Délmagyarország, 2002. október (92. évfolyam, 229-254. szám)

2002-10-18 / 244. szám

PÉNTEK, 2002. OKTÓBER 18. "AKTUÁLIS" 5. Városszerte terjed a telezöld Folytatódik forgalomirányító lámpák rendszerének átalakítása: az azonos irányba tartó járművek haladását egyetlen lámpa sza­bályozza. Tovább folyik a „telezöldesítés" Szegeden: az átalakítás után az útke­reszteződésben a lámpák nem sávonként irányítják a forgalmat, ha­nem egyetlen berendezés ad zöldet az azonos irányba indulóknak. Ri­gó Mihály, a Csongrád Megyei Állami Közútkezelő Kht. műszaki igazgatója elmondta, hogy a túlszabályozás oldása országos törekvés: ahol csak lehet, leszerelik a fölösleges lámpákat. Két éve kezdték meg a csomópontok átigazítását. A járművezetőket eleinte meg-megtréfálta az új helyzet, mert megszokták, hogy a lám­pákat célozva közelítsék meg a kereszteződéseket, s kissé meglepőd­tek, amikor egyszer csak átsodródtak a szomszédos sávba. Eltűnnek a zöld fényű úvegkorongon irányt mutató nyilacskák is: a szabad jelzésre minden irányba elindulhatunk, amerre a táblák en­gednek bennünket. - A vezetőknek sokkal nagyobb figyelemmel kell közlekedniük, mint a korábbi agyonszabályozott rendszerben ­mondta a szakember. Különösen a jobbra kanyarodóknak kell ügyel­niük a velük egy időben elinduló gyalogosokra. Legutóbb a Kálvária sugárúton, a vasöntöde előtt szerelték le a fö­löslegessé vált lámpákat. A munka folyamatos: azokban a csomó­pontokban, ahol a forgalmi helyzet megengedi, a jövőben is telezöld irányítja a jármüveket. Serege János, a Szegedi Közterület-fenntartási Kht. igazgatóhelyet­tese arról tájékoztatta lapunkat, hogy a Radnóti Miklós gimnázium előtti gyalogátkelő két oldalán levették a zebra zöldjét bekapcsoló nyomógombokat. A változtatást a növekvő kerékpárforgalom kény­szerítette ki: a Szilléri sugárüti bicikliút megépítésével, a nagykörúti és a József Attila sugárúti átkötő szakasz kialakításával egyre több ke­rékpáros karikázik az autóktól elkülönített, biztonságos sávban. A nyomógombok leszerelése óta kevesebbet kell várni mint korábban, mert a lámpa minden fázisban zöldre vált. NY. P. Fidesz: Szegedre költött milliárdok Fénylánc a hídon Az önkormányzati tulajdonban lévő lakások bérléséről, szegedi beruházásokról és a választások tisztaságáról is szó volt tegnap a Fidesz szegedi szervezetének kampányzáró sajtóbeszélgetésén. A szocialisták diszkriminatívnak minősítik az októberben elfogadott lakásrendeletet, mert szerintük a legrászorultabbak esnek el attól, hogy önkormányzati lakásba költözhessenek. Ez hamis, a lakásren­delet megalkotásakor olyan pontrendszert dolgozott ki a közgyűlés, ami segíti a szegények lakáshoz jutását. Ám arra is gondolni kellett, hogy azok költözzenek be, akik ki tudják fizetni a rezsit is. Szöllősi Béla, a Fidesz szegedi szervezetének alelnöke mondta ezeket a párt tegnapi kampányzáró sajtótájékoztatóján. Makrai László alelnök az elmúlt négy évben Szegedre költött milli­árdokról beszélt. Az általa bemutatott összegzésből az derült ki: az el­múlt választási ciklusban Szegeden 31 milliárd forintot költött az ön­kormányzat különböző beruházásokra, s ebből 19 milliárd 827 millió forint volt az állami segítség. Végül Szöllősi Béla a következőket mondta: - Pénteken este a Dél­magyarország napilap a Tisza Szállóban rendezi a polgármesterek vi­táját. Sok érdeklődőnek minden valószínűség szerint nem jut hely. Őket arra kérjük - legyenek bármelyik párt szimpatizánsai is -, hogy a Belvárosi hídon alkossanak fényláncot, s kis mécsessel a kezükben figyelmeztessenek arra, mennyire fontos a választások tisztaságának betartása. B. Z. MIÉP: kereskedelmi központ lehetne Szeged Első a gazdaság Szeged gazdasága az elmúlt 12 esztendőben leépült, ezért minden erőt az ipar, a mezőgazdaság és a kereskedelem felvirágoztatására kell fordítani - hangzott el tegnap Szegeden a MIÉP kampányzáró sajtótájékoztatóján. - Valamennyi