Délmagyarország, 2002. október (92. évfolyam, 229-254. szám)

2002-10-19 / 245. szám

Szombat, 2002. október 19. SZIESZTA II. ÉZ ANDRÁS MONDJ. Nobel kapcsán Koltai Lajos I már régóta (szerette volna megfilmesíte­ni Kertész Im­re regényét, a I Sorstalansá­got. Nem arról van szó tehát, hogy a kiváló operatőr most ráugrott a témára, s ha már módja van filmet rendezni, akkor egy Nobel-díjjal ju­talmazott író munkájához nyúlt. Egyébként a helyzet úgy áll, hogy Kertész Németor­szágban jóval ismertebb, mint a világ más részein. Ott csak ezután lesz az. De így nem tudja rányomni az is­mertsége a bélyeget a ké­szülő filmre sem pozitív, sem negatív irányban. (Zárójel­ben jegyzem meg, a díj után szinte a föld alól bújtak ki, ha jól tudom, azok, akik szí­vesen támogatnák az eddig pénzhiánnyal küszködő, de már beindított produkciót.) A Nobel-díj ugyanis nem csu­pán előnyt jelent, bár az kétségtelen, így többen lesz­nek kíváncsiak rá, hanem azt Is, hogy nagyobbak az el­várások. És ebben a mű­fajban már több nagyszerű alkotás született, elég, ha Spielberg Schindler listájára vagy Az élet szépre gondolunk Benignitől. De említhetném a román Életvonat című zse­niális alkotást is. A Nobel-di] különben sem a népszerűségről szól. Talán hajdanában igen, de most már más az elbírálás alapja. Egy ilyen döntés után az író országa is a figyelem ke­reszttüzébe kerül, és ennek segítségével más értékeinkre is felhívhatja a figyelmet. Negyven éve titkos ü Negyven éve indult hódító útjára a 007-es ügynök, James Bond. Az lan Fleming teremtette szuperkémet eddig öt színész elevenítette meg a mozivásznon. Hogy melyikük volt a legjobb, arról a mai napig vitatkoznak az ízig-vérig angol titkos ügynök rajongói. Ian Fleming (1908-1964) angol író az ötvenes években több könyvet jelentetett meg, több­nyire kémregényeket. Előtte volt újságíró (1929-ben Moszk­vában), szolgált a II. világhá­borúban a haditengerészetnél. 1939-ben Godfrey admirális­nak, a titkosszolgálat vezető­jének volt egyik asszisztense. Szerette a kalandokat, az uta­zást, a különleges helyeket, a gyors autókat. A Londonban született világutazó író a ködös Albion után Jamaicát választotta lakhelyéül. (Az első Bond-film, a Dr. No is itt játszódik.) Mintha önmagát adta volna James Bond személyéhez, regényeinek főszereplőjéhez, a szupertitkos ügynökhöz. Korai halála miatt mindössze három mozit lát­hatott az általa megteremtett hősről, az 1962-es Dr. Nót, a következő évben készült Oroszországból szeretettelt és a '64-es Goldfingert. Talán ő sem gondolta, hogy a talpig úriember 007-es ekkora sikert, rajongókat és bevételt fog hozni a Saltz­man-Broccoli En Productions nevezetű filmes társaságnak, akik regényeit celluloidszalagra vitték. James Bond olyan, mintha élő személy lenne, pedig csak egy kitalált figura. Mégis van életrajza, mely szerint 1920. november 11-én született Skóciában. Apja egy fegyver­gyár külföldi képviselője volt, így az ifjú James is külhonban kezdte meg tanulmányait. In­nen a kitűnő német- és francia nyelvtudása. Iskoláit a londo­ni Kings College Schoolban kezdi, majd az Etonba megy, ahonnan később kicsapják. A következő állomás Fettes. Közben aktívan sportol mint könnyűsúlyú ökölvívó, dzsú­dós, valamint síző. Később je­lentkezik a Védelmi Minisz­térium elődjéhez, ahol had­nagyi rangot kap. Különböző speciális tréningeken vesz részt Monte-Carlóban, Isz­tambulban, Leningrádban, Ti­rolban, Párizsban, Berlinben. 