Délmagyarország, 2002. október (92. évfolyam, 229-254. szám)

2002-10-25 / 249. szám

6 •MEGYEI TÜKÖR« CSÜTÖRTÖK, 2002. OKTÓBER 24. Ez év márciusában adták át a Szegedi Fegyház és Börtön II-cs számú objektumát - vagy ahogy többen is nevezik: a „Kiscsillagot" Szeged szélén, a Dorozsmai úton. Hazánk egyik legkorszerűbb fegyintézetében ma már közel háromszáz fogva tartott tölti napjait. Kell egy új börtön „Új börtönt kellene építeni Szegeden!" Ez az erős vágyakozás természetesen nem azokban a bűnözésre szakosodott hölgyekben és urakban fogalmazódott meg, akik még szabadlábon játszották a rabló-pandúrost a Tisza partján. Ám annál határozottabban érveltek egy új fegyintézet megnyitása mellett mindazok, akik a Mars téren, a Szegedi Fegyház és Börtönben laktak. A híres-neves Csillagban ugyanis elképesztő volt a zsúfoltság, s ilyen körülmények között rabnak is, őrnek is kemény megpróbáltatást jelentett a rács mögött eltöltött minden óra. Nos, ez év márciusában megnyitotta kapuit a „Kiscsillag" - hivatalos nevén a Szegedi Fegyház és Börtön II-es számú objektuma. Az átadáskor Dávid Ibolya akkori igazságügy-miniszter arról beszélt: az országos börtönrckonstrukciós program egyik fontos állomásához érkezett a büntetés-végrehajtás, s Szeged komfortos börtöne immár az európai uniós igényeknek is megfelel. Hogy milyen felszereltségű dutyiban kanalazzák a levest a rabok a Lajtától nyugatra, e sorok írójának még nem sikerült meglesnie. De tegnap azt láthattam: az immár fogva tartottakkal benépesített Dorozsmai úti fegyintézet'valóban ezerszer inkább hasonlítható egy kollégiumhoz, netán munkásszállóhoz, mint börtönhöz. Háromszáz személyes Stein Zoltán őrnagytól, a Csillag parancsnokhelyettesétói, a II-es számú objektum intézetvezetőjétől, valamint Máté Brigitta századostól, a büntetés-végrehajtási osztály vezetőjétől megtudtuk: napjainkban közel 300 előzetes letartóztatásban lévő, illetve még nem jogerősen elítélt lakik a falak között. A többszintes épületben 42 darab 30 négyzetméteres zárkában hajthatják álomra fejüket a fogva tartottak, de van ebben a házban 9 egyszemélyes zárka is. - A mi lakóink tulajdonképpen még nem jogerősen elítéltek, vagyis megilleti őket az ártatlanság vélelme. Ezért igyekszünk ehhez méltó körülményeket biztosítani számukra - mondta Stein őrnagy, miközben végigvezetett a komfortos börtön folyosóin. - Ez persze nem jelenti azt, hogy afféle játékbörtön lenne a miénk, hiszen van itt ágya olyannak is, aki első fokon tényleges életfogytiglanra ítéltek, s vigyáznak őreink olyan fiatalemberre, aki - ha az első fokú döntést jóváhagyják másodfokon is - legközelebb negyven év múlva szabadulhat. Vagyis a szökés veszélye nálunk is fennáll. Éppen ezért rendkívüli biztonsági intézkedések és korszerű berendezések védik a II-es objektum rendjét. NATO-drótok Az udvaron aztán láthattuk is: a magas bástyafalakon úgynevezett NATO-drótok futnak végig, infrás, mikrohullámú jelzőrendszert is kiépítettek a közel egymilliárdos költséggel az egykori bevés átmeneti intézetből átalakított „Kiscsillagban". Kilencven kamera pásztázza a börtön minden szegletét, s a légkondicionált őrtornyokból figyelő fegyőrök kezéből sem hiányzik a fegyver. - Szerencsére eddig még nem kellett kipróbálni, mennyire hatékony ez a többlépcsős védelmi rendszer, ugyanis szökéssel a fegyintézet átadása óta még senki sem próbálkozott - tudtuk meg Stein Zoltántól. Máté Brigitta pedig elmondta: azért egy-két rendbontás előfordul. így például szinte minden héten eljátssza valaki az öngyilkosjelöltet. - Szó sincs arról, hogy közülük bárki is véget akarna vetni az életének, csak kisebb sebet ejtenek a csuklójukon, hogy még véletlenül se legyen komolyabb bajuk. így akarják felhívni magukra a figyelmet - mondta el a százados hölgy. Majd hozzátette: - Ebben az épületben jelenleg 8-10 női fogva tartottra kell vigyáznunk, de több baj van velük, mint száz férfival. A lányok és asszonyok ugyanis