Délmagyarország, 2002. október (92. évfolyam, 229-254. szám)

2002-10-26 / 250. szám

V. SZIESZTA 2002. október 26., szombat FARKAS CSABA HORGÁSZROVATA A süllő jegyében Október a süllő jegyében telik a horgászok számára. Persze, ez nem azt jelenti, hogy máskor nem érdemes süllőzni - nagyon is érdemes -, de az októberi süllőzések varázsa egészen különleges. ) Nincs is annál szebb, mikor a dércsípte kökénybokrok, borvörös levelek közt, az ezüst-arany avarban lemegy a vízpartra a horgász, beveti az apró csalihallal tűzött, minél könnyebb, csúszóólmos szereléket, s egyszer csak azt észleli: a kapásjelző már nem az apró hal jellegzetes mozgását továbbítja, hanem hirtelen, erős húzás jelentkezik rajta, még egy, még egy, már a botvégnél van szinte, átváltjuk a felkapókart, utánaengedünk a halnak valamennyit - ekkor immár folyamatosan viszi a zsinórt -, visszaváltjuk a kart és mikor ismét eléri a botot a jelző: jön a bevágás. Máris a horgon küzd a süllő, a vízfenéken igyekszik tartani magát, de pár perc múlva már a felszínen forog-csapkod, s aztán a gyors alámerítés, a szákolás... HOLTÁG PARTJÁN, ÖSZVARÁZSBAN. FOTÓ: TÉSIK ATTILA Persze, csak alapesetben következik be mindez és az alapeset az összesetszám bizonyos százalékában be is következik. Más százalékában meg nem következik be, hanem például vagy elhamarkodja a bevágást a horgász (ami gyakori), vagy elkési (főleg, ha már túl van az első elhamarkodáson, s igyekszik minél későbbre halasztani a bevágás idejét, addig várva, míg végül a süllő ellopja, illetve otthagyja a csalihalat), vagy akadóba ugrik a hal és odavész a zsákmány, plusz a horog, ólom - ez szintén sűrűn megtörténik, mert a jó süllőzőhelyek többnyire a lehető legkiválóbb beakadóterepek is -, vagy a vízfelszíni csapkodásnál-pörgésnél verekszi le a süllő a horogról magát... Satöbbi. Szóval, süllőzéskor tág terepe mutatkozik a bizonytalankodásnak, tévedésnek, bakizásnak, eltolásnak, ezzel együtt - tekintve: az alapeset azért időről időre bekövetkezik - amint mindinkább megismeri az adott vizet, az ott előforduló süllők ilyen-olyan rigolyáit a horgász, úgy válik mind gyakoribbá. Ez pedig maga a csúcs. Negyedik Dimenzió Hamarosan különleges, kettős évfordulót ünnepelhet a Negyedik Dimenzió című tévéműsor, amely saját kategóriájában méltán nevezhető egyedülállónak. Az ufókkal, paranormális jelenségekkel, tudományos újdonságokkal foglalkozó magazin ugyanis nyolc éve jelentkezik hónapról hónapra a legfrissebb érdekességekkel, információkkal. A népszerű 4D ez év októberében ünnepli nyolcadik születésnapját, s alig három hónapnyira van egy másik jelentős jubileum: a magazin 2003 januárjában jelentkezik a századik adásával. A születésnapi adás vendége Pusztay Sándor, az Ufómagazin főszerkesztője, valamint dr. Egely György kutatófizikus lesz. Nem marad el az ünnepi alkalmak hagyományossá vált eleme, az élő telefonos játék sem, amelynek végén értékes és érdekes ajándékok találnak gazdára. A születésnapi műsor vasárnap 19 órakor kezdődik a Telin Tv-n. 0R0KZ0LD „Aki bújt, aki nem..." Egyre több lakópark épül, ahol szinte minden földszinti lakásnak van egy kis kertnek való területe. Aki ezt a helyet pihenőkertnek akarja alakítani és a szomszédos szemek elől elbújni, annak