Délmagyarország, 2002. szeptember (92. évfolyam, 204-228. szám)

2002-09-10 / 211. szám

Mellékletünket a IRICHTER GEDEON RT.J támogatja Állati eredetű alapanyagok nélkül készülnek Alvás közben Az idegen nyelv tanulásának haszonélvezői alvás közbeni módszert, s hozzá eszközt is ajánlanak. A kutatók viszont azt bizonyítják, hogy alvás közben is tanulni csak az újszülöttek képesek, vagy legalábbis fölismernek egyszerű anyanyelvi üzeneteket. A felnőttek álomhoz kötött tanulása azonban képtelenség. A Nature című népszerű tudományos magazin azokat cáfolja, akik az alvás közbeni tanuláshoz speciális készüléket ajánlanak. A finn kutatásokra hivatkozó cikk szerint Marié Choer és csapata 45 gyerek „hangbombákra" adott reakcióit figyelte, a születésüket követő első naptól. A gyerekek a finn nyelv három leggyakoribb magánhangzóit hallhatták. Eközben EEG-vel - elektroenkefalográffal végzett vizsgá­lattal - regisztrálták az agykéreg sejtjei elektromos potenciáljának változását. A kísérletet a New York-i Cornell Egyetemen is elvégezték. Mind­két csoport arra a következtetésre jutott, hogy a gyerekek azért képe­sek már az élet első szakaszában tanulni, mert az agykéreg nem „al­szik" az éjszakai órákban. A felnőttek esetében viszont az alvás köz­beni tanulást végérvényesen ki lehet zárni. Vannak ugyan, akik képe­sek a fülhallgatóról agyukra zúduló szavakból néhányra emlékezni, de idegen nyelvet sohasem tanulhatnak ezzel a módszerrel. Döntés az anyatejről A kormány szeptember 6-i ülésén megváltoztatta az anyatej-ellátás­sal kapcsolatos szabályokat. Ennek megfelelően szeptember 15-étől térítésmentesen kaphatja meg a természetes tápanyagot minden olyan csecsemő," akit édesanyja a rendeletben felsorolt okok miatt nem tud anyatejjel táplálni. A rendelet hatálya kiterjed az örökbe fo­gadott gyermekekre is. Eltörölték az 5 kg-os súlyhatárt, és az eddigi három hónapról 8 hónapra emelkedik a jogosultság korhatára. GABONÁBÓL KOLBÁSZ. GYÜ­MÖLCSBŐL SZALÁMI - ÁLLATI EREDETŰ ALAPANYAGOK NÉLKÜL, KIZÁRÓLAG TERMÉSZETES ÖSSZE­TEVŐKBŐL KÉSZÜLNEK A MODERN TÁPLÁLKOZÁS „CSODÁI". Szójából, gyümölcsből és gabo­nafélékből, tartósítószer és mes­terséges adalékok nélkül gyártják azokat az élelmiszereket, ame­lyek mostanra egyre elterjedteb­bek az úgynevezett bioboltok­ban. Az egészséges életmód és a modern táplálkozás hívei szinte mindent megtalálnak ezen üzle­tek polcain, ami egy reggelihez vagy vacsorához kell. Gabonából készítik azt a kol­ízes szalámi A gyógyító-serkentő ginzeng A GINZENG HAJDAN ÉRTÉKESEBB VOLT AZ ARANYNÁL, NAPJAINKBAN HA­MISÍTJÁK. ELSŐKÉNT HAZÁJÁBAN, ÁZSIÁBAN SZERZETT NÉPSZERŰSÉGET SERKENTŐ, ELLENÁLLÓ KÉPESSÉGET NÖVELŐ, IMMUNRENDSZERT ERŐ­SÍTŐ HATÁSAIVAL, DE KÉSŐBB AMERIKÁT IS MEGHÓDÍTOTTA. A ginzengről már az első kínai füvészkönyv a hosszú élet zálogaként és az elme megvilágításának eszközeként emlékezett meg. Az ókori kínaiak e gyógynövény szerteágazó gyökereiben emberi testrészeket véltek felfedezni - innen eredeztették egész testet gyógyító, élénkítő hatását. Kedvező tulajdonságait igyekeztek alaposan kihasználni: ginzenget alkalmaztak az időskori gyengeség, az ízületi gyulladás, a változó kori panaszok, a csökkent szexuális érdeklődés és az impo­tencia kezelésébén. Ennek ismeretében nem meglepő, hogy férfigyö­kérnek, életgyökérnek, sőt az erkölcstelenség gyökerének is nevez­ték. E borostyánszerű növénynek kínai és koreai, szibériai és