Délmagyarország, 2002. november (92. évfolyam, 255-279. szám)
2002-11-29 / 278. szám
Szinesfilm-elöhivas 30 perc alatt! Szeged, Tisza L. krt. 52. Tel.: 62/477-983 VENDEGTOLL - NAGY BANDO ANDRAS Japán, az ehetőségek hazája Hétköznapi hökkenések Tesco áruház nyílik m Hódmezővásárhelye Meglátja, kosárra való vennivalója akad Nálunk mindent megtalál egy helyen! TTEJjJCC Töltse meg kosarát olcsón! J>4 SZORAKOZTATAS, HUMOR, SZATÍRA MINDEN PÉNTEKEN NAPI MELLÉKLETEK Szombat SZIESZTA Hétfő A DÉL SPORTJA Kedd A PÉNZ BESZÉL, ÉP TESTBEN Szerda RANDEVÚ Csütörtök BIZALMASAN SZERKESZTI: LÉVAY GIZELLA, SOMODI GÉZA • 2002. NOVEMBER 29. WWW.DELMAGYAR.HU DELMADAR Az érdekességek mindig messze földről érkeznek. Olvasom, hogy Manchesterben egy japán étteremben két meztelen nőre terítve szervírozták az ételeket, s aki részt vett a nytalmori éjszakán, ami nem jelent mást, mint a nők csodálatra méltó testét, az egyszerűen leperkált hetvenöt fontot (ha a kínálatot nézzük, nem is sok), és máris részt vehetett és részt ehetett. Ehhez természetesen kellett a két csinos lány szerződtetése és fölszolgálása. Végül egy 22 és egy 25 éves japán lány válhatott terítékké. Bemosakodtak, mezítelenül hanyattfeküdtek, majd pedig az ételeket elhelyezték a testükön, végül pedig betolták őket a vendégek elé, mint élő svéd- (bocsánat: japán!) asztalt. Hogy mi minden fér el egy hölgy testén, arról nincs fogalmunk, csak képzelődni tudunk. A régi magyaros szöveg itt figyelembe sem vehető, nevezetesen, hogy olyan feneke legyen egy nőnek, hogy a korsó sört rá lehessen tenni, itt a csapolt sör szóba sem jöhetett. A különleges ételek viszont Igen. Volt gyömbéres yakitori csirke, öntettel kínált garnélarák, füstölt lazacos sushl, és fokhagymás tészta. A lányok nem vállalták, hogy csípős ízeket (és izéket) rakjanak a csípőjükre, azt sem, hogy a mártásokat a legizgatóbb porcikájukból (a köldökükből) tunkolgassák ki. Elképzelhetjük, hova kerültek a grillezett mellek és a rántott combok, valamint a kelbimbók, hisz a fantáziánk, olyan, amilyen. A lányok persze kikötötték, ezt csak addig vállalják, amíg a vendégek tudnak is viselkedni. Más kérdés, hogy a férfiak tudják-e, hogyan Illik és keli viselkedni, amikor előttük hevernek az étkektől roskadozó lányok. Mit tegyenek? Tegyenek úgy, mintha asztalról szednék el az étkeket? Nem tehetik meg. Két pucér nő társaságában nem lehet úgy viselkedni, mintha csak csipegetni ültünk volna le. Ez az egész ötlet nem ér semmit, ha komolynak kell maradni. Ha nem játszhatjuk ki a poénjainkat. Nem játszhatunk komoly úriembert, mert ugye milyen úriember az, aki nem vesz észre két meztelen nőt? Nekem (ez sem normális) az is eszembe jutott, vajon a kaja végeztével zuhanyozni vitték őket vagy a mosogatóba? Az sem tetszik, hogy a hölgyek csak hidegételeket vállaltak. Vajon miért kell egy forróvérű nőt jegelni, frigiddé tenni? Miért ne tűrhetnék el (a fogadásokon szokásos) töltött káposztát és marhalábszárból készült pörköltet a hasukon? Hogy japán étterem? Miért? Nem hallottak még töltött káposztát shui-hui módra? (Én sem, de jó lehet.) Az étterem tulajdonosa, Samantha Gore Lyons azt állítja, a meztelen nőkre történő tálalás új divat Tokióban, Japán lányos asztallázban él. Szerinte ez nem üzleti fogás, csupán a szép női forma és az étel ünneplése, ez pedig eddig is a japán kultúra része volt. Jó szokás, mondhatnánk, igaz, mi nem csak a japán kultúra megismerése miatt fogadnánk el a meghívást. A magyar ember játékos, képes gyerekként viselkedni, és talán jobban járnának a lányok, ha kaviárt raknának a fülükbe, hogy ne hallják meg, milyen szövegeket hintenek mellettük a játékos kedvű magyarok. És most képzeljük el ezt a lakomát két (véletlenül oda vetődött) kannibállal... Leülnek, s figyelik a vendégeket, amíg leszedegetik az étkeket a lányokról, majd kézbe veszik a legélesebb szelőkést, és megindulnak az asztalok felé... Tovább is van, mondjam még?... A közlekedési engedélyt megadom; látom, felszerelte a dudákat. A NATO-tagállamok Mikulásainak előírt kiképzési tervet hajtják végre a szegedi Télapók. Képünkön éppen az emeleti behatolást gyakorolja a piros egyenruhába öltözött, vattaszakáll-ragasztékkal fólismerhetetlenné tett apó, aki nyúlfarknyi kötéllétráján egyensúlyozva hágott a virágtartóval nehezített mellvédakadályra, hogy aztán, áthencseredve a palánkon, föltartóztathatatlanul nyomuljon a lakás intimebb részeibe, s egyetlen rohammal leküzdje az útjába kerülő kifent cipöcsapdákat is. Fotó: Schmidt Andrea - Te is szurkoló vagy? - Nem, én búvárszivattyúért jöttem. A tények alátámasztják az embert, de azért nem árt vigyázni, néha leeshet az állunk. Fotó: MTI - Bocs, de erre már csak csukott szemmel vagyok képes. Fotók: MTI