Délmagyarország, 2002. november (92. évfolyam, 255-279. szám)

2002-11-29 / 278. szám

PENTEK, 2002. NOVEMBER 29. •AKTUALIS" 3 Hamarosan kezdődik a téli szünet. Eredetileg már a szeptemberi becsöngetés előtt át kellett volna adni az új sportcsarnokot, amely még odébb van az avatástól. Fotó: Gyenes Kálmán November 30-ra sem építik fel a Radnóti gimnázium sportcsarnokát. Az önkormányzat stratégiai irodája szerint a kivitelő ötletszerű munkát végez, a kötbért keményen behajtják rajta. Egy hónappal ezelőtt Gerzsenyi Albert, a Radnóti gimnázium tornacsarnokát építő Maszer Rt. termelési vezérigazgató-helyettese biztosra ígérte: november 30-ra átadják a tanárok és a diákok által régóta várt sportlétesítményt. A vezető mindezt annak tudatában nyilatkozta, hogy a befejezés első határideje augusztus 15. lett volna, majd előbb szeptemberre, később októberre, legutoljára pedig november végére csúsztatták a nevezetes dátumot. A késések okairól októberben Gerzsenyi Albert azt mondta el lapunknak, több tényező nehezítette az építkezést: olyan szennyvízcsatorna-rendszert találtak például az alapok lerakásánál, amelyről senki sem tudott, így új közműveket kellett elhelyezni. Mutogattak a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalra is, hogy az csak a nyáron adott végleges engedélyt á tervekre - a műemléki környezet miatt. Ezt utóbb a hivatal cáfolta, mondván, már februárban postázták a nélkülözhetetlen engedélyt. Közbejött egy tűzeset is a faszerkezeteket szállító Gyefa gyárában. Most újra szembesítettük a vezérigazgató-helyettest legutolsó ígéretével, s a jelenlegi helyzettel, de erre a következő választ kaptuk: november 30-ra kívülről kész lesz a sportcsarnok, december közepéig pedig a belső munkálatok is befejeződnek. Szerinte nem állnak roszszul, a fűtési rendszer a helyén, a tető 85 százalékára pedig felrakták a cserepeket, s ha csapadékos időjárás jönne, sem kellene tartani a beázástól. Azt elismerte a vezető, hogy nagyobb a feladat, mint gondolták, alvállalkozóik is csalódást okoztak számukra menet közben. Azt is tudják, augusztus 15. óta lejárt szerződéssel dolgoznak, emiatt szeretnének egyezkedni a szegedi önkormányzattal, azzal kapcsolatban is, milyen pótmegrendeléseknek tehetnének eleget a ketyegő kötbér fejében. Borgói Alán, a szegedi polgármesteri hivatal stratégiai irodájának műszaki referense szerint komoly problémák vannak a 228 millió forintos beruházással, a Radnóti sportcsarnokkal. Úgy látja, a kivitelező ötletszerűen végzi el a munkákat. Korainak tartja azt a nyilatkozatot, hogy az épület a hét végére kívülről elkészül, hiszen még az ácsmunkát sem vette át a műszaki ellenőr, a tetőn pedig rengeteg a hiba: a tetősíkok például nem illeszkednek. Kiadhatnák az építkezést másik kivitelezőnek is, ám az újabb időveszteség lenne a közbeszerzési eljárás kiírása miatt. Borgói Alán szerint most az a cél, hogy a kivitelezés befejeződjön, a hibákat kijavítsák, utána lehet tárgyalni a kötbérről, amelyről az önkormányzat nem mond le. Szó volt plusz teljesítésekről is a 27 millió forintos kötbér fejében, a közgyűlés meg is szavazta, a Maszer Rt.-vei azonban mégsem sikerült megállapodni. FEKETE KLÁRA UTCAI BLOKÁD A Maszer Rt. alvállalkozói több alkalommal lezárták a Kazinczy utcát az autók elől, amikor gépeikkel beálltak az építkezéshez, torlódást és balesetveszélyt okozva. Erről a vezérigazgató-helyettes nem tudott, arra viszont emlékezett, hogy egy esetben engedélyt kértek és kapták. A Csongrád Megyei Munkavédelmi Felügyelőség helyettes vezetője, Korom Péter azt mondta, nem érkezett hozzájuk bejelentés, hogy feketemunkásokat alkalmaznának az építkezésen. Ezt egyébként a lapunkat értesítő járókelők gyanítják. A felügyelőség tavasszal nem látta a nyomát se feketemunkának. A vízumkényszernek mi isszuk a levét a megyében Nemcsak a hazai idegenforgalmat és bevásárlóturizmust, de a déli tengerek felé autóbusszal induló magyarokat is sújtja a