Délmagyarország, 2002. augusztus (92. évfolyam, 178-203. szám)

2002-08-21 / 194. szám

SZERDA, 2002. AUGUSZTUS 21. • AKTUÁLIS­5 Újjáavatták és átadták az alsóvárosiaknak a Vadkerti téri kálvária szobrot. A csaknem kétszáz éves műalkotás különösen fontos Szegednek, hiszen ez is egyike a város kevés szabadtéri mű­emlékeinek. Újjáavatták és újraszentclték Alsóváros egyik legnevezetesebb sza­badtéri műemléknek minősített szobrát, a Vadkerti téri kálváriát. Az augusztus 20-i ünnepségen Bartha László polgármester is felszólalt, beszédében kiemelte: a feszület felújítása a folyamatosan megújuló és szépülő Alsóvárost is jelképezi. A megemlékezést követően Horváth Pál Achilles alsóvárosi plébá­nos megszentelte a keresztre feszített Jézust, valamint a kereszt tövé­ben álló Máriát és Magdolnát ábrázoló szoborcsoportot. Az újjáavatá­son a városrész lakói közül számosan részt vettek, az ünnepség végén közösen elénekelték a Boldogasszony Anyánk kezdetű egyházi nép­éneket. - Különösen fontos Szegednek és Alsóvárosnak a kálvária, hiszen ez a kompozíció egyike a város kevés műemléknek minősített sza­badtéri szobrainak - nyilatkozta lapunknak Bánvölgyi László, a felújí­tást végző szobrászművész. A csaknem kétszáz évvel ezelőtt, 1817-ben átadott, barokk stílusú műalkotást a tér későbbi névadója, Vadkerti József állíttatta fel, az alkotó neve ismeretlen. Az azóta eltelt évszázadok alatt a szobor szinte a fehsmerhetetlenségig korrodáló­dott, így felmerült a teljes rekonstrukció, azaz az eredeti kompozíció teljes újrafaragásának lehetősége is. - A kálvária anyaga sóskúti homokkő, ami a fagykárok és a termé­szeti erők mellett komoly kémiai károsodást is szenvedett, hiszen év­tizedekig autótanpálya működött a téren, így a kipufogógáz is roncsol­ta a szobrokat - mondta Bánvölgyi László, aki még hozzátette: a hely­reállítás csaknem másfél hónapig tartott. Megtudtuk: az elmúlt két évszázad alatt emberi rongálás nyomát nem találták a felújítás során. I. SZ. Gyimesi elkéri a rendőrség felvételét Tiltakozás, toborzás Kétszázötvenen tiltakoztak alá­írásukkal a Magyar Televízió­ban történt személycserék ellen tegnap Szegeden, a Klauzál té­ren rendezett demonstráción. Néhányan kifogásolták, hogy az eseményt a rendőrség videóra rögzítette. MUNKATÁRSUNKTÓL Mintegy százötven-kétszázán vettek részt azon a demonstrá­ción, amit a szegedi székhelyű Hajrá Magyarok Polgári Szö­vetség rendezett augusztus 20-án Szegeden, a Klauzál té­ren. A tiltakozás szervezője és szónoka a Hajrá Magyarok Pol­gári Szövetség vezetője, Gyi­mesi László kijelentette: csat­lakoznak ahhoz az országos kezdeményezéshez, amely el­ítéli a Magyar Televízióban tör­tént leszámolásszerű tisztoga­tást. - Követeljük, hogy a kor­mányváltás után politikai nyo­másra lemondott, valamint kényszerszabadságra küldött vezetőket helyezzék vissza! ­szólított fel Gyimesi. A szónok a jobboldal választási vereségéért - a jelenlévők egyet­értésével - a balliberális sajtót okolta. Gyimesi, beszéde végén, arra szólította fel a jelenlévőket, hogy aki egyetért a tiltakozással vagy/és be akar lépni a polgári körökbe, lépjen közelebb (a nem­zetiszín lobogóval letakart mű­anyag asztalhoz) és írja alá az ívet. Gyimesi sikeresnek nevezte a demonstrációt, lapunknak nyi­latkozva elmondta, kétszázötven tiltakozó aláírás gyűlt össze, ami azért tér el a jelenlévők számától, mert néhányan már „teli" íveket hoztak. A résztvevők közül többen ki­fogásolták, hogy a rendőrség vi­deón rögzítette az egyébként bé­kés demonstrációt. Thczakov Szilva na, a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője lapunknak elmondta: a hatályos törvények értelmében