Délmagyarország, 2002. november (92. évfolyam, 255-279. szám)

2002-11-02 / 255. szám

V. SZIESZTA 2002. November 2, szombat ÖRÖKZÖLD NEMZETKÖZI CEG SZEGEDI RAKTARBAZISABA KERESKEDELMI DISZPONENST Nagytakarítás LOMBOS FERENC HORGÁSZROVATA A nagy csukadobás Halottak hetének nevezték régen Szegeden az elhunytak napjához közeli időt, s lélekparancs volt megemlékezni az eltávozott, elveszített szerettekről. Az emlékezésben az ősi pogány halottkultusz elemei éppúgy fellelhetők, mint a vallási rituálék és a népi hiedelmek, szokások. A halottak hetén, mindenszentekkor és halottak napján ma már talán senki sem gondol arra, hogy az elhunyt szereitekkel való kapcsolattartás sajátságos modern formái is az ősi halottkultuszban gyökereznek. A halott-tisztelet, a közösségvállalás az eltávozottakkal, az ő „közbenjárásuk kérése felsőbb hatalmaknál" az életben maradott családtagok boldogulásáért, az áldozatok bemutatása, a fényrituálék, s megannyi más elem részben a római Feralia ősi halottkultusz ünnepeihez, részben a germán Wodán-ünnephez, másrészt régi keresztény szertartásokhoz nyúlik vissza. Az ősi halottkultuszi elemek, illetve a helyettük később elrendelt különböző egyházi rituálék a tiszteleti szokáskörbe tartoznak. Mindenszentek vagy mindszentek (nov. 1.) napját a katolikus egyház vezette be, elrendelve, hogy ezen a napon ünnepeltessenek mindazon elhunytak, kik szenté lettek, azok is, akiket név szerint máskor nem is szoktak ünneppel tisztelni, mert nevüket csak az Isten ismeri. E mennyországi szentekről való megemlékezés, a mindenszentek napja inspirálta arra Szent Odilo bencés apátot 998-ban, hogy kezdeményezze: nyilvánítsa az egyház a következő napot (november 2-át) a halottak napjává. Igaz, Róma csak három évszázaddal később fogadta ezt el hivatalosan (a 14. századtól „jegyzik" a halottak napját), de a nép között már a 11. századtól terjedt a megemlékezés. A bizánci egyházban az elhunytakra emlékező napot a „lelkek szombatja" néven ünneplik. A mindenszentek és a halottak napjához közeli időt régebben Szegeden a halottak hetének nevezték. S egy hétig éltek az eltávozott szerettekre emlékezve. Ami nem merült ki a sírok, sírkertek rendbetételében, megtisztításában, felvirágozásában. A „temetőjárás" ezekben a napokban kötelező volt, aki nem adta meg az emlékező tisztességet az elhunytaknak, az számíthatott az élők megvetésére. Mindenszentek estéjén és halottak napján kötelező volt az örök életet, a világosságot jelentő gyertyák gyújtása a hozzátartozók sírján. Sőt ezeken az estéken odahaza is annyi gyertyát kellett gyújtani, ahány halottja volt a családnak. A gyertyák mellett az asztalokon ezen az éjjelen sok helyütt étel és ital is volt, mert a legendárium szerint a tisztítótűzben szenvedő lelkek ekkor kiszabadulnak és hazamennek. A lelkek napján harangozáskor ezért nem jártak az utcán. Ezt a napot földmunkákat tiltónak is tartották. Kiváltképpen nem volt szabad mosni, mert akkor a hiedelem szerint a holtak sírját elöntené a víz. Nem is varrtak, nehogy az öltés a halottat szúrja meg. A jelképes halottetetés ételeit másnap a szegényeknek adták, Tápén ilyenkor fonott kalácsot adtak a koldusoknak. Sokfelé szokásban volt ekkor „istencipót" sütni, s odaadni a templomnál kéregetőknek. A temetőkbe elsősorban a gyász valahai fehér színében pompázó krizantémokat vittek a sírokra, mondván, az a halottak virága. Mert nem tudták, hogy a kínaiak által több mint két és félezer éve ismert virágot a nemesítésében világelsővé lett japánok már a 8. század óta úgy tisztelik nemzeti növényükként, hogy az a hosszú életet jelképezi... SZABÓ MAGDOLNA