Délmagyarország, 2002. augusztus (92. évfolyam, 178-203. szám)
2002-08-06 / 182. szám
KEDD, 2002. AUGUSZTUS 6. * A K T U A L I S * 3 Későn jött égi áldás Az elmúlt napok esőzése már nem sokat segített megyénk haszonnövényein. Szinte csak azok a fajták maradtak meg, amelyeket trágyázott és öntözött talajra ültettek. A téli és a tavaszi fagy után az aszály is megkeseríti Csongrád megye gazdáinak életét. Az elmúlt napok esőzései inkább csak arra voltak jók, hogy lehútsék a levegőt és elmossák a port. A haszonnövények nagy részének már későn jött az égi áldás. A megyében területenként, sőt táblánként is változó, hogy hol száradtak el a növények. - A legnagyobb gond a Homokháton van - tudtuk meg Szakáll Sándortól, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Csongrád megyei hivatalának vezetőhelyettesétől. A homokháti növények csak ott álltak ellen a hatalmas szárazságnak, ahol mélyen művelt, trágyázott és öntözött talajra ültették őket. A kukorica- és napraforgótáblák többsége megadta magát az aszálynak. Megyeszerte látni olyan fiatal növényeket, amelyek teljesen kiszáradtak. Egyedül azok a szántóföldi növények maradtak meg, amelyekben még működik a tápanyagforgalom. Egy-egy nagyobb eső hatására így ismét beindult az élet a gyökerekben, szárakban és levelekben. A megye gyümölcsöseiben, szőlőültetvényeiben az aszály adta meg a kegyelemdöfést. Amit megkímélt a téli és a tavaszi fagy, azt elpusztította a hetekig tartó forróság. A Csongrád megyei gazdák az idén a szőlőtermés 15-20 százalékát szüretelhetik le, a többi elfagyott. A gyümölcsösökben sem jobb a helyzet. A barack, a meggy, a cseresznye és a szilva nagy része szintén elfagyott. Az idősebb fák azonban ellen tudtak állni a szárazságnak. Ugyanis a lefagyott rügyek, hajtások miatt nem kell vízzel ellátni a terméseket. Az új telepítésű gyümölcsösöket azonban nem kímélte az aszály. Azok a gazdák, akik nem öntözték eléggé fiatal ültetvényeiket, mára már vághatják ki az elpusztult, száraz fáikat. K.T. Operettfinálé i 7 SULYOK ERZSEBET Szerencsésebb országokban megadatik az embereknek, hogy adjanak a méltóságukra. Mondhatjuk úgy is: öntudatos polgárokként élhetnek. Mi még mindig ott tartunk, hogy - amiként az tó megírta - élünk, ahogy lehet. Mélyen megértem nemcsak a kübekházi embereket, hanem mindenkit, aki beszállt az operettfesztivál szervezésébe, segített a lebonyolításban. Nyilvánvalóan szolgálatot teljesítettek, így tudták, így érezték. Mert nincs az a település, amelynek a lakosai egyenként és együtt - ne azon törnék a fejüket minálunk, hogyan is kéne boldogulni. Mivel kevés az a falu. amelynek főterére sült galambok potyognak az égből, elegyesen mannával. Ha Kübekházán úgy akar segíteni magas posztra került szülötte, „az elnök embere", hogy ott operettfesztivált szervez, akkor bizonya falunak nincs választása. Lássuk a medvét, mondhatták a kübekiek, még talán azok is, akiknek borsózik a háta a műfajtól. Az ízlés és a megélhetés ugyanis két merőben különböző dolog. Ha jönnek a népek, az jó a kübekháziaknak, még akkor is, ha az operettért jönnek. Hiszen ha más értelme sincs a dolognak, mint az, hogy az ország megismeri a falu nevét - már nyereséges az ügy. Vegyük, hogy adódik egy pályázat, amelyen pénzt lehet nyerni, fejlesztésre, erre, meg arra; gondoljuk meg, micsoda előny, ha nem azt kérdik a népek, hogy mi az a Felsómocsolád ? Hanem nagyot bólintanak, akárcsak a kurátorok: hogyne tudnánk, ismerjük, Kühekháza az operett Woodstockja! Bizonnyal látszott más előnye is az operettfalulét felé lépdelésnek. mert különben nem nyugodtak volna bele a kübekiek, hogy az idén már negyedszer gázoljanak át