Délmagyarország, 2002. november (92. évfolyam, 255-279. szám)

2002-11-05 / 257. szám

4 "AKTUÁLIS* KEDD, 2002. NOVEMBER 5. Mi a hosszú bizalom titka Katona Gyulánál ? Negyedszázada képvisel Katona Gyula azt szeretné, ha még komfortosabb lenne Móraváros. Fotó: Schmidt Andrea Közel negyedszázada, 1977 tavasza óta képviseli Móravárost a szegcdi városházán Katona Gyula. A független státusához ragaszkodó városatya szerint a hosszú képviselőség titka a városlakókkal kialakított őszinte, jó kapcsolat. Püpp Gyula, Csonka István, Lippai Pál, Szalay István, Bartha László és Botka László-. Idősebb szegedieknek aligha kell magyarázni - Szeged városának első számú vezetőit soroltam most fel, időrendi sorrendbe. Papp Gyula és Csonka István még tanácselnökként intézte Csongrád megye székhelyének ügyeit, majd az őket követőek már polgármesteri rangban álltak a város élén. Ami pedig mindegyikőjük tevékenységében közös - Katona Gyulával napi munkakapcsolatban álltak. Ugyanis Gyula bácsi - merthogy manapság mindenki így szólítja Móravároson a körzet városházi képviselőjét - közel negyedszázada, egészen pontosan 1977 tavasza óta dolgozik a Torony alatt. - A hetvenes években a Szegedi Vas- és Fémipari Szövetkezet volt a munkahelyem, s ott állandóan arra biztattak, ugyan lépjek már be a pártba vagy a munkásőrségbe. No, én erre nem voltam hajlandó, ám amikor azt mondták, legalább a népfrontba tevékenykedjek, hát rábólintottam. Aztán hamarosan a Hazafias Népfront móravárosi szervezetének titkára lettem, s egy időközi választás során tanácstaggá választottak. Hát így kerültem én a városházára - idézte fel emlékeit Katona Gyula. A hatvankettedik életévében járó képviselő úgy véli, azért tudta megőrizni helyét a képviselő-testületben ilyen hosszú időn át, mert mindig ragaszkodott függetlenségéhez, igyekezett mindig jó kapcsolatot ápolni a móravárosiakkal. - Ez már csak azért sem volt nehéz, mert jómagam ebbe a városrészbe születtem bele, s itt élek ma is a Korda utcában. A választópolgárok pedig alighanem azért bíztak bennem ennyi választás során, mert azt tapasztalhatták, hogy őszintén igyekszem segíteni gondjaikon, s amit ígértem, azt megpróbáltam be is tartani - vallott a hosszú képviselőség titkáról Gyula bácsi. Majd számba vette, hogyan is alakult át Móraváros élete 1977 óta. - Amikor tanácstag lettem a városrésznek összesen három szilárd burkolatú útja volt, a többi utcában tengelyig ért a sár egy-egy esőzés után. Ma meg már minden utcában szilárd burkolatú az úttest, valamennyi utcánk csatornázott, korszerűsítettük a közvilágítást, s úgy érzem, a kereskedelmi ellátottságra sem lehet panasz. Az meg már mindenkinek természetes, hogy telefon, kábeltelevízió is szolgálja a móravárosiak kényelmét. Persze ez korántsem csak az én érdemem. Az itt lakók nagyon összetartó, egymást segítő, a környezetükért tenni akaró emberek, akik nagyon sokat áldoztak azért, hogy ez a sok-sok beruházás mind megvalósulhasson, s ma már egyre többen azért keressék fel Móravárost, hogy megnézzék, hol is vehetnének, építhetnének maguknak társasházi lakást - mondta Katona Gyula. A terveit pedig így összegezte: - Az elkövetkező négy évben szeretném még komfortosabbá tenni a 7800 lakosú