Délmagyarország, 2002. november (92. évfolyam, 255-279. szám)

2002-11-26 / 275. szám

4 •AKTUÁLIS" KEDD, 2002. NOVEMBER 26. Környezetvédők a Tetra Pak gyermekpályázata ellen Játékot hoznak a dobozállatok Ellenakciót indítottak a Tetra Pak gyermekpályázata kapcsán a civil természetvédők, akik az eldobható italdobozok környezetszennyező hatására hívják föl a figyelmet. Félmillió forintos nyereménnyel kecsegteti az óvodákat a Tetra Pak csomagolóanyag-gyár gyermekpályázata, melynek résztvevőit arra biztatják, hogy kétdecis, eldobható italdobozokból készítsenek állatfigurákat. A Húzzatok bele! címmel meghirdetett verseny a cég internetes oldalán is megtalálható. A Tetra Pak-dobozok környezetkárosító hatására hívta föl viszont a figyelmet a Hulladék Munkaszövetség (Humusz). A civil környezetvédők levelet küldtek az óvodapedagógusoknak: arra kérték őket, ne vegyenek részt a játékban és az eldobható csomagolás helyett inkább a betétdíjas palackok használatára tanítsák a gyerekeket. Minderről Bojtos Ferenc, a Humusz tagegyesületeként működő Kiss Ferenc Csongrád Megyei Természetvédelmi Egyesület (Csemete) irodavezetője tájékoztatta lapunkat. Az óvodáknak címzett levélből kiderül, hogy a Tetra Pak-dobozokat műanyagból, alumíniumfóliából, valamint papírrétegből préselik és ragasztják. „Gyártásuk energiaigényes, jelentős vízés levegőszennyezéssel jár" - olvasható a szövegben. Hozzáteszik még, hogy a dobozok gazdaságos újrahasznosítása megoldhatatlan, mert sok energia fölhasználásával legföljebb a papírt vonhatnák ki a sokrétegű anyagból. A levél szerint a Tetra Pak évente 1,4 milliárd dobozt gyárt. Ez az irdatlan mennyiség a hulladéklerakókra vagy az -égetőkbe kerül. A szép doboz tehát valójában „előregyártott szemét", amely jelentősen megdrágítja a terméket. A Sándorfalvi úti központi hulladéklerakó telepen papír- és műanyag-feldolgozás is folyik, de a Tetra Pak-dobozokat nem tudják újra használhatóvá tenni tudtuk meg Szabó Ferenctől, a Szegedi Környezetgazdálkodási és Hulladékhasznosítási Kht. igazgatójától. Mintegy tucatnyi szegedi óvodában érdeklődtünk: részt vesznek-e a Tetra Pak-pályázaton, illetve mit szólnak a Hulladék Munkaszövetség fölhívásához? Tarjánban nem találtunk olyan óvodát, ahol pályáznának a dobozállatokkal. Egy másik lakótelepi kisdedóvó pályázati felelőse szerint viszont a szegény óvodáknak minden lehetőséget meg kell ragadniuk, hogy fölszerelésüket, játékaikat gyarapítsák, ezért a gyerekek már neki is fogtak a Tetra Pak-állatok készítéséhez. Az óvónő saját és munkahelye nevének elhallgatását kérte, mert tart kollégái elítélő véleményétől. Hiába kérdeztük az ügyben Baka Éva, a Tetra Pak kommunikációs és környezetvédelmi igazgatója véleményét: mereven elzárkózott a válaszadás elől. NYILAS PÉTER Design expo a Hangárban A Hangár Expó- és Konferencia-központban Út a forma világába címmel december 6-15. között rendez vásárt a Design-Air Kft. A bútorokat, hifitechnikát és autócsodákat felvonultató Design Expó - amely kiállítás és karácsony előtti vásárlási lehetőség egyben - az első ilyen jellegű rendezvény a Hangárban. Ha nem lesznek újabb jelentkezők, megbukhat a kezdeményezés Színitanoda indult Szegeden A Budapesten már sikerrel működő színitanodák mintájára nemrégiben hároméves színészképzés indult a szegcdi Bartók Béla Művelődési Központban. A Siker Oktatásszervező Bt. kezdeményezésének sorsa egyelőre bizonytalan. Mindössze húsz-huszonöt fiatal jut be évente a hazai színészképzés fellegvárába, a Színház- és Filmművészeti Egyetemre. Akiknek nem sikerül és mégis a világot jelentő deszkákra vágynak, általában segédszínésznek állnak vagy átmenetileg beiratkoznak valamilyen humán szakra. Létezik egy harmadik út is: a virágzó és meglehetősen drága fővárosi magán-színitanodáké. Szerényebb lehetőségekkel hozzájuk hasonló képzést indított el nemrégiben Szegeden a Siker Oktatásszervező