Délmagyarország, 2002. augusztus (92. évfolyam, 178-203. szám)

2002-08-07 / 183. szám

- A K T U A L I S i* 3 ső szegedi chartere Dubrovnikba indul Felszáll a tengeri járat Az L 410-es szombaton száll fel a szegedi repülőtérről. Sztráda és határ BÁTYI ZOLTÁN Százhúszezerrel többen lépték át a határt Röszkénél az idén júliusban, mint 2001 hasonló időszakában. Közöttük nem kevés az, aki Hollandiából érkezett, mint ahogy a bolgár, jugoszláv, török kamionok mellett ott sorakoznak Röszkén a lengyel és német turistabuszok is, vámvizsgálatra várva. Most örülhetnénk csak igazán, hiszen ez a szám is jelzi, a délszláv konszolidáció híre eljutott már a messzi Nyugatra, Északra is. Vagyis az a német polgár, aki néhány esztendeje még attól rettegett, Szegedre érkezve az ágyúk hangja miatt nem pihenhet, hamarosan már turistaként keresi fel a Balkán felé igyekezve a felújított Kárász utcánkat. Sajnos az idegenforgalom adatai azt mutatják, turistarohamtól egyelőre még nem kell tartanunk. A Röszkére igyekvők nagy száma így aztán sokkal inkább aggódásra, mintsem örömre ad okot. Ugyanis a határátkelő vendégei - közöttük a havonta oda beguruló tízezernél is több kamionos - Csongrád megyei útjain robog át, kocsijának motorfüstje Szeged levegőjét szennyezi. S mivel a korszerűen felszerelt országkapu, no meg a sztráda, ami jugoszláviában már a magyar határig kiépült, valóban csábító, számíthatunk arra, hogy a az átutazók száma napról napra nőni fog. Nem nehéz hát megjósolni: Kiskunfélegyházától délre, vagyis ott, ahol az autópályának nyoma sincs még, bedugulnak útjaink. Abba pedig kéretik még csak bele sem gondolni, hányan rohamozzák meg vidékünket két esztendő múlva, amikor az athéni ohmpiára igyekszik majd az osztrák diák éppen úgy, mint a német üzletember. Sztráda kell hát nekünk, de mihamarabb. De már akkor se bánkódnánk, ha Szeged mellé épülne egy elkerülő út. Hogy nagyon sokba kerülne mindkettő • Senki nem vitatja. Ám ha már egyszer áll az autópályára tervezett határállomás, s ezerszám hergelik kamionmotorjaikat a Balkánra igyekvő és onnan Nyugatot megcélzó fuvarozók, nem sajnálhatjuk a sztrádára költendö milliárdokat. Már csak azért sem, mert Dél-Magyarország még véletlenül sem az a körzet, ahova eddig nagy talicskákkal hordták az utakra szánt forintokat. Ötvenegy asszonyt műteni kellett Mellrákszűrés után SZERDA, 2002. AUGUSZTUS 7. A XXI. szá. Folytatás az 1. oldalról A C & T utazási iroda vezetője, Farkas András már korábban is foglalkozott a szegedi polgári repülés beindításával: 1993-ban, az első jugoszláv háború idején Triesztbe és Grazba indítottak járatokat Szegedről. Igaz, ezeken nem turisták, hanem üzletemberek • közlekedtek. Farkas András bízik abban, hogy még az idény során is sokan választják a félnapig tartó autózás helyett az alig másfél órás repülést. Jövőre valószínűleg nem csupán Dubrovnikba, hanem Brac szigetére és Tivatba is eljuthatnak légi úton Szegedről a turisták. A gép egyébként altkor indul, ha legalább tízen jegyet váltanak. A megváltozott légügyi előírások miatt a Szegedi Repülő Egyesület négy és fél milliós fejlesztést hajtott végre a reptéren, így a kereskedelmi szabványoknak megfelelően kaptak engedélyt a járat indítására. Podolcsák András, a szegedi repülőtér vezetője hozzátette: a repülőtér üzemeltetésére biztosított önkormányzati támogatást 2000-ben úgy állapították meg 20 millió forintban, hogy a reptér még nem volt önkormányzati tulajdonban. A kormány tavalyi döntésével visszaadta a városnak a