rajtuk állítólag tízszer annyian, mint amennyien ők rendesen vannak. Csakhogy most: légy a levesben. A már-már bécsiesen szárnyaló dallamokat meg a petárdaszólókat megrontotta a főszervezők perpatvara. Arról van szó, ami nincs, vagyis a pénzről. A támogatások elapadtak, a jegyeket sokkal kevesebben vették meg, mint azt a szervezők szerették volna. A veszekedés meg árt a vétlen nagyalföldi woodstockiak jó hírének, sajnos. Az ember azt sem tudja, sírjon vagy nevessen. Rokkantigazolvány, csak látható helyen A rokkantigazolványokat jól lát- - A legnagyobb probléma, ha ható helyre kell tenni a gépko- úgy teszik ki az igazolványt, hogy csíkban, különben büntetés jár. nem látszik rendesen a sorszám - tudtuk meg Radics Jánostól, a MUNKATÁRSUNKTÓL Szepark Kft. marketingvezetőjétői. Ha az ellenőr nem tudja leolA mozgáskorlátozottak díjmente- vásni a sorszámot, akkor ez anysen parkolhatnak, ha gépkocsiju- nyit tesz, mintha szabálytalanul kon jól látható helyre kiteszik a parkolna a kártya tulajdonosa, rokkantigazolványukat. Szegeden Ilyenkor a gépkocsit levideózzák a fizetőparkolókat ellenőrző cég, a és rákerül a „Mikulás-csomag". Szepark Kft. munkatársainál van A tisztázás érdekében a mozegy lista, mely tartalmazza a vá- gáskorlátozottnak be kell mutatrosban kiadott valamennyi rok- nia igazolványát a kft. úgyfélkantigazolvány sorszámát. szolgálatán (Mérey utca 6.). A Csongrád megyei rendőrök hétfőn új ruhába bújtak. A civil szemnek először azt tűnt fel, hogy a a megszokott tányérsapka helyett baseballsapkát viseltek. Budapest és több vidéki nagyváros után tegnaptól új ruhába bújtak a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság egyenruhaviselésre kötelezett munkatársai is. A rendőrség által rendszeresített új egyenruha sok mindenben különbözik az előzőtől. Például nyáron tányérsapka helyett baseballsapkát viselnek a rendőrök, a közrendvédelmi osztály munkatársainak eddigi szürke inge világoskék színű. A nadrágból „eltűnt" a kék színű csík, a megszokott szürke dzseki helyett pedig sötétkék felsőbe bújtak a zsaruk. A közlekedésrendészet egyenruhás munkatársai a megyei főkapitány döntése alapján továbbra is fehér ingben és tányérsapkában ügyelnek az utak rendjére. Ami nem változik az a „névtábla", azaz az azonosító jelvény, valamint a megyei karjelvény. A rendőrök új ruhája egyébként így hasonlít a határőrökéhez, csak a jelvényben és a váll-lapok színében lesz eltérés. Ha a napokban valaki szabálytalankodik, s ezért egy régi egyenruhában lévő rendőr állítja meg, ne aggódjon, mivel az átállás folyamatos. A járőrök közül egyébként nem mindenki elégedett az új külsővel. Voltak, akik azt kifogásolták, hogy úgy néznek ki a megújult uniformisban, mint a vagyonőrök. A baseballsapka minősége sem aratott osztatlan sikert, bár azt elismerték, hogy nyáron, a hőségben sokkal kényelmesebb, mint a régi tányérsapka. - Nincs benne nedvszívó felület, az árnyékoló rész pedig puha anyagból készült, így esőben nem sok védelmet nyújt - mondta egyikük. A. T. J. Nyáron tányérsapka helyett baseballsapka Uj ruha a rendőröknek Fiatal rendőrök az új egyenruha nyári változatában. Fotó: Miskolczi Róbert Kátyús aszfalton száguldó autók Utazók, halálos veszélyben jelentősen nőtt a balesetek száma egy év alatt Csongrád megyében. Mit tehet a rendőrség azért, hogy ne érezze magát életveszélyben az, aki útra kel? Minden baleseti statisztika arra figyelmeztet, hogy különösen veszélyes terepre merészkedik, aki kihajt kocsijával a magyar utakra. A múlt héten hazánkban 366 személyi sérüléssel járó közúti baleset történt, s huszonötén veszítették életüket. Csongrád megyében az idén július 30-áig 