Délmagyarország, 2002. augusztus (92. évfolyam, 178-203. szám)

2002-08-30 / 202. szám

CSÜTÖRTÖK, 2002. AUGUSZTUS 29. •AKTUÁLIS" 3 Hiller államtitkár jó hírei Kiszámíthatóság, biztonság, stabilitás az egyik oldalon, nyitottság a másikon. így jellemezte röviden Hiller István, az oktatási tárca politikai államtitkára, mit szeretne elérni az új kormány a közoktatásban. A politikus tegnap pedagógiai konferencián vett részt a makói Hagymaházban. Hiller István beszámolt arról, hogy a kormány első intézkedései között emelte meg 167 ezer pedagógus bruttó bérét átlagosan ötven százalékkal, és ugyanilyen arányban növelték az egyetemi és főiskolai oktatók fizetését is. Az ingyenes gyermekétkeztetésre 4,7 milliárdot fordítottak, egymilliárd forinttal emelték meg az ösztöndíjak alapját képező hallgatói normatívát, és tíz százalékkal csökkentették az általános, illetve középiskolai tanárok kötelező óraszámát. Ezen túlmenően többek között iskola-felújítási program indul a jövő évtől. A magyar iskolaépületek tizenhárom százaléka 1900 előtt épült, negyven százalékuk a második világháború előtt és több mint Száz olyan oktatási intézmény van az országban, ahol nincs angol vécé. Az iskola-felújítási program első évében, 2003-ban a kormány hétmilliárd forintot szán az iskolák korszerűsítésére, a programot azonban csak több cikluson át lehet végigvinni. Az államtitkár közölte: ígéretének megfelelően a kormány a ciklus végére biztosítani fogja, hogy az érettségi mellé nyelvvizsgát, jogosítványt és számítógépes tudást igazoló bizonyítványt kapjanak a fiatalok. A program 2004-ben elkezdődhet. Hiller István szerint a magyar közoktatás jelenlegi legnagyobb problémája az, hogy miközben az iskolák óriási mennyiségű lexikális tudást akarnak átadni a gyerekeknek, a felmérések szerint a diákok bajlódnak az írással és olvasással, nem értik biztonsággal a szöveget, s az elemi számtani műveletek elsajátításával is gond van. A politikai államtitkár szerint meg kell erősíteni az alsó fokú oktatást, hogy a középiskolai, illetve egyetemi, főiskolai tudás megfelelő alapokra épülhessen. SZABÓ IMRE A jegybankelnök és a pénzügyminiszter előadásával zárult a program Közgazdászok napja volt Kádár Béla zárszavával ért véget a közgazdászok szegedi vándorgyűlése. Fotó: Karnok Csaba Járai Zsigmond jegybankelnök és László Csaba pénzügyminiszter előadása zárta tegnap a háromnapos közgazdász-vándorgyűlést Szegeden. A Tisza-parti város a hét eleje óta büszkélkedhetett azzal, hogy a gazdasági élet meghatározó szereplői és a közgazdász szakma legjobbjai itt találkoztak egymással. A szegedi Forrás Hotelben rendezett eseményen több, mint ötszáz közgazdász vett részt, s az érdeklődés érthető: a 108 esztendős Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) évi rendes találkozója a szakma legrangosabb eseményének számít. A modernizáció és jólét a magyar gazdaságban és társadalomban című vándorgyűlés három napja alatt csaknem hatvan előadó igyekezett felvázolni, és saját szemszögéből láttatni e témát. Állami- és magáncégek vezetői, kutató- és pénzintézetek, bankok első emberei, valamint neves gazdaság-politikusok, informatikusok egyetemi tanárok szóltak területük sajátosságairól. A vándorgyűlés programjában egyébként tizenegy „kormányviselt" szakember előadása hangzott el, s mint ahogyan azt csütörtöki, zárónapi köszöntőjében Kádár Béla akadémikus, egyetemi tanár, az MKT új elnöke idézte, „a cukor a végén jön". A „cukrot" ez esetben a hazai gazdaság két meghatározó döntéshozója jelentette, ugyanis a vándorgyűlést Járai Zsigmond jegybankelnök, valamint László Csaba pénzügyminiszter előadása zárta. Járai Zsigmond az euró hazai bevezetésének várható hasznáról és költségeiről beszélt. A „bankok bankjának" elnöke utalt más BOVULT A TAGLETSZAM Tráser Ferenc, a MKT Csongrád megyei szervezetének elnöke mint házigazda elégedetten nyugtázta a vándorgyűlés sikerét, s elmondta, az ilyen jellegű szakmai események kiváló alkalmat teremtenek új tagok bevonására is. Az elmúlt három nap alatt harmincan léptek be a megyei szervezetbe, amely így már 330 taggal dicsekedhet. országok euróval