Délmagyarország, 2002. október (92. évfolyam, 229-254. szám)

2002-10-26 / 250. szám

V. SZIESZTA 2002. október 26., szombat FARKAS CSABA HORGÁSZROVATA A süllő jegyében Október a süllő jegyében telik a horgászok számára. Persze, ez nem azt jelenti, hogy máskor nem érdemes süllőzni - nagyon is érde­mes -, de az októberi sül­lőzések varázsa egészen különleges. ) Nincs is annál szebb, mikor a dércsípte kökénybokrok, bor­vörös levelek közt, az ezüst-arany avarban lemegy a vízpartra a horgász, beveti az apró csalihallal tűzött, minél könnyebb, csúszóólmos szere­léket, s egyszer csak azt észleli: a kapásjelző már nem az apró hal jellegzetes mozgását to­vábbítja, hanem hirtelen, erős húzás jelentkezik rajta, még egy, még egy, már a botvégnél van szinte, átváltjuk a felkapó­kart, utánaengedünk a halnak valamennyit - ekkor immár fo­lyamatosan viszi a zsinórt -, visszaváltjuk a kart és mikor is­mét eléri a botot a jelző: jön a bevágás. Máris a horgon küzd a süllő, a vízfenéken igyekszik tartani magát, de pár perc múlva már a felszínen fo­rog-csapkod, s aztán a gyors alámerítés, a szákolás... HOLTÁG PARTJÁN, ÖSZVARÁZSBAN. FOTÓ: TÉSIK ATTILA Persze, csak alapesetben kö­vetkezik be mindez és az alap­eset az összesetszám bizo­nyos százalékában be is kö­vetkezik. Más százalékában meg nem következik be, ha­nem például vagy elhamar­kodja a bevágást a horgász (ami gyakori), vagy elkési (fő­leg, ha már túl van az első el­hamarkodáson, s igyekszik minél későbbre halasztani a bevágás idejét, addig várva, míg végül a süllő ellopja, illet­ve otthagyja a csalihalat), vagy akadóba ugrik a hal és oda­vész a zsákmány, plusz a ho­rog, ólom - ez szintén sűrűn megtörténik, mert a jó süllő­zőhelyek többnyire a lehető legkiválóbb beakadóterepek is -, vagy a vízfelszíni csapko­dásnál-pörgésnél verekszi le a süllő a horogról magát... Sa­többi. Szóval, süllőzéskor tág terepe mutatkozik a bizonyta­lankodásnak, tévedésnek, ba­kizásnak, eltolásnak, ezzel együtt - tekintve: az alapeset azért időről időre bekövetke­zik - amint mindinkább meg­ismeri az adott vizet, az ott előforduló süllők ilyen-olyan rigolyáit a horgász, úgy válik mind gyakoribbá. Ez pedig maga a csúcs. Negyedik Dimenzió Hamarosan különleges, kettős évfordulót ünnepelhet a Ne­gyedik Dimenzió című tévé­műsor, amely saját kategó­riájában méltán nevezhető egyedülállónak. Az ufókkal, paranormális jelenségekkel, tudományos újdonságokkal foglalkozó magazin ugyanis nyolc éve jelentkezik hónap­ról hónapra a legfrissebb ér­dekességekkel, információk­kal. A népszerű 4D ez év ok­tóberében ünnepli nyolcadik születésnapját, s alig három hónapnyira van egy másik je­lentős jubileum: a magazin 2003 januárjában jelentkezik a századik adásával. A születésnapi adás vendége Pusztay Sándor, az Ufómaga­zin főszerkesztője, valamint dr. Egely György kutatófizikus lesz. Nem marad el az ünnepi alkalmak hagyományossá vált eleme, az élő telefonos játék sem, amelynek végén értékes és érdekes ajándékok találnak gazdára. A születésnapi műsor vasárnap 19 órakor kezdődik a Telin Tv-n. 0R0KZ0LD „Aki bújt, aki nem..." Egyre több lakópark épül, ahol szinte minden földszinti lakásnak van egy kis kertnek való területe. Aki ezt a helyet pihenőkertnek akarja alakítani és a szom­szédos szemek elől elbújni, annak javaslok ide patiót