nagyon nehezen viselik a zártságot, ezért a női szakaszon naponta előfordulnak a hangos, haragos veszekedések. Nincs kiszavazás A magas drótkerítéssel körbe vett sétálóudvaron nyomát sem leltük a perpatvarnak. Igaz, ott férfiak lófráltak halkan beszélgetve. Egyikőjük a kerítéshez lépve így szólt: „Én teljesen ártatlan vagyok, még a nevemet sem tudom", majd jóízűen nevetve elvegyült a csoportban. A Borsod megyéből érkezett István (beceneve: Bimbó) viszont egy percig sem tagadta: rablógyilkosságért mértek ki rá első fokon a 15 év fegyházat. - Hogy milyen ez a börtön itten - ingatta fejét Bimbó -, hát afféle jó kis szanatórium, csak az ám a baj, hogy szigorúak velünk az őrök. De hát a kaja jó, a szállásra sem lehet panaszom - összegezte tapasztalatait István, s elballagott a többiek után. Aligha jutott eszébe, hogy egy kilencven kamerával felvett valóságshow egyik szereplője, akit - ha a bíróság is úgy akarja - 15 évig biztos nem fog a rácsok mögül kiszavazni a közönség. BÁTYI ZOLTÁN Bűnszövetkezet garázdálkodik az Alföldön 7 Tízmilliós kárt okoztak Folytatás az 1. oldalról A tolvajok módszere ellen a termelők szinte tehetetlenek. A libatolvajok felderítik a területet, a libákat a telepekről több kilométerre elhajtják, s csak ott teszik őket kocsira. Kétezer libát kisteherautóval nem lehet elszállítani, ehhez speciális jármű kell, amelynek vezetője a sértettek információi szerint egyetlen éjjel háromszázezer forintot kap megrendelőitől. A sofőr birtokában van egy hivatalosnak tűnő szállítólevél, s a frissen szerzett libával orgazdához vagy egyenesen a vágóhídra megy. Szakértői vélemény szerint a libatolvaj sem azon a helyen értékesíti a lopott holmit, ahol eltulajdonította, így az itt nevelt jószágok esetenként az egész Alföldet bejárják. A debreceni Gáspár Gyula két telepéről ebben az esztendőben 2400 libát loptak el. Hétmillió 400 ezer forint kára keletkezett, s mint mondta, a feljelentések után nem tehet mást, minthogy a Jóistenhez imádkozik. Információink szerint az elmúlt esztendőben a libatolvajok kézrekerítőjének 10 millió ütötte volna a markát, ha jelentkezik, ám a jutalom kitűzése akkor nem bizonyult eredményesnek. Dombóvári szerint a bűnbanda hetente körülbelül 10-20 milliót keres. Hajdú-Bihar megyében információink szerint ebben az évben nyolcezer baromfi tűnt el. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője, Lengyel György lapunk érdeklődésére megerősítette, hogy a libatolvajok után a szolnoki rendőrök is nyomoznak. A libások kezdeményezésére a nyomozást külön csapat folytatja a rendőrségen, nekik szakmai segítséget maguk a termelők nyújtanak. A libások közös erővel szeretnének véget vetni a lopássorozatnak, ezért azt is eldöntötték, hogy hozzájárulnak a nyomozók utazási költségeihez. B.G. Valóságshow a Dorozsmai úton A „Kiscsillagban" komfortos a börtönélet Akik nem alakítanak kisebbségi önkormányzatot Renáta bolgárul levelez japánokkal Vásárhelyen A Vásárhelyen élő bolgárok részint bolgár kertész családok leszármazottai, részint ők maguk költöztek Magyarországra nem alakítanak kisebbségi önkormányzatot. Mindemellett tartják a kapcsolatot egymással és Bulgáriával. Az országos bolgár kisebbségi önkormányzat mindenben támogatja őket. - Bár eredetileg gondoltunk arra, hogy indítunk jelölteket, végül mégsem alakítunk kisebbségi önkormányzatot. Kevesen vagyunk, s olyan kevés pénzt kaphatna az önkormányzat, amenynyiből még egy helyiséget sem tudna fönntartani - mondja Dzsipoff Károly, a mintegy tizenöt fős vásárhelyi bolgár kisebbség összetartóia. O maga Magyarországra az 1900-as évek elején bevándorolt bolgárkertészek leszármazottja. Évente kétszer-háromszor utazik Bulgáriába; már a sumeni Kossuth-emlékházban is jártak (e városban élt leghoszszabb ideig bulgáriai tartózkodásakor Kossuth). A régi bolgárkertész családok leszármazottai közül már csak néhányan őrzik identitásukat; a magukat bolgárnak valló vásárhelyiek nagyobb