jugoszlávokkal szemben tervezett vízumkényszer bevezetése. Amennyiben az uniós csatlakozást követően a schengeni határok Szegedtől karnyújtásnyi távolságra helyezkednek majd el, újabb tőrdöfés éri a helyi vendéglátást és turizmust. A Külügyminisztérium ugyanis nem titkolja, vízumkényszert kíván bevezetni Jugoszláviával és Bulgáriával szemben. (Románia nem érintett az ügyben, olyannyira nem, hogy a román állampolgárok idén január 1. óta valamennyi uniós tagállamba vízum nélkül utazhatnak.) Mivel már az sem titok, hogy a vízumért 25-30 eurót kérnek majd, a szegedi kereskedők és vendéglátósok okkal aggódnak: elmaradhatnak az egynapos látogatások. Ritkábban érkeznek majd a bevásárlóközpontok elé autóbuszok, s kevesebb jugoszláv étkezik majd Csongrád megye vendéglőiben. Martonosi István, a Kisosz megyei titkára szerint újra a legkényelmesebb exporttól fosztjuk meg magunkat. Amikor a rendszerváltás előtt az állam csaknem a sajt értékének megfelelő összeggel támogatta a közkedvelt tejterméket, hagyta, hogy azt „lábon" vigyék ki az országból a jugoszlávok, mivel még így is jól jártunk. Ma, az élelmiszerexport válságának időszakában pedig vízumkényszerrel tartjuk vissza azokat a potenciális vevőinket, akik a mi termékeinkért Magyarországra utaznak - tette hozzá az érdekképviselet titkára. Martonosi azt mondja, valamit ki kell találni a hátralévő időszakban, s emlékeztet arra, mi se vízummal utazunk Ausztriába. Demeter Attila, a Gold Sun Travel utazási iroda tulajdonosa és vezetője pedig egyenesen attól tart, velünk szemben is vízumkényszert vezetnek be a jugoszlávok. Az idegenforgalmi szakember úgy látja, egy ilyen helyzetben megdrágulnak az olcsóbb kategóriájú buszos utak Görögország felé. Már az is nehézségeket okozott a kiutazóknak, hogy idén Macedónia vízumot kért tőlünk, emiatt a járatok Románián és Bulgárián keresztül közelítették meg a görög tengerpartot. Demeter szerint, amennyiben fél évet csúszik csatlakozásunk az EU-hoz, a jövő nyári idegenforgalmi szezonra még haladékot kapunk, utána azonban komoly problémákkal kell szembenéznünk. Roczkov György, az Alföld Tours utazási iroda vezetője abban bízik, olyan vízumot válthatnak majd ki a jugoszlávok, amely többszöri belépésre jogosít, ezzel valamelyest enyhül az intézkedésnek a belföldi kereskedelemre és idegenforgalomra gyakorolt sokkhatása. A kiutaztatással kapcsolatban elmondta: nemcsak a görögországi, hanem a montenegrói nyaralások is megdrágulnak, ha nekünk is vízumot kell kiváltanunk. F.K. A KESZ építi a horgosi átkelőt A több millió eurós megbízást a horgosi határátkelőhely megépítésére nemzetközi tenderen nyerte el a két magyar cég. A beruházást az Európai Unió újjáépítési alapjából finanszírozzák majd. A megrendelés egy új, nemzetközi normáknak megfelelő határátkelőhely építésére szól: az átkelő kétszer három autósáwal, kétszer két buszsávval és teherforgalmi utakkal rendelkezik majd, a különböző vámépületek és közönségforgalmi helyiségek kialakítása mellett. A munkálatokat még ebben az évben elkezdik a kivitelezők. A munkamegosztás szerint a Mélyépítő Budapest Kft. a mélyépítést, útépítést; a szegedi kötődásű KÉSZ Kft. a magasépítést, az épületek kivitelezését végzi. Információink szerint mindkét cég nagy tapasztalatokkal rendelkezik a hasonló jellegű munkákban, hiszen a Phare-program keretében több magyar határátkelő rekonstrukciója fűződik a nevükhöz. Nemrégiben ez a páros nyerte el a tompái átkelő modernizálási pályázatát is. A horgosi határátkelőt 2004 májusáig kell átadni. Luca székeként készül a Radnóti sportcsarnoka Túl minden határidőn Rekordok csarnoka FEKETE KLÁRA Szegény Radnóti-sportcsarnok, még meg sem épült, máris rekordokat döntöget. Azok az olvasók például, akik a lapunk minden betűjét elolvassák, már fejből tudják, hányadik átadási határidőt ígérte meg „isten bizonyra" a kivitelező. Az építkezés történetét belülről ismerők pedig pontosan tudják, még ha nem is kürtölik