munkatársai jogszerűen jártak el. Az ilyen és ehhez hasonló ren­dezvényeket azért rögzítik, mert ha bármilyen rendkívüli ese­mény történik, a felvétel segítsé­get nyújt az esetleges büntető­vagy szabálysértési eljárásban. Ha a felvételt nem használják fel, akkor azonnal megsemmisí­tik. Gyimesi egyébként ma a rend­őrséghez fordul, szeretne máso­latot kérni és kapni a felvételből, ugyanis videójuk elromlott, emi­att nem tudták felvenni a de­monstrációt. Békés szegedi városi ünnepség Tápai kenyeret osztottak Szegeden a Széchenyi téren, a városháza előtt, valamint István király és Gizella szobránál tartották meg az augusztus 20-i ünnepséget. MUNKATÁRSUNKTÓL Kedden már fél tíztől térzene szórakoztatta a szegedieket a Kárász utcán és a Széchenyi té­ren: a dán Danish Vicking Bank Fúvószene­kar vikingjelmezekben mutatkozott be a vá­roslakóknak. Az augusztus 20-i ünnepség előtti percekben a Fricsay Ferenc Városi Fú­vószenekar játszott indulókat a városháza előtt, majd a Himnusz dallamára felvonták az országzászlót és ezzel elkezdődött a meg­emlékezés. A látványos műsorra kíváncsi több száz fős tömeg - a népviseletbe öltözött Tápéi Hagyo­mányőrző Együttes, s a korhű jelmezeket vi­selő Honvéd Hagyományőrzők után - a Szé­chenyi téri István király és Gizella szobrához vonult. Itt Ványai Éva, Szeged alpolgármes­tere mondott köszöntőt, majd felkérte Bar­tha László országgyűlési képviselőt, a város polgármesterét ünnepi beszédének megtartá­sára. Bartha kiemelte, minden nép történeté­ben van egy nap, amely kiemelkedik a többi közül, ez a magyarság számára augusztus 20., az államalapítás ünnepe. A polgármester hangsúlyozta, István király művét siker ko­ronázta, hiszen a népből nemzet lett, amely ezeréves fennmaradását ünnepelheti. Ót kö­vetően Gyulay Endre szeged-csanádi megyés püspök István király művével kapcsolatban azt fejtegette, a kereszténység felvétele Szent István számára nem a Nyugatnak megfele­lést jelentette, mert azt nem politikai lépés­nek szánta. Ó ugyanis a hitre épített, a vallás számára életforma volt. Majd a püspök meg­áldotta azokat a kenyereket, amelyeket a tá­péi hagyományőrzők az ünnepségre elhoztak (és a beszédeket követően később felszeletel­tek a városiak számára). Ezt követően a Lassus Énekegyüttes Kodály 150. zsoltárát énekelte el, majd Szeged veze­tői, Bartha László, Ványai Éva és Mezey Ró­bert jegyző elhelyezték a polgárok koszorúját István és Gizella szobránál. Őket a Honvéd Hagyományőrzők, a cserkészek, valamint a MAV területi igazgatósága nevében Szabó Gyula követte. A műsort a Szózat, a Fricsay fúvószenekar, valamint a Pavane zászlóforga­tó csoport előadása zárta. Újjávarázsolták az alsóvárosi kálváriát Bartha László polgármester a megújult feszület előtt a megszépü­lő Alsóvárost köszöntötte. Fotó: Miskolczi Róbert A Széchenyi térre is begördültek a veterán autósok Matuzsálem vezette a menetet Tízezrek vettek részt a rakpartin Deszkről indult augusztus 15-én, és a községen áthaladva Szegedre érkezett vissza augusz­tus 20-án a veteránautósok há­rom országot érintő konvoja. A szegedi, augusztus 20-i ünnep­ség végére, pontosan fél 12-re gördültek be tegnap a Széchenyi térre a nemzetközi veterán autós túra résztvevői olyan autómatu­zsálemeken, amelyeket „élőben" ritkán láthatnak az érdeklődők. Hogy az illúzió tökéletes legyen, az autósok korabeli öltözékben, az őket kísérő hölgyek például a kis sebességhez alkalmazkodó nyári kalapokban, no meg hosz­szú szoknyákban, sálakban és kesztyűkben integettek a szege­dieknek. A sikeres landolást követően az autókat egyenként mutatták be, minden fontos információ elhangzott róluk, úgy mint