tervezni, amit spanyolfallal, örök­zöld sövénnyel vagy borostyánnal bontott falkerítéssel körülzárhat. A fákat oszlop­szerű gyámfával helyettesíthetjük. Ezt ke­resztgerendákkal egészítve pergolaszerke­zetet kapunk, ahol kúszónövények (Wlsteria floribunda, Clematis) szabadon virágozhat­nak. A kert középső részében dekoratív elemként kis medencét építhetünk. A medencét színes kövekkel és kisméretű vízi­liliomokkal (Nuphar) díszíthetjük. A kerti ösvényt helyenként kis gyepfelülettel vagy évelőkkel gazdagíthatjuk. KRYSZAK AN ETA KERTÉPÍTÉSZ ~ ~ r"VV DÖMOTOR-BUCSU MA7YAS KIRALLYAL Paprikás a templom udvarán Az októberi néphagyományt meghatározó pásztorünne­peknek jeles napja van ma, sokfelé dömötöröznek, ám keveset tudunk róla, miért és hogyan. Ebben az esztendőben bizony igaz a mondás, hogy „Dömö­tör juhászt táncoltat", a fagy­pont körüli hajnalokon már ugyancsak bokázniuk kell a nyájak őrzőinek, hogy ne fáz­zanak. Régen a tánc azonban nemcsak a fagyoskodás ellen­szere volt Dömötörkor, hanem e pásztorünnepnap ceremó­niájához is hozzátartozott. A juhászok számára gazdasági évet befejező, elszámoló, ki­engedő október végi napokon, a védőszentek - Vendel és Dö­mötör - névünnepén a Du­nántúltól az Alföldig a nyájak őrzőinek falvakat, városokat megmozgató vigadalmai sor­jáztak. S emlékeiket manap­ság egyre többfelé élesztgetik (a turizmus jegyében is), még akkor is, ha a valaha remetévé, majd pásztorrá lett ír király­firól, Vendelről már jóformán annyi sem köztudott, hogy a juhászok védőszentje. A ma „névnapoló" Demeterek, Dö­mötörök pedig nemigen tud­ják, hogy névadójuk, Démet­riosz a 4. században Tesszá­liában vitézkedve halt vérta­núhalált, s Magyarországon a 11. századtól kezdték védő­szentként tisztelni. Pedig régebben nagy volt a pásztorszentek kultusza eze­ken az októberi juhásztáncol­tató napokon. A szegedi ősi palánki Dömötör-templom búcsúnapja volt október 26-a, s a krónikások feljegyezték, hogy a 12. században épült szent helyre 1474-ben még maga Mátyás király is eljött ünnepelni. A belvárosi régi templom védőszentjének ün­nepén a vallási mellett sajátos népi rituálé is kiálakult. A pusztáról erre az alkalomra valóságos népvándorlás in­dult a városba, a tanyai csa­ládok ünneplőbe öltözve vo­nultak be zászlók alatt még a 19. században is a templom­búcsúra. Mint a jeles néprajz­tudós, Bálint Sándor írja: „A zászlóvivő után jöttek a tanyai kapitányok, öreg gazdák. Utá­nuk felbokrétázott juhászlegé­nyek terelgették az ajándék fe­hér bárányokat. A menyecskék ropogósra sült fonott kalácsot és szőlőt hoztak. Az egyházi szertartás után a plébános át­vette a juhászok ajándékát. A búcsúebéden felszolgált bür­gepaprikást a juhászok ott főz­ték maguk a templom udva­rán. Az ebéden ott voltak a város vezető emberei is. Az ételeket menyecskék és lányok szolgálták fel, akiket a juhász­legények dudaszóval kísértek a konyhából az ebéd színhelyé­ig. Utána szintén duda mellett táncra pördült mindenki, oly­kor még a papság is." A lakomára borról a város borbírái gondoskodtak. S nem FOTÓ: SCHMIDT ANDREA csak a templom körül volt nagy népünnepély, de sok háznál sátorokban ülték a tort paprikással, borral, dudaszó mellett, reggelig tartó tánco­lással. Az előző évi szaporu­lattal, haszonnal elszámoló pásztorkodók vígan voltak, ki­váltképpen