világgá, hány alvállalkozó tűnt fel a porondon és vonult le pánikszerű gyorsasággal a terepről, s azt is, hány vezető fogyott el egy év alatt a kivitelező Maszer Rt. -nél. Mint ahogy azt cikkünkben leírtuk, december közepére el kellene készülnie Luca székének, vagyis a Radnóti gimnázium sportcsarnokának. A kivitelező cég egyik vezetője szerint a hét végére Ivagyis ma estére, holnap reggelre) fölrakják a tetőt, aztán már csak a belső munkálatok, olyan apróságok, mint a küzdőtér parkettázása van hátra. Nem kell azonban építésznek lennie az egyszerű járókelőnek ahhoz, hogyha ma elsétál a Radnótihoz, megállapítsa: vajon rajta lesz-e a tető az építményen. Mert a dolgok mai állása szerint azon a fedélen még dolgozni kell egy darabig. Aztán elég lenne csak egy kőművest megkérdezni, hány hétig is kell száradnia annak a bizonyos aljzatbetonnak, arpelyre a parkettát rárakják. Megmondaná, hogy egy centinek általában egy hétre van szüksége, s mivel itt hat centi vastag a beton, annak testvérek között is hat hétig kell levegőznie. Míg régen csodának számított az építkezések történetében, ha egy ház határidőre elkészült, ma már az a ritka, ha nem. Az idő ugyanis mindenkinek, így a kivitelezőnek is pénz. A Radnótinál például eddig már közel 30 millió forint a késlekedés ára. Peches a gimnázium, de nincs szerencséje az önkormányzatnak sem. Ahogy mondani szokás: bele-, avagy mellényúltak. A város a kivitelező, a Maszer az alvállalkozók és emberei kiválasztásakor. Most egyet tehetnek: imádkoznak, hogy ne essen az eső. Veszelka, Csillagból! Állománygyűlésen jelentik be ma a Szegedi Fegyház és Börtönben, ki veszi át a Csillag parancsnoki tisztét a távozó Veszelka Vendel dandártábornoktól. Elköszön Veszelka Vendel dandártábornok a Szegedi Fegyház és Börtöntől. A „Csillag-parancsnok" leváltásának hírével tegnapi lapunkban is foglalkoztunk, miután az Igazságügyi Minisztérium (IM) sajtósztályától azt a tájékoztatást kaptuk: ez az információ valós, nem szóbeszéd a dandártábornok menesztéséről szóló hír. Az IM sajtóosztályán közölték: nem tartják szerencsésnek, hogy a döntés hivatalos bejelentése előtt Veszelka tábornok interjút adjon a sajtónak. Az állománygyűlésen részt vesz Bócz Endre, az Igazságügyi Minisztérium főcsoportfőnöke. Ezért aztán a Csillagban zajló vezetőváltásról, holnapi lapunkban tudunk bővebb információkkal szolgálni. Gyakorlatozik a román-magyar zászlóalj Háborút színleltek Vásárhelyen a katonák Háború dúl egy országban, s a román-magyar zászlóalj akadályozza meg a további öldöklést, látja el a békefenntartó feladatokat - legalábbis papíron. A közös gyakorlat ma ér véget a vásárhelyi laktanyában. Szófia, Arad, Tirana és Táborfalva után most Vásárhelyen gyakorlatozik a román-magyar békefenntartó zászlóaljtörzs. A hatnapos, ma véget érő program szerint a több mint száz résztvevő tiszt és tiszthelyettes a képzeletbeli Amac nevű országban lát el humanitárius feladatokat. Az egyes munkahelyeken különböző helyzetekre kell reagálniuk a katonáknak: ENSZ-konvojokat kísérnek, és védekeznek a támadások ellen - legalábbis elméletben. - Merthogy ez a gyakorlat tulajdonképpen papíron zajlik, viszont annyira valósághű, hogy az üzemanyag fogyása, a sérültek ellátása is nehezíti a feladatot tájékoztatott Papp Attila őrnagy. A cél az, hogy a román és a magyar katonák profi módon, zökkenőmentesen tudjanak együtt dolgozni. A békefenntartó zászlóalj négy és fél évvel ezelőtt jött létre, azért, hogy együtt lássanak el humanitárius- és kutató-mentő feladatokat, vegyenek részt válságkezelési műveletekben, tervezzék meg és vezessék a közös kiképzéseket. A zászlóalj egyébként az ENSZ Biztonsági Tanácsa, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ), vagy más szervezetek felkérésére, a két ország kormányának együttes felhatalmazása alapján teljesíthet nemzetközi feladatot élesben. SZ.A.K. A közös csapat a tegnapi látogató és megfigyelő napon. Fotó: Tésik Attila