Délmagyarország, 2002. november (92. évfolyam, 255-279. szám)

2002-11-15 / 266. szám

PÉNTEK, 2002. NOVEMBER 15. • AKTUÁLIS" 3 A felújítás után, az ígéretek szerint, szebb lesz az épület arca. Fotó: Káinok Csaba SZAZEVES PALYAUDVAR A szegedi nagyállomás, a Tisza Lajos körúti vasút-igazgatóság, va­lamint még mintegy negyven állomás tervezője Pfaff Ferenc, aki 1901 és 1902 között alakította át az eredetileg 1858-ban átadott Indóház téri épületet. Az eklektikus stílusú pályaudvar a fölújítás után régi fényében mutatkozik majd. rolta a Szeged pályaudvar felvéte­li épületét: az 1987-ben kidolgo­zott műemlékvédelmi szabályzat a vasút építészeti értékeinek megóvását célozza" - emelte ki Tóth Gyula. A rekonstrukció során eredeti állapotának megfelelően állítják vissza az állomásépület homlok­zatát, pénztárcsarnokát, díszlép­csőjét és galériáját. A posta és a főépület közé utóbb beépített, acélportálos étkezde (a felújítás után: étterem) külső megjelené­sében jobban illeszkedik majd környezetéhez. Átalakul viszont a belső terek alaprajza. A központi váróte­remben (amelyből a resti nyílik) üzletek, utazási és információs irodák lesznek. Megmarad, s ke­reskedő-szolgáltató jellegű utas­centrummá alakul a jelenlegi „kultúrváró". Az éttermet is vá­róteremmé alakítják. Dohá­nyozni csak a peronon lehet majd. A kijárati lépcsőház jelenleg derékszögben elforduló vonalát kiegyenesítik, s a fölfelé vezető oldalra mozgólépcsőt szerelnek. A kiviteli tervek engedélyezte­tése után írhatják ki a fölújítás kivitelezéséről szóló pályázatot. A győztes kiválasztása után kez­dődhet a munka. NY. P. Irodalomból üzlet - üzletből irodalom „Missziót teljesít a Bába és Társai Könyvkiadó, a dél-alföldi régióban élő alkotók könyveinek közzétételével" - hallottuk egy rendezvényen nemrég. Ámde a misszióhoz is pénz kell. Milyen pénzből finanszírozza a kiadó az elsősorban helytörténeti, szép­irodalmi könyvek kiadását? Miután az említett művek közül egyik sem a Big Brother könyvesített változata, illetőleg nem is pornó, nem is thriller, a bevétel aligha fe­dezheti a ráfordítás összegét. Majzik István ügyvezető - akivel egy vá­sárhelyi könyvbemutató kapcsán beszéltünk - azt mondja: sikerült megtalálniuk azt a működési formát, melyek keretei között az emlí­tett „missziót" is teljesíthetik, ugyanakkor bevételhez is jutnak - sőt egyik erősíti a másikat. „Alapvetően nyomda vagyunk, a nyomda pe­dig nemcsak könyveket nyomtat, hanem számtalan egyéb terméket is. Az ebből származó profitból vállalhatjuk könyvek kinyomtatását, kiadását is. Ez részint biztosítja a nyomda kapacitásának teljes ki­használását, részint - mivel a könyvek az ország minden tájára eljut­nak - további megrendeléssel látnak el minket" - mondja az ügyveze­tő. így megjelenhettek olyan értékes munkák, melyeket örök időkig forgathatnak azok, akiknek bármilyen adatra van szükségük város­ukról. így Kőszegfalvy Ferenc Csomorkánytól Csomorkányig című helytörténeti könyve, a Hódmezővásárhelyi életrajzi lexikon (szer­kesztette: Kőszegfalvy Ferenc és Borús Gábor); és a jövő könyvhétre így jelenik meg a Hódmezővásárhely történelmi kronológiája, szin­tén Kőszegfalvy Ferenctől. Szenti Tibor Istenhez közelítve című esz­szégyűjteményét éppúgy a Bába és Társai adta ki, mint Fehér József gyermekeknek szóló, Fogócska című verseskönyvét, és az Üzenet cí­met viselő, felnőtteknek írott, verskötetét. Nemcsak Vásárhelyre összpontosít a kiadó - hanem a dél-alföldi régió egészére. Szegeddel kapcsolatos könyvei - minden létező továb­bi, a várossal kapcsolatos művel együtt - a Somogyi-könyvtár, a Sík Sándor Könyvesbolt, és a Bába és Társai együttműködése eredménye­ként - a könyvtár lapozgatójában beszerezhetők. Az idei nyári, Csongrádon megrendezett, nemzetközi költőtalálkozóra még „csak" hat országból érkeztek tollforgatók, ám a jövőre megrendezendőre már tíz-tizenkét országból várnak alkotókat, a tengerentúlról is. A