Délmagyarország, 2002. október (92. évfolyam, 229-254. szám)

2002-10-19 / 245. szám

6 •MEGYEI TÜKÖR" SZOMBAT, 2002. OKTÓBER 19. Közlekedési egyesület: tisztújítás MUNKATÁRSUNKTÓL Az 1949-ben alapított Közleke­déstudományi Egyesület (KTE| Csongrád megyei területi szerve­zete a napokban tartotta vezető­ségválasztó küldöttközgyűlését. A tíztagú vezetőség elnöke Ka­posvári Péter, a MÁV Rt. igazga­tóságának helyettes vezetője, tit­kára pedig Katona János, a MÁV Rt. műszaki főmunkatársa lett. A KTE célja a közlekedéspoliti­ka és -fejlesztés alakításának elő­segítése. A felmerülő problémák megbeszélésére nyílt fórumokat szerveznek. Emellett támogatják a közlekedési felsőfokú képzést, szakoktatást, önálló szakmai képzéseket szerveznek, valamint folyóiratokat is megjelentetnek. Az egyesületnek országosan hatezer tagja van, amiből kétszáz Csongrád megyei. A vasutasok mellett az SZKT, a Tisza Volán, a szegedi önkormányzat, valamint a közlekedésfelügyelet munka­társai közül is többen tagjai a KTE-nek. Az egyesület nemcsak orszá­gos, de külföldi partnerszerveze­tekkel is tart fent kapcsolatot. Csalók áldozatait keresik A Kecskeméti Rendőrkapitány­ságon folyik eljárás négy csaló el­len, akik márciustól az ország több településén - valószínűleg Csongrád megyében is - olcsón ajánlottak megvételre HILTI szerszámgépeket és gumiabron­csokat vállalkozóknak. A vevők Kecskeméten a pénzt átadták a csalóknak, ám árut egyik esetben sem kaptak. A rendórség kéri, hogy akiket ha­sonló módon károsítottak meg, jelentkezzenek a Kecskeméti Rendőrkapitányság nyomozó al­osztályának vezetőjénél, a 06/76/484-684-es telefonszám 34-39-es mellékén. Heidrích Gáborral bírói munkásságról a táblabíróság regionális szerepéről futballról Öt megye pereiben dönthetnek Néhány hónap múlva, egészen pontosan 2003. január l-jén há­rom ítélőtábla kezdi meg mű­ködését hazánkban. A fővárosi mellett egyelőre Pécsett és Sze­geden lesznek táblabíróságok. Ezek szerepéről kérdeztük Heidrích Gábort, akit október elején neveztek ki a szegedi bí­rói testület elnökévé. - Kinevezésével a magyar bírói hierarchia egyik legmagasabb posztját foglalta el. Am a koro­sabb szegediek között nem -ke­vés olyan akad, aki Heidrích Gábort nem a Széchenyi téri igazságügyi palotában, hanem a Tisza-parti stadionban ismer­te meg. - A labdarúgás valóban hosszú ideig meghatározó szerepet ját­szott életemben. A Heves megyei Kompokon születtem 1945-ben, s már kisgyermekként szívesen kergettem a labdát. Mint futbal­listát csábítottak el Szolnokról Szegedre. De játszottam a debre­ceni Kossuth Lajos Tudomány­egyetem bölcsészhallgatójaként a DEAC NB III-as csapatában, majd a DVSC NB Il-es gárdájá­ban, Szolnokon NB I/B-s együt­tesben szerepeltem, majd követ­kezett az NB l-es Szeged. Há­romszor léphettem pályára a ma­gyar ifjúsági válogatott tagjaként Kocsis Lajos, Varga Zoltán, Ju­hász István csapattársaként. Saj­nos szegedi sportpályafutásom nem tartott sokáig: egy súlyos sé­rülés után ugyan még két évig fo­ciztam, 1974-ben azonban abba kellett hagynom a labdarúgást. - Es „átigazolt" egy másik csapatba: jogászként folytatta pályafutását. - Szegedre költözésemkor már döntöttem: a magyar-történe­lem szakos diplomám mellé jogi végzettséget is szerzek. Úgy gon­doltam, hogy a pedagógusi képe­sítés és a jogi doktorátus megfe­lelő alap lesz ahhoz, hogy fiatal­korúak ügyeivel foglalkozzam. 