1939-ben az angol fővárosba kerül a Brit Titkosszolgálat Re­gents Park-i főhadiszállására. Kanadában további kiképzést kap az ügynökiskolában, ahol megtanulja a pisztolyok és gépfegyverek használatát, azonkívül elsajátítja a kódolt üzenetek adásának és véte­lének módját. Ekkor már sű­rűn foglalkoztatott ügynök­ként dolgozik szerte a világ­ban, majd negyvenötben ő lesz az összekötő tiszt a CIA-vel. A második világhá­ború után kezdődik meg igazi karrierje, sikeres akcióival ki­Az eddig bemutatott filmeket öt színész keltette életre. Az első titkos ügynök Connery volt, ha­bár a jelöltek között volt Roger Moore is, ám őt még szerződés kötötte Simon Templar szere­pére az Angyalhoz. Connery nem tetszett Flemingnek, mondván, ő nem ilyennek kép­zelte el a szuperkémet. A film azonban sikeres lett és egy hosszú sorozat vette ezzel kez­detét. A skót öt 007-es film után elunta a szerepet és be­jelentette, hogy nem forgat több Bond-filmet. Connery a nyilvánosság számára évekig megegyezett a „playboy" ügynök alakjával, amelyet a regény eredeti jellemzése alapján saját maga tökéletesített. érdemli a dupla nullás kódot. A 007-es ügynöknek ezáltal engedélye van arra, hogy akár is. BOND-FILMEK Természetesen egy ilyen ka­landos élet filmvászonra kí­vánkozik. így készült el az első Bond-film, a Dr. No 1962-ben, amely siker lett. „Nem doktor" kalandjait további részek kö­vették. Az Oroszországból sze­retettel (1963), a Goldfinger (1964), a Gömbvillám (1965), a Csak kétszer élhetsz (1967), az Őfelsége titkos ügynöke (1969), A gyémánt örök (1971), az Élni és élni hagyni (1973), az Ian Fleming utolsó, befejezet­len Bond-regénye alapján ké­szült Az aranypisztolyos férfi (1974), majd A kém, aki sze­retett engem (1977), a Moonraker (1979), a Szigorúan titkos (1981), a Polipocska (1983), egy „nem hivatalos" Bond-film, a Soha ne mondd, hogy soha többé (1983), a Ha­lálvágta (1985), a Halálos ré­mületben (1987), A magányos ügynök (1989), az Aranyszem (1995), A holnap markában (1997) és A világ nem elég (1999) után hamarosan láthat­juk 007-es legújabb kalandjait, a Halj meg máskor!-t. Jövő héten folytatjuk a kém­történetet. RUJSZ ANDRÁS CINI AMERIKABAN SEM LESZ APACA Tengerentúli Playboy-báj Ki ne emlékezne a Hosszú, forró nyárra, a Nem vagyok én apácára vagy arra, hogy „Mindig kell egy barát"? Zalatnay Sarolta hisz az örök érvényű nótákban, s ezek a dalok harminc év múltán is ismertek marad­tak. Igaz, ami igaz, Cini mindig is többet mutatott meg magából az átlagos­nál: élete, szerelmi ügyei, botrányai nyitott könyv volt a publikum előtt. Hogy ez jó, avagy sem, az idő dönti el, mindenesetre még mindig a színpadon fújja, a Playboy pedig Amerikában is szemet vetett rá. A kortalan díva, úgy tűnik, utazik. Ezúttal nem csak a koncertek miatt. Vetkőzik, va­gyis bájait a tengeren túl is felfedi. - Ha az ember azt csinálja, amit szeret, bírja a strapát. Szeretem