azok, akik ekkor már elszegődtek a következő évi szolgálatra is. Sokfelé a dömötörözés több napig tartott, a mulatság ide­jére még a nyáj őrzését is át­adták, hogy zavartalanul vi­gadhassanak. Voltak vidékek, ahol a lakoma rendezése a juhászszámadók között sorba ment, s meghívták a határ­szomszédos gulyás- és csikós­számadókat is a mulatozásra. Sőt ott volt a helyük a pusztai csőszöknek, de még a pan­dúroknak, csendőröknek is. A juhtornak, juhbálnak, gulyás­bálnak is nevezett vigadalma­kat októberben mindenfelé megtartották a pásztorkodók­kik Szent Vendelinus, kik Szent Dömötör ünnepéhez kötve. A szokások rendkívül sokrétűek, vidékenként válto­zók, mégis sok közös elem köti össze őket. Mert a dunántúli és az alföldi juhásznak egy­aránt fontos volt a védőszent megajándékozása, kegyeinek keresése, az éves nonstop szolgálat sikeres teljesítése után a kiengedés, az innen kezdődő juhászújév jókedvű, bizakodó indítása. S lényeges volt a virtus: megmutatni, ki főzi a legjobb paprikáshúst, ki süti a legfinomabb báránype­csenyét, mennyi „belső szél­fogót" (szeszt) bír el a pásztor, kinek a lába jár legfürgébb és legszebb táncot, ki tud kitenni az asztalra mesterien faragott fa- és csontszelencéket, pász­torbotokat. SZABÓ MAGDOLNA Egyiptom felfedezése Az ókori Egyiptom története lenyűgöző leletekből és káprázatos kincsekből bontakozott ki az évezredekkel később élt emberek előtt. Ezeket az emlékeket és azok felfedezésének történetét tárja az olvasók elé egy nemrég megjelent könyv. Egy amerikai televíziós társa­ság által a közelmúltban vég­zett közvélemény-kutatás szerint a felfedezésekkel fog­lalkozó tévéműsorok legnép­szerűbb témája Egyiptom. Úgy látszik, ez az ősi civilizá­ció ma is magával ragadja az embereket, az érdeklődés nyomán pedig önálló tudo­mányággá nőtte ki magát az egyiptológia. E szakterület felemelkedése és kiteljesedé­se jól nyomon követhető Az ókori Egyiptom felfedezésé­nek krónikája című könyv­ből. A kiadvány az összes fon­tos és lebilincselő felfedezést számba veszi, amely előrevit­te e tudományágat. A krónika kiindulópontja Bonaparte Napóleon 1799-es expedíciója, amelynek révén számos csoda látott napvilágot, közülük a legfontosabb a Ro­sette-i kő volt, ez je­lentett ugyanis segít­séget a hieroglif írás megfejtéséhez. A könyvben megörökí­tett felfedezések sora egészen napjair'dg tart, a leletek között pedig vannak világhí­rűek - például Nefer­tari királyné lélegzet­elállító szépségű sírja, Khufu fáraó bárkái vagy Tutankhamon sírja -, míg mások a meglepetés erejével hatnak, mint a Ferlini-kincs arany ékszerei, az egyiptomi hercegnők Dahsurban feltárt kincsei. A felfedezéseket jegyzetek, naplórészletek, valamint az ásatók és kortársaik beszámo­lói elevenítik meg, korabeli il­lusztrációk és színes fényké­pek kíséretében. A könyv szer­zője, Nicholas Reeves angol egyiptológus meglepő részle­teket is közöl a felfedezések történetéről, valamint bepil­lantást enged a kor politiká­jába és fontos személyisé­geinek életébe. (Nicholas Reeves: Az ókori Egyiptom felfedezésének kró­nikája, Cartaphilus Kiadó, Bp. 2002, 256 oldal, 7900 fo­rint.) H.SZ. kttnyvPruhAz H-6720 Szeged, Tisza L. krt. 34. www.fokuszonline.hu Telefon: (+36 62) 420-624 Fax: (+36 62) 424-789 e-mail: fokusz.szeged@lira.hu

Next

/
Oldalképek
Tartalom