Délmagyarország, 2002. szeptember (92. évfolyam, 204-228. szám)

2002-09-23 / 222. szám

HÉTFŐ, 2002. SZEPTEMBER 23. "AKTUÁLIS" 3 Az Európa Fesztiválon a montenegrói Kotor is testvérvárosunk lett Szegedé a Becsület-plakett Folytatás az 1. oldalról *———m nn —.—J. HM,-———M— N, M Klebelsberg Kunó, Glattfelder Gyula és Szent-Györgyi Albert összefogásával számos ered­ményt ért el Szeged. A polgár­mester örvendetesnek nevezte, hogy most szintén együtt tesz a városért az önkormányzat, az universitas és az egyházmegye, Mészáros Rezsó rektor és Gyulay Endre megyés püspök támogatá­sával. - Nem az a fontos, hogy mi­lyen párt vezeti a várost a jövő­ben, vagy hogy ki lesz a polgár­mester. A fontos az, hogy ne ön­magáért, hanem a településért, a közösségért tegyen - zárta beszé­dét a polgármester. Bartha László ezután átadta a Szeged Nemzet­közi Kapcsolataiért emlékérmet Ferenczy Lajos professzornak, a mikrobiológiai tanszék megala­pítójának. A Becsület-plakett kicsinyített mását kapta meg munkája elis­meréseképpen Tóth László, a biztonságpolitikai központ veze­tője, Dénes Károly, a polgármes­teri kabinet külügyi referense és Hűvös László, az önkormányzat EU-integrációs referense. A dísz­közgyűlésen Szeged Ifjú Tehetsé­ge emlékérmet vehetett át Ko­reck Ferenc, Bodó Tibor, Her­czegfalvi Adrienn és Istók Leven­te. Szeged Ifjú Tehetségéért em­lékérmet tanáraik, Mike János, Vincze István, Füleki Lászlóné, Szabó Gábor, Káity Károlyné és Lakatos Katalin kaptak. A díszközgyűlés vendégei kö­zött foglalt helyet Slobodan Gu­borinic, a montenegrói Kotor vá­rosának alpolgármestere. Miu­tán beszédében bemutatta váro­sát, Bartha László polgármester­rel együtt aláírta a testvérvárosi kapcsolat felvételéről tanúskodó okiratot. A Becsület-plakett odaítélésé­nek egyik indokaként említette Amennyiben az Együtt Szege­dért Egyesület képviselőjelöltjei bekerülnek a városházára, úgy a tiszteletdíjukból 100 millió fo­rintot osztanak szét a szegediek között négy év alatt. Lapunk utánaszámolt az összegnek. Csak annyit mondok, minden a matekon múlik - mondta a Blöff című film egyik szereplője, aki rövid üzleti tárgyalása végén csak annyit kérdezett partnerétől: mennyi az annyi? Mi is ezt sze­rettük volna megtudni az Együtt Szegedért Egyesület elnökétől. Bakai Csaba az elmúlt héten je­lentette be: amennyiben az egye­sület képviselőjelöltjei kerülnek be a helyhatósági választáson a városházára, lemondanak a tisz­teletdíjuk egy részéről. A rögtön­zött sajtótájékoztatón elhang­zott, négy év alatt 100 millió fo­rintról mondanának le, amit közvetlenül a szegedi polgárok között osztanának szét. A civil szervezet elnöke nem árult el részleteket a kampányfogásként is értékelhető nagylelkű felaján­lásról. Elmondta: azt kővetően kíván nyilatkozni az ügyben, mi­után jelöltjeik megszerezték a jo­got az induláshoz. Úgy gondoltuk, nem várjuk meg a jelöltállítás határidejét, hanem utánajárunk, mit is ígér az Együtt Szegedért Egyesület. Az önkormányzati képviselők tiszteletdíját helyi rendeletben szabályozza a közgyűlés. A vá­rosatyák tiszteletdíja a minden­kori polgármesteri fizetés 20 szá­zaléka. Jelenleg egy listás képvi­selő 111 ezer forintot kap. Az egyéni választókörzetben, man­dátumot szerzett képviselő még további 28 ezer forintot. A szege­Benno Zierer, az Európa Tanács Európa-díj albizottságának alel­nöke Szeged szerteágazó és virág­zó nemzetközi kapcsolatait, amelyeket tíz testvérvárosával tart fenn. Benno Zierer, aki a Bundestag tagja is, már a dísz­di képviselő-testületben a