Kereskedők, figyelem! KERES. FELTÉTEL• SZÁMÍTÓGÉPES ISMERETEK * ERKÖLCSI BIZONYÍTVÁNY • KÖZÉPFOKÚ VÉGZETTSÉG • SZERBNYELV-TUDÁS. mm KERESKEDELMI ISMERET, ILL. GYAKORLAT ELŐNYT JELENT. PÁLYÁZATÁT KÉRJÜK, A KÖVETKEZŐ | CÍMRE KÜLDJE: 3547 MISKOLC, PF. 643. JELIGE: „KERESKEDELMI DISZPONENS" utoljára még megteheti. A legtöbb időigényes munka a lehullott levelek eltakantása a kertben. Nedvesen nehezen öszszeszedni őket gereblyével. De szerencsére a nap még előbukkan néha, hogy a leveleket szárazzá és könnyebbé tegye. Akinek pár száz méteres a kertje annak érdemes beszerezni az ún. kerti avarszívót. A rabatt is igényel rendbe tevést. A növényeket 10-15 cm-rel a föld felett nyessük meg éles metszőoílóval. Ahol egynyári növények virítottak, ott szükséges átásni a földet. Az őszi idő szintén jó arra, hogy a talajt előkészítsük a jövendő virágágyra. November elején különös figyelmet igényelnek a hidegre érzékeny növények. Az igényes fajtákat alaposan meg kell védeni a tél ellen. Ameddig a pázsit nő és az Időjárás Is kedvez, azt nyírni kell. így a gyep jobban telel a vastag hótakaró alatt. Mindig szívesen adunk hírt rekordlistás halfogásról. Sörös Barnabásnak ezúttal kapitális csukához volt szerencséje. „Gyakran járok horgászni a Zalaegerszeghez közeli Pötrétei-tőzegbányatóra. A tó megközelítőleg 100 hektár nagyságú, amelynek kb. egyharmada horgászhatatlan vízi dzsungel. Errefelé nagyra nőtt, békés és ragadozó halak egyaránt rejtőzködnek. Károly öcsémmel szenvedélyes pergető horgászok vagyunk, ezért itt legszívesebben a csukákat szeretjük horogra csalni. Október 19-én, reggel hét órakor már csónakban voltunk. Első megállásunkkor öcsémnek több rávágása is volt, de csak egy 42 centiméteres csukát sikerült kifognia. A legkisebb kifogható méret itt 45 centiméter, ezért a halat gyorsan visszaengedtük. Felszedtük a karókat és helyet készültünk változtatni. »Dobok még itt egy utolsót« mondtam öcsémnek, és így cselekedtem. Megközelítőleg 20 méterre hajítottam el a műcsalit. Néhány méternyi vontatás után a zsinórom hirtelen elindult oldalra, ezért erőteljesen bevágtam. A hal talán három másodperc alatt a csónak alatt volt és elviharzott egy tökleveles szakasz felé. Olyan erő volt benne, hogy elfordította a ladikot. Ráfűzte magát egy növényre, de a fonott zsinór bírta a gyűrődést. Rövid idő után kiszabadult, és folytatódott a fárasztás. Talán 5 perc alatt a hatalmas csuka még két kitörést produkált, ekkor tudtam csak a csónak közelébe kényszeríteni. A merítőszákunk kicsinek bizonyult, vágóhorog nem volt nálunk, ezért testvérem kézzel próbálta kiemelni a halat. Első próbálkozásra ez nem sikerült, mert a csukát még fárasztani kellett. Kiemelése után a csónakban erőteljes ugrálásba kezdett, csak nehezen adta meg magát. A12 centiméteres gumihal kétágú horga a hal alsó állkapcsába akadt, szerencsére mélyen és biztonságosan. Ennek ellenére szájfeszítő és fogó nélkül ki tudtam venni. A helyi horgászegyesület elnöke mérte, illetve mérlegelte a kapitális csukát. Hosszúsága 90, kerülete 51 centiméter, súlya pedig kereken 9 kilogramm volt. Ez étetem eddigi legnagyobb ragadozó hala. A Pötrétei-tóban viszont saját szememmel láttam a kifogottnál lényegesen nagyobb csukát is. A feladat tehát adott..." HALOTTAKRA EMLÉKEZŐ POGÁNY KULTUSZOK ÉS KERESZTÉNY SZOKÁSOK Gyertyák és krizantém Fotó: Schmidt Andrea A napok egyre rövidebbek és egyre gyakoribb a hideg, őszi szél. Aki még nem készítette elő a kertjét a télre, kertépítész az most és Kryszak Aneta a város központjában: ismét a SZÉCHENYI TÉREN 2002. december 4-23. között. Az árusítás sátor alá épített, egységes pavilonokból történik. 62/547-522, 62/547-5