1979-ben doktoráltam a József Attila Tudományegyetemen, ezt követően dolgoztam hivatásos pártfogóként, majd 1985-ben Heidrích Gábor többek között a perek gyorsabb lezárást várja az ítélőtábláktól. Fotó: Gyenes Kálmán kezdtem meg bírói munkámat a Szegedi Városi Bíróságon. Polgá­ri, leginkább családjogi ügyekben ítélkeztem. Hét évvel később pe­dig megpályáztam a Csongrád Megyei Bíróság elnöki tisztét, s ebben a beosztásomban 1997-ben, majd 2002-ben is megerősítettek. Talán nem tűnik szerénytelenségnek, ha megem­lítem, hogy munkámat a Magyar Köztársasági Érdemrend Közép­keresztjével ismerték el. - No, meg egy újabb kineve­zéssel: október eleje óta ön a Szegedi Táblabíróság elnöke. Az ítélőtáblákat milyen céllal hozta létre több mint fél évszá­zados szünet után az ország­gyűlés 1 - Az ítélőtáblák másodfokú döntéshozók, a megyei bíróságo­kon hozott elsőfokú ítéletek vál­nak majd jogerőssé a táblabírósá­gokon. így például az 5 millió fo­rint perértéket meghaladó va­gyonjogi perek, a személyiségi jo­gok megsértésének tárgyában in­dított perek, vagy éppen a saj­tó-helyreigazítási ügyek is az íté­lőtáblákhoz kerülhetnek a felleb­TABLAHISTORIA A magyarországi bírósági rendszer egységesítéséről a kiegyezést követően, 1871 -ben született törvény. A XIX. század végén a négy­lépcsős bírósági rendszer csúcsán a Királyi Kúria állt (mai megfele­lője a Legfelsőbb Bíróság]. Ez alatt működtek a Királyi ítélőtáblák, szám szerint 11, mégpedig Budapesten, Szegeden, Győrben, Pé­csett, Debrecenben, Kassán, Kolozsváron, Marosvásárhelyen, Po­zsonyban, Temesváron és Nagyváradon. A megyei bíróságok sze­repét akkor a törvényszékek töltötték be, a mai városi bíróságok elődjei pedig a járásbíróságok voltak. Trianont követően 1920 után 5 ítélőtábla maradt, ezek megszüntetéséről pedig 1950-ben született törvény. bezés után. Büntetőügyekben a 15 évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel is bün­tethető cselekményeket, az élet, a testi épség és az egészség elleni bűncselekmények jelentős ré­szét, valamint az állam elleni és az emberiség elleni bűncselek­ményeket is a táblabíróságokon tárgyalják a fellebbezést követő­en. A törvényhozás - s hozzáte­szem: jómagam is ezen a vélemé­nyen vagyok - úgy ítélte meg, hogy a táblabíróságok felállításá­val felgyorsulhat az ítélkezés, te­hermentesítik a Legfelsőbb Bíró­ságot, amely így legfőbb funkció­ját, a jogegység megteremtését és az a feletti őrködést gyakorolhat­ja. De csökkenni fog a helyi bíró­ságokra háruló teher is, s meg­győződésem, hogy az ítélkezés színvonala is nőni fog, ugyanis a bonyolultabb ügyekben a megyei bíróságokon első fokon a na­gyobb tapasztalattal rendelkező bírók döntenek majd. Az is fon­tos szempont, hogy a táblabíró­ságok kiépítésével még hangsú­lyosabbá válik egy-egy régió sze­repe, s ez összhangban van az uniós gyakorlattal. Egyébként a Szegedi Táblabírósághoz 2003. január elsejétől öt megye, Csong­rád, Békés, Bács-Kiskun, (ász­Nagykun-Szolnok