javaslok ide patiót tervezni, amit spanyolfallal, örökzöld sövénnyel vagy borostyánnal bontott falkerítéssel körülzárhat. A fákat oszlopszerű gyámfával helyettesíthetjük. Ezt keresztgerendákkal egészítve pergolaszerkezetet kapunk, ahol kúszónövények (Wlsteria floribunda, Clematis) szabadon virágozhatnak. A kert középső részében dekoratív elemként kis medencét építhetünk. A medencét színes kövekkel és kisméretű vízililiomokkal (Nuphar) díszíthetjük. A kerti ösvényt helyenként kis gyepfelülettel vagy évelőkkel gazdagíthatjuk. KRYSZAK AN ETA KERTÉPÍTÉSZ ~ ~ r"VV DÖMOTOR-BUCSU MA7YAS KIRALLYAL Paprikás a templom udvarán Az októberi néphagyományt meghatározó pásztorünnepeknek jeles napja van ma, sokfelé dömötöröznek, ám keveset tudunk róla, miért és hogyan. Ebben az esztendőben bizony igaz a mondás, hogy „Dömötör juhászt táncoltat", a fagypont körüli hajnalokon már ugyancsak bokázniuk kell a nyájak őrzőinek, hogy ne fázzanak. Régen a tánc azonban nemcsak a fagyoskodás ellenszere volt Dömötörkor, hanem e pásztorünnepnap ceremóniájához is hozzátartozott. A juhászok számára gazdasági évet befejező, elszámoló, kiengedő október végi napokon, a védőszentek - Vendel és Dömötör - névünnepén a Dunántúltól az Alföldig a nyájak őrzőinek falvakat, városokat megmozgató vigadalmai sorjáztak. S emlékeiket manapság egyre többfelé élesztgetik (a turizmus jegyében is), még akkor is, ha a valaha remetévé, majd pásztorrá lett ír királyfiról, Vendelről már jóformán annyi sem köztudott, hogy a juhászok védőszentje. A ma „névnapoló" Demeterek, Dömötörök pedig nemigen tudják, hogy névadójuk, Démetriosz a 4. században Tesszáliában vitézkedve halt vértanúhalált, s Magyarországon a 11. századtól kezdték védőszentként tisztelni. Pedig régebben nagy volt a pásztorszentek kultusza ezeken az októberi juhásztáncoltató napokon. A szegedi ősi palánki Dömötör-templom búcsúnapja volt október 26-a, s a krónikások feljegyezték, hogy a 12. században épült szent helyre 1474-ben még maga Mátyás király is eljött ünnepelni. A belvárosi régi templom védőszentjének ünnepén a vallási mellett sajátos népi rituálé is kiálakult. A pusztáról erre az alkalomra valóságos népvándorlás indult a városba, a tanyai családok ünneplőbe öltözve vonultak be zászlók alatt még a 19. században is a templombúcsúra. Mint a jeles néprajztudós, Bálint Sándor írja: „A zászlóvivő után jöttek a tanyai kapitányok, öreg gazdák. Utánuk felbokrétázott juhászlegények terelgették az ajándék fehér bárányokat. A menyecskék ropogósra sült fonott kalácsot és szőlőt hoztak. Az egyházi szertartás után a plébános átvette a juhászok ajándékát. A búcsúebéden felszolgált bürgepaprikást a juhászok ott főzték maguk a templom udvarán. Az ebéden ott voltak a város vezető emberei is. Az ételeket menyecskék és lányok szolgálták fel, akiket a juhászlegények dudaszóval kísértek a konyhából az ebéd színhelyéig. Utána szintén duda mellett táncra pördült mindenki, olykor még a papság is." A lakomára borról a város borbírái gondoskodtak. S nem FOTÓ: SCHMIDT ANDREA csak a templom körül volt nagy népünnepély, de sok háznál sátorokban ülték a tort paprikással, borral, dudaszó mellett, reggelig tartó táncolással. Az előző évi szaporulattal, haszonnal elszámoló pásztorkodók vígan