polgár­mester mellett 25 egyéni és 17 listás képviselő foglal helyet. Egy bizottsági tagságért 45, kettőért pedig 56 ezer forint jár. A bizott­sági elnökök és alelnökök 111 ezer forintot kapnak munkáju­kért. Az összegek minden eset­ben bruttóban értendők. Jelen pillanatban az egyéni körzetből a testületbe jutott, bizottsági elnö­ki vagy alelnöki funkciót ellátó képviselő bruttó 250 ezer forint körüli összeget kereshet havon­ta. Az egyéni képviselő két bi­zottsági tagsággal bruttó 200 ezer forintot vihet haza. Az ön­kormányzat jelenleg 11 bizottsá­got működtet, amelynek 11 el­nöke és 11 alelnöke van. Jelen állás szerint a fenti össze­geket alapul véve elmondható: amennyiben mind a 25 körzet­ben az Együtt Szegedért Egyesület jelöltje nyeri meg a helyhatósági választást, és a bizottsági tagsá­gok mellett a 22 elnöki és alelnö­ki posztnak is több mint felét megszerzik maguknak, s képvi­selőik a tiszteletdíjuk teljes ösz­szegéről lemondanak, úgy évente nettó 25-30 millió forintot tud­nak odaadni közvetlenül a szege­dieknek. Amennyiben az összes körzetben a civil szervezet jelöltje nyer, úgy az előírások szerint nem lehet listás képviselőjük a testületben. - Ez a kompenzáció lényege - hangsúlyozta Mezey Róbert. A jegyző elmondta: a kép­viselő megteheti, hogy lemond tiszteletdíjáról, s azt felajánlja va­lamilyen szervezetnek, alapít­ványnak. Jóllehet Mezey elmélet­ben nem tartja elképzelhetetlen­nek a 100 milliót, nem kívánt számításokba bocsátkozni. SZ. c. sz. közgyűlést követően, a városhá­za előtt megrendezett ünnepsé­gen méltatta Szeged európai in­tegrációs szerepét. Kiemelte: a város a szegedi folyamat megin­dításával, a rendszeres stabilitási konferenciákkal tevékenyen hoz­Megbeszélést tart ma délután fél 6-kor a szegedi Arany Korona ét­teremben a Mindannyian Együtt az Alsó-Tisza Megmentéséért (MEATMj elnevezésű civil szer­vezet - tájékoztatta lapunkat Mészáros András. Az alapító el­mondta: a civil szervezet létre­jöttét az a mindenki által közis­mert tény indokolta, hogy az Al­zájárult a délszláv régió gazdasá­gi és politikai helyzetének stabi­lizálásához. - A magyarok bátran szálltak szembe a kommuniz­mussal, és utat mutattak a ke­let-európai nemzeteknek a de­mokrácia felé - fogalmazott Ben­no Zierer. A politikus „Éljen Eu­rópa, éljen Magyarország!" - fel­kiáltással fejezte be ünnepi be­szédét, majd átadta a Becsü­let-plakettet Bartha László pol­gármesternek. Az Európa Fesztivál rendez­vénysorozata nemzetközi kórus­találkozóval, folkrockkoncertek­kel folytatódott és tűzijátékkal zárult szombaton. Vasárnap a Széchenyi téren a III. nemzetkö­zi autómentes nap programjait rendezték meg. K.B. só-Tisza állapotának romlása, növény- és állatvilágának pusz­tulása csak a Tiszát, a természe­tet szerető és felelősen gondolko­dó emberek összefogása és tevé­keny közreműködése által állít­ható meg. Mészáros szerint csak az összefogás teremthet olyan helyzetet, amelyben a rehabilitá­ció elkezdődhet. Mélyszántásra szólított fel Ko­vács László, a MIÉP vásárhelyi polgármesterjelöltje tegnap dél­után, a párt helyi szervezetének választási nagygyűlésén. „A ma­gyar ugart fel kell törni, még ha sokaknak nem is fog tetszeni a föld alól előkerülő törmelék. A feltörő dohszagot pedig ki kell szellőztetni" - hangoztatta. A párt helyi programját ismertetve szólt arról, hogy elég volt a vá­rost hosszú ideje jellemző köz­életi botrányokból. Biztosítani kell a városi sajtó valódi pártat­lanságát. A nagygyűlésen bemutatták a képviselőjelölteket is. Az 1. kör­zetben Makra