Délmagyarország, 2002. október (92. évfolyam, 229-254. szám)

2002-10-31 / 254. szám

CSÜTÖRTÖK, 2002. OKTÓBER 31. • MEGYEI TÜKÖR" 7 A tizedikről zuhant a betonra A csongrádi Dózsa György téren az egyik tízemeletes ház legfölső szintjének egyik erkélyéről vetette le magát tegnap délután háromnegyed egy előtt pár perccel egy asszony. MUNKATÁRSUNKTÓL Mivel a nó a betonra zuhant, gyors orvosi beavatkozással sem lehetett rajta segíteni: a mentők csak a halál beálltát tudták regisztrálni. A szerencsétlenség helyszínére sietók az erkélynél egy kis létrát találtak, ezért az első percekben még feltételezték, hogy baleset történt, ám az asszony táskájában egy búcsúlevelet találtak. Ezzel egyértelművé vált, hogy az ötvenesztendős nő öngyilkossági szándékkal ugrott le a magasból. A szomszédok érthetetlennek tartják a történteket, azt viszont többen is elmondták, hogy az asszony igen érzékeny természetű volt, gyakran került konfliktushelyzetbe. Ennek ellenére senki sem gondolta, hogy a problémáinak egyszer majd ekképpen mond búcsút lakótársuk. Zászlóavató MUNKATÁRSUNKTÓL Hosszú évek óta kiváló a kapcsolat a szegedi Móra Ferenc szakközépiskola, valamint a Kiskunhalasi Határőr Igazgatóság között. Öt évvel ezelőtt együttműködési szerződést is aláírtak. Az évforduló kapcsán együttműködési zászlót adományozott a határőrség a Móra szakközépiskolának. Az iskola edzőtermében tegnap megrendezett zászlóavató ünnepségen Árvái Ferenc határőr ezredes, a Kiskunhalasi Határőr Igazgatóság vezetője adta át a zászlót Miklós Mátyásné iskolaigazgatónak. Miska bácsi muzsikái Egy cselló hangja imbolyog a szívemben két nap óta, halkan neki-nekilendül, azután csordogál csendben, hogy alig hallani szinte. Régi, kopottas hangszer hangja. Amikor fakulóban a fényes lakk már a gordonka lapján, hogy a játszó kéz nyomában, a vonó útja alatt egész kis vájat mélyed a fába fehéren, és a hangok is valahogy bentebbről, puha-mély simasággal szólnak. Es a hangszer teste: a lélek meg a káva a vonó alatt meg-megreccsennek. Valami sejtelmes otthonérzés szól az ilyenféle ódon hangszereken, mikor a muzsikus kezébe veszi őket; régi gyantaporok szállnak finoman a húrokról, és századok óta érlelt hangok emelkednek tisztán. Október 23. emlékére gyűltünk össze, amikor Kovács Mihály piarista halálának hírét bejelentették. Azon az este érte is - tanítványáért és nevelőjéért - küldte a Város a Mozart-Requiemet a fogadalmi templomból. Érte ? Utána ? Vagy Hozzá már ? Mintha a Gondviselés igazította volna e véletlen egybeesést. Igen: talán az is lett volna a búcsúzás legméltóbb módja, ha összegyűlnek muzsikus tisztelői, akiket mindig szeretettel gyűjtött maga köré, annyira, hogy a legutóbbi években kerti koncerteket is szervezett a felsővárosiaknak. És a halk, kegyeletteli zeneszóba talán belopakodott volna valami fényesebb, vidám muzsika is - a megérkezés öröméé -, mert Miska bácsi sohasem veszítette el pajkos derűjét: tán még a budai börtönzárka sötétjében sem. Ismétlem: mintha a Gondviselés intézte volna, hogy a szabadság ünnepi koncertjén vettük a hírt: nincs többé itt. A régi Szegedből ment Vele el megint valami. A tiszai halászember unokájával, az Úristen hajnali ¡ás ministránsával, az algyői jeles diákkal, akinek uzsonnástáskájából talán sohasem fogyott ki az édesanyja sütötte kenyér, és a szemében nyolcvanévesen is benne ragyogtak a gyerekkor csillagai. Szótlan ember volt, talán a legbölcsebb ember, akit csak ismerhettünk: úgy élt itt köztünk - ki-kiszorulva a Városból, és négy évtizeden át megfosztva attól, hogy tanári hivatásának élhessen -, hogy most vesszük észre szinte, amikor már nincs, mit is jelentett. Hiszen csak: volt. És lenni csupán - ez az egészen nagy lelkek valódi adománya a földön. „Közben megöregedtem " - írta