Móravárost. Néhány elhasználódott út már megérett az aszfaltozásra, mint ahogy több járda felújításának az ideje is elérkezett. A közbiztonság további javítása érdekében a városőrség megerősítésén dolgozom, és azt is szeretném elérni, hogy a Kolozsvári térre egy rendőrőrs költözzön. BÁTYI ZOLTÁN HÍREK BESZÉLŐ A PIARISTÁKNÁL A Sík Sándor Piarista Egyetemi Szakkollégium (Szeged, Lechner tér 2/a) Beszélő című sorozatában ma 19 órától Fenntartható fejlődés (?) címmel Ilosvay Györggyel, az SZTE-fGYTF Biológia Tanszékének tanárával rendeznek beszélgetést környezetünk helyzetéről. MEGEMLÉKEZÉSEK AZ EGYETEMEN Az Évfordulós emlékcsarnok sorozat keretében kiállítás nyílik szerdán 12 órakor a Szegedi Tudományegyetem könyvtárában (Dugonics tér 13.). A rendezvényen Dávid Lajos gyógyszerész halálának negyvenedik, Fazekas I. Gyula törvényszéki orvos születésének századik, illetve Miskolczy Dezső ideg- és elmegyógyász születésének száznyolcadik évfordulójára emlékeznek. Beszédet mond Vécsei László egyetemi tanár, az MTA levelező tagja. ELŐADÁS AZ ALZH El MER-KÓRRÓL A Magyar Biológiai Társaság szegedi csoportja ma délután 4 órakor tartja soros ülését az MTESZ-székház előadótermében (Kígyó utca 4 ). Dr. Penke Botond, dr. Kálmán János és dr. Pákáski Magdolna az Alzheiiner-kór patogenezise és a gyógyítás lehetőségei témakörében tart előadást. Minden érdeklődőt szeretettel várnak a szervezők. Tanévnyitó Zsombón Huszonegyedik tanévét kezdte meg idén a zsombói Wesselényi-iskolában működő népfőiskola. A március elejéig minden hétfőn este 6 órakor kezdődik a tudósok és a hallgatók közötti beszélgetés, de néhányszor péntekenként is lesz találkozó. ígéretes program várja e szemeszterben is a hallgatóságot, a vendégek között szerepel többek között Abou-Abdo Georges, Balogh Ádám, Békési Imre, Benyik György, B. Fejes Katalin, Bodosi Mihály, Czigner Jenő, Csákány Béla, Erdei László, Horváth Dezső és Süveges Ildikó. Hódmezővásárhely: visszatérhetnek a hódok A Tisza-hullámtér remek élőhely lehetne A Hódmezővásárhely környéki Tisza-szakaszra néhány éven belül visszatérhetnek a hódok. Sikeresen honosította újra a hódokat a WWF Magyarország a Felső-Tiszán is. A Tisza mentén további telepítés várható: néhány éven belül Hódmezővásárhely környékén is újra fölbukkanhatnak ezek a nagy termetű rágcsálók - mondta lapunknak Ereifej Laurice, a WWF Magyarország vizesélőhely-programvezetője. Megtudtuk tőle: a telepítést minden esetben nagyon alapos területvizsgálat, élőhelyfölmérés előzi meg. Egy-egy hódcsalád több hektárnyi területet igényel, vízzel és a közelben lévő erdővel, erdősávval. A területet nemcsak annak alapján választják ki a természetvédők, hogy a hódoknak mennyire felel meg, de az is szempont: semmilyen konfliktust ne okozzon jelenlétük a civilizációval. Honnét származnak a Magyarországra telepített hódok? Németországból, illetve Ausztriából, ahol sikeres védelmi és szaporítási programnak köszönhetően már oly mennyiségben vannak jelen ezek a szőrmés állatok, hogy más országok egykori hódnépességének újratelepítésére is futja belőlük. Az élőhelyfelmérés, a telepítés, az ezt követő monitorozás, az ismeretterjesztés évente 5 millió forintot igényel, ezt az összeget a hódprogram