telje­sítmény, sebesség, hengerek és köbcentik száma. A 24 automo­bil közül a legidősebb az 1904-ben gyártott Corre, a leg­fiatalabb pedig egy 1962-es Volkswagen volt. A konvojból a legöregebb re­mekmű, valamint további négy autó a bordányi Kisapáti család tulajdona, de a mezőnyben akadtak még szlovák, francia és cseh szereplók, tulajdonosok is. A nemzetközi veterán autós tú­rát, amelynek 500 kilométer hosszú útvonala a Duna-Kö­rös-Maros-Tisza eurorégió vá­rosain, Aradon, Temesváron, Kikindán, Újvidéken haladt ke­Véget ért a négynaposra nyúj­tott hétvége. Kilencvenhat óra alatt tízezrek fordultak meg a szegedi rakpartin. A közleke­dési rend azonban csak ma dél­től áll helyre. Egy folyóparti városban mi más­sal kezdődhetett volna az ünne­pek nyújtotta ajándék hétvége, mint halfogással, s mi más tölt­hette volna ki a szabadidőt, mint séta, halászlé- és csülök­evés, új kenyérrel, no meg számtalan zenés program, tánc­cal. Szombat reggel rakparti hor­gászversennyel indult Szege­den az augusztus 20-i ünnep­séget keretező programsorozat, majd a hivatalos programokon túl folytatódott a már megszo­kott rakparti vurstlival, vásár­ral. Négy nap alatt tíz családi program, tánciskola, szépség­verseny, divatbemutató szóra­koztatta a vendégeket, s a par­tit szervezők csaknem húsz is­mert vendégművészt hívtak Szegedre koncertezni. A rak­parton rendezett vigasságok fénypontját a tegnap esti tűzi­játék jelentette, majd késő éjje­lig tartó szabadtéri koncertek­kel zárult a buli. Négy napon át szórakoztak a Tisza partján. A rendezvény kevésbé látvá­nyos és egyáltalán nem nyilvá­nos záróakkordja, a takarítás és a Fotó: Karnok Csaba terep eredeti állapotának vissza­álhtása azonban időt igényel, így a rakpart Belvárosi híd és Belve­dere közötti részét csak ma, déli 12 óra után nyitják meg a forga­lom előtt. Az elmúlt négy nap so­rán a rakparti parti szervezői szinte minden napszakban új helyzettel találták szembe magu­kat. Bár emberemlékezet óta nem fordult elő, hogy az augusz­tus 20-i rendezvényeket teljes egészében elmossa az eső vagy a programot „átírja" a rossz idő, a hét végén ettől lehetett tartani. Az ország más területein tapasz­talható kedvezőtlen időjárás, ha részleteiben nem is, de összessé­gében megkímélte e négy szegedi napot a szélsőségektől. Az érdek­lődök, talán éppen a kiszámítha­tatlan idő miatt, most kissé óva­tosabbak voltak, mint korábban, a reméltnél kevesebben keresték fel a rakpartit. A hétfő késő esti záporok után a keddi kánikulai meleg, majd az esti tűzijáték újra tömegeket csalogatott a folyó­partra. A tűzijáték egyébként nem csak a szegedieket és a környék­belieket vonzotta, sokan érkez­tek a fővárosból az égi parádé lát­ványáért, miután Budapesten az árvíz miatt elmaradt a leglátvá­nyosabb augusztus 20-i prog­ram. O.K.K. resztül, a magyar Veterán Autó Club rendezte (elnöke nem más, mint Kisapáti István). A menetet minden városban a pol­gármester fogadta, így történt ez tegnap Szegeden is. Mint ahogy azt a Közép-Euró­pában egyedüliként számon tartott mozgó múzeum tulajdo­nosától, a bordányi gyűjtőtől megtudtuk, tavaly már szervez­tek egy bő 1100 kilométeres millenniumi túrát magyar tája­kon. Szegeden különben először csaknem száz éve, 1903-ban ment át automobil, most pedig hasonló látványban lehetett ré­szük a városiaknak. A gyerekek a szervezők és a tulajdonosok ha­tározott kérése ellenére is meg­mászták a matuzsálemeket, nem tisztelve korukat és becsült érté­küket sem. Pedig akadt közülük olyan is, amelyiknek nincs párja a világon. F.K. Fotó: Miskolczi Róbert A mozgó autómúzeum nagy sikert aratott a városban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom