Délmagyarország, 2002. október (92. évfolyam, 229-254. szám)

2002-10-18 / 244. szám

PÉNTEK, 2002. OKTÓBER 18. -MEGYEI TÜKÖR« 9 Előfordul, hogy a gyerekek keveslik a 45 percet egy-egy órára. Az oktatás reformja szinte állandóan napirenden szerepel, folyamatosan változnak az alapkövetelmények. A tanárok és a diákok ezeket eltérően élik meg. A Szegeden ismertetett Comenius-programtól hosszú távú befektetést remélnek, ami egyébként a közoktatás minőségfejlesztésére épül. A szegedi Dugonics András Általános Iskola is részt vesz a Comenius-programban, ami egyelőre még csak a pedagógusokat érinti. Hogy milyen eszközökkel lehetne javítani az iskola életén és az oktatás minőségén, arról természetesen a diákoknak is van véleménye. Rákai Istvánné osztályának tagjai szeretik az iskolát, a hetedikes diákok a hosszabb szünetekben már kifejezetten visszavágynak az alma mater falai közé. Számukra a délelőtti tanulással még nem ér véget a nap, a legtöbben különórákra, szakkörökre, edzésekre is járnak. A program zsúfoltnak tűnik, a diákok azonban még többre vágynak. A tizenévesek számára már elképzelhetetlen az élet számítógép nélkül. Van, aki napi négy órát is a gép előtt ül. A hetedikesek már nemcsak játszanak a gépeken, hanem eseteinek, interneteznek is. A dugonicsos diákok a hagyományos, kézzel fogható dolgoktól sem idegenkednek. A folyosó díszítőelemei is elárulják, hogy sikerrel működik a képzőművészeti és a festő szakkör, gyöngyöt fűznek, kerámiákat készítenek, kosarakat fonnak a tizenévesek. Furcsán hangozhat, de a lányok megemlítették a háztartástan órát, ami mára teljesen eltűnt az oktatási rendszerből. Ok már csak hallomásból ismerik e tárgyat, pedig szívesen megtanulnák például a főzés alapjait is. Fotó: Gyenes Kálmán Mindez arra utal, hogy a gyakorlati élethez is szeretnének eligazítást kapni. S hogy milyennek tartják a diákok az órákat és főleg a tanárokat? A választ már szinte előre halljuk: unalmasak és még jegyeket is adnak. A Dugonics iskolában azonban előfordul, hogy keveslik a 45 percet, „mert ha nem tudjuk befejezni az anyagot, akkor én még maradnék tovább is" - jegyezte meg az egyik tanuló. És a többiek is hasonlóképpen vélekedtek, sőt egyik osztálytársnője még több órát szeretne. CSOHÁNY DOMITILLA MINŐSÉGI JAVULAS AZ ISKOLAKBAN 2000 szeptemberében indult hazánkban a Comenius kísérleti program, amelyhez már 1800 iskola, köztük több szegedi csatlakozott. A program szolgáltatóbarát intézményeket alakít ki, bevezetésével javulhat az iskolákon belüli és kifelé irányuló kooperáció és kommunikáció. A Comenius fontos eleme, hogy támogatja a pedagógusokat, akik eddig alig részesültek anyagi elismerésben. Orosz Lajostól, a Comenius-program igazgatójától megtudtuk: olyan támogatási rendszert dolgoznak ki, amelyből már a pedagógusok is közvetlenül részesülhetnek. Csalók áldozatait keresik a szegedi rendőrök. A két kft. tagjai műanyagipari alapanyagot és csomagolófóliát vettek át, ám azokért nem fizettek. MUNKATÁRSUNKTÓL A Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság (CSMRFK) gazdaságvédelmi osztálya csalás miatt folytat eljárást az előzetes letartóztatásban lévő csákvári illetőségű Cs. S. és társai ellen. A bűnbanda a budapesti székhelyű Kunholding Kft. nevében több céget is megkárosított. A kft. tagjai