kizárólagos támogatója bocsátja a szervezet rendelkezésére. Vásárhely környékén, mint a Felső-Tiszán is, az élő folyó hullámtere adhat újra megfelelő élőhelyet a hódoknak - tudtuk meg Tirják László tói, a területen természetvédelmileg illetékes Körös-Maros Nemzeti Park igazgatójától. Hozzátette: a Brassói Erdészeti Tudományos Intézet szintén foglalkozik hód-visszatelepítéssel, az Aradtól délre eső Maros-szakaszon tervezve az újrahonosítást. Innen könnyen átterjedhetnek majd ezek az állatok a Maros Magyarországi területére is. F.CS. Véradás az országos átlag fölött Bár évról évre kevesebben vállalkoznak véradásra, jelenleg még nincs vérhiány Makón, ahol a donorok csaknem fele a környezó településekről érkezik. A nagyvállalatok egy része nem engedélyezi a véradó állomás kiszállását. Ezer magyar lakosból mindöszsze 46-47 vállalkozik véradásra évente. Ennél az országos statisztikánál majdnem kétszer jobb a Csongrád megyei átlag, amely több mint nyolcvan donort jelent ezer lakosonként. Makón ez az arányszám ötven, amely egyelőre kielégítőnek nevezhető - tudtuk meg. Makón nincs honvédlaktanya, a korábbi gyárak, üzemek jó része is bezárt, így a korábbi gyakorlathoz képest jelentősen csökkent a lehetséges donorok száma. Paprika és konzervgyár: egyesített erők reménye Versenyhivatali igen A Gazdasági Versenyhivatal versenytanácsa engedélyezte a Szegedi Paprika Rt.-nek, hogy megszerezze a Szegedi Konzervgyár konzervgyári és hűtőházi tevékenységre alkalmas eszközeit. A döntés egy tavasz óta érvényes üzleti szerződésre adott „áldást". A Pick-, vagy ahogyan a versenytanácsi határozatban is szereplő Arago-csoporthoz tartozó Szegedi Paprika Rt. ugyanis februárban már jelezte, hogy újfajta együttműködés van kibontakozóban a Szegedi Konzervgyár (Szeko) és a konzerveket is gyártó Paprika között. Az elképzelések szerint a két cég egymást erősítve kívánt megjelenni a piacon úgy, hogy kapacitásaikat egyesítve, közösen szerzik be az alapanyagot is. Március végén a Szegedi Paprika meg is vette a jobb sorsra érdemes konzervgyár teljes eszközállományát, s átvette az ott dolgozók egy részét. Ez az együttműködés akkor a gazdasági versenyre vonatkozó aggályokat vetett fel. A Gazdasági Versenyhivatal tegnapi közleménye szerint az összefonódás csak a húskonzervek piacán eredményezhet csekély mértékű koncentrációemelkedést, s további érintett terület lehet a gyorsfagyasztott termékek piaca is, amelyen egyébként az Arago vállalkozásai eddig nem voltak jelen. Ennek ellenére a koncentrálódás nem olyan mértékű, hogy az a piac más szereplői számára üzletileg hátrányossá váljon. A fűszer- és ételízesítő termékek, ezen belül a fűszerpaprika piacát nem érinti az összefonódás. A GVH hivatalos közleményéből az is kiderül: az eszközöket a szegedi önkormányzati tulajdonban lévó (Szeko) adja el, hogy újra beindulhasson a konzervgyárban a termelés. O.K.K. Szűrések és előadások Domaszéki egészségvédelem MUNKATÁRSUNKTÓL Egészségesebb életért napok címmel tartanak szűrőprogramot és ismeretterjesztő előadásokat Domaszéken - tájékoztatta lapunkat Nagy Aranka gyermekgyógyász. A november 4-8-ig tartó rendezvénysorozat keretében a betegségek megelőzését célzó szűrővizsgálatra várják a felnőtteket