repteret, a támogatás összege azonban nem változott. Podolcsák szerint a közgyűlésnek már szeptemberben kellene tárgyalnia erről. Augusztus 10-én egyébként a Budapesti Aircraft Service öt darab L 400-as gépének egyike startol a szegedi futópályáról. A gép kora reggel Ferihegyről indul és a szegedi kiléptetést követően Dubrovnik felé veszi az irányt 16 utassal a fedélzetén. A '91-ben alakult cég pilótái eddig több mint 200 ezer felszállást és 47 ezer repült órát tudnak maguk mögött. A dubrovniki tengeri légijárathoz kapcsolódva a Royal Szálló külön szolgáltatáscsomagot dolgozott ki azoknak, akik vidékről indulva szeretnének Szegeden felszállni a fedélzetre, és már az indulás előtt a városba érkeznek. K.B. Az év eleje óta tartó országos emlőrákszűrésen Csongrád megyében eddig több mint hétezer nő jelent meg, közülük 51 aszszonynál találtak olyan elváltozást a mellben, amely műtéti beavatkozást igényelt. Csongrád megyében 62 ezer 691 nő tartozik a mellrák szempontjából rizikókorosztálynak tekintett 45-65 év közöttiek sorába. Az idén eddig 18 ezer 187 aszszony kapott behívólevelet emlőrákszűrésre - tájékoztatta lapunkat Molnár Gyöngyi, a ÁNTSZ megyei egészségvédelmi osztályának vezetője. A behívottak 40 százaléka jelent meg a vizsgálatokon, s a mammográf 632 esetben mutatott ki valamilyen eltérést. Az érintetteket további vizsgálatra hívták vissza. Az újra beidézettek közül 609-en ismét megjelentek, közülük 15 páciens esetében volt pozitív a szövettan eredménye. Megyénkben hétezer nő közül 51-nél volt szükség műtéti beavatkozásra, 19 esetben jóindulatú, 32 esetben rosszindulatú daganatot távolítottak el. Folytatódik az emlődaganat idejében történő felismerése érdekében zajló, kétévesre tervezett szűrőprogram, s ősszel megkezdődik a méhnyakrák szúrése is. K.K. A vád tiltott magzatelhajtás, veszélyeztetés Folytatás az 1. oldalról A másik esetben Z. az általa már 22 éve kezelt V. S.-nén végzett el a korábbihoz hasonló módon beavatkozást, amellyel meddővé akarta tenni a nőt. Sikertelenül, mert ez a páciense is teherbe esett. A tényt Z. Sámuel ismét eltitkolta a beteg elől, és gyógyszerekkel kívánta megszakítani a terhességet, a nő beleegyezése nélkül. Az újabb beavatkozás sem járt eredménnyel, mert az asszonynál a Szegedi Tudományegyetem szülészeti és nőgyógyászati osztályán ikerterhességet diagnosztizáltak a meddővé tételi, és a terhesség-megszakítási beavatkozások ellenére. A harmadik esetben egy nő vérzési panaszokkal kereste fel az orvost. A vizsgálat megállapította, hogy a nő állapotos. A vád szerint Z. Sámuel „a terhest nem tájékoztatta teljes körűen, és a beteg jogait megsértve, annak pszichés állapotát kihasználva a sértett beleegyezése nélkül alkalmazott a terhesség megszakítására gyógyszeres kezelést". A terhességét az előző esetekhez hasonlóan az orvos Prosztaglandin nevű készítménnyel kívánta megszakítani. A nő otthonában abortált. A beavatkozások egy részét Z. magánrendelőjében végezte, amelynek működéséhez az ÁNTSZ-től nem kért engedélyt Egy korábbi ügyben 2001. december 7-én a Zalaegerszegi Városi Bíróság által kimondott másodfokú ítélet foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés miatt pénzbüntetést rótt Z. Sámuelra. K. B. A klimatizálás területén is több mint 10 éve a lakosság szolgálatában... Ugye érzi már, hogy újra itt a nyár, folyamatos klíma-akclákkal várjuk Önt! Szaküzletünkben akciós TOSHIBA készülékekkel és részletfizetési lehetőségekkel várjuk! Rendeljen most raktárról! Szolgálatásaink: • árusítás • telepítés • üzemeltetés • karbantartás • szerviz • szaktanácsadás TOSHIBA LÉGKONDICIONÁLÁS Vezérképviselet: SZEGED, Római krt. 23. Klíma vonal: 06-40-82-82-00 Jelentős forgalomemelkedés a röszkei új határállomáson Pihennek a magyar csempészek? Vámvizsgálata határátkelőn. Fotó: Schmidt Andrea Több mint 560 ezer turista lépte át a magyar-jugoszláv határt Röszkénél az elmúlt hónapban. A tavasszal átadott új országkapu jól vizsgázik, hosszú várakozás miatt senki nem panaszkodhat. Világszínvonalú, minden igénynek megfelelő az a határállomás, amit április 3-án adtak át a magyar-jugoszláv határátkelőhelyen. Vámosok minősítik így munkahelyüket, de a tavasz óta üzemelő új határkaput igencsak megkedvelték az utazók is. Ezt bizonyítják a statisztikai adatok - látott el tegnap délelőtt tengernyi információval Csóti Gábor százados, a röszkei vámhivatal helyettes vezetője. - Míg tavaly júliusban 440 ezer utas okmányait kezelték Röszkén, a régi átkelőben, addig az elmúlt hónapban már 560 ezren léptek ki, illetve be az új határállomáson. Jelentősen nőtt a kamionforgalom is - 2001 hetedik hónapjában 8-ezer 500 óriás teherautó sofőrje jelentkezett vámvizsgálatra, idén júliusban pedig a kamionok száma meghaladta a 11 ezret. Rengeteg busszal érkező turista is megismerhette az új országkaput. Éppen ezerrel több, vagyis 4 ezer 200 ilyen jármű fordult meg nálunk idén, mint tavaly - mondta el a százados. Természetesen nem csak a szép határállomás miatt nőtt meg ennyire a forgalom. Az adatok azt igazolják, hogy elfeledve a háborús állapotokat, mind több külföldi mer rágurulni kocsijával a jugoszláviai utakra. Közöttük persze sok olyan is akad, aki nem igazán pihenni, világot látni indul a szomszédba. Változatlanul szorgosan fuvaroznak a bevásárlóturisták. Ebben az esztendőben sok-sok ezren intézték már Röszkén az áfa-visszaigénylésüket, vagyis sokan hagytak 50 ezernél több forintot valamelyik szegedi szupermarketben. Ami pedig a csempészeket illeti, a free shopok már régen bezártak a senki földjén, így aztán a magyar seftesek el is maradtak Röszkéről. Am a Németországba visszautazó vendégmunkások autóiból igencsak gyakran előbányászhatnak a megengedettnél jóval több itókát és cigarettát a pénzügyőrök. No persze ebbe az üzletágba korántsem csak a külföldön munkát vállalók kapcsolódnak be szívesen. - Fogtunk már el új határunkon olyan csempészt is, aki különösen védett állatok tetemét szállította a Vajdaságból, lebukott nálunk két alkalommal fegyvercsempész, s három esetben jegyzőkönyvezhettük kábítószer felderítését is - lapozgatott a röszkei fináncok csempészbűnöket összegző „leltárkönyvében" Csóti Gábor. Majd a százados hozzátette: elképzelhető, hogy az újfent békés Balkánon mind több kábítószerfutár reménykedik abban, hogy Röszkén keresztül könnyebben eljuttathatja a narkót Nyugatra. Ám arra felkészülhetnek, hogy az új határállomáson a legkorszerűbb eszközökkel, kiválóan képzett kábítószer-felderítők keserítik meg az életüket. A röszkei határkapuban barangolva azt is láthattuk, megoldódott az átkelő nagy gondja: a határ túloldalán, a Vajdaságban még el sem kezdődött az új határállomás építése, ezért a forgalmat vissza kell vezetni a régi határállomásra. Két hónapja még nem volt könnyű dolguk az autósoknak, amikor a kormányt tekergették a szűk úton. Mára kiszélesítették az aszfaltcsíkot, a Jugóba tartóknak, vagy az onnan érkezőknek nem kell félniük, hogy a pusztaságban araszolva izzadnak a perzselő napon. BÁTYI ZOLTÁN