Délmagyarország, 2002. október (92. évfolyam, 229-254. szám)

2002-10-08 / 235. szám

k 1 BmJ "•i ri JT 1 m m i / • i jmmm mu? m _ m mhf* ^ni jth f1 5 • 1 ! • wüí5^ la 1 hk • i ___ A fogbetegségek megelőzése sok fájdalomtól kímélhet meg bennünket Figyeljünk a szájápolása A SZÁJÁPOLÁS TEKINTETEBEN A MAGYAROK A IGENCSAK A „VILÁGRANGLISTA" VÉGÉN KULLOGNAK. EZ ELLEN PRÓBÁLTAK TENNI, AMIKOR SZEPTEMBERBEN MEGTARTOTTÁK AZ ORSZÁGOS SZÁJÁPOLÁSI HÓNAPOT, AMELYBEN NÉHÁNY SZEGEDI RENDELŐINTÉZET IS RÉSZT VETT A magyaroknak szinte legendásan rosszak a fogaik. Európa huszonnyolc országa közül mi foglaljuk cl a huszonhatodik helyet a fogszuvasodás és a fogágybetegségek gyakorisága szerint, és ezzel Albániával egy csoportba tartozunk. A statisztikák még elrettentóbbek lehetnek, ha azt is figyelembe vesszük, hogy egy magyar gyermeknek háromszor annyi rossz foga van, mint egy skandináv országban élő kortársának. Ennek oka a rossz táplálkozás, de az is, hogy kevésbé figyelünk oda a szájápolásra. Ezek az adatok feltűntek az egyik hazai cégnek, amely támogatta a szeptemberi országos szájápolási hónapot. Az akcióban Szegeden a fogorvosoknak csak kis hányada vett részt. Dr. Láng Erzsébet vállalkozó fogorvos szerint ennek oka az, hogy nem mindenki kapta meg a szórólapokat, amelyeket csak a nagyobb rendelőintézeteknek küldtek meg. Mint elmondta, a program a betegségek szűréséből és tanácsadásból állt, illetve mintadarabokat is kaptak a cég által gyártott termékekből. - Azt tapasztaltam, hogy országos szinten nagyon jó az ellátás. Emiatt a programnak nem lehetett akkora foganatja, mert a szűrést és tanácsadást e nélkül is elvégezzük. Ráadásul amióta vállalkozó lett a legtöbb fogorvos, kialakult a klientúrájuk, így csupán az akció miatt nem mentek át a betegek olyan orvoshoz, aki esetleg részt vett benne - részletezi a szakember. A doktornő ennek ellenére nem egy pozitív változást tapasztalt az elmúlt időkben. Szerinte visszaszorulóban van a szuvasodás és egyre kevesebb rossz fogazató gyerek van. A betegek is egyre felvilágosultabbak: nem azt kérdezik, hogy használjanak-e például szájvizet, hanem inkább már arra kérdeznek rá, hogy melyiket válasszák a sok közül. Ennek ellenére viszont nő a fogágybetegségek, mint például az ínygyulladások száma, ami viszont már inkább civilizációs betegségnek számít. A szintén fogorvos dr. Szathmáry Máriával egyetértenek abban, hogy a városon belül nagyok a különbségek. Az ellátás mindenhol közel azonos, viszont vannak olyan körzetek, ahol a betegek csak akkor látogatnak el a szakemberhez, ha már komoly a probléma. Szathmáry Mária hozzáteszi: a felvilágosítás az orvosok lelkiismeretén múlik, ugyanis amióta a legtöbb rendelőben vállalkozókként dolgoznak, nincs előírva olyan program, ami ezt támogatná. Betegeinek nagyjából hetven százaléka érkezik hozzá úgy, hogy meg vannak mosva a fogai. Küzdenek még azzal a gonddal is, hogy a legtöbb beteg kontrollra már nem jár vissza. Fogorvoshoz senki sem szeret járni, még azok sem, akiknek ez a foglalkozásuk. Mégis évente legalább kétszer meg kell jelenni a rendelőben, hogy később a páciens ne traumaként élje meg a kezeléseket. PAXARICZA KATA • Évente kétszer menjünk el fogorvoshoz! (Fotó: Schmidt Andrea) , '— — házikedvenc — • ' , íif iiiil Ili s l fwmm, ' SSlB