Délmagyarország, 2002. szeptember (92. évfolyam, 204-228. szám)

2002-09-19 / 219. szám

CSÜTÖRTÖK, 2002. SZEPTEMBER 19. • MEGYEI TÜKÖR" 7 V. Kálmánék esete a helyettesítő ügyvédekkel Újra elhalasztották a rádióvezető perét Nem született ítélet tegnap sem a volt szegedi rádiós stúdióve­zető, V. Kálmán és társainak ügyében. A csalással, magánok­irat-hamisítással vádolt egykori rádiósok pere novemberben folytatódik. Mindössze néhány percig tartott tegnap délelőtt V Kálmán és tár­sainak tárgyalása. A Magyar Rá­dió volt szegedi stúdióvezetőjé­nek perében ugyanis több ügyvéd is kimentette magát, s az őket helyettesítő ügyvédek segítségét sem az I. rendű vádlott V. Kál­mán, sem pedig a II. rendű vád­lott J.-né H. Ildikó nem fogadta el. Az ügyben eljáró bírói tanács vezetője, dr. Nagy Erzsébet meg­állapította: a tárgyalás megtartá­sának így akadálya van, ezért a pert elhalasztotta. V. Kálmánék büntetőügyét im­már második esztendeje tárgyal­ja a Szegedi Városi Bíróság. A vádirat szerint az egykori stúdió­vezető - aki a kilencvenes évek­ben több éven át irányította a szegedi körzeti rádiót - 140 fiktív munkaszerződést kötött. A kör­zeti stúdió gazdasági főelőadójá­val, a II. rendű vádlott J.-né H. Il­dikóval együttműködve néhai K. Lajossal, a III. rendű vádlott P. Jánosnéval, a IV. rendű vádlott D. Szilveszternével és az V. ren­dű vádlott F. Krisztinával megál­lapodtak abban, hogy ezek a sze­mélyek a körzeti stúdióban töb­bek között szerkesztői, gyártás­vezetői, gépírói munkát látnak el, riportok készítése, jegyzetek írása lett volna a feladatuk. Ilyen munkát azonban egyikük sem végzett, mégis milliókat fizettek ki számukra a rádió kasszájából. K. Lajos számlájára még halála után is érkezett pénz, V. Kálmán anyósa, P. Jánosné több mint 3 millió 800 ezer forintot vett fel, míg a stúdióvezető keresztlánya, K. Krisztina 2,7 millió forinttal lett gazdagabb. V. Kálmán saját mobiltelefon­jának számláit is a rádióval fizet­tette ki, míg az ügy VI. VII. VIII. rendű vádlottjai, vagyis K. Sán­dor Pál, M. Józsefné és F. István­ná - akik egyébként a tegnapi tárgyaláson meg sem jelentek ­egy rádiós játék nyereményszel­vényeinek meghamisításában működtek közre. A fiktív szerző­désekkel 18 millió 470 ezer fo­rint kárt okozó V. Kálmánék pere november 25-én folytatódik. B. Z. Pályaválasztási börze szeptember 25-28-án Tanácstalan iskolás, tanácsadó felnőtt A személyes találkozásra, a fel­merülő kérdések megválaszolá­sára törekszik a Csongrád Me­gyei Munkaügyi Központ a Sze­geden szeptember 25-28-áig tartó pályaválasztási börzén. Amióta megszűnt a pályaválasz­tási intézetek országos hálózata a 80-as évek elején, a megyei mun­kaügyi központok próbálják a ke­letkezett űrt betölteni. Mint ahogy azt Vladiszavlyev Andrástól, a Csongrád Megyei Munkaügyi Központ igazgatójától megtudtuk, ilyen feladattal hozták létre két év­vel ezelőtt a Nemzeti Pályainfor­mációs Központot, s a segítség­nyújtás motiválja a rendszeres őszi pályaválasztási börzéket is. Az idei megyei rendezvényt kö­zösen indítják a Százszorszép Gyermekházzal szeptember 25-én, Szegeden, a műjégpályán. A 28-áig nyitva tartó börze min­dennap 8-18 óra között várja az érdeklődőket, az iskolák, képző intézmények bemutatkozása ál­talában félóránként követi egy­mást. Emellett a megye többi vá­rosában is szerveznek programo­kat. A középiskolák és a Szegedi Tudományegyetem kínálata mellett a munkanélküliek szá­mára elérhető lehetőségekre is felhívják a figyelmet. A munka­ügyi központ a Tisza Volánnal közösen különbuszokat indít a távolabbi településekről a me­gyeszékhelyre. A rendezők a szülőket is várják a négynapos programsorozatra. A munkaügyi központ munka­társai pedig felajánlják, hogy ké­résre osztályfőnöki órákra, szülői értekezletekre látogatnak el az iskolákba. A börze akkor éri el célját - mondta Vladiszavlyev András -, ha a gyerekek és szülők kérdeznek, s problémáikra vá­laszt, az elhelyezkedéssel kap­csolatban tanácsokat kapnak. Annak ugyanis nincs értelme, hogy a Foglalkozási Információs Tanácsadó (FIT) interneten is el­érhető filmjeit, információit passzívan megnézzék, meghall­gassák, hiszen azok az iskolák­ból, vagy akár otthonról is elér­hetők. A cél a személyes kontak­tusteremtés, az, hogy a börzéről mindenki úgy menjen haza, hogy kérdésére választ kapott. F. K. Évi 132 ezer forint hét gyereknek A Magyar Külkereskedelmi Bank (MKB) Rt. hét szegedi is­kolásnak folyósít minden hó­napban ösztöndíjat. A Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. idén hatodszorra hirdette meg ösztöndíjpályázatát mind­azon városokban, amelyekben a pénzintézet fiókot tart fenn. Olyan hátrányos helyzetű, nehéz anyagi körülmények között élő gyerekeket karolnak fel, akik te­hetségesek, szorgalmasak, s ki­emelkedő képességekkel rendel­keznek. Szeptembertől hét sze­gedi gyerek, Császi Zsüliett Ildi­kó, Börcsök Dominika, Sümegi Zsuzsanna Csilla, Apró Melinda, Kotlár Tamás, Klembáczki Krisz­tina és Fórizs Botond kap havi rendszerességgel 11 ezer forint ösztöndíjat (összesen évi 132 ez­ret). Mindazon tanulók pályáz­hattak az ösztöndíjra, akik az ál­talános iskola 2-7. osztályába jártak, és tanulmányi átlaguk 4,5 fölötti volt, a családban az egy fő­re jutó jövedelem azonban nem haladta meg a havi 25 ezer forin­tot. Az MKB elkötelezte magát arra, hogy ezeket a tehetséges ta­nulókat mindaddig támogatja ­akár az egyetem befejezéséig is -, amíg tartják a 4,5-es átlagot, s változatlanul rossz szociális kö­rülmények között élnek. Idén az országban 95-en kap­hattak tanulmányi ösztöndíjat 12- millió 540 ezer forint érték­ben, a díjazottak között már há­rom egyetemista is szerepel. A bank ezenkívül egyszeri tanszer­és rendszeres gyermekétkezteté­si támogatásban is részesíti a hátrányos helyzetű iskolásokat. Az SZTE-ből eladhatóbb márkát akarnak faragni Egységes, sokarcú egyetem Főleg akciófilmeket kölcsönöznek a tékákban Egyre inkább dívik a DVD Csökken a potenciális hallgatói korosztály létszáma, így a Szegedi Tudományegyetem­nek meg kell újulnia ahhoz, hogy minél több diákot csábítson az alföldi felsőok­tatási központba. A folyamat első lépése az „egységes, de sokarcú egyetem" szlogennel megalkotott új arculat. Már három éve, hogy a felsőoktatási integrá­ció keretében 10 karból és a konzervatórium­ból létrejött a Szegedi Tudományegyetem (SZTE). Az összeolvadás azonban csak jogi és gazdasági értelemben valósult meg, a köz­vélemény jelentős része a mai napig JATE-t, SZOTE-t, Juhász Gyulát-t emleget, amikor az egyes karokra gondol. - Mozaikszerű, széttöredezett imázs jelle­mezte eddig az SZTE-t - mondta Beke Ta­más, az egyetem kommunikációs vezetője. Formai szempontból ez többek közt sokféle lógóban, változatos céges papírokban teste­sült meg, és nem alakult ki közös hagyo­mányrendszer sem. Nemrég azonban meg­született az egyetem kommunikációs straté­giája, az egységes, de sokarcú egyetem kon­cepciója, s hozzá az SZTE új arca. Nemsokára mind a 26 ezer hallgató és 7 ezer oktató megkapja majd azt a dossziét, amely már az „új idők" szellemében szüle­tett. Az egyetemi kiadványok meghatározó színe mostantól a narancssárga - ennek fő oka, hogy Szeged a napfény városa, másrészt ez a szín nyugalmat, kiegyensúlyozottságot képvisel - magyarázta a kommunikációs ve­zető. A brosúrákon eddig jórészt épületek és terek, a Dugonics, az Aradi és az Ady tér tes­tesítette