Délmagyarország, 2002. november (92. évfolyam, 255-279. szám)

2002-11-29 / 278. szám

PÉNTEK, 2002. NOVEMBER 29. • MEGYEI TÜKÖR« 7 Számos jel utalhat az öngyilkossági szándékra Egy jó szándékú ember is segíthet A közelmúltban három nap alatt három ember vetett véget életének. A szakember szerint tíz emberből nyolc beszél a környezetében élőknek öngyilkossági szándékáról. Az öngyilkosok 90 százaléka valamilyen testi, lelki betegség miatt vet véget életének, míg a maradék 10 százalék esetében rendkívül súlyos, megterhelő élethelyzet váltja ki, hogy önkezével vessen véget életének. - Akár szerelmi bánat, csalódás is előidézheti a tragédiát - magyarázta az elismert szakértő, Temesváry Beáta, a szegedi Il-es kórház pszichiátriai és addiktológiai osztályának vezető főorvosa. A szakember szerint a serdülőkorban lévők a legérzékenyebbek, mivel, mint fogalmazott, hatalmas szakadék tátong a lelkükben. - A mai fiatalok nagyon fejlettek intellektuálisan, ám nem azok érzelmileg, emocionálisan. Gyakran önértékelési zavarban szenvednek. Ekkor egy egyszerű dolog, rossz jegy, vagy szerelmi csalódás is kiválthat extrém reakciókat - hangsúlyozta a főorvos. (Tavasszal egy alig 15 éves fiú lépett vonat elé a Bajai úti vasúti átjáró közelében.) Ebben a korban a párkapcsolat hiánya is okozhat konfliktushelyzetet. Ha egy jó megjelenésű, kedves fiatalember nem tud kapcsolatot kialakítani a lányokkal, emiatt könnyen alulértékelheti önmagát. Temesváry Beáta elmondta, számos jel utalhat arra, hogy valaki öngyilkosságot fontolgat. Ennek egyik megnyilvánulása lehet a beszűkülés: csak a saját problémájával foglalkozik, az élet értelmén filozofál. A kamaszoknál árulkodó jel lehet, ha az addig indulatos, harsány fiatal az öngyilkosság előtt hirtelen kedves lesz, vagy a halálról, az „odaátról" kezd érdeklődni - magyarázta a szakember. A kamasz fiúknál fordul elő, hogy rendszeresen elszöknek otthonról, amivel azt fejezik ki, hogy nem érzik jól magukat ott, ahol vannak. Depressziós tünetek is utalhatnak öngyilkossági szándékra, amit gyakran nem vesznek komolyan, vagy fel sem ismernek. - Az esetek 80 százalékában beszélnek szándékukról a leendő öngyilkosok, amit nem lehet egy legyintéssel elintézni. Az emberek gyakran elengedik a fülük mellett, ha valaki erről beszél, pedig akár egy jó szándékú laikus is segíthet - hangsúlyozta Temesváry Beáta, majd hozzátette, előfordul, hogy a krízishelyzetben lévő ember átvitt értelemben közli, mit tervez. „Milyen hülyék, akik öngyilkosok lesznek" ilyen és ehhez hasonló kijelentések is utalhatnak arra, valami nincs rendben, sőt a komolytalannak tűnő („ha megbukok, megölöm magam") megfogalmazást is komolyan kell venni. - Sajnos nagyon alacsony a magyar mentálhigiénés kultúra. Gyakori hozzáállás, hogy nem megyek el pszichiáterhez, hiszen azok bolondokkal foglalkoznak, én pedig nem vagyok az. Ez azonban nem igaz, mi pszichésen sérült átlagemberekkel foglalkozunk - tette hozzá az osztályvezető főorvos. A. T. J. AIESEC-találkozó E hét végén Szegeden találkoznak az AIESEC szervezésében Magyarországon dolgozó egyetemisták és főiskolások - tájékoztatta lapunkat a nemzetközi diákszervezet szegedi bizottsága. MUNKATÁRSUNKTÓL Az AIESEC (Association Internationale des Etudiants en Sciences Economiques