forgalom váro­son kívüli elterelésére, az útépítések által feltárt ipari célú területek hasznosítására. KOVÁCS ANDRÁS Egyedi és eredeti városlogót akarnak Csapatmunkával készül Makó grafikai arculatterve Az egykori hagymapiac archív képen és a jelenlegi Korona Szálló. Makó honlapján már kész a város arculata. Fotó: www.mako.hu Egyedi és eredeti alkotás lesz Makó arculati kézikönyve. Az arculatterv elemei már készen állnak, sőt: a város honlapja is működik, de még nem szüle­tett végleges döntés a képző­művészeti munka megkezdésé­ről. Csaknem tíz hónapra lenne szüksége Karsai Ildikó grafikus­művésznek ahhoz, hogy össze­állítsa Makó arculati kézikönyv­ét. Az album tartalmazná a vá­ros hivatalainak és rendezvé­nyeinek egységes arculatát, va­lamint a Makó-emblémát, illet­ve a lógót alkotó alapmotívu­mot, amely még szintén nincs készen. - Egyelőre nem kaptam a vá­rosvezetéstől végleges megbízást Makó lógójának megtervezésére, de az általam kidolgozandó arcu­lat egyes elemei már készen áll­nak. Teljesebb képet ad a város alakuló arculatáról a már műkö­dő honlap, amelynek grafikai ki­vitelezését magam vállaltam ­mondta a művésznő, aki kiemel­te: az arculat tervezése csapat­munka, amelyben a város elöljá­rói mellett számos önkormány­zati dolgozó már jelenleg is aktí­van részt vesz, kitűnő példája en­nek a www.mako.hu-honlap fo­lyamatos frissítése. Már csaknem négy éve, Karsai ­Ildikó önkormányzati munkájá­nak kezdete óta egységes arculat megvalósítására törekszik a mű­vésznő. A „hagyma fővárosának" mint valami egységes egésznek a csomagolása már megvalósult ­következtethetünk -, ha a külön­böző városi rendezvények meg­hívóira, programfüzeteire, na­gyobb lélegzetű prospektusaira pillantunk. Az egységes elképze­lés szellemében született 1999-ben a makói útikalauz, ami elsősorban reprezentatív cé­lokat szolgál. Karsai Ildikótól megtudtuk: makói művészként minden al­kotásában törekedett rá, hogy egységes képet adhasson a város­ról, és úgy véli, hogy a tárlatok­kal, legutóbb éppen a meghí­vó-kiállítással szerzett elismeré­sek részben ennek az arculatépí­tő munkának szóltak. - Makó arculata - amennyiben engem kérnek fel a munkára ­egyedi és eredeti alkotás lesz- fo­galmazott a művésznő. - Évek óta foglalkozom arculattervek készítésével, találkoztam már számos más város és település lógójával, de ezek inkább csak ta­nulságként szolgáltak, úgy ér­zem, nem kell máshonnan pél­dát vennem. I. SZ.

Next

/
Oldalképek
Tartalom