és Hajdú Bi­har ügyei tartoznak majd. A Debreceni Táblabíróság terve­zett felállítását követően azon­ban már csak a három dél-alföldi megye perei kerülhetnek a szege­di ítélőtábla elé. - Ám addig még sok munka vár önre én csapatára, hiszen je­lenleg még se apparátus, se épület, se működési szabályzat. - Tulajdonképpen egyelőre még nagyon is magányosnak ér­zem magam, hiszen a Szegedi Táblabíróság kiépítése csak ja­nuárban indul meg. És bizony jú­lius elsején már ítélkeznünk kell, vagyis addig munkába kell állnia 19 bírónak és 41 igazságügyi al­kalmazottnak, meg kell teremte­nünk az önálló gazdálkodás hát­terét. Az építőmunkások csak jö­vőre kezdik meg az ítélőtábla hi­vatali helyiségeinek, tárgyalóter­meinek kialakítását a Széchenyi téri Takarékpénztár-palotában, vagyis 2003 végéig, 2004 elejéig mindenképpen az igazságügyi palotában kell megoldanunk fel­adatainkat. A zsúfoltság minden bizonnyal okoz majd problémá­kat, ám mindent megteszünk azért, hogy az előreláthatóan több száz hozzánk érkező ügyben jövőre is, az indulást követően időben születhessen meg a dön­tés. - Mivel jelenleg a megyei bíró­ság elnöki tisztét is ellátja, alig­ha hiszem, hogy maradna ideje arra, hogy a régi cimborákkal pályára lépjen egy-egy barátsá­gos fociderbin. - A meccsek valóban már rég­óta hiányoznak életemből. Kevés szabadidőmben igyekszem mi­nél többet tölteni családom köré­ben, hiszen nincs annál nagyobb öröm, mint négy fiúunokával foglalkozni. Ami meg a mozgást illeti: baktói családi házunk kert­jének gondozásával mozgatom meg izmaimat. BÁTYI ZOLTÁN Bizonyítani akar az orvosoknak, akik lemondtak róla Hosszában úszná át a Balatont Három éve újra tanult járni, ma pedig már hosszában akarja átúszni a Balatont. A békési Szabó István nem feltűnési visz­ketegségben szenved, csupán azoknak az orvosoknak szeretne bizonyítani, akik agy­vérzése után lemondtak róla. Öt évvel ezelótt, egy átlagos hétköznapon egy csapásra omlott össze Szabó István addigi élete. A békési férfi munkahelyén lett rosz­szul, agyvérzést kapott, jobb oldala lebénult. A kórházban aztán azt mondták: ha túl is éh, minden bizonnyal tolókocsiba kényszerül majd. Gyógyszeres kezelések, infúzió, klini­kák közti ingázás következett, késóbb kide­rült, István arcüregében egy daganat van. Ezt ugyan sikerült eltávolítani, a férfi azonban addigra teljesen összetört lelkileg. - Ha akkor látott volna, azt mondja, ember biztosan nem lesz belólem - meséli ma már büszkén, és hozzáteszi: annyira nem tudta elfogadni a helyzetet, hogy bizony az alkoholt sem vetette meg akkoriban. S közben olyan fájdalmai voltak, hogy akár három óra hosz­szat is küzdött, mire az ágyból fel tudott kel­ni. Három éve aztán rájött, nem mehet ez így tovább, megmutatja 6 az orvosoknak és az egész világnak: képes meggyógyulni. Mivel azelőtt sokat sportolt, a barátai segítségével elment a gyulai strandra, és újra megtanult úszni. Ha az időjárás engedi, azóta már hat-hétezer métert úszik a Körösben, egyéb­ként pedig a medencében teszi meg ezt a tá­vot. S bár István a mai napig nem tud rendesen járni, erősen biceg, most már gond nélkül bi­ciklizik. Fiatal