meg az egyetemet - ezek helyébe emberek, mosolygós, vidám arcok lépnek. Az egységes szokásrendszer kialakításának egyik állomása pedig valószínűleg egy olyan diplomaosztó lesz, ahol a tervek szerint a frissen végzett diákok talárban vonulnak fel a városban. Az SZTE-ből tehát a csökkenő potenciális hallgatói létszám ellenére még eladhatóbb terméket, igazi „márkát" kell faragni, a kép­zési palettát pedig folyamatosan az érdeklő­désnek megfelelően kell átalakítani - tette hozzá Beke Tamás. SZÖGI ANDREA erotikus filmben - jegyezte meg Szűcsné Lőrincz Katalin az egyik gyakori ügyfélről. - A Gladiátor volt az első DVD-filmünk, és azonnal visz­szahozta az árát - nosztalgiázott Doktor Károly. A videotéka-tu­lajdonosok szerint azért a DVD-é a jövő, és így gondolják ezt a kuncsaftok is, akik egyre in­kább keresik. A CD alakú, külön olvasóval lejátszható adathordo­zót azért szeretik, mert a VHS-kazettánál sokkal jobb kép­minőséget szolgáltat. Az ínyen­cek hasonló megfontolásból ke­resik a feliratos DVD-filmeket, hiszen ott a hangminőség is ere­deti színvonalú, míg a szinkroni­zált változatnál romlik valame­lyest. A kis videokölcsönzők ma­guk vásárolják a filmeket, úgy­hogy a gyorsan rongálódó video­kazetták alig hozzák be az áru­kat, míg a kevésbé sérülékeny DVD-t akár évekig is polcon tart­hatják. Egyébként a mostani átmene­ti állapot rója a legnagyobb ter­het a kölcsönzőkre, hiszen 10-10 ezer forintért meg kell venniük az adott film videó- és DVD-változatát is. Előfordul­hat, hogy egy film akár 30-40 ezer forintba is kerülhet a téká­nak, ugyanakkor a kölcsönzési díjak 120 és 500 forint körül mozognak. Természetesen a DVD mindenütt drágább egy-kétszáz forinttal. Pikab Csaba havonta 3-4 alka­lommal tér be a kölcsönzőbe Szerinte a kazetták minősége egyre rosszabb, sokszor már az újonnan érkezett filmek is csíko­sak, szemcsések. Meséli: - Én is lecseréltem a videót egy DVD-le játszóra. Megéri: jobb minősége kapok ugyanolyan árért. SZALONTAIATTII Az SZTE új arculatát magán viselő diáknaplót hamarosan minden hallgató megkapja. Vége a videótékák „hét szűk esztendejének", hiszen az ügy­felek lassacskán visszatérnek hozzájuk. Egyre többen keres­nek DVD-t, de a hagyományos, VHS-filmeket is sűrűn kive­szik. Sokan emlékezhetnek a hősies 80-as évekre, amikor becsempé­szett videokazettákat játszottak félig nyilvános rendezvényeken. A 90-es években már gomba módra nyíltak a videokölcsön­zők. Az igazi visszaesést a tékák számára 1998 jelentette. - Mi is akkor vettük át ezt az üzletet ­emlékezett vissza Szűcsné Lő­rincz Katalin, az egyik vásárhelyi videotéka tulajdonosa. Férjével együtt vágtak bele az üzletbe, mi­után az előző tulaj megvált a bolttól: - Amikor 1997 végén megjelentek a kereskedelmi tele­víziók, eléggé visszaesett a tékák forgalma, így ő is inkább abba­hagyta. Ma viszont már egyre jobban megy a tékáknak. - Ráuntak a kereskedelmi tévék másodvonal­beli filmjeire az emberek - állí­totta Doktor Károly, aki szintén tékatulajdonos. Ügyfeleinek ele­ge van a reklámokból, a régi fil­mekből. Mostanában a legújabb filmeket keresik, hiszen egy-két hónap késéssel már a videoköl­csönzőkben is megjelenik a si­kerfilmek VHS- vagy DVD-vál­tozata. Főleg akció-thrillereket visznek, de keresik a vígjátéko­kat, valamint a scifi-filmeket is, persze az örökranglistás erotikus és pornófilmek mellett. Utóbbi­ak esetében éppen nemcsak a legújabbat veszik ki, hiszen ezek időtálló alkotások, amelyeket 5-6-szor is kikölcsönöznek az ügyfelek. - Valaki már azt is fej­ben tartja, hogy milyen színű bu­gyit hordanak a nők valamelyik A videokölcsönzők átvészelték a nehéz éveket. Fotó: Tésík Attila

Next

/
Oldalképek
Tartalom