Bt. Magyar Dénes ügyvezető 6 féléves, 3240 órás tanfolyamot tervezett, amelynek végén a színészkamara vizsgáztatná a hallgatókat, akik szakmai felsőfokú képesítést szerezhetnének. A képzés 30 százaléka elméleti, 70 százaléka gyakorlati órákból állna. Ez utóbbiakat a Szegedi Nemzeti Színházzal együttműködve szerették volna biztosítani. így a hallgatók már másodévtől statisztaként, esetleg kisebb szerepekben feladatokat kaphattak volna a színház és a szabadtéri produkcióiban. A képzés egyelőre 9 fóvel indult el, de az eredményes folytatásához legalább 15-16 hallgatóra lenne szükség. Az osztályfőnöki teendőket Sínka Károly színművész látja el, aki több évtizedes színészpedagógusi tapasztalattal rendelkezik. - Egy ilyen képzés keretében mindent meg kellene tanítani, ami a színészi mesterség alapjaihoz tartozik, a színházesztétikától a dramaturgián át a színházi marketingig - véli a színházelSzínészek szeretnének lenni. méleti tárgyak nagy részét oktató Frenkó Zsolt, a Zsámbéki Tanítóképző Főiskola tanára, aki szinházi rendezőként dolgozott már Kecskeméten, Székesfehérvárott, Tatabányán, Budapesten és Szlovákiában is. - Praktikus lenne, ha a helyi teátrum is részt venne a képzésben, mert színpadi gyakorlat nélkül nem sokat ér a tanoda. Először statisztaként és kisebb szerepekben kellene kipróbálniuk magukat. A felkapott pesti Gór Nagy Mária Színitanodában reggel 8-tól este 6-ig tart a oktatás, Szegeden, a Bartókban csak délután 2-kor kezdődnek az órák. Régóta színész szeretnék lenni, imádom a színpadot, a szentesi Horváth Mihály Gimnázium drámai tagozatán érettségiztem. Remek a társaság és a hangulat, de egyelőre anarchia jellemzi a képzést - mondja Varga János Gábor. - Gyerekkorom óta dédelgetett álmom volt, hogy színésznő legyek. Nem vettek fel a színművészetire, ráadásul magánéleti problémák miatt Szegeden kellett maradnom, így nem tudtam beiratkozni valamelyik pesti tanodába. Ezért a szegedi egyetem magyar szakát választottam, ahol negyedéves vagyok. Nagyon megörültem, amikor hallottam, hogy Szegeden is elindul egy színitanoda, amit az egyetem mellett el tudnék végezni. Nagyon lelkesek vagyunk, de egyelőre nem lehet tudni, mi lesz a képzés sorsa - reménykedik Simó Zsófi, aki hetedik éve játszik a Dálnoky Fotó: Schmidt Andrea Zsóka színművésznő vezetésével működő Szó-Kincs-Társulatban. A hódmezővásárhelyi Ilyés Lénárd ugyancsak magyar szakos a szegedi egyetemen: - Ideális lenne ez a képzés az egyszakos hallgatók számára, hiszen belefér az időnkbe. Nemcsak a színésznek készülőknek ajánlanám, hanem mindenkinek, aki kultúrával szeretne foglalkozni, hiszen beszédtechnikai és kommunikációs órákra bárkinek szüksége lehet. - Ilyen kezdeményezés mostanában nem volt Szegeden, ezért óriási lenne, ha életképesnek bizonyulna - mondja Mészáros Andrea, ki úgy véli, kevesen engedhetik meg maguknak, hogy vidékről a méregdrága fővárosi színitanodákba járjanak. HOLLÓSI ZSOLT Tanítás előtt és után, az órák közti szünetben a fő elfoglaltság a mobilozás. Fotó: Schmidt Andrea ÜZENET A SZÜLŐKNEK Ma már nem kell a szülőknek attól tartaniuk, hogy csemetéjük eltitkolja a majdnem kettesre sikerült felelést, a témazáró előtt kialakult vakbélgyulladást, vagy egy „úgyis igazságtalan" szaktanári figyelmeztetést - legalábbis, ha olyan intézménybe jár a gyermek, ahol már működik a Suliinfó Iskolai Információs Rendszer. Országosan havonta 50-80 iskolát kapcsolnak be a hálózatba, amely havi 1800 forintért vállalja, hogy e-mailen, SMS-beri vagy egy internetes napló formájában tájékozatja a szülőket a fontos eseményekről - persze csak este hat után, addig ugyanis a gyermeknek lehetősége van arra, hogy minden bűnét bevallja. Szegeden az iskolák 90-95 százalékában ez a szolgáltatás már elérhető, de Apátfalván, Csanádpalotán, Makón, Mártélyon, Vásárhelyen, Deszken és Földeákon is folyamatosan épül a rendszer. A szintén vásárhelyi