Délmagyarország, 2002. november (92. évfolyam, 255-279. szám)

2002-11-13 / 264. szám

T SZERDA, 2002. NOVEMBER 13. "AKTUALIS* Jövőre csak vízummal utazhatnak hozzánk a jugoszlávok és a románok Mi is zárjuk a határokat Hivatalosan még senki sem nyi­latkozott lapunknak a szomszé­dos országok állampolgárait érintő lehetséges vízumkény­szerről. A 2003. július 1-jei dá­tum azonban a határokon túl már nyílt titoknak számít. Az újvidéki magyar nyelvű lap­ban, a Magyar Szóban már több alkalommal megjelent a hír: 2003. július l-jét követően Ma­gyarországra csak vízummal le­het majd utazni. Odaát élénken foglalkoztatja a közvéleményt az értesülés, hiszen köztudott, újra teljes sebességre kapcsolt a bevá­sárlóturizmus, a Vajdaságban élők ráadásul rokoni, baráti kap­csolatokat ápolnak magyarorszá­gi családokkal. A témáról nemrégiben Pandúr József, a Magyar Köztársaság belgrádi nagykövete interjút adott a Magyar Szó újságírójá­nak. A nagykövetet tegnapi sze­gedi látogatása során - a Csong­rád Megyei Kereskedelmi és Ipar­kamara rendezésében ma­gyar-jugoszláv gazdasági fóru­mon vett részt - megkérdeztük a vízum bevezetéséről, ám nem állt módjában nyilatkozni. Mint mondotta, idehaza nem adhat tájékoztatást külföldre akkredi­tált diplomata, a Külügyminisz­térium az illetékes. A külügyi tárcánál azonban azt a választ kaptuk Tóth Tamás.sajtószóvi­vőtől: a téma jelenleg még diplo­máciai egyeztetés alatt áll. S ha részleteket nem is sikerült ily módon megtudnunk, azt szinte már tényként lehet kezel­ni, hogy a jugoszlávokkal és ro­mánokkal (valamint más, EU-n egyelőre kívül rekedőkkel) szem­ben jövőre bevezetjük a vízum­kényszert. Ennek az az oka, hogy Magyarország - mivel várhatóan 2004. január l-jétől az Európai Autósorok a röszkei határon, Európa jövendő kapujában. Fotó: Karnok Csaba Unió tagja lesz - átveszi az uniós előírásokat, köztük a schengeni egyezményt is. így vízumkény­szert kell bevezetnie minden olyan országgal szemben, amely­nek állampolgárai ebben a pilla­natban csak vízummal léphet­nek be az EU területére. Értesüléseink szerint Magyar­ország az ott élő magyarok miatt az utolsó pillanatig várt a jugo­szlávokkal szembeni vízumkény­szer alkalmazásával, noha ez a gondolat már a balkáni háborúk idején felmerült. Macedóniával és Bosznia-Hercegovinával szemben például már tavaly bevezettük. Idén júliusban azonban, amikor Gorán Svilanovic jugoszláv kül­ügyminiszter Kovács Lászlónál, magyar kollégájánál járt, felme­rült: mindent elkövetünk, hogy Jugoszlávia minél előbb lekerül­jön azon országok listájáról, amelynek állampolgárai csak ví­zummal léphetnek be az EU terü­letére. Hasonló elbírálásra szá­míthat Románia és Bulgária is. Lapunk úgy tudja, a vízum­kényszer bevezetésének ideje 2003. július 1., s hogy a határ túloldalán arra számítanak: a be­utazási engedély ugyanannyiba kerül majd, vagyis 25-30 euróba, mint más európai országok ese­tében. Ez az engedély azonban csak Magyarországon érvényes, a továbbutazáshoz úgynevezett schengeni vízumra lesz szükség. Az is biztos: mivel az európai jog nem ismeri a kishatárforgalmi útlevelet, a jelenleg még a jugo­szláv állampolgárok birtokában lévő okmányt megszüntetik. A szegedi kereskedelemre és vendéglátásra valószínűleg nagy csapást mér majd a vízumkény­szer bevezetése - mondta Varga Antal, a Csongrád Megyei Keres­kedelmi és Iparkamara kereske­delemmel foglalkozó alelnöke. Az éttermek számára szerinte ez lesz az utolsó érvágás, hiszen je­lenleg is 30-35 százalékos forga­lommal működnek. A jugoszlá­vok, akik a sikeres bevásárláso­kat követően általában egy ebé­det is elfogyasztottak jóízűen, el­maradnak majd a jövőben. A ju­goszláv forgalom körülbelül 5 százalékot tesz ki Csongrád me­gye kereskedelmében. FEKETE KLÁRA Kevés a befektető déli szomszédunkban Magyar-jugoszláv gazdasági fórumot rende­zett tegnap Szegeden, a Novotel Hotelben a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparka­mara (CSMKIK) magyar-jugoszláv tagozata. A szerbiai privatizáció elméleti és gyakorlati kérdéseivel, a magyar-jugoszláv szabadkeres­kedelmi megállapodással, valamint a hazai vállalkozások jugoszláviai befektetéseivel fog­lalkozott a tegnap megrendezett gazdasági fó­rum. A tanácskozáson többek között részt vett Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, Pandúr József, a Magyar Köztársaság belgrádi nagykövete, Dejan Janca, a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság budapesti nagykövete, Drago Sofranac, a Jugoszláv Gaz­dasági Kamara elnöke, valamint a házigazda Szeri István, a CSMKIK elnöke. Pásztor Ist­ván, a vajdasági tartományi végrehajtó tanács alelnöke kifejtette: a másfél éve hatályba lé­pett jugoszláv privatizációs törvény nyomán közel ezer cégnél indult el az értékesítés úgy­nevezett gyorsított árverés formájában. El­mondta, sajnos, kevés a magyar érdeklődő. El­hangzott: Magyarország a maximális bizton­ságra törekszik és emiatt óvatosnak tűnik. F.K. Tőrdöfés FEKETE KLARA Valami végre elkezdődött, valami végre újraindult. Jövűnk-me­gyünk a két ország között, mi, szegediek Szabadkára, Újvidékre, az ottaniak mihozzánk. A határ Szegedtől tíz kilométer, ráadásul csodaszép, azért építettük meg, hogy igazán uniósnak nézzenek bennünket. Szóval, elég csak beülni az autóba, ha elegünk van kedvenc vá­rosunkból és megnézni, mi újság odaát, milyen a fagylalt Szabad­kán, milyen a felhozatal az ottani piacon, mit csinál a medve a palicsi állatkertben. Ha pedig visszaérünk, örülünk, hogy szerb szó üti meg a fülünket a vendéglőben, mert ez is turizmus, ezek a vacsorázók is az idegenforgalmi bevételt növelik, hazatérve pedig Szeged jó hírét viszik magukkal. Végre, mondjuk magunkban, vége a háborúnak odaát, minden a régi lesz, sőt még annál is jobb, hiszen lassan tizenőt éve, hogy a változások kora elkezdődött. Hamarosan utolér bennünket az EU-csatlakozás is, amikor nem lesznek határok, minden szaba­don áramlik majd, az áru, a tőke, vele együtt az ember. De arra valahogy nem gondoltunk, hogy mi leszünk az unió vé­ge, az egyesült Európa utolsó bástyája, a végvár. Illetve, ha gon­doltunk is, nem a rosszat olvastuk ki a sorok közül, nem egy tőr­döfést sejtettünk. Most azonban szembesülnünk kell azzal, ha a jugoszlávok, románok csak vízummal ruccanhatnak át hozzánk, az már nem ugyanaz a helyzet, mint amiben eddig éltünk. Nyil­ván jönni fognak a rokonok, ismerősök, üzletemberek, sót még a bevásárlóturisták a jövőben is, de nem annyiszor és nem akkora kedvvel, mint eddig. Mert hát ügyintézni kell egy ilyen út előtt, ví­zumot kérni, várni rá, majd fizetni érte. Egyelőre nehéz jóslásokba bocsátkozni, milyen lesz egy olyan Szegeden élni, amelyik déli irányban a végvár szerepét tölti be. Lesz ennek a helyzetnek előnye, de nagyon úgy tűnik, egy csomó hátránya is. Kommunikációs probléma miatt mondott le Balsai Változatlanul egységes az MDF Kommunikációs zavar volt az MDF parlamenti frakciójában, emiatt mondott le a képviselő­csoport vezetője. Nem tudni, mikor választ új frak­cióvezetőt a Magyar Demokrata Fórum parlamenti képviselőcso­portja - tudtuk meg Balogh Lász­lótól. A szegedi honatya - aki a párt országos elnökségének tagja - Balsai István frakcióvezető le­mondásával kapcsolatban kérdé­sünkre elmondta: szerinte nincs súlyos konfliktus a frakcióban. ­Az MDF-re mindig jellemző volt, hogy a párt csak teljes egyetértés­ben határoz kérdésekről. Most sincs szó nagyobb konfliktusról, csupán némi kommunikációs za­var támadt Balsai István néhány kijelentése miatt. A frakcióvezető pedig igen nagyvonalúan felaján­lotta lemondását, hogy ne ossza meg a frakciót, miután érezte, hogy nem egységes a képviselő­csoport álláspontja néhány kér­désben - fogalmazott Balogh. A szegedi honatya szerint egyébként Balsai az uniós csatla­kozással kapcsolatban megfogal­mazott markáns kijelentéseivel nem értett egyet mindenki. A tisztújításig Font Sándor, Balsai István általános helyettese vezeti az MDF parlamenti képvi­selőcsoportját. Az új frakcióveze­tő megválasztásának időpontjá­ról egyelőre nem határoztak. K. B. A klimatizálás területén is több mint 10 éve a lakosság szolgálatában... ŐSZI KLÍMAAKCIÓ TOSHIBA klíma, ami nem csak hűt, hanem percek alatt, energia­takarékosan kellemes meleget varázsol lakásában. Szolgálatásaink: • árusítás • telepítés • üzemeltetés • karbantartás • szerviz • szaktanácsadás TOSHIBA LÉGKONDICIONÁLÁS VEZÉRKÉPVISELET: SZEGED, Római krt. 23. Klíma vonal: 06-40-82-82-00 Gyűjtésbe kezdett a Vészhelyzet Alapítvány Lélegzetvétel - kölcsöngéppel Egy 57 éves asszony hetek óta fekszik a szegedi belklinika in­tenzív osztályán, lélegeztető­géphez kötve. Most talán haza­vihetik, s azzal a kölcsönbe ka­pott géppel tudják otthon is lé­legeztetni, aminek megvásárlá­sára az intenzív osztály Vész­helyzet Alapítványa gyűjt. Éva a gégemetszés és a légcsövé­be vezetett cső, meg a hetek óta tartó gépi lélegeztetés miatt csak suttogva képes néhány szót mondani. Csupán annyit közölt: jobban vagyok. Az ágya mellett - mint mindig, ha ideje engedi - most is ott ült a lánya, aki első ránézésre 16 éves­nek tűnik, de mint kiderült, hét évvel több ennél, s maga is nővér­ként dolgozik, csak nem a körin­tenzíven, ahol anyja fekszik he­tek óta, lélegeztetőgéphez kötve. - Anyu, aki nem az édes­anyám, mert örökbefogadott gye­rek vagyok, egy veleszületett be­tegség miatt jutott ebbe az álla­potba. A gerincferdülése okozta hátgörbület miatt a mellkasa oly mértékben deformálódott, hogy egyre nehezebben vette a levegőt. Szeptemberben kómába esett, akkor sikerült megmenteni az életét. Kivitték a deszki tüdőkór­házba, ahol ismét kómába esett, Évát a lélegeztetőgép tartja életben. Fotó: Schmidt Andrea s visszakerült ide, a belklinika intenzív osztályára. Anyu még szeretne élni, mert tudja, hogy szükségem van rá, 3 én is szeret­ném meghosszabbítani az életét, mert szükségem van rá - mondta a lány, aki vállalná a súlyos beteg asszony otthoni ápolását, ami­hez „csak" egy otthon is használ­ható lélegeztetőgép kellene. - Éva légzése visszafordítha­tatlanul elégtelenné vált, s ezért nem tud levegőt venni. A légzési képtelenség következtében az 57 éves asszony szerveztében fel­halmozódott a szén-dioxid, ezért esett kómába - magyarázta már a beteg asszonytól távol, az orvo­si szobában Rudas László, az in­tenzív osztály vezetője. - Éva esetében nem oxigénhiánnyal, hanem magával a lélegzetvétel­lel van baj, ő nem oxigénpalack­ra, hanem a levegővételt biztosí­tó gépre kényszerül. Lélegeztető­gép nélkül nem élhet, a műszer viszont az intenzív osztályhoz köti őt, s a hozzá hasonló sorsú betegeket. Éva asszonynak segít egy mű­szercég, amely kölcsöfi adott az intenzív osztálynak egy otthon is használható lélegeztetőgépet. A műszer ára 1 millió 800 ezer fo­rint, aminek megvásárlására az orvosegyetemnek nincs pénze. A belklinika intenzív osztályának Vészhelyzet Alapítványa gyűj­tést kezdett azért, hogy a mű­szert megvásárolhassa. A porszí­vónál kisebb lélegeztetőgépből több is kellene, mert az intenzív osztályon nem ritka az olyan be­teg, akit a gép kényszerít ide. Ez a kölcsönbe kapott műszer most lehetővé teszi, hogy Éva hazake­rüljön/s a lánya és a férje otthon ápolhassa. A Vészhelyzet Alapítvány bankszámlaszáma: OTP Rt.: 11735005-20483191. K. K. Csongrádi megszállottak Három éve ünnepelték először a szociális munkát Csongrádon. Tegnap a Magyar Király dísz­teremben arról is szó esett: ja­vult a szociális munkát végzők anyagi megbecsülése. A csongrádi megyei ünnepséget az Aranysziget Otthon rendezte. Ott József, a Csongrád Megyei Közgyűlés alelnöke emlékeztetett arra, hogy a szociális munkások napjának ünnepe egy alulról in­duló kezdeményezés nyomán szerzett magának társadalmi lét­jogosultságot. Az elmúlt három évben jobb lett a szociális munkát végzők anyagi megbecsülése. Sze­rencsére ebben a szakmában so­kan megszállottként dolgoznak, a sok nehézség ellenére is jól teljesí­tenek. Somogyi Árpád Csongrád város alpolgármestereként hajtott fejet az ünnepeltek előtt. Mint mondta, a jó gondozás, a megfele­lő ápolás alapja a naprakész tu­dás. S persze a kor igényszintjére emelt körülmények, felújított épületek és új eszközök is kelle­nek ehhez. Murányi László, a me­gyei szociális bizottság alelnöke­ként arra emlékeztette a jelenlé­vőket, hogy minden tizedik ma­gyar ember gondozásra szorul. A szociális munkát illik tisztelni, ünnepelni három éve, de meg is kell fizetni. B. GY. GY.

Next

/
Oldalképek
Tartalom