Délmagyarország, 2002. október (92. évfolyam, 229-254. szám)

2002-10-14 / 240. szám

HETFO, 2002. OKTOBER 14. • A K T U A L I S • 3 Tabajdi Csaba: Az EUnem nejlonszatyorban önti ide a pénzt Tanuljunk meg pályázni! Az Európai Unió Magyarország­ról kiadott országjelentését ér­tékelte és a csatlakozásig előt­tünk álló feladatokat vázolta fel a minap Szegeden Tabajdi Csa­ba, a parlament európai integ­rációs bizottságának szocialista alelnöke. - Milyen jelentőséggel bír a kö­zelmúltban nyilvánosságra ho­zott országjelentés ? - Ez az országjelentés pozitív visszajelzés, de a tagfelvétel lesz az elégtétel Magyarországnak az elmúlt 500 évért. A társadalom többsége az elmúlt 12 év válto­zásait is vesztesként élte meg, őket is kárpótolhatja az integrá­ció. Fontos azonban tudni, hogy ez a dokumentum ugyan elegen­dő a csatlakozáshoz, de az ered­ményes csatlakozáshoz még nem. Meg kell tanulnunk pá­lyázni a brüsszeli nyelven, hogy eredményesek lehessünk a fej­lesztési források megszerzésé­ben. Az Európai Unió nem nej­lonszatyorban fogja a pénzt ide­önteni. - Az országjelentés több terü­leten kritikát is megfogalma­zott, ezek közül a legjelentő­sebb a korrupció, a romák in­tegrációja és az önkormányzat­ok finanszírozása. - A kritikai észrevételek egy ré­sze olyan feladatokat jelöl meg, amelyeket a csatlakozástól füg­getlenül is el kellene végeznünk. Az önkormányzatok finanszíro­zását rövid távon meg kell olda­ni, hiszen az uniós forrásokhoz csak megfelelő önrész birtoká­ban juthatnak a települések, ré­giók. Ezért a Medgyessy-kor­mány az szja nagyobb százalékát hagyja helyben, és 4 milliárd fo­rintot fordítunk arra, hogy meg­tanítsuk közösen pályázni a kis­térségeket. A tíz csatlakozásra Tabajdi Csaba szerint az EU nem csupán a romák, hanem minden hátrányos helyzetű réteg felzár­kóztatását elvárja Magyarországtól. Fotó: Miskolczi Róbert váró ország közül hat esetében a jelentés mint valós problémát említi a korrupciót. Ez nem ma­gyar sajátosság. Romaügyben négy ország érintett. Ez utóbbi kérdésben ugyan nagyon sok tennivalónk van, de példát is mutattunk már megoldási javas­latainkkal. A romákkal együtt a kistelepüléseken élő, alacsony végzettségű polgárok is a rend­szerváltás vesztesei közé tartoz­nak, az ő helyzetüket is rendezni kell. Származástól függetlenül kell a rászorulók számára oktatá­si és lakásprogramokat kidolgoz­nunk. - Lesz-e kihatással a csatlako­zás Magyarországra várható pozíciójára, hogy az EU valószí­nűleg a tízes, azaz a bővített csatlakozási forgatókönyvet vá­lasztja ? - Mi ezt tudomásul vesszük, nem tehetünk mást. Szerencsére nem következett be az, hogy a kevésbé felkészülteket meg kell várnunk. A végleges döntés ha­marosan Koppenhágában szüle­tik meg, és a csatlakozás után de­rül ki, hogy a kevésbé felkészül­tek hogyan tudnak majd uniós forrásokhoz jutni. A csatlakozás várható hatásaival egyébként négypárti egyeztetést követően a novemberben induló, országos kampányban ismertetjük meg a polgárokat. KÉRI BARNABÁS Érdemes, érdemtelen UJSZASZI ILONA A politikát formáló hatalmasok azt sugallják: a két nagy, vagyis a mindenkori kormánypárt vagy az ellenzék aspiránsa között válasz­szunk - a helyi ügyek intézésével megbízottak kijelölésekor is. Párt­szempontból az ószi helyhatósági választás a tavaszi parlamenti voksolás eredményének kiigazítását vagy megerősítését szolgálja. Ezt a pártérdeket szolgálja a törvény, mely szerint a parlamentit né­hány hónap különbséggel a helyhatósági választás követi. Az önkormányzati kampány finisében a kormányzók helyi hí­vei azzal érvelnek: személyük a garancia arra, hogy az adott tele­pülésre irányítható a központi pénzforrás is. Az ellenzék arra fi­gyelmeztet, nem lehet olyan erős és bátor egyik kormány sem, hogy ujjat húzzon a településekkel. Erre és arra az érvrendszerre rímelő, illetve