Dózsa György Tagiskolába - a házirend tiltása ellenére - a gyerekek ugyan behozzák a mobilt, de ritkán fordul elő, hogy órán használják is. Ha ez mégis előfordul, azért osztályfőnöki vagy igazgatói figyelmeztetés jár. A Kertvárosi Altalános Iskolába viszont tényleg nem vihetik be a készüléket a gyerekek. Persze nem mindenhol ilyen „nagy szám" a mobil, a sándorfalvi általános iskolában például már tavaly lecsengett a rádiótelefon-őrület. Nógrádi Erika igazgatónő szerint a hétszáz fős intézménybe nagyjából húsz diák hozza magával készülékét naponta. A pedagógusok rádiótelefon-használatára vonatkozó szabályok nagyjából azonosak mindenhol: órák alatt a tanárok nem cseveghetnek, viszont bevihetik a mobilt az épületbe. SZ.A.K. Határról jött a tárlat Igazgatói figyelmeztetés járhat, ha óra alatt megcsörren a mobil SMS-üzenetek a padok alatt A battonyai határállomáson elkobzott ásványkincsekből nyílt kiállítás a szegedi várban. - A Móra Ferenc Múzeum 120 éves történetében nem volt még ilyen kiállítás - jelentette ki a megnyitó ünnepségen Vörös Gabriella, a múzeum igazgatója. A rendkívüli gyűjtemény nem mindennapi körülmények között került a múzeum polcaira. Egy román származású német muzeológus, aki több ásványtani klubnak is tagja, rendszeresen járt Erdélybe beszerzőútra. Egyik alkalommal bizonyára megunta a kőzetek keresgélését és egy román csapatot bízott meg azzal, gyűjtsék össze számára az ásványokat. A német férfi az egyezség szerint 200 euróval, valamint egy használt színes televízióval fizette ki a „vendégmunkásokat". - A gyűjtő legálisan is átvihette volna a 422 darabból álló kollekcióját, ő azonban azt állította, nincs elvámolnivalója. A táskájában, ruhái közé rejtve néhány ásványt találtunk, ekkor alaposabban átvizsgáltuk, szétszedtük a gépkocsiját. A kárpit mögött, a pótkerék helyén további ásványok kerültek elő - mesélte az egy hónapja történt lebukásról Gombár Gábor főhadnagy, a battonyai vámhivatal parancsnoka. A szegcdi Móra Ferenc Múzeum helyszínre érkező szakértője, a kiállítás rendezője, Varga András megállapította, a gyűjtemény Erdély teljes ásványtani keresztmetszetét reprezentálja. A leletegyüttes a szegedi múzeumba került. - Hatalmas elismerésnek számít, hogy a Természettudományi Múzeum a mi javunkra mondott le a gyűjteményről - tette hozzá a múzeum vezetője. A tárlat 2003. március 23-ig, hétfő kivételével mindennap 10 és 17 óra között látogatható. A. T. J. A gyűjtemény nem mindennapi körülmények között került a múzeum polcaira. Fotó: Karnok Csaba Egyre több felső, sőt alsó tagozatos diák jár ma már rádiótelefonnal iskolába, a tanárok többségének zsebében is ott lapul a készülék. A tanítás ideje alatt általában mindenkinek tilos a mobilozás, a gyerekeknek sok helyütt igazgatói figyelmeztetés jár, ha megszegik a szabályt. Vadiúj csengőhangok és lógók, előlapok és humoros üzenetek ma már az általános iskolás diákok körében is e témák köré épülnek a beszélgetések az órák közti szünetben. Először persze még csak a legnagyobbak kezében csillant meg egy-egy mobiltelefon, mostanra azonban egyre több alsó tagozatos is ezzel jár suliba. A huszonöt fős negyedik osztályból tíz gyereknek van rádiótelefonja a vásárhelyi József Attila Általános Iskolában. Peti, Klári és Laci elmeséli: szüleik vásárolták nekik a készülékeket,. hogy ha közbejön valami, vagy kirándulnak és lerobban a busz, a gyerekek tudjanak szólni. Ebben az intézményben egyébként óra alatt mindenkinek tilos a mobilozás, sőt: a diákok kötelesek a készüléket reggel a portán leadni, a szünetben megnézhetik, kereste-e őket valaki. - Teljesen természetes szülői igény, hogy napközben is tudjanak a gyerekről - véli Szögi Tiborné, az iskola igazgatónője, hiszen sok tanuló reggel fél héttől délután fél ötig az iskolában tartózkodik. A szigorú szabályokat azonban az óra közbeni, pad alatti SMS-ezések megjelenésekor vezették be.