I ¡ki Wf • A közelben élö állat nyugalmat és biztonságérzetet ad. (Fotó: Tésik Attila) „TÖRŐDJÖN TÖBBET EGÉSZSÉGÉVEL!", HANGZIK A TANÁCS, AMI AKÁR AZZAL IS BEHELYETTESÍTHETŐ: TÖRŐDJÖN TÖBBET A KÖRNYEZETÉBEN LÉVŐ ÁLLATOKKAL. NÖVÉNYEKKEL. Ml MAGYARÁZZA: KUTATÁSOK SZERINT AZ EMBERT KÖRÜLVEVŐ ÉLŐLÉNYEK - HA JÓL ÉRZIK MAGUKAT - EGÉSZSÉGÜNKRE JÓ HATÁST GYAKOROLNAK. Az ember ölében dorpmboló macska mérhetően csökkenti a magas vérnyomást, akinek kutyája van, annak vércukorszintje kevésbé ugrál, depressziója nagyságrendekkel csökken, és így tovább. Lehet: nem is annyira a hagyományos értelemben vett „állatbarátság" a magyarázata annak, hogy sokan jelentős többletidő-ráfordítást, anyagi terheket is vállalnak házi kedvencük, kedvenceik minden jóval való ellátásáért? Lehet, hogy az őt körülvevő élőlények gondozásával - áttételes módon saját s családja egészségét igyekszik ilyen módon biztosítani az ember, holott erre még álmában sem gondol? A magyarázatért vissza kell utaznunk az időben pár milbó évet. Mindenben rászorult mindenre, minden, mai szemmel nézvést észrevehetetlen, apró változás is életkörülményei javulását vagy romlását eredményezhette. Miután a természetben élt - a legszembetűnőbb változásokat a növény- és állatvilág változásai jelenthették. Legnagyobb biztonságban akkor érezhette magát az a valahai ember, ha a környezetében lévő növénys állatvilág is jól érezte magát. Antilopcsordák legelésztek, paradicsomi nyugalomban, a környéken? Az ember nyugodt lehetett, hisz tápláléka is biztosítva volt. Az vésődött be a tudatalattijába, és őrződött meg napjainkig: ha elégedett állatok, dúsan burjánzó növények vesznek minket körül, nagy baj aligha lehet. Bezzeg, ha egy állat betegeskedik, eltörte a lábát, megsérült! Bár látszólag semmi közünk hozzá - a valóságban annál inkább. Ha egy állatnak baja van, baja lehet annak a többinek is, amit már megszelídített. Az egykori ember mindent elkövetett: a magát rosszul érző állaton, ha táplálékként éppen nem kellett közvetlenül hasznosítania, segítsen. Innen adódhat hát: a mai ember nem kis mértékben képes aggódni házi kedvenceiért - sőt nemcsak aggódik, hanem időt-pénzt-energiát nem kímélve állatorvoshoz hurcolja, bajából mihamarább kigyógyíttatja. F.CS. A í aisznos 1 jl a szintetikusig ŐSEINKNÉL ELSŐSORBAN A TÁPLÁLÉK ÖSSZETÉTELE ÉS A RÁGÁS BIZTOSÍTOTTA A SZÁJ ÉS FOGAZAT ÖNTISZTÍTÁSÁT. A CIVILIZÁLT EMBER EZZEL SZEMBEN KEVESEBBET RÁG, SZÉNHIDRÁT- ÉS CUKORFOGYASZTÁSA NAGY, FOGAI TISZTÍTÁSÁRA KEVÉS IDŐT SZENTEL. MUNKATÁRSUNKTÓL Az ókori népek oly nagy jelentőséget tulajdonítottak a fogak tisztításának, hogy azt vallási rítus részévé tették. Hippokratész gyapjúdarabot, szivacsot ajánlott a fogak tisztítására, a rómaiak pedig faágból készült eszközzel végezték a tisztítást. Európában a középkorban, s azt követően is használtak hasonló fogtisztító eszközöket, de leggyakrabban textildarabot alkalmaztak. A fogkefe mai formájában minden bizonnyal az egyéb célokra használt keféből alakult ki. Kínában már a XVI. században használtak a maihoz hasonló fogkeféket. Hazánkban a XIX. század elején jelentek meg az első, külföldről behozott fogkefék. Kezdetben a fogkefék előállítására disznósörtét használtak, mert a szintetikus szálak előállítására még nem volt lehetőség. Magyarországon