műanyagipari alapanyagot és csomagolófóliát rendeltek meg és vettek át, ám azokat nem fizették ki. A gyakran több milliós tételt fizetési határidő meghagyásával, vagy fiktív banki átutalással „vásárolták". A nyomozás során kiderült, hogy egy hivatalosan nem létező cég - a Zombori Plast Kft. nevét felhasználva - a csalók hasonló módon károsítottak meg cégeket. Az elkövetők a két gazdasági társaság nevével valószínűleg az ország több pontján is hasonlóképpen visszaéltek, bűncselekményeket követtek el. A CSMRFK gazdaságvédelmi osztálya azok jelentkezését várja, akiket szintén megkárosítottak a csalók. Jelentkezni lehet a 62/562-400-as telefonszám 13-20-as mellékén. Visszafordult az öngyilkossági trend Pszichiáterek gondja A pszichiátriai szakma a kormány és az egészségügyi bizottság azonnali beavatkozását kéri, mert a szakemberek hihetetlen mértékű elvándorlása a kórházi osztályok tömeges bezárásával és a betegek ellátatlanságával fenyeget. MUNKATÁRSUNKTÓL Az Országgyűlés egészségügyi bizottsága legutóbbi ülésén foglalkozott a pszichiátriai szakmai kollégium állásfoglalásával, melyet Füredi János professzor, a kollégium elnöke szóbeli tájékoztatójával egészített ki. E szerint a szakmában még megmaradt orvosok egyre kevésbé hajlandóak vállalni az elvándorlás miatti többlet terheket. Súlyosbítja a problémát, hogy a pszichiátriák általában lerobbant állapotban vannak, zsúfoltak. A szakma megrendült helyzetét az is bizonyítja, hogy néhány évvel ezelőtt sikerült leszorítani az öngyilkosok számát 45 ezerről 35 ezerre, mára azonban ez a kedvező trend megállt, sőt a viszszájára fordult. Súlyosan sérelmes ugyanakkor a szakmára nézve, hogy egy miniszteri rendelet szerint a részegeket, illetve tudatzavarban szenvedőket kötelező a pszichiátriai osztályokra szállítani, ezzel tovább terhelve az orvosokat, ápolókat. A minisztérium valósnak tartja az orvosok elvándorlása miatti osztálybezárások súlyos problémáját, ezért szakemberek bevonásával haladéktalanul megkezdte a helyzet elemzését, s mihamarabbi terápiát ígér. A gyerekek még tűrik a fényképezést. Fotó: Karnok Csaba A szegénység elleni küzdelem világnapja volt tegnap. Munkatársunk a Kiskundorozsma határában lévő Árpa utcában járt, ahol megtudta: ott minden nap a szegénység napja. 1987. október 17-én tömegek gyűltek össze Párizsban, amikor egy követ lepleztek le, amelyre a mozgalom alapítójának, loseph Wresinski következő szavait vésték: „Valahányszor férfiakat és nőket arra ítélnek, hogy súlyos szegénységben éljenek, emberi jogok sérülnek. Magasztos kötelességünk, hogy erőink egyesítésével biztosítsuk a jogok érvényesülését". A francia kezdeményezés hamar elterjedt az egész világon. Az ENSZ közgyűlése 1992-ben hozott határozata alapján minden évben október 17-e a szegénység elleni küzdelem világnapja. Magyarországon 1996 óta emlékeznek meg a világnapról. A Kiskundorozsma határában lévő, romák lakta Árpa utcában közölték velünk, itt minden egyes nap a szegénység elleni küzdelemmel telik. Az utcának nehezen nevezhető soron szemmel látható a szegénység. Az épületekben nincs mellékhelyiség és fürdőszoba. A lakók az utca végén lévő egyetlen kútról hordják a vizet. Az első ház lakói kitették a hűtőt az udvarra. Nincs semmijük, amit tárolhatnának benne. Egyébként pedig, mint megtudtuk, a