ezt és azt tagadó példát egyaránt találhatunk Csongrád megyében is. Mondjuk Szegeden egyezett a kormány és az önkormányzat színe, ám a város vezetőinek hála Horn idején nagyjából nulla, Orbánék alatt meg 20 (más számítások szerint 50) milliárd forint központi pénzmag került ide. Ugyanakkor Algyó független polgármester és fideszes alpolgármester vezette, de jórészt függetlenekből álló képviselő-testülete hiába nyújtott be hibátlan pályázatokat az Orbán-féle időszakban, a község nem kapott támogatást az uniós szempontból fontos csatornázáshoz sem. Sőt; e falutól - a helyi adóbevételekre apellálva, megyénkben egyetlenként - a más tele­püléseken az állami feladatok ellátására (mondjuk az óvoda és is­kola fönntartására) átadott normatíva összegét is megvonta a kormány. Makó esete meg arra bizonyíték, hogy a központi hata­lom ellenzékének színeit vállaló polgármester is érhet el kézzel­fogható és jövőbe mutató eredményeket. Szakadásokkal és egyesülésekkel, átalakulásokkal és pálfordu­lásokkal 1990 óta kétpólusúvá lett a nagypolitika. A nagyvárosok életét is uralnák a pártok, de több helyen - például Szegeden. Szentesen - ringbe szálltak, a kisebb településeken pedig elözön­lötték a pályát a függetlenek. Az országos politikai játékokban el­hanyagoltnak számító terepen, a megyei önkormányzati válasz­tásokon a két nagy és a parlamentből kiszorult kisebb pártok mel­lett nagyon'nyomulnak az ilyen-olyan civil szerveződések képvi­selőjelöltjei. Ha az országostól a helyi és saját ügyeink felé fordu­lunk, tudjuk: nem narancsos, piros vagy éppen kék, hanem szi­várványoson összetett az életünk. Mindez arra int: nem szabad engednünk a pártdiktátumoknak. Látni kell, hogy a politikai elit számára a váltógazdálkodás a ké­nyelmes, de ennél több lehetőséget kínál a demokrácia - főleg sa­ját helyi képviseletünk, az önkormányzat tagjainak összeállítása­kor. Ezért már csak civil kurázsiból is saját és helyi szempontok alapján tanácsos mérlegelni: az adott jelölt - párthovatartozástól éi színtől függetlenül - a közfeladatot képes vagy képtelen ellátni, vagyis a megjelölt posztra érdemes vagy érdemtelen. Baja: azok nyernek, akik összefognak Az EU-csatlakozás kérdésében csak igent vagy nemet lehet mondani - jelentette ki Baja Ferenc Szegeden. A hazánkról szóló pozitív uniós országjelentés után a kormány meghirdette a menetrendet, mert fel akarja gyorsítani a csat­lakozásra való felkészülést — kö­zölte sajtótájékoztatóján Baja Fe­renc. Ennek megfelelően miha­marabb benyújtják a parlament­nek az alkotmánymódosításra vonatkozó rendelettervezetet és kiírják az ügydöntő népszava­zást. A szocialista politikus leszögez­te: az EU-csatlakozás nem alku kérdése, így fellépnek mindenféle zsarolással szemben. - Jóllehet a kérdésben konszenzusra kell jut­ni, ebben a történelmi helyzetben csak igent vagy nemet lehet mon­dani. A régió, a megye, a kistérsé­gek és az önkormányzatok kap­csolatát elemezve kiemelte: csak akkor nyerhet a jövőben komoly forrásokat egy régió, ha képes a helyi érdekviszonyok integrálásá­ra. Tapasztalata szerint Csongrád megyében eleddig nem jutottak konszenzusra a felek. A szocialisták szegedi polgár­mesterjelöltje, Botka László hangsúlyozta: a presztízsharc helyett együttműködésre kell tö­rekedni Kecskeméttel és Békés­csabával. SZ. C. SZ. Sokszor ingerülten, lekezelően beszélnek a páciensekkel A betegek jogai és a képviselők A betegjogi képviselő nem az orvos és a gyógyintézmény ellen munkálkodik, hanem közvetít a panasszal élő páciens és a kór­ház között. Két és fél éve dolgoznak a beteg­jogi képviselők hazánkban. Az országban összesen 54-en, jogá­szok és orvosok látják el ezt a fel­adatot. Csongrád megyében ket­ten védik a betegek jogait: Szik­lay Adrienn és Takátsné Benedek Izabella. Utóbbihoz tartozik a megye egészségügyi