et Commerciales) független nemzetközi szervezet, a világ legnagyobb diákszövetsége: 83 tagországgal rendelkezik. Tagjai a gazdaság területei iránt érdeklődő egyetemisták, főiskolások. A szervezet egyik fő tevékenysége a csereutaztatás: a felső iskolások idegen országokban végezhetnek szakmai gyakorlatot. A cél a tapasztalatcsere, a személyes és szakmai fejlődés, .egymás kultúrájának megismerése, megértése. November 29. és december 1. között tizenöt, hazánkban tapasztalatokat gyűjtő külföldi diákot lát vendégül az AIESEC szegedi bizottsága. A kanadai, német, brazil, angol, román, lengyel, amerikai és dominikai fiatalok Budapesten, Pécsett, Gödöllőn, Tatabányán és Szegeden dolgoznak. E hét végén megismerik a dél-alföldi népszokásokat, megmutatják nekik a város nevezetességeit, megkóstolják a szegedi halászlét, s még néptáncoktatáson is részt vehetnek. A szervezők a városban tanuló külföldi diákokat is meghívják a programokra. Szegedi kutató könyve a tiszai ciánszennyezésről Környezeti katasztrófák sora fenyegeti folyóinkat A megyei főügyész a korrupcióról, az EU-csatlakozásról Szeged jobb, mint a híre pénzükhöz a károsultak. A biztosító nyomást gyakorolna a cégekre, hogy a szabályok betartásával csökkentsék egy katasztrófa lehetőségét. A másik változtatás az lehetne, ha a szennyezés utáni kárrendezéskor az első helyre nem a bankok kerülnének, hanem a környezeti katasztrófa károsultjai, így a pénzintézet is jobban megvizsgálná: kinek és mire ad hitelt. A könyv utolsó részében azt állítja Tóth János az általános összefüggéseket keresve, hogy a környezeti katasztrófák mélyebb oka korunk, a késő modernitás hibás értékrendje. A felvilágosodás óta, az újkori gondolkodás szerint az ember nem része a természetnek, azt értéktelen mechanizmusnak tekinti, melyen uralkodhat. E kiapadhatatlannak hitt forrásból elveszi, amire szüksége van, s amire már nincs, azt visszadobja. Gondolkodásunk nagyon lassan változik. A környezetvédő gazdálkodó hátrányba kerül az üzleti életben, ha a többiekkel ellentétben betartja a környezetvédelmi szabályokat - taglalta a környezetfilozófus. Kelet-Európában különösen alacsony a környezettudatosság az emberekben, rosszabb a helyzet nálunk, mint a fejlődő világban. Tőlünk nyugatabbra ennek szintje magasabb: ott korábban találkoztak e súlyos problémákkal, s a civil kezdeményezések hagyományosan sokkal erősebbek, az állam nem áll egyértelműen a vállalkozók pártjára. A környezetvédelmi problémákkal elméleti szinten is többet foglalkoznak, az USA-ban szinte minden filozófiai tanszéken dolgozik környezetfilozófus. A hazánkban is megjelenő Greenpeace, és az ehhez hasonló szervezetek feltűnő, radikális akcióikkal tudnak áttörni a média küszöbén. így érik el, hogy hallathassák hangjukat, befolyással lehessenek a közgondolkodásra. - Térségünkben uralkodik a fejlett Nyugathoz való felzárkózási vágy, háttérbe szorul az ezt fékezni látszó, feleslegesen sokba kerülő környezetvédelem - fogalmazott Tóth János. A múlt rendszerben sem volt fontos a környezet védelme: Románia egyes régiói - így a nagybányai is - a világ legszenynyezettebb részei közé tartoznak. Nálunk a civil szféra hangja még gyenge, itt sokkal inkább az államra számítanak. Ha a törvények biztosítanák, hogy a versenyben