Délmagyarország, 2002. november (92. évfolyam, 255-279. szám)

2002-11-20 / 270. szám

SZERDA, 2002. NOVEMBER 20. • AKTUÁLIS" 3 Jégzajláskor elszigetelődik a Szegedtől alig tizenöt kilométernyire lévő település Komppal közel, közúton távol van Maroslele Ne gyújts rá! - dohányzásmentes világnap Felmérések szerint a dohányosok várható élettartama nyolc évvel rövidebb a nemdohányzókénál. Holnap van a nemetközi dohányzásmentes világnap. Ne gyújts rá! hirdeti a rendezvény szlogenje. Tizenkettedik alkalommal szervezik meg hazánkban csütörtökön a nemzetközi dohányzásmentes napot. Csongrád megye tiszti íőorvosa, Nagy Zsuzsanna a Ne gyújts rá! nap kapcsán keddi sajtótájékoztatóján elmondta: az oktatási, egészségügyi, illetve közintézményeknek, valamint cégeknek megküldött felhívás célja az, hogy legalább ezen a napon mérséklődjék a dohányzás. A cigarettázással kapcsolatos hazai statisztikai adatok ugyanis elrettentőek: a 18 év feletti magyar nők 26,3 százaléka, a férfiak 40,7 százaléka dohányzik. Az országos adatokhoz hasonlóak Csongrád megye dohányzási mutatói is. Hazánk első helyen szerepel a világranglistán a férfiak tüdőrák miatti halálozási arányát tekintve, s a magyar ifjúság tagjai mind fiatalabb korban szívják el az első cigarettát. A felmérések szerint a dohányosok várható élettartama 8 évvel rövidebb a nem dohányzókénál, bár utóbbiak egészségét is károsítja a passzív dohányzás. A nem dohányzók védelmét szolgáló törvény nyomán megalakult megyei dohánykommandók közül az országban a Csongrád megyei bírságolt a legtöbbet: összesen 4 millió forintot róttak ki a törvény be nem tartása miatt cégekre, közintézményekre, vendéglátóhelyekre. A megyei ÁNTSZ vezetője a sajtótájékoztatón bejelentette: Csongrád megyében is megkezdték az egészség évtizede Johan Béla nemzeti program társadalmi vitáját. Az új kormány egészség évtizede nemzeti programja kiemelten kezeli az időskorúakkal való törődést, az esélyegyenlőség megteremtését, s a betegségek elsődleges megelőzését. K.K. Nemzetközi közlekedési konferencia Szegeden Utak az unióba Két napon át, csütörtökön és pénteken minden a közlekedésről szól Szegeden; a megyeszékhely ad ugyanis otthont a IV nemzetközi közlekedési konferenciának. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara közös szervezésében kétnapos szakmai találkozó kezdődik Szegeden a közlekedés helyzetéről és jövőjéről 400 nappal az EU-csatlakozás előtt címmel. Ismert szaktekintélyek, valamint az ágazat reprezentáns cégeinek vezetői tekintik át a közlekedés legfontosabb területeinek helyzetét, s veszik számba az előttük álló feladatokat. A konferencián csaknem húsz előadás hangzik el, szó esik majd a Nemzeti Fejlesztési Terv közlekedési vonatkozásairól, az unió által elfogadott derogációs igényekről, a szállítmányozás és a személyszállítás új feladatairól. Napirenden lesz az EU-konform Magyar Államvasutak finanszírozhatósága, csakúgy mint a vízi közlekedés helyzete a Mahart objektívjén keresztül. O. K. K. A gyalogosoknak mindenképpen megéri Maroslele leié Tápénál komppal átkelni a Tiszán, de az autóval utazók is mérlegelhetnek: vagy háromszáz forint a kompdíjért, vagy plusz húsz kilométer Algyő felé. Maroslele polgármestere reméli: az elkerülő út és az új híd megépülésével egyszerűbbé válik a település megközelítése. Megtelik a tápéi komp hétfőn délelőtt is: a tízórai indulásra két személyautó, egy sertéseket szállító teherjármű, valamint egy kerékpárral érkező hölgy vár. Aki Szeged felől Marosleiére szeretne eljutni, két lehetőség közül választhat: vagy türelmesen kivárja a félórás kompindulást, és kifizeti a szegedi önkormányzattal kialkudott viteldíjat, vagy egy csaknem húsz kilométeres kerülőre vállalkozik az algyői Tisza-hídon keresztül. Mind a kompnál