Zoltán indul, míg a 2. körzetben Kovács László. A to­vábbi jelöltek a körzetek sorrend­jében: Rózsa Endre, Solymosi Oszkár, Harangozóné Dabis Zsu­zsanna, Kardos Sándor, Mészáros Zoltán, Székely Szabó Imre Zsolt, Cseszkó Ferenc, Tóth József, Dómján Bálint, Tóth Sándorné és Molnár Lászlóné. Kövér László szerint az önkormányzatok kiegyensúlyozó erőt jelenthetnek A Fidesz meglepetést is okozhat Kövér László (képünkön) bízik abban, hogy a polgári oldal jól fog szerepelni az ön­kormányzati választásokon, mi több, sze­rinte néhány helyen meglepetést is okoz­hat. A Fidesz alelnökét a hétvégén Mar­tonosi György polgármesterjelölt hívta meg egy makói lakossági fórumra. A jobboldali politikus interjút adott lapunknak. -A tavaszi választási vereség egyik okaként emlegetik azt az emlékezetes „köteles" ki­jelentését, amit aztán ellenfelei felhasznál­tak Ön, illetve a Fidesz ellen. Hónapok múl­tán hogyan gondol vissza a történtekre t - Keserűséggel, ahogy akkoriban is. Nem az bánt igazán, hogy a kis különbségű választási vereség száz oka között az egyik lehetett en­nek a mondatnak a meghamisítása, elferdí­tése. Inkább az," hogy ennek nyomán nagyon sok jóhiszemű emberben alakult ki rólam egy olyan sztereotip kép, amelyben már hihe­tővé válik, hogy én arra biztattam volna a ve­lünk egyet nem értő választók millióit, ami­ről Tóth Károly, akkori MSZP-s képviselője­lölt beszélt. Ezt a magam részéről szeretném elfelejteni, ugyanakkor kötelességemnek ér­zem, hogy bíróság előtt szerezzek érvényt igazamnak. Nem a magam becsületének vé­delme érdekében pereskedem, hanem azért, hogy a jövőben politikus ilyen aljas eszkö­zökkel ne élhessen. - Változik-e a Fidesz, illetve a polgári ol­dal kampánystratégiája a tavaszi választá­sokhozképesti Fotó: Tésik Attila - Van egy alapvető különbség a két válasz­tás között: most nem lehet egy központból irányitott kampányt csinálni, mert ahány te­lepülés, annyi megoldandó probléma van. Ha egy kampány már nem egységes, akkor annak az arculatát nem tudiuk megszabni, de nyilvánvalóan most is ugyanazokra az ér­tékekre és programokra fogják felépíteni a je­löltjeink választási akcióikat, mint ami a Fi­desz-kormány négy évét jellemezte. Különb­séget jelenthet a tavaszi kampányhoz képest az is, hogy ezúttal bekapcsolódik a munkába a polgári körök nagy létszámú és nagy erőt képviselő mozgalma is, mely jelentős pluszt ad a jobboldal polgármester- és képviselője­löltjeinek. - A legutóbbi közvélemény-kutatási ada­tok azt mutatják, hogy a szocialisták jelen­tős előnyre tettek szert a Fidesszel szem­ben. Ennek fényében milyen eredményre számít októberben 1 - Úgy gondolom, a helyhatósági választá­sok tétje mindenekelőtt az, hogy sikerül-e a helyi közösségek élére rátermett embereket állítani. Ezen túlmenően azonban bízom abban, hogy az önkormányzatok révén ki­rajzolódik egy, a központi hatalommal szemben kiegyensúlyozó erő. Eddig minden országgyűlési választást követően ez tör­tént. Remélem, hogy ez mérsékli majd azt a hatalmi arroganciát, mohóságot és pökhen­diséget," ami a jelenlegi MSZP-SZDSZ kor­mányt jellemzi. Ami a közvélemény-kutatá­si eredményeket illeti, ugyancsak minden választás után megfigyelhető, hogy a győz­tesek rövid távon, az első néhány hónapban előnyhöz jutnak, mert az emberek egy része nem szeret a vesztesek táborába tartozni. Ez a tendencia azonban mindig hamar ki­egyenlítődik. Úgy gondolom, a négy évvel ezelőtt megszerzett pozícióink zömét meg­tartjuk, sőt néhány helyen meglepetést is okozhatunk. Különösen bízom abban, hogy