szintetikus szálú fogkeféket néhány évtizede használnak. Napjainkban hazánkban évente egy fogkefénél kevesebbet vásárolnak, annak ellenére, hogy higiénés okokból negyedévente kellene cserélni a fogkeféket. Először 1896-ban került forgalomba, csavaros kupakkal zárható tubusban a maihoz hasonló fogkrém, s a nyolcvanas években jelent meg a pumpás változat. A korábbian használt alumíniumtubusokat felváltották a műanyagok. Az első fluoridos fogkrém 1952-ben jelent meg, a hetvenes évektől kezdtek elterjedni a fogkőképződést gátló, az ínygyulladást megelőző, baktériumölő anyagokat tartalmazó fogkrémek. Újabban sokan a gyógynövényeket tartalmazó fogápolási szereket keresik. A lisztérzékenyek szegedi klubja Napjaink egyre gyakoribb betegségei közé tartozik a lisztérzékenység. Igaz, már 1888-ban összefüggésbe hozták a táplálkozással, de csak 1950-ben figyeltek fel rá. A lisztérzékenység örökletes betegség. A búzában, az árpában, a rozsban és a zabban található gliadin emésztése nem tökéletes. A vékonybél nyálkahártyáját károsítja, ezáltal felszívódási zavart idéz elő. A gliadin hatására a vékonybél nyálkahártyája sorvad, szöveti képe megváltozik. Az enzimműködés helyreállítására csak a gluténmentes diéta alkalmas, melyet a betegnek élete végéig be kell tartania. Legjellemzőbb tünetei a gyakori hányás, hasmenés, hirtelen fogyás. Legszembetűnőbb a gyermek fejlődésben való visszamaradása. A lisztérzékenyek igen fogékonyak a fertőzésekre. Az orvostudomány mai állása szerint gyógyszerrel kezelni nem lehet, így csak a mindennapi, gondosan felállított diéta tud a betegek számára védelmet nyújtani. A kereskedelmi forgalomba ma már beszerezhetők a gluténmentes élelmiszerek, amelyek jelenleg nagyon drágák, és kevés helyen kaphatók. A szegedi lisztérzékenyek egy klub megalapításán fáradoznak, ami hozzásegíti őket, hogy olcsóbban jussanak hozzá a gluténmentes termékekhez. Távolabbi tervük pedig egy helyi diétás konyha létrehozása. Akit érdekel és szeretne csatlakozni hozzájuk, az október 25-dh 11 órakor Szegeden, a Dózsa György u. 5. szám alatti SZITI Ifjúsági Irodában érdeklődjön. Aki viszont bővebb információt szeretne megtudni a betegségről, annak kialakulásáról, a www.extra.hu/szaszika internetes honlapon tájékozódhat. B.D. Az emlőrák elleni küzdelem könyve MTI Saját történetét írta le az emlőrák leküzdésében Nancy Goodman Brinker, az Amerikai Egyesült Államok (USA) budapesti nagykövete abban a könyvében, amelyet magyar fordításban Nyerjük meg a versenyt! címmel mutattak be a fővárosban. Nancy Goodman Brinker kötete a múlt évi amerikai megjelentetés után Magyarországon olvasható elsőként. A kiadó igazgatója a könyvet a mellrák elleni küzdelem bibliájának minősítette. Vasvdry Artúrné, a Magyar Rákellenes Liga főtitkára közölte: október a mellrák elleni küzdelem hónapja, melynek első rendezvénye Nancy Goodman Brinker könyvének bemutatója. A főtitkár értékelése szerint Nancy Goodman Brinker nem tanácsokat osztogat, hanem megfogalmaz olyan kérdéseket és válaszokat, amelyekkel a szerző saját betegsége kapcsán találkozott. Nancy Goodman Brinker az USA-ban létrehozott egy emiórák elleni alapítványt, amelynek az első kudarcok után egyre több embert sikerült megnyernie szövetségesnek a betegségekkel szembeni küzdelemben.