tapasztalható „középarányos" várakozás és a kerülőút - hetvenes átlaggal számított - menetideje, mind pedig a viteldíj és egy átlagos fogyasztás melletti benzinköltség szempontjából kicsivel kedvezőbbnek tűnik a vízi út. Éppen ezért is választják ezt az erre járók. Parabos Ferenc teherszállító ' mindig ezen az úton közlekedik, és, mint mondta, biztonságosabbnak is tartja a komputazást az algyői út közlekedésénél. Nagy Györgyné, aki egyébként csak az unokáihoz jár át a töltés túloldalára, nem is tud más megoldást, ha kerékpárral szeretne eljutni a Tisza túlpartjáig. - Amíg be nem indul a jégzajlás, biztosítjuk a félóránkénti átkelést. A szabályzat szerint napkeltétől napnyugtáig működhet a komp, ennek megfelelően reggel hét és délután négy óra között állunk a közlekedők rendelkezésére. A forgalom, kiegészítve az önkormányzati támogatással, lehetővé teszi a fennmaradásunkat - mondta faksa Sándor, a kompot működtető Sadarkomp Kft. ügyvezetője. A gyalogosátkelőként elkért ötven és a személyautónként felszámított háromszáz forint a többi kompdíjhoz képest olcsónak mondható, bár mindig van, aki sokallja az árat. - Még olyan is akad - állítja Jaksa Sándor - aki megütközik azon, hogy fizetni kell. Régen kaptak díjmentességet az úgynevezett pajorföldesek, vagyis azok, akiknek a Tisza szabályozása után a folyó túlfelére esett a birtokuk. Ezek az idők azonban már elmúltak. Mindössze tizenöt kilométernyire fekszik Szegedtől Maroslele, a körülményes megközelítés miatt mégis sokkal nagyobbnak tűnik a távolság. Ezért is számítják Makóhoz tartozó kistelepülésnek a csaknem 2300 főt számláló községet. Szőnyi Erzsébet polgármester asszony azonban úgy véli: a 2006-ra ígért új Tisza-híd és az elkerülő út új távlatokat nyit a település életében. - A könnyebb megközelíthetőség biztos, hogy munkahelyeket fog teremteni Maroslelén, és számítani lehet majd a lakosság lélekszám-növekedésére is, hiszen kitűnő feltételekkel kínálunk építési telkeket. Reméljük, az ígéretek megvalósulnak, és így fejlődésnek indulhat a településünk - fogalmazott a polgármester asszony. I. sz. Akik Tápénál kelnek át komppal a Tiszán, többnyire Marosleiére igyekeznek, vagy éppen onnan jönnek. Fotó:Gyenes Kálmán Szigorú szikvízkészítési szabályoknak kell megfelelni az EU-ban Hungaricum lehet a szóda Fröccsös háború BÁTYI ZOLTÁN Nem tudom, láttak-e már önök nagyon bambán bámuló németet: Mert hogy nekem volt ilyen úrhoz szerencsém. Állt mellettem egy NDK-beli munkásszálló asztalánál, és majd kiesetett a saját száján a csodálkozástól, amikor egy szifonpatron, no meg a hozzá illó palack segítségével szódavizet, igen, nagyon egyszerű szódavizet varázsoltam. „Was ist das V' - vagyis: Mi ez ?-nyögte ki végül. S meg sem várva válaszomat, már hívta is cimboráit, hadd lássák, mire is képes az a szegedi egyetemista, aki egy hónapig az ő gyárukban pakolja a csempét. Amikor pedig kiderült, hogy Magynntned^*™ —J^-L,, ixu,,£ kivit" lezésű szódagyártás közel sem számít valami lélegzetet elállító mutatványnak, már három dajcs is könyörgött - ugyan adjam már el nekik ezt a bűvös kézi készüléket. Mert talán még egy Trabantnál is hasznosabban funkcionál, ha azt akarják elérni, hogy a sárga irigységtől kapjon infarktust a szomszédjuk. Bármilyen hihetetlen is, a mi szódásszifonunk, de maga a szódánk is egészen különleges találmánynak számít napjainkban is a világban. S mint hírhk, a jövőben sem fogják jobban megismerni. Sőt attól tarthatunk, hogy ez a szerencsétlen szóda bele se fér az Európai Unió roppant szigorú szabályrendszerébe, és ha belépünk az unióba, be is tiltják a gyártását, forgalmazását. Hogy efféle csúfság már csak nem esik meg a magyarral ? Hogy akkor, kérem. mi azonnal hadba lépünk, mert hát ki látott már olyat, hogy