ameri­kai típusa létezik. E Kínában egyre népszerűbbé és keresettebbé váló gyógynövényt Európában egészen a XIX. századig nem ismerték szé­lesebb körben. Az első ginzenggyökereket azonban valószínűleg már 1704-ben magával hozta néhány francia kutató Dél-Kanadából. A francia jezsuiták közreműködésével hamarosan titkos kereskedelmi kapcsolat jött létre a Kanadában élő hittestvérek és a ginzenget hi­ánycikként számon tartó Kína között. Rövid idő elteltével az ameri­kai kolóniák is bekapcsolódtak e jól jövedelmező „üzletbe". Az euró­pai botanikusoknak a misszionáriusok végül a XIX. században mu­tatták be e sokoldalú gyógyhatással rendelkező növényt - mint a hosszú élet zálogát. Kínában, Koreában és Japánban a ginzenget még napjainkban is az egészség megőrzésének hatékony eszközeként tartják számon. Tö­retlen népszerűségét több vegyület együttes hatásából következő gyó­gyító erejének és széles körű alkalmazhatóságának köszönheti. Erő­síti az immunrendszert és az ellenálló képességet, növeb az állóké­pességet, az emlékező- és a tanulási képességet, csökkenti a vér ko­leszterin- és cukorszintjét, valamint hatásos a stressz kellemetlen következményeinek kivédésében. Emellett csökkenti a sugárkezelés okozta sejtkárosodást, véd az alkohol káros hatásaitól és növeb az ét­vágyat. A szakirodalom szerint e gyógynövény néhány esetben aller­giás tüneteket, asztmát, mapas vérnyomást és szívritmuszavarokat okozhat. Egészséges felnőttek, nem állapotos és nem szoptató nők esetében a ginzeng szokásosan ajánlott mennyisége biztonságosnak tekinthető - nagyobb dózis alkalmazását megelőzően azonban feltét­lenül kérjük ki orvosunk tanácsát! a dohányzó mamák? MTI PRESS Egy vizsgálatban több mint öt­ezer édesanyát kérdeztek a szülés •előtti dohányzási szokásaikról. A közel 12 ezer újszülött nemére vonatkozóan fontos következte­tésekre jutottak. A fiú utódot kockáztatják azok a nők, akik a terhesség idején cigarettáznak. Japán és dán orvosok ezzel kap­csolatos vizsgálatait a The Lancet című orvosi szaklap ismertette. Dr. Misao Fukuda professzor a kollégáival 2000 decembere és 2001 júliusa között született 11 ezer 815 gyermek előéletét tanul­mányozta, 5372 édesanyát kér­deztek arról, hogy hány cigarettát szívtak naponta a fogamzást megelőző három hónapban. A férj, az élettárs cigaretta­mennyiségét is tudakolták. Az így összeállt képből kitűnt, hogy . azok az édesanyák, akik nem do­hányoztak, 121 fiút szültek 100 kislányhoz viszonyítva. A napi egy doboz cigaretta - átlagban 20 darab - fogyasztói viszont 82 kis­fiút hoztak világra ugyancsak 100 kislányra számítva. A fiúk aránya kisebb volt azoknál is, ahol az apa cigarettázott az adott időszakban. - Feltételezéseink szerint a születendő gyermek ne­mét meghatározó Y-kromoszó­ma érzékenyebb a dohányzás kö­vetkezményeire, mint az X-kro­moszóma - vélekedik a koppen­hágai egyetemi biológiai labora­tórium vezetője, Anne Grete professzor, hozzátéve, hogy az Y-kromoszómát tartalmazó sper­masejtek kevésbé termékenyek, az embrió életképessége ebben az esetben gyengébb. Egyébiránt tény, hogy a fiú-lány arány jelentősen változott az el­múlt tíz év során. Az iparilag leg­fejlettebb országokban, például Dániában, Nagy-Britanniában, az Egyesült Államokban, Hollandiá­ban, Németországban, Svédor­szágban, Norvégiában és Finnor­szágban kevesebb fiú született, ál­lítják a tanulmány készítői. bászt, amelynek íze a fűszerek ­paprika, só, bors - segítségével a gyulaihoz hasonló, s szójából ké­szül az a párizsi, amely mind küllemében, mind ízében „való­di" társára emlékeztet. Ugyanezt az alapanyagot felhasználva gyártják a tofut, vagyis a szója­sajtot, amelynek natúr és füstölt változata is kapható, s felhaszná­lása megegyezik az igazi sajtéval. A barnarizscsemegét, vagy más néven gabonahurkát nem kell sütni, aromája mégis szinte olyan, mintha a sarki hentesnél vettük volna - állítja az egyik vá­sárhelyi biobolt vezetője. Tfcljes kiőrlésű tönkölybúzából, magas sikértartalommal és na­gyon kevés keményítővel sütik azt a kenyeret, amely semmilyen ada­• A modern táplálkozás jegyében készült élelmiszerek nem tartalmaznak tartósítószereket. (Fotó: Tésik Attila) lékanyagot nem tartalmaz. S hogy Hogy az étkezés végén ne ma- ra. Ennek nagy előnye, hogy édes biovaj is kerüljön rá, már kapható radjunk édesség nélkül, az aszalt íze miatt a gyerekek talán nem a olyan termék, amely kizárólag nö- almából, szilvából, barackból és csoki előtt, hanem helyette fo­vényi eredetű alapanyagokból ké- mazsolából méz, szegfűszeg és gyasztják a magas nyomelemtar­szült, sőt pálma- és kókuszvajat is fahéj hozzáadásával készült gyü- talmú csemegét, találhatunk a polcon. mölcsszalámi kerülhet az asztal- SZÖGI ANDREA Edzésben Alcinek nem ugrik be azonnal egy-egy ismert telefonszám, el-elfelejt egy nevet, bosszanko­dik, s irigyli a belga detektívkirályt, Poirot-t a rendkívüli szürkeállományáért. Pedig jobban tenné, ha ehelyett a híres nyomozó agysejte­ket serkentő példáját követné. A kis szürke sejteket dolgoztatni kell - s persze táplálni. A logikus gondolkodás, a jó emlékezet megőr­zése, a szellemi fittség érdekében a wellnes hívei egyre többet tesznek. A testi mellett a szellemi torna is kezd előtérbe kerülni - s nemcsak az idősebbek kezdhetik el. Kimegy lassan a divatból a vizes aggyal való viccelődés, mert egyre többen tudják, hogy va­lójában minden felnőtt ember agyának 75 szá­zaléka vízből áll (11 százalék pedig fehérje, 12 százalék zsír, 1,4 százalék só). Az agyra foko­zottan veszélyes lehet - főleg idős korban ha a kelleténél kevesebb folyadékot fogyasztunk (átlagban kell a napi 2-2,5 liter]. Az ellustulni hajlamos agysejteket táplálni, serkenteni lehet azzal, ha sok zöldséget és gyümölcsöt eszünk. A frissen facsart, nyers ivólevekben lévő vita­minok és ásványi anyagok kiválóan tuningol­ják a szürkeállományt. S növeli a teljesítmé­nyét a friss levegőn végzett, könnyű mozgás, a sejtek több oxigénhez jutva „megtáltosod­nak". (Sokszor a megerőltető szellemi munka közben tíz perc séta a szabadban többet ér, mint az órákig tartó görcsös gondolkodás.) A kis szürke sejtek edzésben tartásának közismert módszere a keresztrejtvényfejtés (azzal a típussal is próbálkozni kell, amit nem kedvelünk, mert a megszokottak nem elég gondolkodtatóak). A komolyabb kártya­játékok ugyancsak fejlesztik a koncentrációt, : a gyors reagáló készséget, s lelkileg is jót tesz a heti parti társasága), akárcsak a társasjáté­kok egy része (jótékonyan hatva a családi : életre is). Az olvasás ugyancsak aktivizálja az agysejteket. Főleg akkor, ha például Poirot történeteinek végét nemcsak elolvassuk, de esetleg megpróbáljuk előre mi is „kinyomoz­ni", megfejteni... SZABÓ MAGDOLNA • A szabadban végzett mozgás növeli a szürkeállomány teljesítményét. (Fotó: Schmidt Andrea)

Next

/
Oldalképek
Tartalom