része Magyarországra házasodott. Mint például, művésznevén, Rossi Ros énekesnő, aki Vásárhelyre jött férjhez; pillanatnyilag épp Bulgáriában van. - Gyakran összejárunk, beszélgetünk, bolgár származásúak, kötődésűek. Többen a görögkeleti templomot is látogatják mondja Dzsipoff Károly. A Varga család esetében a feleség, Nedjalka asszony a bolgár jelenleg Bulgáriában tartózkodik a férj magyar. Varga László a felesége révén került kapcsolatba a bolgársággal. - Annak idején, diákkorunkban, a plovdivi egyetem hallgatói voltunk. Még Bulgáriában összeházasodtunk mondja. A hetvenes évektől élnek Vásárhelyen. Fiuk már nyelvvizsgát is tett bolgárból, leányuk ösztöndíjasként részt vett egy, a bolgár nyelvvel és kultúrával foglalkozó nemzetközi nyári egyetemen, Bulgáriában, Veliko Tirnovóban. - Magyarországról csak Renáta volt jelen a rendezvényen,- azóta például japánokkal is levelez bolgárul - meséli nem titkolt büszkeséggel az apa. Varga Renáta egyetemi hallgató Szegeden - a szláv tanszéken évente megrendezett bolgár estek egyik szervezője. - Az országos bolgár kisebbségi önkormányzat mindenben segít minket - mondja Varga László. A család rendszeresen kapja az országos bolgár önkormányzat által megjelentetett, bolgár nyelvű újságot, a Hemusz című irodalmi lapra pedig előfizet. Szintén kapják a bolgár nemzetiségi rendezvényekre invitáló meghívókat. - Csak hát e programok Pesten vannak, és az útiköltség miatt nemigen tudunk rajtuk részt venni - így a családfő. Renáta számára mit jelent a bolgár kapcsolat? - Büszke vagyok arra, hogy édesanyám bolgár származású - mondja. Ő is sajnálja: a Dél-Alföldön sehol nincsenek bolgár rendezvények. Hogy pályaválasztását miként befolyásolják a bolgár gyökerek, erről csak annyit mond: az bizonyos, bolgárból is fog nyelvvizsgát tenni. F.CS. Rossi Ros - nemzetközileg ismert, bolgár énekesnő - évek óta Vásárhelyen él. Fotó: Tésik Attila Sétálóutca" a Dorozsmai úti előzetesben. Fotó: Karnok Csaba Czifra Salzburgról Megyei néprajzi vetélkedő A Kerek istenfája - Algyőről indul MUNKATÁRSUNKTÓL A zsúfolásig megtelt szegedi dómban szerdán este hatalmas sikerrel adták elő az 1956-os forradalom emlékére Mozart Requiemjét. A koncerten Czifra fános, a salzburgi dóm zeneigazgatója dirigált, aki szombatig karvezetői mesterkurzust és szakmai előadásokat tart az SZTE JGYTFK Ének-Zene tanszékén. Az építészmérnöki diplomával is rendelkező jeles muzsikus ma 19 órától a Szegedi Szalon vendége lesz a Bartók Béla Művelődési Központban, ahol az Építészet és zene Salzburgban címmel megrendezett esten Koczor György Ybl-díjas építészszel és Gyüdi Sándor igazgató-karnaggyal beszélget. A kurzus zárásaként szombaton délelőtt 9 órától összefoglaló nyilvános kóruspróbát tart az SZTE aulájában. Hagyományteremtő céllal először hirdet megyei néprajzi vetélkedőt az Algyői Könyvtár és Tájház. MUNKATÁRSUNKTÓL A „Kerek istenfája" című verseny az esztendő ünnepköreinek szokásaihoz kapcsolódik. A vetélkedő először az adventtől farsangig tartó téli ünnepkör szokásait eleveníti fel - tudtuk meg Ménesi Lajosnétói, az algyői intézmény vezetőjétől. „Amiről a hely mesél" - ez az elődöntő feladatának elnevezése. Vagyis történeteket kell gyűjteni a település nevezetes helyeiről, épületeiről, a határ érdekességeiről, az eseményekről, emberekről. Az írásbeli dolgozatokat szakmai zsűri értékeli. A döntőbe jutó 8 csoport várhatóan december 14-én az algyői faluházban méri össze néprajzi ismereteit. Az első helyezett 25 ezer, a második 20 ezer, a harmadik 15 ezer forint értékű vásárlási utalványt nyer. A Csongrád Megyei Önkormányzat, a Nemzeti Kulturális Alapprogram, valamint a Pro Renovanda Cultura Hungáriáé Alapítvány által is támogatott néprajzi vetélkedőre 5 fős csoportok (egy településről több is) jelentkezhetnek - korhatár nélkül - az Algyői Könyvtár és Tájházban (6750 Algyő, Kastélykert u. 18., telefon és fax: 62/517-170, e-mail: bibl@algyo.hu) - október 31-éig.