Délmagyarország, 2002. november (92. évfolyam, 255-279. szám)

2002-11-28 / 277. szám

4 • A K T U Á L I S • CSÜTÖRTÖK, 2002. NOVEMBER 28. A kábítószer-függőséget meg­előzni kcll(cnc), de ha már va­laki eljut az intravénás drogo­zásig, akkor legalább abban se­gítsük, hogy ne fertőzzön, s ne fertőződjön. Ez a cél a injek­cióstű-autoniaták tervezett fel­szerelésével. Az injekciós tű és az ehhez tarto­zó fecskendő nem drága. A kettő együtt nem kerül tíz forintba, s minden patikában kapható. Az intravénás kábítószerrel élők azonban sok esetben - kivált éj­szaka - nem mennek a gyógy­szertárba. A kényelmesebb, ugyanakkor a veszélyes megol­dást választják: többen használ­ják ugyanazt a tűt. A fertőző májgyulladás vagy az AIDS ily módon pedig biztosan átadható egymásnak. Európa fejlett országaiban ma már annyira természetesek az injekcióstű-automaták, mint ná­lunk a kávét, üdítőt, csokit adó gépek. Az automata a bedobott használt injekciós tűért cserébe steril tűt ad. A Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium a városok­ban ilyen automaták felszereié­Kiraboltak egy szegedi ügyvédnőt MUNKATÁRSUNKTÓL Egy ügyvédnőt saját irodájában támadtak meg és raboltak ki Sze­geden szerda délelőtt. A sértett jelenleg is kórházban van - adta hírül a Szegedi Rendőrkapitány­ság. Az alsóvárosi ingatlanközve­títő irodába behatoló ismeretlen férfi bántalmazta a középkorú nőt, majd annak táskáját felkap­va elmenekült. Magával vitte az ügyvédnő iratait és pénzét. A sér­tettet a mentők kórházba szállí­tották, mivel sérülései súlyosnak tűntek. A kórház baleseti ügyele­tén tájékoztatásul elmondták: a hölgy 8 napon belül gyógyuló könnyű sérüléseket szenvedett a fején és az arcán, nem tört el semmije, ám megfigyelésre benntartották. Az elkövetőről egyelőre csak annyit tudni, hogy középkorú, átlagos testalkatú, körülbelül 170 centiméter ma­gas férfi. A rendőrség rablás elkö­vetésének alapos gyanúja miatt indított büntetőeljárást. sét tervezi, s ezt a Magyar Gyógyszerész Kamara messze­menően támogatja. A kamara elnöke, Hávelné Szatmári Ka­talin is egyet ért a tűadó gépek felszerelésével. Indoka több van: - Az éjszakai gyógyszertá­ri ügyeleteken gyakori vásárlók a belőtt és sokszor agresszív fi­atalok - mondja. - Az automa­ták hazai elterjesztése a gyógy­szerészek védelmét is szolgál­ná, amellett, hogy a drogosok körében akadályozná a fertőző betegségek terjedését. Az elnök asszony úgy véli: ha már valaki eljut az intravénás drogok használatáig, akkor legalább abban kell segíteni, hogy ne FÓRUM A szegedi önkormányzat ká­bítószerügyi egyeztető fóru­mának és a város középfokú oktatási intézményeinek szakmai találkozóját tartot­ták tegnap a városháza dísz­termében. Itt adták át a díja­kat a fónim által meghirde­tett pályázat nyerteseinek. KÁVÉHÁZI ESTEK Vidéki Katalin amatőr festő ka­maratárlatát, valamint Szenti Tibor író, néprajztudós estjét rendezik meg ma 17 órától a Pin­ceszínház (Horváth M. u. 7.) Művészklubjában. A házigazda: Polner Zoltán költő, aki bemu­tatja a Szegedi Szépírás 14. szá­mát is. Szerelem, család, kutya, ember... címmel kávéházi estet rendeznek 18 