nem marad le, aki betartja a környezetvédelmi szabályokat, az már nagy előrelépést jelentene. A nagybányai példa azt mutatja, hogy a környezetvédelmi hatóságokra különböző lobbik sikerrel gyakoroltak nyomást, vagyis fontosabb volt az adóbevétel, mint a szabályok betartatása. W.A. Közel két éve vette át a Csongrád Megyei Főügyészség vezetését Lőrinczy György. Megyénk főügyészét arról kérdeztük, mit sikerült megvalósítania a hivatalba lépésekor megfogalmazott tervekből, s miként hat az ügyészségre az új, négylépcsős ítélkezési rendszer január elsejei bevezetése. - Főügyész úr, a hivatalba lépésekor kitűzött céljai között szerepelt a személyi, tárgyi feltételek javítása és a korrupció elleni harc. Mit sikerült megvalósítania 1 - Szegedre érkezésemkor magam is megdöbbentem azon, milyen állapotok uralkodnak Csongrád megye egyes ügyészségein. A Szegedi Városi Ügyészség dolgozói például egykori cellákból kialakított szobákban dolgoznak, amelyekben a nyári kánikula idején még a számítógépek is leálltak. A Csongrád Megyei Főügyészség elektromos hálózata elavult volt, a számítógépparkban találtam olyan szerkezetet, ami lassan már muzeális értéknek számit. Szentesen pedig fa hajtott ki az ügyészég egyik szobájának falából. Az elmúlt több mint másfél évben sikerült korszerűsíteni a számítógépparkot, hamarosan egységes számítógép-hálózat épül ki a me: gyei főügyészségen, s megújult a villamos rendszer is. A szegedi ügyészek munkakörülményei viszont csak akkor javulhatnak, ha átépítik a Takarékpénztár-palotát, s az ítélőtábla kiköltözése után az igazságügyi palotában több szobát is megkapunk a megyei bíróságtól, az épület kezelőjétől. - Akkor is megdöbbent, amikor szembesült a Szegeden tapasztalható korrupcióvált - Valóban megleptek a szegedi állapotok, ám pozitív értelemben. Szegednek - úgy látom - sokkal rosszabb a híre ma az országban, mint amilyen viszonyok a városban uralkodnak. Számtalan pletyka kering, ám ezekről sorra kiderül, hogy megalapozatlanok. Ez persze nem jelenti azt, hogy ne lenne korrupció Szegeden. Jómagam azt vártam, hogy a Btk. módosítását követően a korrupciós ügyekről mind több információ jut el hozzánk. A törvény ugyanis kimondja: nem büntethető vesztegetés miatt sem az előny nyújtója, sem pedig annak elfogadója, ha a történtekről hamarabb értesíti a hatóságot, mint arra fény derülne. Sajnos ezt a szabályt nem ismerték még meg igazán az emberek, így a kiszolgáltatott helyzetben lévők döntő többségének fogalma sincs arról, hogy az ügyészéghez fordulhat, ha egy-egy hivatalban csak anyagi ellenszolgáltatás fejében akarják elintézni ügyét. - Beiktatatásakor egy meglepő kijelentést is tett. Azt mondta: nagyot fog csalódni, aki azt hiszi, hogy az új főügyész aktív részt vállal Szeged közéletében. Igazat szólt nem is látni önt városi rendezvényeken. - Ennek több oka van. Kezdeném a törvényi előírással. Az alkotmány kimondja: ügyész politikai párt tagja nem lehet, s politikai tevékenységet sem folytathat. Ez utóbbiba beleértendő a politikai demonstrációkon való részvétel tilalma is. Sajnos hétköznapjainkat mára annyira átitatta a politika, hogy alig van olyan rendezvény, amelyik ne kötődne valamelyik párthoz, politikai csoportosuláshoz. Éppen ezért úgy döntöttem, kerülöm ezeket a