szegedi választási körzetben indulnak jelöltjeink, s kompenzációs listát is tudtunk állítani az önkormányzati választá­sokra - mondta a MIÉP tegnapi kampányzáró sajtótájékoztatóján Bő­sze István László, a párt szegedi sajtószóvivője. Ezt követően Apró Ju­hász János szegedi alelnök a város elmúlt 12 évét elemezve így fogal­mazott: - Szeged gazdasága leépült a rendszerváltás óta, jelentősebb termelő beruházás nem valósult meg Csongrád megye székhelyén, csupán a szupermarketekre áldozott a külföldi tőke. A párt programjáról szólva elmondta: a szegedi MIÉP-esek az ipar, ezen belül is a mezőgazdasági termékeket feldolgozó gyárak fejleszté­sét, újraindítását tartják a legfontosabbnak, valamint olyan vállalko­zások ösztönzését, amelyek a szegedi tudományos kutatások eredmé­nyeire, a legkorszerűbb technológiákra támaszkodhatnak. Nagy hangsúlyt kell fektetni a város környékén élő, mezőgazdaságban dol­gozók segítésére is, mint ahogy Szegedből egy olyan regionáüs keres­kedelmi központot kellene teremteni, ahol magyar, jugoszláv és ro­mán kereskedők köthetnek üzletet a kölcsönös előnyök alapján ­hangzott el a sajtótájékoztatón. B.Z. A Pajor professzor a transzszexuális műtétekről A nyilvánosság életveszélyes A Radnótinál leszerelték a zebra zöldjét szabályozó gombokat, te­kintettel a nagy kerékpárosforgalomra. ft>tó: Gyenes Kálmán Szanyi Tibor Szegeden Szegedre látogat ma Szanyi Ti­bor, a Földművelésügyi és Vidék­fejlesztési Minisztérium pohti­kai államtitkára. A SOLE Hun­gária Rt. szegedi üzemében a cég vezetőivel tárgyal a további beru­házási lehetőségekről, valamint a munkahelyteremtésről, bórá­tól szakmai fórumon találkozik a virágkertészettel foglalkozó gaz­dálkodókkal Szőregen, a Tömör­kény István Művelődési Házban (Magyar utca 13.). A rendezvény házigazdái: Új­helyi István országgyűlési képvi­selő, Simicz József Deszk polgár­mestere és Iványi Aurél Szőreg önkormányzati képviselőjelöltje. Perre is számíthat a Blikk című napilap, miután szerdai számá­ban személyiségi jogokat sértő módon és téves adatokat kö­zölve adott hírt egy szegedi transzszexuális műtétről. Pajor László professzor lapunknak feltárta a tényeket. A Nádor utcai ház felújítására még sokat kell várni Dúcerdő nőtt a Belvárosban Személyiségi jogokat sértő és tár­gyi tévedéseket tartalmazó cikk­ben adott hírt szerdán a Blikk cí­mű napilap egy újabb, Szegeden végrehajtott transzszexuális mű­tétről. Az érintett beteg pert ké­szül indítani a lap ellen. A műté­tet végző urológus professzor, Pa­jor László gyanúja az, hogy a té­ves információk egy másik, szin­tén az urológián fekvő betegtől származhatnak. - Közel tíz elvégzett transzsze­xuális műtét után egyértelműen az a véleményem, hogy azok tud­nak új életet kezdeni és boldogan élni, akik teljesen kizárják a mé­diát. Az újságban megjelent in­formációk nem származhatnak osztályom dolgozóitól, akik ele­get tesznek titoktartási kötele­zettségüknek. Ilyen tárgyi téve­déseket csak az egyik informá­torrá előlépett, bent fekvő beteg véthetett - vélte a professzor. A személyiségi jogokat mélyen sér­ti, hogy megjelent a beteg ke­resztneve, az pedig a valóságnak nem felel meg, hogy a műtőből már más nemű emberként lépett ki, hiszen egy műtétsorozat ele­jén áll. Pajor professzor azt is fur­csállja, hogy a médiában renge­teg „szakértő" orvos szólal meg, miközben egyedül az ő osztályán végeznek az OEP által finanszí­rozott transzszexuális műtéte­ket. - Vagyis ez sem igaz teljesen, Pajor László szerint a nemátalakító műtét betegséget is gyógyít. hiába állította ezt egy OEP-tiszt­viselő a tévében. Még a legelső műtét után sem érkezett egyet­len fillér sem az osztályra, csak újabb és újabb iratokat kér tő­lünk a hivatal - tette hozzá Pajor professzor. A súgó ember laikus voltát tá­masztja alá az is, hogy a Blikk­ben megjelentekkel ellentétben Miskolcról nem egy specialista érkezett Szegedre, hanem