órától az MTESZ-székházban (Kígyó u. 4.) is, ahol Valentini Zsuzsa no­velláskötetét beszélgetőtársa, Eich László, a budapesti Civitas Egyesület programigazgatója mutatja be. ÜLÉSEZETT A VÉDELMI BIZOTTSÁG A Csongrád Megyei Védelmi Bi­zottság tegnap tartotta soros ülé­sét. Ezen többek között szó volt a térség vízkár-elhárítási felkészü­lésének helyzetéről. Az Ott Jó­zsef vezette bizottság a védekezés feltételeit stabilnak tartotta, ami elsősorban a csongrádi, mind­szenti és szegedi fejlesztéséknek köszönhető. A belvizek elleni vé­dekezésben javult az önkor­mányzatok és a vízgazdálkodási társulások összefogása. fertőzzön, ne fertőződjön a használt tűk miatt. Szeged egyetlen ügyeletet adó patikájának, a Kígyónak a tulaj­donosa, Zolnay Kriszta is öröm­mel venné a tűautomaták felsze­relését. Patikájába - mivel éjsza­kánként a városban más gyógy­szertár nincs nyitva - főleg éjjel mennek tűért. A baj az, hogy so­kan nem veszik a fáradságot vagy már nincsenek olyan állapotban, hogy elballagjanak a város túlsó feléről a központba, s inkább a használt tűket csereberélik egy­más között. A gyógyszerésznő egyetért a tűautomaták felszere­lésével, de mint mondja: nem biztos, hogy a gyógyszertárak mellett kellene beállítani ezeket, sokkal inkább a fiatalok szórako­zóhelyeinek közelében. A gyógy­szertár tulajdonosa nemcsak az intravénás kábítószer-élvezők szempontjából tartja fontosnak az automaták hazai elterjeszté­sét. A használt injekciós tűk ösz­szegyűjtése és megsemmisítése legalább olyan lényeges, mint a steril tűk biztosítása, hiszen a kukákba dobott, esetleg fertőzött tűk a guberálókra is veszélyesek. K.K. FÚVÓSOK A SZÍNHÁZBAN A Szegedi Tudományegyetem Konzervatóriumának Koncert Fú­vószenekara Csikota József kar­nagy vezényletével ma 19 órától koncertet ad a Szegedi Nemzeti Színházban. A hangversenyt Ke­rek Ferenc zongoraművész, a kon­zervatórium igazgatója nyitja meg, a díszvendég: Alfréd Reed amerikai zeneszerző és karmester. BIZTONSÁG, VÉDELEM A XXI. század biztonsági kihívá­sai és a NATO címmel szervezett kerekasztal-megbeszélést a Csongrád Megyei Védelmi Bi­zottság és a Szegedi Biztonságpo­litikai Központ a védelmi, igaz­gatási feladatokba bevont önkor­mányzati és állami szervezetek képviselőinek tegnap Szegeden, a Tisza Szállóban. IRODALMUNK AZ EZREDFORDULÓN Merre tart irodalmunk az ezred­fordulón? című előadásában Olasz Sándor irodalomtörténész, egyetemi docens, a Tiszatáj fo­lyóirat főszerkesztője ad helyzet­képet a kortárs magyar irodalom­ról ma 17.30-tól a TEMI dél-al­földi bibliotéka könyvtárban A tüdőműtéten átesett fiatalembert a Délmagyarország is segíti Számítógépet kap Tamás Nehéz fizikai munkát már nem végezhet a tü­dőműtéten átesett zákányszéki férfi. Csányi Ta­más otthonában dolgozna számítógépen, de saj­nos nincs neki. Kiadónk ezért úgy döntött, hogy megajándékozza egy komputerrel. Szinte már teljes életet élhet Csányi Tamás. A 32 éves zákányszéki férfi tüdejét egy hónapja operál­ták meg a bécsi klinikán. A beavatkozásra azért volt szükség, mert vérrögök képződtek és elzárták az ereket. Ezért a férfi csak oxigénpalack segítségé­vel