Bába és Társai találékonysága bizonyíték arra: akár üzleti siker is ko­vácsolható az irodalomból. F.CS. Mesterek Az egész egy nem fogadott hívással kezdődött, majd rögtön még eggyel. Azonnal tudtam, CsupaSzív mester, az író nagy bajban van, s hamarosan feltűnt a mobil kijelzőjén az üzenetet jelző kis boríték is. Az értekezlet végén a portás néni és a titkárnő harminc másod­percen belül közölte: CsupaSzív mester nagyon keres. Meg is volt rá minden oka, hiszen beszorult nemrégiben vásá­rolt lakásába. A mester egyébként olyan öreg házba költözött, ahol az elmúlt 15-20 évben nemigen változtak a lakók: a teherbe­járatot szépen megerősödött tuják szűkítették le, szinte átjárha­tatlanra, mintha ebbe a házba a világ végezetéig nem akarna köl­tözködni senki. Se be, se ki. Az CsupaSzív mesterre vall, hogy nem csináltatott azonnal má­solatot az egyetlen példányban kapott, harminc-negyven eszten­dővel korábban elterjedtnek számító kéttollú kulcsból, ami a be­járati ajtót nyitja, de a mestert már ilyennek fogadtuk el. Persze letört egy kis darab az egyik tollból, s csak forgott körbe a kulcs, hasznavehetetlenül. Vészhelyzet nem alakult ki, élelem volt a hűtőben, s egy alig megbontott üveg bor is segített átvészelni a mesternek a segítségig eltelt néhány órát. Tizenegy felé érkeztünk a zárspecialista szakemberrel és segéd­jével, nevezzük Kismesternek és Nagymesternek. Ahogy az a hússzor harminc centis nyitható kisablakon keresztül látható volt, CsupaSzív mester jól tartotta magát, örült kis csapatunknak. A Nagymester azért volt specialista, hogy ne mindjárt a fúróval vagya kalapáccsal kezdjen, hanem az elmélettel. Vagyis: elfordítat­ta beszorult hősünkkel néhányszor a kulcsot, de látszott, idegesíti CsupaSzív mester nyilvánvaló kétbalkezessége. Pedig a Nagymes­tergyógypedagógiai tempóban adta kívülről a pontos utasításokat. Mégsem sikerült. Ezután kikérte a kulcsot a kisablakon, neki azon­nal, első próbálkozásra nyílt az ajtó. Elég közel vagyunk már az esztendő végéhez, hogy bátran kije­lentsem, három férfiszempár idén még nem nézett így a negye­dikbe, ilyen lekezelően, már-már megalázóan, ilyen messziről-fe­lülről, s mindez CsupaSzív mester három másik embert fölösle­gesen megmozgató - már bocsánat - töketlenségének szólt. A zárspecialista Nagymester a helyzet magaslatán tovább fo­kozta a hangulatot, s persze megragadta az alkalmat, hogy mind­hármunkat tanítson. CsupaSzívet egyszerű zárnyitásra, Kismes­tert a szakma mélyebb fortélyaira, engem meg némi barátsággal arra, hogy nem kell ilyen egyszerű dolgokért életveszélyesen-sür­gősen szakikat riadóztatni. A Nagymester tehát bement a lakásba, belülről bezárta az ajtót, majd következett a szakoktatás. A vállak összeértek: a Nagymes­teré és CsupaSzív mesteré belül, a Kismesteré és az enyém kívül, közöttünk a nyitott kisablak. Az ajtó természetesen nem nyílt, sót: a kulcs tollaiból további apró darabok töredeztek le a Nagymester öt másodpercen belül el­szálló nyugalmának, valamint túlságosan is határozott, gyors kéz­mozdulatainak felróhatóan. így hiába adta ki a végleg tönkrement kulcsot a Kismesternek, az semmire sem volt már jó. A történet itt részemről véget ért, hiszen a Nagymester is ebéd előtt volt még, sígya helyzet megoldásán már három, egyformán ér­dekeltté tett mester dolgozott. Azóta kiderült, eredményesen, Csu­paSzív néhány nap múlva játékra jelentkezett a Vedres focipályáján. KOVÁCS ANDRÁS Jövőre kezdődhet a rekonstrukció Műemlék a nagyállomásból Felújítás után jelentősen átala­kul a szegedi nagyállomás, amelynek homlokzatát, pénz­tárcsarnokát és galériáját a mű­emléki követelmények szerint állítják helyre. Októberi véradás A sintértelepről mentették ki a vemhes kutyát Örökbe fogadtuk Cucut a nyomdába A tervezettnél később, várha­tóan jövőre kezdődik a szegedi nagyállomás fölújítása. A MÁV Rt. idén januárban kö­tött megállapodást a szegedi önkormányzattal arról, hogy a