frizsider amúgy is tele volt csótánnyal. - Mi huszonnégyen élünk egy lakásban - magyarázta Kolompár Ivánné, aki 34 ével ezelőtt Öcsödről költözött Dorozsmára. Az asszony, aki 1979 óta él Dorozsmán, elmondta, az itteniek leginkább segélyekből és alkalmi munkából élnek. - Napszámba nem tudunk dolgozni, hiszen már mindent gép csinál. Lopni meg csak nem mehetünk - tette hozzá az asszony. Riportalanyainkról szerettünk volna fényképet is készíteni, ám a ház lakói ehhez nem járultak hozzá. - Tudják, itt sokan allergiásak a fényképezőgépre - jelentette ki határozottan egy izmos fiatalember. - Szégyellik a szegénységet - jegyezte meg Kolompárné. Pár házzal odébb egy fiatalasszony szoptatta kisgyermekét. Arrébb egy fiatal asszony mosott. Egyikük sem akart nyilatkozni. Egy csapat gyerek az utcára kitett heverő matracán hasalva, házi feladatot írt. A gyerekek a felnőtteknél lelkesebben álltak a fényképezőgép elé. - Itt, nálunk minden nap a szegénység napja - fogalmazott Kolompár István, mikor elmondtuk neki, miért jöttünk. - Ide kényszerítettek minket, a gettóba. Most pedig nem tudunk kilábalni ebből a helyzetből, a szegénységből. A gyerekek még hintát se láttak, be kell vinni őket a városba, hogy lássanak játékokat. ARANYTJÁNOS Az októberi Tiszatáj Horvát körkép A magyar-horvát kapcsolatok elmúlt 900 évét idézi fel októberi számában a Tiszatáj. MUNKATÁRSUNKTÓL Könyves Kálmánt 1102-ben koronázták horvát királlyá. Ettől kezdve 1918-ig a magyar korona viselői horvát királyok is voltak, azaz a két ország között perszonálunió volt. A szegedi irodalmi folyóirat, a Tiszatáj októberi száma a magyar-horvát kapcsolatok elmúlt 900 évét idézi fel Kristó Gyula, Heka László, Kiss Gy. Csaba, Lőkös István, Curkovic-Major Franciska és Mann Jolán írásai segítségével. A lap szépirodalmi összeállításában ezúttal Ágh István, Gömöri György, Kovács András Ferenc, Lövétei Lázár László, Marsall László verseit, Jenei László Aman angyali arca című novelláját és Kabdebó Tamás Zengő kapufa (Orbán Ottó és a költészet] című esszéjét találják az olvasók. Az Örökség rovatban a jeles kolozsvári tudósra, Jancsó Elemérre emlékezik Pomogáts Béla. Csoóri Sándor Forgácsok a földön című kötetéről Monostori Imre, Rába György könyvéről, A jelenlét furfangjairól Alföldy Jenő, Kovács András Ferenc verseskötetéről - Aranyos vitézi órák Tóth Ákos írt kritikát. A Diákmellékletben Babits Mihály Psychoanalysis Christiana című versét Vadai István elemzi. A lapszámot Olexa József munkái illusztrálják. AIDSvilágnapi pályázat Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ANTSZ) megyei intézete pályázatot hirdet 14 és 24 év közötti fiataloknak az AIDS világnapja alkalmából. Mit tudunk az AIDS-ről?, Az AIDS veszélyei, illetve Hatékony AIDS-prevenciós program az iskolákban címmel várnak írásos munkákat. A pályamunkákat november 15-éig kell beküldeni a következő címre: ÁNTSZ Csongrád Megyei Intézete Egészségvédelmi Osztály, 6726 Szeged, Derkovits fasor 7-11., vagy az evo@antszcsm.hu e-mailre. Az első három helyezet pénzjutalomban részesül. A Dugonics iskola diákjai sokszor keveslik a 45 perces órákat Comenius, iskolák és tanárok Nem fizettek a csalók a fóliáért és a műanyagért Áldozatokat keres a rendőrség A nélkülözés elleni küzdelem világnapján A szegénységnek sok a napja