megmozdulásokat. De hozzáteLőrinczy György megdöbbent azon, milyen rossz körülmények között dolgoznak több Csongrád megyei ügyészségen is. Fotó: Miskolczi Róbert szem, például a szegedi közgyűlés alakuló ülésén ott lettem volna, ha aznap Szegeden tartózkodom. A szakmai jellegű tanácskozásokra eddig is elmentem, egyetemi oktatóként pedig a jogi kar rendezvényein is részt veszek. Nagyobb gondnak tartom, hogy a szakmai kérdések is annyira átpolitizálódtak, hogy a nyilvánosság előtt nehéz véleményt nyilvánítanunk anélkül, hogy ne kockáztatnánk az ügyészség politikai semlegességét. Példaként említeném a Btk. módosításával kapcsolatosan a kábítószerügyekről kialakult vitát. Reményeim szerint egyszer majd lehiggad annyira a közélet, hogy egy főügyésznek nem jelent kockázatot mondjuk egy nemzeti ünnepi megemlékezésen részt venni, ugyanis senki fogja azt firtatni, mégis, ki mellett állva hallgatja a szónokot. - Az persze egy más kérdés, mennyire marad ideje rendezvényekre járni, hiszen az igazságszolgáltatás átalakítása az ügyészségre is nagy terheket ró. - Hát igen, lesz tennivalónk bőven az elkövetkező években. Egyrészt folytatni kell a technikai fejlesztéseket, másrészt a négylépcsős ítélkezési rendszer bevezetésével az ítélőtáblák mellett létrejönnek a fellebbviteli ügyészségek is, amelyek közül az egyik Szegeden kezdi meg munkáját. Számításaim szerint megyénkben 20-25 új ügyész lép munkába, de nem csak számukra plusz feladat az új büntetőeljárási törvény megtanulása, s az uniós jogszabályok elsajátítása. A honi ítélkezés nagyon sok ponton fog változni az uniós csatlakozás után. Mondhatom úgy: nagyrekonstrukció kezdődik a magyar jogszolgáltatásban. Helyzetünket én így jellemezném: úgy építünk most át egy házat, hogy közben megpróbálunk benne lakni. Nem egy kényelmes megoldás, de biztosra veszem, hogy az ügyészségek ezekkel a feladatokkal is sikeresen megbirkóznak majd mondta Lőrinczy György, akitől megtudtuk: nem pályázik a Szegedi Fellebbviteli Ügyészség főügyészi státusára. BÁTYI ZOLTÁN Árvizek, olajban fuldokló madarak - hasonló katasztrófákra számíthatunk, ha nem változtatunk környezetünkhöz való viszonyunkon. Többek közt ezt fejti ki Tóth János a tiszai ciánszennyezésről írott könyvében. A cián tiszai áldozatai. Fotó: Miskolczi Róbert A tiszai ciánszennyezés - Rendszerelméleti elemzés címmel jelent meg Tóth János szegedi egyetemi docens munkája. - A 2000. februári ciánszennyezés kapcsán vizsgáltam azt, hogy e konkrét esetben hogyan működnek azok a törvényszerűségek, melyeket a környezetfilozófia ismer - mondta elöljáróban a szerző. Állandóan ismétlődnek a katasztrófák, s ez már nem az egyes emberek felelőtlen viselkedésmódjából, hanem egy tipikus gondolkodásmódból fakadnak. A nagybányai szennyezés tanulmányozása mutat olyan részmegoldásokat, melyek segíthetnek környezetünkhöz való viszonyulásunk megváltoztatásában. Apró, de hatásos változtatásokkal biztonságosabbá lehetne tenni a gazdaság és az ipar működését. Magyarországnak 100 millió dolláros kárigénye van a ciánszennyezés felelőseivel szemben, a per még 3 évig is elhúzódhat. Ha a környezetre rendkívül veszélyes üzemeket köteleznék arra, kössenek biztosítást környezeti károkozás esetére, annak előnye nemcsak az lenne, hogy hamarabb jutnának