kapcsolatos igen kedvező tapasztalataira, s arra, hogy hazánk számára fontos és kedvező lesz, ha pénzügyileg közös nyelvet beszélünk Európával. (árai elmondta, bár az euró bevezetésével gyengül a monetáris önállóság, ezt nem kell sajnálni, hiszen ha teljesítjük az unió által előírt feltételeket, nyerhetünk az euró bevezetésén. László Csaba pénzügyminiszter leszögezte: az elmúlt három hónap egyik legnagyobb eredménye, hogy a fiskális és monetáris oldal meg tudott állapodni, azaz a kormányzat és a forint stabilitásáért, az egyensúlyért felelős független jegybank elképzelése egybevágott. A pénzügyi tárca első embere beszélt arról a gazdaságpolitikai fordulatról, amely az uniós csatlakozás jegyében indult el, s amelynek fontos eleme a gazdaság teljesítményének növelése, a költségvetési hiány csökkentése, mind a versenyszférára, mind az állami területre vonatkozó óvatos jövedelempolitika, a privatizáció újraindítása, a nyugdíj és az egészségügy reformja. A pénzügyminiszter szerint ezeket úgy kell végrehajtani, hogy ne járjanak növekedési áldozattal. O. K. K. Ül A grófné ruhája SULYOK ERZSEBET Sikert sikerre halmoz az utóbbi szezonokban mindkét szegedi színház, a szabadtéri éppúgy, mint a kőszínház. Az évadok végén Korognai Károly direktor bezsebelheti a fönntartó önkormányzat képviselőiétől a dicsérő szavakat, s ö maga is fölsorolhatja a siker bizonyítékait. Mostanában mindig hozzáteszi, hogy bátran vállalja a populáris jelzőt, mindkét általa irányított színház műsorpolitikájára. Mi tagadás. Bátran lehet vállalni a szót, melynek egyik jelentése: népszerű. A direktor erre a jelentésre gondol, mögötte a színházakat jegyért ostromló tömegekre, vagy - ne rugaszkodjunk el ennyire a valóságtól - legalább arra, hogy ritkán feltűnőek az üres széksorok az előadásokon. Azt is lehet érteni, még különösebb pszichologizálás nélkül is, hogy nem véletlenül csinál úgy Korognai Károly mostanában, mintha ez a populáris lenne a kedvenc jelzője. Hogyne ismerné a szó másik jelentését is: közönséges. Nagy különbség! Tehát újra és újra, mint aki kihívja a sorsot, populárist mondunk, és megmagyarázzuk, hogy mit értünk rajta, nehogy valakinek eszébe jusson a színházak műsoráról: nem elég igényesek! Tálalnak egy gazdagnak látszó menüt, amire harapnak a népek, jóízűen elfogyasztják, észre sem véve, hogy az ínyenceknek való falat kevés azon a tálon. Lényeg, hol jóllaknak. S ki veszi észre azt, hogy az ínyencek leszoknak róla, hogy a tálhoz menjenek? Ki törődik itt a kisebbség ízlésével? S azzal, hogy az új vendégeknek, az először a színházi tálhoz járulóknak még csak eszébe sem fog jutni a minőségi tál kívánása 1 Hagyjuk a képes beszédet. Nekem úgy tetszik - és ez egy vélemény a sok közül a szegedi színházak műsorában az ideáhsnál több az olyan darab és előadás, amely kiszolgálja, vagyis nem biztos, hogy jól szolgálja a közönséget. Ne tessék félreérteni, nem a könnyűnek, szórakoztatónak mondott műfajokról beszélek, mert megegyezik a véleményem a direktoréval abban, hogy minden műfaj egyenrangú és mindegyiket lehet jól csinálni, meg rosszul is. Az is biztos, hogy számtalan úgynevezett könnyű műfajt igen jól megcsináltak színházainkban mostanában, s ez minden dicséretet megérdemel. Viszont - halkan mondom, de biztos vagyok benne - ideje lenne kevéssé populáris műsorokkal előállni. Vállalni, bizony, a kisebb népszerűséget, a kísérlet kockázatát, az ízlésformálás misszióját, a meglévőtől eltérő igény fölkeltését. Ha tetszik, a színházi minőség más tájaira szóló kalauzolást. A valódi változatosságot tehát, olyan böségtálat, amely fölött a legtnyencebbek sem fintorognak. Ismerem az összes ellenérvet, a legelső mindig: hát nem az a cél, hogy minél többeknek tessen az előadás és nőjön a bevétel ? Tisztelettel: nem egészen ez a cél. Egy profitéhes magánszínháznál - lehet. Egy híresen nagy állami büdzséből, azaz közpénzből gazdálkodó színház dolga azonban a köz szolgálata. S ez nem mindig egyenlő a köz - kiszolgálásával. Jean, hozza a rózsaszín bodor ruhámat, ma este mindenkinek tetszeni akarok - szólt a kövér grófné. Tessék asszonyom, az éjkék! Ez slankít... Biztosokat