tudott lélegezni. Csányi Tamás betegsége előtt építkezéseken dol­gozott. Ezt a munkát már felépülése után sem vál­lalhatja, hiszen leszázalékolták, de azt nem akarja, hogy teljesen tétlenül teljenek a napjai. Besegít a ház körüli teendőkbe, de emellett szeretne valami­lyen, jelenlegi képességei szerint elvégezhető mun­kát találni. Úgy határozott, hogy elvégez egy számí­tógép-kezelői tanfolyamot és utána különféle be­dolgozásokat vállal. A probléma csak az, hogy nincs számítógépe. ­Amint megtudtuk, hogy Csányi Tamás számító­géppel szeretne foglalkozni, de nincs neki, jött az ötlet, hogy megajándékozzuk eggyel - mondta Sze­tey András, lapunk főszerkesztője. Egyeztetett Pásztiné Mészáros Eva kiadóigazgatóval és a jövő héten Tamás már meg is kapja az áhított berende­zést. Az édesanya, Csányi Szilveszterné nagyon bol­dog lett, amikor először meghallotta a jó hírt. - Ez tényleg nagy segítség! Ahogy az orvosok is engedik, a fiam beiratkozik egy tanfolyamra - árulta el. Örülnének, ha a faluban tanulhatna, mert a Sze­gedre buszozást még nem vállalhatja. A szív- és tüdőerősítő gyógyszereknek, a vitami­noknak, a táplálékkiegészítőknek és nem utolsó­sorban a gyógytornának köszönhetően Csányi Ta­más egyre jobban erősödik. Sokat sétál, segít a ház­tartásban. Legutóbb ő porszívózott a lakásban. Ő igazán tudja, milyen az, amikor külső segítség nélkül nem megy... Lapunkban olvasott a csontve­lő-átültetésre váró Kadvány Zsoltiról. Rajta is so­kan segítettek, ezért úgy döntött, ő pedig a 9 éves domaszéki kisfiút támogatja. A zákányszéki OTP-ben tegnap pénzt fizetett be a Domaszék Szebb jövőjéért Közalapítvány számlaszámára, amelyen eddig több mint 200 ezer forint gyűlt ösz­sze. K.T. Római kori őrállomás nyomait keresik Csúf gödör a múzeumnál A szegedi múzeum sarkánál a rómaiak II. századi űrállomá­sának padlótéglái után kutat­nak. Az ásatások tavasszal foly­tatódnak. A tátongó munkagö­dör most csúfsága a parknak. Nyáron ástak tekintélyes méretű gödröt a szegedi Móra Ferenc mú­zeum Vár utca felőb sarkánál a ré­gészek. Vörös Gabriella múzeum­igazgató, a kutatás vezetője tájé­koztatása szerint a munka célja az, hogy rábukkanjanak a II. szá­zadban itt állomásozó rómaiak nyomára. A régész-múzeumigaz­gató kutatását ifjú munkatársa és tanítványa, Töröcsik István segíti A szakemberek reménykedése nem alaptalan: a vár lebontása idején, az 1800-as évek végén, a mai Vár utca és Deák Ferenc utca sarkán megtalálták az egykori ró­mai őrállomás padlótégláit. A helyőrség annak idején a Duna­szekcső-Szeged vonalon induló, s a Maros mentén Dáciáig (a mai Erdélyig) vezető út egyik állomása volt. Bő száz esztendő után most azért folytatják a keresést, mert jövő szeptemberben, Pécsett ren­dezik a Limes-világkonferenciát, amelyre az ókori világbirodalom területén létrejött országokból mintegy kétezer vendéget várnak. A szegedi régészek azt szeretnék, ha a világtalálkozó résztvevőinek megmutathatnák a jelenlegi ása­tás közben előkerülő, római kori tárgyi emlékeket. Azért kutatnak éppen a múzeum sarkánál, mert itt találtak szabadon föltárható területet. Még nem jutottak el a római kori