város 100 millió forinttal tá­mogatja az összesen mintegy egymilliárd forintos rekonst­rukciót. Az akkori elképzelé­sek szerint nyáron kezdték volna a munkát - a kiviteli ter­vek elkészítése és engedélyez­tetése azonban tovább tartott, illetve tart a tervezettnél, így jövőre foghatnak hozzá a száz­éves épület fölújításához. Tóth Gyula, a MÁV Rt. Sze­gedi Területi Igazgatóságának főépítésze elmondta, hogy a tavaly meghirdetett megbízá­sos tervpályázatot a szegedi HVT Építész Iroda Bt. nyerte. A Hajós Tibor vezette építész csoport ez év nyarán adta át a kiviteli terveket, amelyek a Kulturális Örökségvédelmi Hi­vatal követelményeinek is megfelelnek. A nagyállomás épületét ugyanis időközben ideiglene­sen műemlékké nyilvánították - amint ezt Széphegyi László, a hivatal szegedi regionális iro­dájának igazgatója (aki maga is részt vett a tervpályázatra beküldött munkák értékelésé­ben) jelezte. „A vasúttársaság már koráb­ban a MAV-műemlékek közé so­A helytörténet és a vers is megtalálta a helyét a kiadói termékszer­kezetben. Fotó: Tésik Attila Októberben a vöröskereszt és a szegedi véradó állomás szervezésében 1845-en 780 liter vért gyűjtöttek. Algyőn 52-en, Ásotthalmon 40-en, For­ráskúton 19-en, Deszken 61 -en, Zsombón 26-an, a bölcsődék igazgatósá­gán 16-an, a bv-dolgozók közül 25-en, a Szegedi Környezetgazdálkodási Kht. -nál 15-en, a Pick szegedi vágóhídjának dolgozói közül 152-en, a Pick Maros utcai telephelyén 37-en, a Csonka János szakközépiskolában 70-en, a Fodor József szakközépiskolában 38-an, a Tisza Volánnál 34-en, az egészségügyi gyermekotthonban 15-en, a munkaügyi központban 5-en, a vám-és pénzügyőrségnél 14-en, aMolRt.-nél 16-an, ahőszolgál­tatónál 14-en adtak vért. Októberben 82 szívműtétet és 3 veseátültetést végeztek a szegedi klinikákon. Véradást szerdánként 8 és 18 óra, a többi munkanapon 8 és 13 óra között tartanak a szegedi véradó állomáson. te, sokkal izgalmasabbnak talál­ta ugyanis szomszédját. Morzsa hosszú évek óta lakik a nyom­dában, három éve kutyatárs nél­kül. A szintén utcáról befoga­dott ebet a biztonság kedvéért egyelőre még egy kerítés választ­ja el Cucutól, de ismerve az „öreget" hamarosan össze lehet majd őket engedni. Morzsa biz­tosan pátyolgatja majd az új la­kót, előző lakótársát ugyanis mindig gyorsan sikerült ráven­nie valami csintalanságra, ra­vasz módon azonban Morzsa mindig csak az értelmi szerző volt, a végrehajtást a másikra bízta. Cucu tehát otthonra talált, de még rengeteg kutya vár arra, hogy valaki befogadja. A Tap­pancs Alapítványnál mindenki megtalálhatja a szívéhez legkö­zelebb álló kutyát és biztos, hogy az új családtag egy életre hálás lesz azért, ha valaki újra törődik vele. Az örökbefogadás nem kerül pénzbe, mindössze egy örökbe­fogadási lapot kell kitölteni. Egy kidobott kutya életének vi­szont ezzel új értelmet lehet adni. A Tappancs Állatvédő Alapít­vány számlaszáma: 11998006-06289010-10000001 TÍMÁR KRISZTA Pásztiné Mészáros Éva kiadóigazgató és Hocz Pál, a nyomda veze­tője barátkozik a kutyussal, Cucuval, akinek tetszik a kényezte­tés. Fotó: Gyenes Kálmán Kiadónk örökbe fogadta Cucut, egyet azon gazdára váró kutyák közül, amelyeket a Tappancs Alapítvány pátyolgat mindad­dig, amíg ismét otthonra lel­nek. Cucu két év körüli szuka, na­gyon hálás lakója lesz a nyomda udvarának. Cucu az egyetlen kutya, amit a tappancsosoknak sikerült kimenteniük a gyep­mesteri telepről. Röviddel az ideiglenes otthonába történő szállítása után kiderült, Cucu kiskutyáknak ad hamarosan életet. A Skacok névre keresz­telt, a németjuhászra megszóla­lásig hasonlító három kölyök már a panzióban született és na­gyon gyorsan gazdira is talált. Most pedig édesanyjuk is végle­ges otthonra lelt lapunk nyom­dájában. Hamar birtokba vette új he­lyét, amit már hetekkel az érke­zése előtt kialakítottunk neki. Pokróccal kibélelt házikóját egy­előre még csak kívülről szemlél-

Next

/
Oldalképek
Tartalom