409-en sérültek meg útjainkon, közülük 32 személyen már nem tudtak segíteni az orvosok. Közúti tragédiákkal kezdődött augusztus is, az elmúlt hét végén kilenc balesetnél helyszíneltek régiónk rendőrei. Egy ember meghalt, nyolcan súlyos, kilencen pedig könnyebb sérülést szenvedtek. Tavaly korántsem volt ennyire aggasztó a helyzet. Vajon miért történik ebben az esztendőben több baleset, mint 2001-ben? kérdeztük Kovács Mihály alezredest. A Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányág közlekedésrendészeti osztályának vezetője elmondta: 2001 baleseti szempontból az utóbbi harminc év legnyugodtabb időszaka volt. Ennél pedig már csak rosszabb lehet a helyzet. - Több tényező együttes hatásaként romlanak a baleseti statisztikák Csongrád megyében is. A KRESZ tavalyi módosítás óta már 90 kilométeres sebességgel roboghatnak lakott területen kívül a személygépkocsik, ám tapasztalataink szerint a mindig siető vezetők inkább százzal szeretnek haladni. Eközben a teherjárművek változatlanul csak hetvennel gurulhatnak, így a szúk utakon gyakoriak a torlódások, mind türelmetlenebbek a sofőrök, s felelőtlenül előznek. Márpedig ennél veszélyesebb manőverbe nem is kezdhetnek mifelénk, hiszen Csongrád megye útjainak 300 kilométerén közel sem tekinthető megfelelő minőségűnek az aszfalt, ezen belül 100 kilométer az a szakasz, ami kifejezetten rossz állapotban van - mondta Kovács Mihály. A rendőrtiszt hozzátette: - Ez azonban legkevésbé sem érdekli a rohanókat. A rendőri ellenőrzések során az is kiderül, nem csupán a gyorshajtás miatt kerülnek az utazók mind nagyobb veszélybe. A kocsiba ülőknek mindöszsze 15-20 százaléka használja a biztonsági övet, pedig ha ezt bekapcsolnák, lényegesen kevesebb halálos baleset áldozatát kellene a hozzátartozóknak gyászolniuk. A helyzet tehát valóban elkeserítő - derült ki Kovács alezredes szavaiból. De vajon mit tehet a rendőrség, hogy békésebb viszonyok uralkodjanak útjainkon? Kovács Mihály elmondta: a rendőrség igyekszik minden erőt a legforgalmasabb, legveszélyesebb útszakaszokra koncentrálni, a vétkeseket szigorúan büntetik. Csak éppen nem valami könnyű felügyelni úgy a kocsirohamot, hogy évente közel húsz százalékkal nő a gépjárműpark, ugyanakkor egy járőrnek egy szolgálatban 250 kilométernyi aszfaltozott utat kellene szemmel tartania. - Kérjük hát a gépkocsit vezetőket, gondoljanak arra, hogy ha 10 kilométerrel gyorsabban haladnak, 22 méterrel nő meg a fékút. Ennyi bőven elég egy halálos karambolhoz. BÁTYI ZOLTÁN Balesetek Csongrád megyében 2002. január 1. és augusztus 1. között Könnyű Súlyos Halálos Balesetek száma 171 34 Sérültek száma 333 Békalencseszőnyeg úszik Szegednél a Tiszán. A mostani időjárás kedvező a vízinövény szaporodására. MUNKATÁRSUNKTÓL . Pár napja kisebb-nagyobb méretű zöld foltok úsznak Szegednél a Tiszán. Nem kell attól tartani, hogy szennyezőanyag került a folyóba, a víz felszínén békalencse látható. Kedvező időjárás esetén a békalencseként ismert aprócska vízinövény hatalmas tömegben jelenik meg az élő vizek felszínén. Az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság munkatársa szerint a hónapok óta tartó szárazság, a kevés vízhozam, a lassú vízfolyás és a folyó felmelegedése mind-mind kedvezően hat a békalencse burjánzására. Az úszó „zöld szigetektől" nem kell tartani, mert ez nem szenynyeződés. Sőt: a megjelent békalencse épp azt mutatja, hogy él a folyó és magas a tápanyagtartalma. Ezzel szemben a Marosban nem lehet békalencsét találni, mert a folyóban sok a toxikus, vagyis a mérgező anyag. Békalencseszőnyeg a Tiszán Hosszú, zöld csíkokban úszik a békalencse Szegednél. Fotó: Miskolczi Róbert