talajszintig: jelenleg a várbontás utáni átépítés „mélysé­génél" tartanak. Az arra sétálók közül többen is megjegyezték, hogy a tátongó ve­rem elcsúfítja a parkot. Vörös Gabriella válaszképpen elmond­ta: az 5x5 méteres munkagödröt azért hagyták nyitva, mert jövőre folytatják a kutatást. NY. P. Használtért újat cserébe Injekcióstű-automaták kábítószerfüggőknek Steril tűt kínálnak a kábítószerezőknek, hogy ne fertőzzenek és ne fertőződjenek. Fotó: Gyenes Kálmán A régi Hungária Szálloda öntöttvas oszlopainak fölhasználásával Zenepavilon a Stefániára A szegedi Stefánia rekonstruk­ciójának befejező szakaszában megépülhet a Tisza-parti sétány oldalára tervezett zenepavilon. Légiesen könnyed, a régi Hungá­ria (Kass) Szálló éttermének ön­töttvas oszlopaival díszített ze­nepavilont tervezett a szegedi Stefániára Tarnai István Ybl-dí­jas építész. A pavilon rajzát ép­pen tíz éve, 1992 októberében vetette papírra. Az ötletet az ad­ta, hogy a régi Hungária fölújítá­sa idején - amelynek terveit ugyancsak ő készítette -, a fö­dém fokozott terhelése miatt ki­emelték az étterem hat öntöttvas oszlopát, amelyeket hasonló megjelenésű, acél tartóelemek­kel pótoltak. „A régi Hungária közelében ál­ló pavilonban tovább élnének a szálloda étterméből kibontott oszlopok. Az efféle építmények egyébként is igen jellemzőek vol­tak a XIX. század végi városok­ban, de mivel többségüket fából ácsolták, elenyésztek az elmúlt évtizedek alatt. Az eklektikus Belvárosba jól illene a hasonló megjelenésű kis pavilon" ­mondta az építész. A 6 méter magas, mintegy 30 centiméter átmérőjű, korintho­szi stílusú vasoszlopokat meg­mentették az elkallódástól. Az öntvények ma már ipartörténeti értékként tarthatók számon: 1884-ben, Aradon készültek, függőleges öntéssel, azaz: földbe ásott formába töltötték az olvadt fémet. A terv szerint a hat méter át­mérőjű, hatszögletű pavilon az Arany János utca tengelyében, a Tisza-parti rézsű és sétány ma­gasságában állna. A fák közül előbukkanó építmény a folyó túl­partjáról nézve is díszítené a sé­tányt. Kőből kirakott talapzatára három lépcső vezetne, a tetőt ter­mészetes, rajnai pala borítaná. Utóbbi nem tévesztendő össze az építőanyagként gyártott tetőfedő lapokkal: a természetes pala szí­ne bársonyos grafitszürke. A régi Hungária hasonló anyaggal be­vont kupoláján megfigyelhető, hogy a pala öntisztuló, szennye­ződések nem csúfítják el. Pontos költségvetés még nincs, a becslés szerint a megépítés mintegy 3-4 millió forintba ke­rülne. A pavilon helye a Stefánia fölújításának terveit kidolgozó Fekete Zoltán táj- és kertépítész mérnök kivitelezési rajzán is megtalálható. A park rekonst­rukciójának folytatását, s egyben befejezését jövőre tervezik. A sé­tány fölújításának költségvetésé­ről, így a vasoszlopos filagória ügyében is a közgyűlés dönt majd. Szőke Péter, a terület önkor­mányzati képviselője támogatja a zenepavilon tervét, mert mint mondta, régi vágya, hogy a Belvá­rosban rendszeresen szóljon tér­zene. NYILAS PÉTER A tervek szerint a hatszögletű építményt hat méter magas oszlo­pok tartanák. Tarnai István építész tervrajza

Next

/
Oldalképek
Tartalom