versenyzőket is lepipálhat tel­jesítménye, hiszen Békésről a Csongrád me­gyei kakasszéki gyógyintézetig - ahol most kezelik -, egy hónappal ezelőtt szintén két keréken tette meg az 55 kilométeres utat. ¡«Ste- • - - • • Szabó István, bár még mindig biceg, ma már a rendhagyó, extra hosszú távú Balaton-át­Úszásra készül. Fotó: Tésik Attila Ennél is nagyobb dobásra készül azon- A gyógyuláshoz most is bármilyen kezelést ban, hiszen ha teljesen felépül, hosszában elfogad, viszont egyetlen szem gyógyszert szeretné átúszni a Balatont. Mint mondja, sem hajlandó bevenni. A közel ötveneszten­nem magamutogatás a célja, csupán az őt dós István állítja: ha pozitívan áll a dolgok­„élve eltemető" orvosoknak akar bizonyí- hoz, az neki épp elég. tani. SZÖGI ANDREA Az értelmiség és az EU A reálértelmiség felkészítése az európai uniós csatlakozásra címmel konferenciát tartottak Szegeden. MUNKATÁRSUNKTÓL Valastyán Pál, a Műszaki és Ter­mészettudományi Egyesületek Szövetségének (MTESZ) megyei elnöke nyitotta meg a konferen­ciát. Az MTESZ 42 műszaki, ter­mészettudományi, gazdasági és szakmai egyesületet tömörít ma­gába. Legfontosabb feladatuk a mintegy 100 ezer fős reálértelmi­ség tájékoztatása az EU-csatla­kozásról. Ennek érdekében meg­alakították a szövetség EU bi­zottságát, és bekapcsolódtak az országos információs hálózatba. Ruggero Tabossi előcsatlakozá­si tanácsadó ismertette a part­nerségi hálózatok szerveződését. Az európai uniós tőkebefektetés esélyei régiónkban címmel Kato­na Tamás tartott előadást. Az MTESZ feladatáról, szerepéről a közvélemény és a reálértelmiség felkészítésében Szegner László szakmai igazgató és Pelikán La­jos ügyvezető igazgató beszélt. Lopott autók Röszkén Három lopott autót is feltartóztattak a határőrök ezen a héten a röszkei határállomáson. Magyarországra akart belépni hétfőn a röszkei határállomáson Z. Z. jugoszláv férfi. Az úti okmányaival nem is volt semmi gond, ám a ha­tárőrök észrevették, hogy a 36 éves jugoszláv egy Svájcban ellopott, s az ORFK Interpol által már körözött Fiat Bravó kocsiban ül. Ezért az­tán Z. Z.-t az útlevélkezelő feltartóztatta, ügyét már a Szegedi Rend­őrkapitányság munkatársai vizsgálják, míg a másfél milliós kocsit át­adták az Országos Rendőr-Főkapitányság képviselőjének. Pár órával később ismét egy jugoszláv utazó bukott le autója átvizs­gálásakor. Mint kiderült: a VW Golf típusú kocsit a Siófoki Rendőrka­pitányság körözte. A 24 éves J. A. - honfitársához hasonlóan - a sze­gedi rendőrök kérdéseire válaszolhat, míg az 1,5 milliót érő autó visz­szagurulhatott Siófokra. Október 15-én, kedden reggel egy Volvo S-80-as autóból köszönt az útlevélkezelőnek Röszkén M. S. jugoszláv állampolgár. A délről érke­ző 48 éves férfi kocsijáról az ellenőrzés során megállapították a határ­őrök, hogy immár május 8-a óta szerepel az ORFK Interpol körözési listáján. A jugoszláv utazó elmondta: a kocsit Ausztriában vásárolta legálisan, s ezt az ügyletet hivatalos papírokkal is tudta igazolni. En­nek ellenére az eljárás megindult - M. S. és a 8 millió forintot érő ko­csi is a Szegedi Rendőrkapitányságon várja az ügy folytatását. B. Z.

Next

/
Oldalképek
Tartalom