pár éve, visszaidézve emlékeit. Melyikünknek lesznek ilyen tartalmas tőmondatai? Van úgy, hogy a régi csellókat nem veszik kézbe sokáig. Csak érnek: fájukon elmélyül a lakk, plasztikusabbá válik, gazdagabb mintázatot fed fel az erezet - és emberöltőkön át csak odabent őrzik egy-egy derűs gavotte, mélázó sarabande, egy panaszos larghetto hangjait. Aztán a hangszert egy nap kezébe veszi a muzsikus: régi gyantaporok szállnak finoman a húrokról, a lélek meg a káva meg-megreccsen - és a kopottas, öreg hangszer szól, szól egyre a megérkezés örömének hangján, valami puha, mély simasággal. MARTON ÁRPÁD A helyi vereség előzményei Mi történik a Fideszben Szegeden? Lengyel Györgyi: nem voltam pohtikai komisszár Menesztették a kancellárt A választási vereség okainak elemzése még várat magára a jobboldalon, ám néhányan máris levonták a következtetést és távoztak a szegedi Fidesz elnökségéből. Az elnök - maradt. A legutóbbi hír szerint lemondott a Fidesz városi elnökségének minden tagja, kivéve Bartha László elnököt. Sem a posztján maradt elnök, a város volt polgármestere, pártjának parlamenti képviselője, sem más fideszes politikus nem vállalkozott semmiféle indoklásra. A kívülállók csak találgathatnak, mint korábban is gyakran: mi történik a Fideszben Szegeden? Bartha-stratégia Jobb híján kíséreljük meg az utóbbi hónapok eseményeit felidézni - újsághírek, nyilatkozatok tükrében. Hátha jutunk valamilyen következtetésre - már csak azért is, mert a közgyűlés jelentős baloldali fölénye tükrében rendkívül lényeges, hogy az ellenzéknek súlya legyen a városi politikában! „Nem lettünk sokkal okosabbak" - mondta Bartha László a Fidesz-MPP szegedi elnöke, a város polgármestere a tavaszi választások után. Nagyjából ennyiben foglalta össze a vereség okairól szóló helyi pártelemzést. Hozzátette még, hogy a pártnak Szegeden mintegy száz tagja van, ehhez a választás előtti héten még ötvenen jelentkeztek, a Fidesz tehát „soha nem látott módon népszerű". A választásokat követő hetekben a helyi politika követőiben joggal alakult ki az a benyomás, hogy Bartha László polgármester és helyi Fidesz-vezető elszántan, aktívan és bizakodva készül az újabb megmérettetésre, az önkormányzati választásokra. Május 18-án összefogásra szólította föl Szeged országgyűlésbe bejutott összes képviselőjét - a vároA város vezetői, középen Bartha László és Timár László március 15-én. Akkor még minden rendben lévőnek látszott köztük. Fotó: Karnok Csaba sért való eredményes lobbizás érdekében. Különféle fórumokon elejtett megjegyzéseiből arra lehetett következtetni, hogy egyéni kampánystratégiáját bizonyos áldozatszerepre és - ettől nem függetlenül - egyes párt- és munkatársaitól való elhatárolódásra építette föl. A sejtek támadása „Már azon a napon, amikor polgármesterré választottak, megindult az összehangolt támadás ellenem... Elhíresztelték rólam, hogy alkoholista vagyok, hogy ittasan vezettem, hogy három családom van. Amikor átadtuk a Lechner téren az új orvosi rendelőt, az terjedt a suttogó propagandában, na, ez lesz a Bartha magánklinikája" - nyilatkozta lapunkban a polgármester. Kissé homályos, de azért félreérthetetlen célzásaiból a közönség számára világossá válhatott: a kampányban megpróbálja önmagát ártatlanul rágalmazottnak feltüntetni, egyes munkatársaival, elsősorban alpolgármesterével, Timár Lászlóval ugyanakkor jelentősen megromlott a kapcsolata. Eközben a helyi Fidesz-elnökség mintha az elnök ellen fordult volna. A külső szemlélők számára ez először júniusban vált nyilvánvalóvá, amikor nem Barthát, hanem Póda Jenőt jelölte a Fidesz szegedi polgármesternek. Miután Bartha szürke eminenciási szerepvállalása mellett már korábban megalakult a Szeged mindenekelőtt! elnevezésű, a polgári köröket tömörítő