voltak, kiváltképpen azok, akik ekkor már elszegődtek a következő évi szolgálatra is. Sokfelé a dömötörözés több napig tartott, a mulatság idejére még a nyáj őrzését is átadták, hogy zavartalanul vigadhassanak. Voltak vidékek, ahol a lakoma rendezése a juhászszámadók között sorba ment, s meghívták a határszomszédos gulyás- és csikósszámadókat is a mulatozásra. Sőt ott volt a helyük a pusztai csőszöknek, de még a pandúroknak, csendőröknek is. A juhtornak, juhbálnak, gulyásbálnak is nevezett vigadalmakat októberben mindenfelé megtartották a pásztorkodókkik Szent Vendelinus, kik Szent Dömötör ünnepéhez kötve. A szokások rendkívül sokrétűek, vidékenként változók, mégis sok közös elem köti össze őket. Mert a dunántúli és az alföldi juhásznak egyaránt fontos volt a védőszent megajándékozása, kegyeinek keresése, az éves nonstop szolgálat sikeres teljesítése után a kiengedés, az innen kezdődő juhászújév jókedvű, bizakodó indítása. S lényeges volt a virtus: megmutatni, ki főzi a legjobb paprikáshúst, ki süti a legfinomabb báránypecsenyét, mennyi „belső szélfogót" (szeszt) bír el a pásztor, kinek a lába jár legfürgébb és legszebb táncot, ki tud kitenni az asztalra mesterien faragott fa- és csontszelencéket, pásztorbotokat. SZABÓ MAGDOLNA Egyiptom felfedezése Az ókori Egyiptom története lenyűgöző leletekből és káprázatos kincsekből bontakozott ki az évezredekkel később élt emberek előtt. Ezeket az emlékeket és azok felfedezésének történetét tárja az olvasók elé egy nemrég megjelent könyv. Egy amerikai televíziós társaság által a közelmúltban végzett közvélemény-kutatás szerint a felfedezésekkel foglalkozó tévéműsorok legnépszerűbb témája Egyiptom. Úgy látszik, ez az ősi civilizáció ma is magával ragadja az embereket, az érdeklődés nyomán pedig önálló tudományággá nőtte ki magát az egyiptológia. E szakterület felemelkedése és kiteljesedése jól nyomon követhető Az ókori Egyiptom felfedezésének krónikája című könyvből. A kiadvány az összes fontos és lebilincselő felfedezést számba veszi, amely előrevitte e tudományágat. A krónika kiindulópontja Bonaparte Napóleon 1799-es expedíciója, amelynek révén számos csoda látott napvilágot, közülük a legfontosabb a Rosette-i kő volt, ez jelentett ugyanis segítséget a hieroglif írás megfejtéséhez. A könyvben megörökített felfedezések sora egészen napjair'dg tart, a leletek között pedig vannak világhírűek - például Nefertari királyné lélegzetelállító szépségű sírja, Khufu fáraó bárkái vagy Tutankhamon sírja -, míg mások a meglepetés erejével hatnak, mint a Ferlini-kincs arany ékszerei, az egyiptomi hercegnők Dahsurban feltárt kincsei. A felfedezéseket jegyzetek, naplórészletek, valamint az ásatók és kortársaik beszámolói elevenítik meg, korabeli illusztrációk és színes fényképek kíséretében. A könyv szerzője, Nicholas Reeves angol egyiptológus meglepő részleteket is közöl a felfedezések történetéről, valamint bepillantást enged a kor politikájába és fontos személyiségeinek életébe. (Nicholas Reeves: Az ókori Egyiptom felfedezésének krónikája, Cartaphilus Kiadó, Bp. 2002, 256 oldal, 7900 forint.) H.SZ. kttnyvPruhAz H-6720 Szeged, Tisza L. krt. 34. www.fokuszonline.hu Telefon: (+36 62) 420-624 Fax: (+36 62) 424-789 e-mail: fokusz.szeged@lira.hu