és gyerekeket. Ugyancsak a megelőzést szolgálják a kábítószer-fogyasztásról, dohányzásról és az egészséges táplálkozásról szóló előadások. Nem csupán a betegségből fakadó egészségkárosodásról lesz szó: még a biztonságos közlekedés szabályaira is fölhívják az érdeklődők figyelmét. Az egészséges életmód és helyes táplálkozás népszerűsítésére a reformkonyha finomságaiból rendeznek bemutatót. Az egészségvédelmi hetet támogató Sole és Bajor Pékség készítményeit is megkóstolhatják a résztvevők. Salátabár is lesz: a zöldségfélékből és tejtermékekből összeállított finomságokat bizonyára sokan megízlelik majd. A domaszéki egészségvédelmi hét szűrőprogramjait a felnőtt- és gyermekorvosi rendelőkben, az előadásokat és kóstolókat az általános iskolában tartják. Pálfi György filmjét szerdáig vetíti a szegedi Filmtéka Hukkle - versenyben van az Oscar-díjért Az Oscarért és a Golden Globe-díjért is verseng Pálfi György játékfilmje, a Hukkle, amit Szegeden szerdáig vetítenek a Filmtékában. Már az év elején, a magyar filmszemlén nagy feltűnést keltett Pálfi György filmje, a Hukkle, ami elnyerte a legjobb első filmnek járó díjat, illetve megosztva megkapta a külföldi kritikusok díját is. Már akkor sokan nemzetközi karriert jósoltak a dialógusok nélküli, pusztán képekből építkező filmnek. Pálfi úgy forgatta le különös filmjét, hogy a benne amatőr színészként szereplő ozoraiak nem is tudták pontosan, hogy miben vesznek részt. A rendező szeretnivaló, egyszerű embereket mutat meg a balladisztikus történetben, amelyben a falubeli asszonyokgyilkolnak... - Olyan fikciós dokumentum-játékfilmet kívántam létrehozni, amely eredeti helyszíneken és szereplőkkel, Ozora lakóival készült, ám maga a történet elejétől a végéig fikció - vallotta a rendező. - Ez a film elsősorban filmnyelvi játék, amelyben az idilli jelenetek és képek mögött úgy helyezkedik el a történet, mint a századfordulón közkedvelt varázsképeken a keresett személyek; a képeket gyakran fejtetőre kell állítani, a valóban látottat el kell felejteni ahhoz, hogy előbukkanjon a keresett. Számomra elsősorban az alaptörténet elmesélésének hogyanja volt a fontos, az, hogy miként bontakozik ki a látszólag egymástól független jelenetek sorozatából a titok, hogyan válnak a hétköznapi történések képei egy borzongató történet összefüggő elemeivé. A film egyik legfontosabb szervezőelemének a ritmust - az egyik szereplő csuklásai mérik -, a különféle zörejeket és hangokat tartom, amelyek az élő beszéd, a konkrét helyzetekben kimondott szavak és mondatok helyett állnak, azokkal keveredve alkotnak valami különös elegyet, egyfajta „zajszimfóniát". Az apró zajokból olyan mikrotörténetek sejlenek fel, amelyek a beszédnél, a kimondott szavaknál pontosabban mutatnak rá az egyetlen igazi történetre, a béke mögött rejtőző emberi tragédiára. Magyarország az idén a Hukkle-t nevezte az Oscar-díjért folyó versenybe és Pálfi György első filmje azóta már nemzetközi fesztiválokon is bizonyított: Torontóban és San Sebastianban a zsűri különdíját nyerte el. Néhány napja derült ki, hogy a Hukkle a Golden Globe-díjért is versenybe szállt. H.ZS. Pálfy György és az egyik amatőr szereplő, Feri bá' a forgatás egyik szünetében. Fotó: Szalmás Péter