választanak A szegedi képviselő-testület ma délután 4 órakor rendkívüli ülésen választja meg a helyi választási bizottság tagjait. Inkább raktározzák, mint értékesítik a búzát Ezen az áron nem eladó a gabonatermés! Kevesen adják el idén megtermett búzájukat az alacsony árak miatt, a többség a jobb időket várja. Idén az aszály miatt kevesebb búza termett az országban, a tavalyi 5 millió tonna helyett mindössze 4, ám a 2002-es kenyérnek való sokkal jobb minőségű - állítják a szakemberek. Az árak a kisebb mennyiség ellenére egyelőre beragadtak, nem mennek a bűvös, tonnánkénti 23-24 ezer forint fölé. Emiatt az a termelő, aki megteheti, akinek nincs szüksége azonnal a pénzre, betárolja a gabonát és megvárja a tavaszt. Csongrád megyében is sokan így gondolkodnak, csak az ad el manapság gabonát, aki nagyon megvan szorulva. Seres Gyula, a makói Kossuth Szövetkezet és a megyei gabonaválasztmány elnöke lapunknak is kijelentette: búzájuk a jelenlegi áron nem eladó. Éppen ezért kiváló minőségű gabonájukat saját raktáraikban tartják - amelyeket közraktárként tartanak számon -, s megvárják a tavaszi hónapokat. Az elnök szerint fél év múlva a 30 ezer forintot is elérheti a búza tonnánkénti ára, s abban is bíznak: lesz Boszniába, Romániába, Amikor még a kombájn mellett állt a gabonahegy Maroslelén. Fotó: Gyenes Kálmán valamint az EU-ba induló exportszállítmányuk. Szerinte már mostanság érezhető egy óvatos felfelé induló ármozgás a világpiacon. A makói Kossuth - amelynek hektárjain átlagban 4 tonna búza, vagyis idei mércével mérve a maximum termett meg - él az FVM-rendelet kínálta lehetőséggel, a kormányzati segítséggel Ennek értelmében kamattámogatás, valamint hetenként és tonnánként 15 forintos tárolási támogatás jár az elraktározott búza után. Ebben a kedvezményben azok a malmok is részesülnek, amelyek éves szükségletük felét szeptember közepéig megvásárolják. Ezt már meg is tette a vásárhelyi Véka Kft., amelynek ügyvezető igazgatója, Nyilasi Endre lapunknak elmondta: Csongrád és Békés megye termelőitől vásárolták meg átlagosan 24 ezer forintos tonnánkénti áron az újbúzát. A napokban végleg elfogy az óbúza, amelynek utolsó mázsáit már keverték az újjal. A vásárhelyi malom vezetője megerősítette, az újbúza jobb minőségű, mint a tavalyi, úgy béltartalmát, mint fizikai paramétereit illetően. A következő lépés szerinte most már mindenképpen az, amit a gazdasági szükségszerűség diktál: emelni kell a liszt árát. Alapvető élelmiszer-ipari termékünk kilójának ára ugyanis az eltelt egy év során 10 forinttal esett, miközben drágábbak lettek a költségek, köztük az energia. A malomipari szakma vesztesége emiatt országosan 5 milliárd forintra tehető. Nyilasi Endre úgy látja, szeptembertől fokozatosan sikerül majd áremelést elérniük a kereskedőknél és sütödéknél egyaránt. FEKETE KLÁRA A vendéget nem kopasztják Csongrád megyében, például a fővárossal ellentétben, nem érkezett olyan bejelentés, amely szerint valamelyik étteremben jelentősen túlszámláztak volna a pincérek. - Önmagában már az is siker, hogy még van fogyasztóvédelem - jelentette ki az elmúlt időszak tevékenységét taglalva Garai István, az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület ügyvezető igazgatója a megyei szervezet minapi tájékoztatóján. Garai elmondta: a szervezetet sokszor és sokan meg akarták szüntetni, mondván, hogy a piac majd megold mindent, de a piac ezt a kérdést nem oldotta meg. A tájékoztatón részt vett az OFE Csongrád megyei és szegedi elnöke is, Csada László és Dékány László. Lapunk kérdésére, hogy a megyében - a budapesti esetekhez hasonlóan - érkezett-e bejelentés a vendégek „megkopasztásáról", a válasz nemleges volt. Szó esett viszont egy olyan visszásságról, amellyel nap-nap után találkozunk. Jelesül: egy tejpótló terméket úgy hirdetnek, hogy „Reggeli tej", pedig nem az. Arra a felvetésre, hogy az akciós áruk minősége gyakran kifogásolható, az volt a válasz, hogy minden esetben jelezni kell, mi az oka ennek. Például textiláru esetén fel kell tüntetni, hogy szálhibás az ing, a blúz vagy egyéb holmi, s csak akkor lehet mellé odabiggyeszteni: akciós. K.F.