Délmagyarország, 2002. november (92. évfolyam, 255-279. szám)

2002-11-29 / 278. szám

Szinesfilm-elöhivas 30 perc alatt! Szeged, Tisza L. krt. 52. Tel.: 62/477-983 VENDEGTOLL - NAGY BANDO ANDRAS Japán, az ehetőségek hazája Hétköznapi hökkenések Tesco áruház nyílik m Hódmezővásárhelye Meglátja, kosárra való vennivalója akad Nálunk mindent megtalál egy helyen! TTEJjJCC Töltse meg kosarát olcsón! J>4 SZORAKOZTATAS, HUMOR, SZATÍRA MINDEN PÉNTEKEN NAPI MELLÉKLETEK Szombat SZIESZTA Hétfő A DÉL SPORTJA Kedd A PÉNZ BESZÉL, ÉP TESTBEN Szerda RANDEVÚ Csütörtök BIZALMASAN SZERKESZTI: LÉVAY GIZELLA, SOMODI GÉZA • 2002. NOVEMBER 29. WWW.DELMAGYAR.HU DELMADAR Az érdekességek mindig messze földről érkeznek. Olvasom, hogy Manchesterben egy japán étte­remben két meztelen nőre terítve szervírozták az ételeket, s aki részt vett a nytalmori éjszakán, ami nem jelent mást, mint a nők csodálatra méltó testét, az egy­szerűen leperkált hetvenöt fontot (ha a kínálatot nézzük, nem is sok), és máris részt vehetett és részt ehetett. Ehhez természetesen kellett a két csinos lány szerződtetése és fölszolgálása. Végül egy 22 és egy 25 éves japán lány válhatott terítékké. Bemosakodtak, mezítelenül hanyattfeküdtek, majd pedig az ételeket elhelyezték a testükön, végül pedig betolták őket a vendégek elé, mint élő svéd- (bocsánat: japán!) asztalt. Hogy mi minden fér el egy hölgy testén, arról nincs fogalmunk, csak képzelődni tudunk. A régi magyaros szöveg itt figyelembe sem vehető, nevezetesen, hogy olyan feneke legyen egy nőnek, hogy a korsó sört rá lehessen tenni, itt a csapolt sör szóba sem jöhetett. A különleges ételek viszont Igen. Volt gyömbéres yakitori csirke, öntettel kínált garnélarák, füstölt lazacos sushl, és fokhagymás tészta. A lányok nem vállalták, hogy csípős ízeket (és izéket) rakjanak a csí­pőjükre, azt sem, hogy a mártásokat a legizgatóbb porcikájukból (a köldökükből) tunkolgassák ki. Elképzelhetjük, hova kerültek a grillezett mellek és a rántott combok, valamint a kelbimbók, hisz a fantáziánk, olyan, amilyen. A lányok persze kikötötték, ezt csak addig vállalják, amíg a vendégek tudnak is viselkedni. Más kérdés, hogy a férfiak tudják-e, hogyan Illik és keli viselkedni, amikor előttük hevernek az étkektől roskadozó lányok. Mit tegyenek? Tegyenek úgy, mintha asztalról szednék el az étkeket? Nem tehetik meg. Két pucér nő tár­saságában nem lehet úgy viselkedni, mintha csak csipegetni ültünk volna le. Ez az egész ötlet nem ér semmit, ha komolynak kell maradni. Ha nem játszhatjuk ki a poénjainkat. Nem játszhatunk komoly úriembert, mert ugye milyen úriember az, aki nem vesz észre két meztelen nőt? Nekem (ez sem normális) az is eszembe jutott, vajon a kaja végeztével zuhanyozni vitték őket vagy a mosogatóba? Az sem tetszik, hogy a hölgyek csak hidegételeket vállaltak. Vajon miért kell egy forróvérű nőt jegelni, frigiddé tenni? Miért ne tűrhetnék el (a fogadásokon szokásos) töltött káposztát és marhalábszárból készült pörköltet a hasukon? Hogy japán étterem? Miért? Nem hallottak még töltött káposztát shui-hui módra? (Én sem, de jó lehet.) Az étterem tulajdonosa, Samantha Gore Lyons azt állítja, a meztelen nőkre történő tálalás új divat Tokióban, Japán lányos asztallázban él. Szerinte ez nem üzleti fogás, csupán a szép női forma és az étel ünneplése, ez pedig eddig is a japán kultúra része volt. Jó szokás, mondhatnánk, igaz, mi nem csak a japán kultúra megismerése miatt fogadnánk el a meghívást. A magyar ember játékos, képes gyerekként viselkedni, és talán jobban járnának a lányok, ha kaviárt raknának a fülükbe, hogy ne hallják meg, milyen szövegeket hintenek mellettük a játékos kedvű magyarok. És most képzeljük el ezt a lakomát két (véletlenül oda vetődött) kannibállal... Leülnek, s figyelik a vendégeket, amíg leszedegetik az étkeket a lányokról, majd kézbe veszik a legélesebb szelőkést, és megindulnak az asztalok felé... Tovább is van, mondjam még?... A közlekedési engedélyt megadom; látom, felszerelte a dudákat. A NATO-tagállamok Mikulásainak előírt kiképzési tervet hajtják végre a szegedi Télapók. Képünkön éppen az emeleti behatolást gyakorolja a piros egyenruhába öltözött, vattaszakáll-ragasztékkal fólismerhetetlenné tett apó, aki nyúlfarknyi kötéllétráján egyensúlyozva hágott a virágtartóval nehezített mellvédakadályra, hogy aztán, áthencseredve a palánkon, föltartóztathatatlanul nyomuljon a lakás intimebb részeibe, s egyetlen rohammal leküzdje az útjába kerülő kifent cipöcsapdákat is. Fotó: Schmidt Andrea - Te is szurkoló vagy? - Nem, én búvárszivattyúért jöttem. A tények alátámasztják az embert, de azért nem árt vigyázni, néha leeshet az állunk. Fotó: MTI - Bocs, de erre már csak csukott szemmel vagyok képes. Fotók: MTI

Next

/
Oldalképek
Tartalom