egy kezdő urológus, aki figyelemmel kísérhette az operációt. A pro­fesszor azt is cáfolja, hogy a hölgybetegek elüldözték volna a férfivé alakuló hölgyet kórter­mükből. - A kórházban a bete­gek saját magukkal foglalkoz­nak, aki át tud kukucskálni a szomszéd ágyra, az már hazaen­gedhető állapotban van - mond­ta az orvos. Pajor professzor úgy tapasztal­ta: azok, akiknek sikerült a mé­dia teljes kizárásával túlesniük a transzszexuális beavatkozáson, boldogan élnek, párkapcsolatuk nem szakadt meg. Ellenben köz­ismert betegei közül az egyik hölgy, aki elnyerte a legszebb ma­gyarországi transzszexuális díját, s szerepelni fog egy 2003-as ero­tikus naptáron is, magánéle­tében boldogtalan, párja elhagy­ta, s nemrégiben jelentette be a televízióban, hogy többet nem lép nagyközönség elé. Egy másik Fotó: Schmidt Andrea betegét, aki nyíltan vállalta transzszexualitását, lakása előtt megrugdostak szélsőséges fiata­lok, így visszakerült Pajor pro­fesszor műtőasztalára. - A ne­mátalakítási műtét társadalmi­lag nem elfogadott, pedig ez is egy betegséget gyógyít. Ha az agy nemi identitást befolyásoló köz­pontja nem működik jól, akkor a beteg csapdahelyzetbe kerül, amiből szabadulni akar. Talán fél évszázad múlva már egy agymű­téttel segítenek majd az ilyen be­tegeken - vélte Pajor László, aki közel tíz ilyen beavatkozást vég­zett eddig, előjegyzési listáján hárman szerepelnek. W.A. Szeged Belvárosában, az örök­ségvédelmi hivatal irodájával szemben több éve dúcerdő tart össze egy épületet. A műemlék gazdája az önkormányzat. Szeged Belvárosában több éve ék­telenkedik egy feldúcolt épület a Nádor utcában. Az egykor iroda­ként szolgáló épületet két, kom­fort nélküli lakásra osztották fel, majd mióta életveszélyessé vált, lakatlanul áll. Míg el nem indul a Belváros rekonstrukciójának második üteme, nem is várható változás. Az önkormányzati tulajdon­ban lévő ingatlan - ahogy arról Szöllősi Béla önkormányzati képviselő, az IKV volt beruházási igazgatója, aki sok éven át figye­lemmel kísérte az épület sorsát, tájékoztatott - műemlék, s ez akadályozta meg abban a tulaj­donost, hogy eredeti terveinek megfelelően pinceszintig lebont­sa, majd újjáépítse. A műemlék­védelmi szakértő által végzett falkutatási vizsgálat nyomán az a határozat született, hogy a vá­lyogtéglás, pallós szigetelésű építkezés eme emlékét meg kell óvni. Ezek után a tulajdonos szándéka módosult: az igen ma­gas felújítási költségek miatt a rekonstrukció saját beruházás­ban nem készülhetett el. - An­nak idején közel 5 millió forintot nyertünk már az épület helyre­hozatalára - emlékezett Szőllősi Béla. Az épület oldalát alaposan meg kellett támasztani. Bhdár László, az IKV műszaki igazgatója közel 65 millió forint­ra becsüb az újjáépítés költsége­it. A műemlékvédelmi hivatallal folytatott egyeztetést követően, 1999-ben kaptak építési enge­délyt - a falak megóvása mellett - fogadóhelyiség, előtér és irodák kialakítására. - Mivel a lakásalap terhére nem végezhető el a felújí­tás, a hasznosítás lehetőségei kö­zül a legvalószínűbb az, hogy pá­lyázat kiírása után az épületet felújítási kötelezettség előírása mellett adjuk bérbe - mondta Blidár László. Az önkormányzat pályázati fe­lelőse, Miskolczi Ferenc arról számolt be, hogy nemrégiben kértek tájékoztatást az IKV-tói az épület helyzetével kapcsolato­san, hiszen csak ez alapján tud­nak pályázati lehetőségek után kutatni, s elősegíteni a Belváros közepén álló dúcerdő eltünteté­sét. Mint arról beszámolt, a Fotó: Karnok Csaba 2000-ben nyert támogatás is csak utólag, a munkálatok elké­szülte után vehető igénybe. Mis­kolczi úgy tudja: az örökségvé­delmi hivatal szegedi irodájával épp átellenben lévő épület hely­zetének megoldását sokáig hát­ráltatta a műemlékvédelmi egyeztetés. - Mi akkor tudunk lépni, ha végre eldől, mi lesz eb­ből az épületből - fogalmazott a pályázati felelős. W.A.

Next

/
Oldalképek
Tartalom