jól szerepel a polgári oldal Csongrád megyé­ben, ahol az országgyűlési választásokon is megszerezte az egyéni mandátumok többsé­gét. SZABÓ IMRE A DÍJAZOTT FERENCZY LAJOS A Szeged Nemzetközi Kapcsolataiért emlékérem idei kitüntetett­je, Ferenczy Lajos a mikrobiológiai kutatás nemzetközileg elis­mert szaktekintélye. A mikrobiológiai tanszéket 1972-ben alapí­totta Szegeden, és 25 éven keresztül vezette. Számos szakmai ta­nulmányúton járt, többek között az USA-ban és Svájcban is. A magyar Tudományos Akadémia, az Academia Europaea és az Amerikai Nemzeti Tudományos Akadémia tagja. Számos elisme­rést, közöttük Akadémiai Díjat és Állami Díjat is kapott. Az 1930-ban, Kisújszálláson született tudós ma is aktívan részt vesz a tudományos és az egyetemi életben. Százmillió forint a matematikán múlik Csak nyerniük kell, utána osztogathatnak Ünnepi műsor a szegedi városháza előtt. Fotó: Schmidt Andrea Együtt a Tiszáért Felezési időnk FARKAS CSABA Hogy a magyarság felezési ideje mennyi, sejthető, ha tudjuk: év­századokkal ezelőtt még Moldvában is a magyarok voltak a meg­határozó népelem. Ettől keletebbre szintén jelen voltunk, lásd Dnyeszterfehérvárt a Fekete-tengerhez közel, nem beszélve Csö­börcsökről, ahonnét csak az orosz-török háború után tűntek el a magyarok: részint nyugatra költöztek, részint, mint például Lükő Gábor valószínűsíti, a tatárokkal együtt visszamentek keletre. Bár ez önmagában is mutatja, hogy a magyarság adott esetben hasadóanyagként viselkedik - a mai aktuálpolitikai helyzet ugyancsak ilyesmit jelez, az ország lakossága egyik felének akara­tát akármely ügyben kapásból semlegesítheü. legalábbis csök­kentheti a másik felének akarata -, de most nem erről van szó. A Kossuth-évforduló (lásd az ezzel kapcsolatos ünnepségeket és az Országház előtti, hétvégi kifütyülősdit) kapcsán arról igyek­szünk szólni, amire Kossuth is rájött annak idején, és így ó és Bal­cescu aláírta a magyar-román megbékélési tervezetet Szegeden: a magyarok és szomszéd népek egymás nélkül nem tudnak létez­ni. Kossuth később, száműzetése időszakában is végig a megbé­kélés elvét képviselte, ás igazán kár, hogy a mai magyarok egy ré­sze, ha egyáltalán foglalkoztatja e kérdés, és nem készteti elmé­lyült ásítozásra, ma sem igazán mondható megbékéléspártinak ­Kossuthról pedig a szomszédos országokban nem a megbékélés­pártiság emlékezete maradt fönn, hanem annak ellenkezője. Pe­dig túl sok minden nem választja el a magyarokat a környékbeli népektől, annak ellenére, hogy mindkét oldalon homlokegyenest ellenkező ideológiákat dolgoztak ki a totális távoliság bizonyításá­ra. Az igazi zseniket ez azonban nem befolyásolta, Ady számára magától értetődött, hogy egymás nélkül „fél-nemzetecskék" va­gyunk - e tudásanyagra ma legföljebb frázisszinten szokás utalni, pedig ez maga a lényeg. Egyetlen példa a számtalan közül: keletről hozott ősmagyar mondai elemeket, amelyek nálunk alig maradtak meg, román kohndák tartottak fönn (a vonatkozó források bárki számára hoz­záférhetők), jobban megőrizték gyökereinket, mint mi, azaz szomszédaink körülbelül épp annyira saját magunk, mint amennyire mi - ők vagyunk. Ha nem utasítanánk el a bennünk élő szomszédokat, akkor ők sem utasítanák el a bennük élő min­ket (s persze viszont), és nagyságrendekkel csökkenhetne felezési időnk. Egyazon gazdasági s részben egyéb keretek közé kerülve ­ami talán nem biztos, hogy teljességgel lehetetlen - erre még esély is mutatkozhatna a jövőben. Miépes mélyszántás a magyar ugaron

Next

/
Oldalképek
Tartalom