a pörkölt utáni fröccsöt mindenféle nyomelemekkel meg sókkal felhizlalt ásványvízzel keverjük ki ? fa, kérem, senki nem állította, hogy a csatlakozás áldozatoktól mentes lesz. Éppen nemrégiben foglalkoztunk azzal lapunkban, hogy disznóink már az unió jegyében mondhatnak le a vendéglői ételmaradékról, s bizony hallani olyan híreket is, hogy az uniós szabvány még azt is előírja, mekkorára nőhet, hogyan görbülhet a savanyúságnak szánt uborka. No, persze mindezek miatt még nem kell kétségbe esnünk. Mert ahogy elnézem az uniós polgárokat, látom németek, hollandok, franciák derűs arcát, úgy tűnik, valahogy csak ki lehet bírni az uniós létet. Ha pedig országunk gazdagodásához az kell, hogy soha többet ne spricceljek szódával a borra, én bizony ünnepélyes keretek között elásom a szifonunkat. Bár megvallom őszintén, mégiscsak jobban szeretném, ha ez a nagyon szigorú unió a mi kedvenc szódánkat végül is nemzeti sajátosságnak nyilvánítva mégsem küldené a bitó alá. Az Európai Unióba lépésünk után sem tűnik el az asztalunkról a szóda. Csak a gyártási szabályait szigorítják, ami leginkább a kisüzemeknek jelent gondot. Az üdítő magyar találmányt hungaricummá akarják nyilváníttatni. A szódát Jedlik Ányosnak köszönheti a világ. A „savanyúvízíolyó Uíoórlotcknok krinsson hetően 1829-ben elkészült az első töltőgép. Azóta a szikvíz meghódította az egész világot. Hazánk EU-s csatlakozása után megszigorodnak az élelmiszergyártási, így a szikvízkészítő szabályok is. Attól azonban nem kell tartani, hogy eltűnnek a magyar asztalokról a szódásüvegek és a sarki kocsmákban sem mérnek több kisfröccsöt. A szegedi Bánffi Istvánnak már a dédapja is szódát készített. Kisteleki kocsmáját 1907-től látta el saját szikvízzel. A Bánffi Bt. ügyvezetője pedig már a negyedik generációs szódás, valamint elnökségi tagja az Országos Szikvízkészítő Ipartestületnek is. Ma már a szódagyártásra is vonatkozik a HACCP-rendszer, vagyis az élelmiszerek megfelelő előállításáról szóló szabályozási rendszer. Ezt a bonyolult minőségbiztosítási eljárást még a NASA szakemberei vezették be, amit egy francia gyógyszergyáron keresztül az EU-ban is bevezettek 1995-ben. Az unióban semmi olyan élelmiszert nem tiltanak, ami az egészségre nem ártalmas. A szikvíz pedig nem áll másból, mint ivóvízből és széndioxidból. Ami a csatlakozás után változni fog, az az előállítás. A töltőgépeket csak hatósági vizsga után lehet üzembe helyezni és szigorítják a Kinek ne futna össze a nyál a szájában a jó öreg szódásüvegek láttán. gyártóhely kialakításának feltételeit is. Emellett zárt járművekben lehet szállítani mind az üveg, mind a műanyag palackos, illetve a ballonos szódát." A szegények üdítője, ahogy egykoron hívták a szódát, mind a mai napig keresett termék hazánkban. - A hagyomány, a megszokás nagy úr, ezért nem lehet elvonni a szikvizet a fogyasztóktól - tette hozzá Bánffi István. Az ipartestület a szódát hungaricummá akarja nyilváníttatni, amihez több minisztérium is a támogatását adta. Az országban közel ezerötszáz, Csongrád megyében pedig ötven szódást tartanak nyilván. Ha ez a mesterség egyik napról a másikra megszűnne, hatezer ember kerülne az utcára. A szikvíz előállításának és szállításának szigorodó szabályai elsősorban a kisebb üzemeket és a maszekokat érinti. Ok ugyanis nem tudnak annyi nyereséget termelni, amivel finanszírozhatnák a hatóságilag Fotó: Gyenes Kálmán elfogadott, de igen drága berendezéseket. A kiskundorozsmai Dobó Ferencné már harminc éve tölt üveges szódát. A faládába rakott szikvizet pedig fia lovas kocsival viszi a házakhoz. A 72 éves szódás néni nemrégiben újította fel aprócska műhelyét. - Fogalmam sincs, mit hoz a jövő. Amíg tudok, megpróbálok megfelelni a szigorodó előírásoknak - mondta. KORMOS TAMÁS