intézménye­inek nagyobbik része: a szegedi és a hódmezővásárhelyi kórház, az újszegedi gyermekkórház, a Szegedi Tudományegyetem or­voskara, valamint a megye ren­delőintézeteinek és gyógyszertá­rainak többsége. Egyre többen tudnak a betegjogi képviselők lé­tezéséről. A jogász végzettségű Takátsné Benedek Izabellát mind több beteg vagy hozzátarto­zó keresi fel. - A betegjogi képvi­selő nem az orvos és a gyógyin­tézmény ellen munkálkodik, ha­nem közvetít a panasszal élő pá­ciens és a gyógyintézmény kö­zött - szögezi le a jogásznő. Teszi azzal a céllal, hogy a felmerült problémákat békés úton orvosol­ja, s hogy a vélt vagy valós sérel­mek ne fajuljanak peres ügyek­ké. Persze szó sincs arról, hogy a betegjogi képviselő kizárólag a perek kivédésére hivatott. Segít a betegeknek panaszaik megfogal­mazásában, a gyógyintézmé­nyekben bármikor meglátogat­hatja és megkérdezheti a betege­ket, elégedették-e az ellátással. A betegjogi képviselő betekinthet a dokumentumokba, s gondosko­dik arról, ne sérüljenek a betegek jogai, illetve közvetít abban, hogy a páciensek hozzájussanak leleteikhez. Takátsné Benedek Izabella: Az orvosnak kötelező tájékoztatni a beteget a kockázatokról, a gyógyítás idejéről és várható eredmé­nyéről. Fotó: Miskolczi Róbert - Utóbbi kéréssel gyakran ke­resnek meg - mondja a jogásznő -, a betegek ugyanis nem tudják, hogy joguk van hozzájutni min­den, velük kapcsolatos egészség­ügyi dokumentumhoz. Mivel a betegjogi képviselőket köti a ti­toktartás, Benedek Izabella sem beszélhet konkrét esetekről, csak tipikus ügyekről. Az egészség­ügyi ellátáshoz való joga sérül a betegnek abban a meglehetősen gyakori esetben, amikor nem a fogadott orvosa operálja vagy nem ő vezeti le a szülést. A páci­ensek erre akkor döbbennek rá, amikor megkapják a zárójelenté­süket. Sok a panasz a nem meg­felelő hangnemre, jelesül arra, hogy ingerülten, lekezelően be­szélnek a páciensekkel, nem partnernek, hanem a gyógyítás tárgyának tekintik őket. A legtöbb műhibaper a beteg tájékoztatáshoz való jogának sé­relme miatt indul, ugyanis ebbe lehet a legkönnyebben belekötni — folytatja felsorolást a betegjogi képviselő. - A törvény ugyan elő­írja az orvos számára, hogy a be­tegét köteles tájékoztatni a be­avatkozásokról, azok várható kockázatáról, a gyógyítás idejé­ről, várható eredményéről, de ar­ról a kezelőorvos dönt, hogy ki­nek, milyen részletességgel mondja el ezt. Később aztán ne­héz bizonyítani, hogy a beteg megkapott-e minden informáci­ót ahhoz, hogy beleegyezzen a beavatkozásba. Sok problémát vet fel az, hogy a beteggel közölni kell, ha halálos betegsége van, de vannak olyan esetek, amikor ez az információ ront a beteg álla­potán. A hozzátartozók elpana­szolják: a drámai közlés rokonuk lelki összeomlásához vezetett, s feladta a küzdelmet. Az orvos­nak igen nehéz megítélnie, kinek lehet és kinek nem lehet meg­mondani az igazságot. Benedek Izabella tapasztalata szerint vannak, akik a pénzszer­zés reményében joggal vagy ép­pen minden alapot nélkülözve keresik fel a betegjogi képviselőt. A többség azt vallja, azért tesz panaszt, mert egyrészt elégtételt szeretne kapni elszenvedett sé­relméért, illetve azért vár igazsá­got, hogy mással ugyanaz a hiba ne fordulhasson elő. A kártéríté­sekkel kapcsolatos igények kielé­gítésére hajlanak a gyógyintéz­mények, hiszen mindegyikük ér­deke a perek elkerülése. K.K. betét 8,79%* Az akció október 31 -ig tart! További részletekért hívja: 06-40/50-40-50 www.hvb.hu 'EBKM havi lekötéssel 3 hónapra 5 millió forint feletti lekötés esetén, évi kamat 7,2%, évi kamatprémium 1,5 %. A Bank a kamatváltoztatás jogát fenntartja. Ajánlatunk kizárólag szeptember 16-át kővetően elhelyezett új ügyfélbetétekre érvényes. A betéti szerződés részletes leírását a Bank üzletszabályzata tartalmazza. HVB^Bank

Next

/
Oldalképek
Tartalom