az örökös jö­vést-menést, engem ez nem fáraszt - szól a magyarázat. ­Ameddig lehet, folyamatosan dolgozom. Ősszel egy lemezt készítünk, az RTL Klubbal pe­dig megegyeztünk, hogy a könyveim alapján az életem­ről filmet forgatnak. A kör­nyező országokon kívül nem­rég voltam Londonban, New Yorkban. Amerikában a refor­mátus pikniken és a zsidó klubban is óriási sikerrel fo­gadtak. A Vörös ágyasok an­golul is megjelent - ezt pró­bálom eladni. Klipet készítet­tünk, aminek az az érdekes­sége, hogy csak nők szerepel­nek benne. Csala Zsuzsi, a Pa-Dö-Dő, Nyertes Zsuzsi, Medveczky Ilona, Sütő Enikő és még sorolhatnám. Olyan modellek, mint Ambrus Mer­cédesz és Bíró Ica, akiket min­dig szívesen lát a közönség. - Kifejezetten jó visszhangja volt annak, hogy a Playboy­ban vetkőztél Igaz, hogy a leg­több újságot veled adták el? - Igen, és Kelet-Európában állítólag én voltam a legidő­sebb „Playboy", aki a lapban szerepelt, így minden san­szom megvan rá, hogy az amerikai Playboynak is dol­gozzam. így lehet, hogy uta­zom. •••••••R19 «ENTERBE VÁGTA KELET-EURÓPA HÖLGYEIT. - Ha koncertezel, utazol, ki vigyáz a kislányodra? - Most egy barátnő, de két­hetente a papához megy. Ha utazom, mindig jó kezekben hagyom itthon. Ha csak te­hetem, együtt vagyunk. Niki hetedikes, büszke vagyok rá, mert nagyon jól tanul. Hiába óvom, a művészpálya felé vonzódik, pedig szeretném, ha ügyvéd, orvos vagy kül­kerrel foglalkozó szakember lenne. Bár hagyom, hadd csi­nálja azt, amit szeret. - Köztudott rólad, hogy nagy állatbarát vagy. Hány kedvenc vesz körül? - Pillanatnyilag négy kutyá­val, egy cicával, egy tenge­rimalaccal és öt papagájjal élünk együtt. Imádom az ál­latokat, a világnapon mindig részt veszünk. - A könyvek közül melyik volt a legkapósabb? Zalatnay Sarolta (Cini) énekes. Született: Budapest, 1947. december 14. Szülei.: Zalatnay Tibor, Mikuscsák Sarolta. Családi állapota: elvált (férjezett, 1974: Révész Sándor, 1987: Benedek László). Gyermeke: Niki, 1990. Pálya: 1965-ben énekelni kezd, kétszer táncdalfesztivál-győztes, egyszer második díjas. Két évig Londonban a Bee Gees Irodával dolgozik. 16 nagylemez, több mint száz dal előadója. - Cicciolina 370 ezer pél­dányban kelt el. Az első, A nem vagyok én apáca 180 ezer pél­dányban, de ez a legkedvesebb. Az írás összetett dolog. Az el­adási példányszám csalóka le­het, míg a színpadról könnyű lereagálni a tapsot, a sikert. Ól­vasót szerezni sokkal nehe­zebb, mint közönséget. Igazá­ból kezdetben egészségügyi okai voltak az írásnak, azután rájöttem, hogy nagyon jól meg­fér egymás mellett az éneklés meg a könyv. Egy-két újságíró barátnőm volt az, aki segített a beírásban, a lektorálásban, de a többit én vittem végig. - A hangodat mézzel, tojás sárgájával, vagy valami más­sal tartod karban? - Semelyikkel. Ha lehet, énekórákra járok, igaz, a hi­deggel vigyáznom kell. Ere­dendően rekedtes a hangom, ami az évek alatt sem vál­tozott. Az operettszínház egyik rendezőjéhez, karnagyá­hoz járok, aki szintén sokat foglalkozik a popzenével. -Kivel élsz? - Barátom nagyon sok van, a társam távol él, úgyhogy a lá­nyommal és a kedvenceink­kel. HARCSÁS JUDIT

Next

/
Oldalképek
Tartalom