mozgalom, ez biztosította a hátteret a polgármester lankadatlan küzdelméhez a pártján belül. „Nem döntés, csupán állásfoglalás született" - kommunikálta Bartha a Póda-jelölést, a polgári sejteket egyesítő mozgalom pedig a Fideszt bírálta közleményében, amiért nem egyeztette a polgármester-jelölést a mozgalommal. A pártelit csatája Mint utóbb kiderült, a polgári körök egyértelműen legyűrték a Fidesz-akaratot, csaknem úgy, ahogyan Bartha szerette volna. Hiszen a körök sokfélék. Szegeden egyértelműen azoknak az akarata érvényesült, akiknek szellemi irányítója Solymosi Frigyes professzor: Balogh Elemért jelölték. Nem tudták érvényesíteni érdekeiket a Tisza Konzervatív Körből „kinőtt", Barthát támogató „sejtek". Ráadásul a Fidesz-elnökség egyértelműen Timár szerepvállalását támogatta a kampányban, a polgármester teljesen háttérbe szorult. A párt helyi szervezetén belüli meccsnek még most, a jobboldal önkormányzati választási veresége után sincs vége. Bartha „használja" a választási végeredményt: „Szinte minden héten felajánlottam a segítségemet, de ez senkinek sem kellett. Ugyanakkor azt gondolom, hogy az elnökség néhány tagjával nem is lett volna értelme beszélnem. Azokra gondolok, akik nem voltak hiteles személyek" - jelentette ki október 28-án megjelent interjújában, megnevezve Timár Lászlót mint olyan személyiséget, aki a szegediek szemében „nem látszott tisztességesnek", mégsem vonult háttérbe, mint Bartha kérte, hanem ellenkezőleg, a kampányban a Fidesz első számú helyi kommunikátora volt. A folytatás következik... S. E. Botka László szegedi polgármester első munkanapján kezdeményezte Lengyel Györgyi kancellár megbízatásának azonnali visszavonását feletteseinél, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) vezetésénél. Az indoklás az volt, hogy nincs szükség pártkomiszszárokra. Lengyel Györgyi volt kancellárt október 28-án, az átadás-átvétel napján menesztették hivatalából. Arra a kérdésre, politikai komisszárként helyezték-e a szegedi városházára, a következőket válaszolta: soha nem volt a Fidesz-MPP tagja. Politikai pályafutása mindössze abból állt, hogy az 1990-es önkormányzati választásokon Szolnokon képviselőnek, majd 1991-ben alpolgármesternek választották. - A ciklus közepe felé döbbentem rá mondta -, hogy a politika nem az én világom. Jóllehet becsülettel kitartottam, azóta semmilyen politikai szerepet nem vállaltam, egyetlen választáson sem indultam és semmilyen pártbstához sem adtam a nevem. Az átadás-átvétel napján derült ki Botka László polgármester számára, hogy a kancellár az Országos Egészségbiztosítási Pénztár állományában volt. Ezzel kapcsolatban Lengyel Györgyi elmondta, hogy ö 1995 óta köztisztviselő, 2002 márciusa óta pedig főtisztviselő, s közigazgatási szakvizsgával is rendelkezik. Mint magyarázta, a főtisztviselői pályázatnak feltétele volt, hogy vagy központi államigazgatási szerveLengyel Györgyi: A politika nem az én világom. zetnél álljon munkaviszonyban, vagy vállalja, hogy - sikeres pályázat esetén - ilyen szervvel jogviszonyt létesít. - Amikor a Miniszterelnöki Hivatal értesített a főtisztviselői kinevezésemről, a közigazgatási hivatalt és az OEP-t ajánlották, végül áthelyezéssel az egészségbiztosítási pénztárhoz Fotó: Miskolczi Róbert ra, több vezető beosztású munkakör megüresedése (stratégia alpolgármester, aljegyző, kabinetvezető) miatt folyamatosan nőttek a feladatai. - Az elmúlt napokban sokan kerestek meg a hivatalból és azt mondták, rengeteget tanultak tőlem. F. ICkerültem. Gondolom, most a határozatlan idejű kirendelésem megszüntetésére kerül sor, de annál többet, ami az újságban megjelent, én sem tudok - tette hozzá Lengyel Györgyi. A szegedi városházán eltöltött időszakot úgy összegezte, hogy az szakmai kihívás volt a számá-